Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Március 14., csütörtök Az ENSZ a palesztin államról A Palesztin Hatóság óvatos örömmel fogadta a Biztonsági Ta­nács szerda hajnalban elfogadott határozatát, amely először tesz említést palesztin államról. Az izraeli külügyminisztérium közleményben üdvözölte a határozat egyes pontjait, de nem tett említést a palesztin állam kitételéről. Közben az egész világot felháborította, hogy egy olasz fotóriporter életét vesztette a Jor­dán folyó nyugati partján fekvő Rámalláh közelében. Izrael - Palesztina Az Izraellel szövetséges Egyesült Államok kezdeményezésére elfo­gadott határozatban a Biztonsági Tanács egyebek között támogatá­sáról biztosította „egy olyan tér­ség jövőképét, amelyben két ál­lam, Izrael és Palesztina egymás mellett él elismert és biztonságos határokon belül”. Simon Peresz izraeli külügymi­niszter üdvözölte ugyan a BT-ha- tározatot, ám a legcsekélyebb utalást sem tett annak legfonto­sabb pontjára. Hozzátette: orszá­ga minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Anthony Zinni amerikai különmegbízott közel-keleti látogatása sikeres legyen. Nabíl Abu Rndeina, Jasszer Arafat palesztin elnök tanácsadó­ja révén a Palesztin Hatóság üdvö­zölte a jelentős határozatot, amely „első ízben tanúskodik arról, hogy a Biztonsági Tanács egyön­tetű álláspontot képvisel a palesz­tin állam létrehozása ügyében”. Palesztin ellenzéki mozgalmak azonban bírálták a BT-határoza- tot. Az Iszlám Dzsihád egyik gázai vezetője szerint nem elégséges az előrelépés mértéke, mivel szó sem esik benne a palesztinok mészár­lásáról, és nem szólít fel az izraeli agresszió azonnali leállítására. A Hamász pedig egyenesen vissza­Az elhunyt olasz újságíró holtteste lépésnek minősítette azt az 1948. évi határozathoz képest, mivel a területek megosztásában a palesz­tinokat most jóval kevesebbel ke­csegtetik. Az ENSZ BT tárgyalása alatt is folytatódó erőszak során életét FOTÓ, EUROPRESS/EPA vesztette Raffaele Ciriello, aki sza­badúszó fotóriporterként tudósí­totta a térségből a milánói Corriere della Sera milánói napi­lapot. Ő az első újságíró, akit meggyilkoltak az intifáda kezde- te, 2000. szeptember vége óta. ■ Hírek A MAGYAR Koalíció Pártjának (MKP) képviselői sem kedden, sem szerdán nem szavazták meg a szlovák parlament napi­rendjét, mert két koalíciós part­nerük a magyar kedvezmény­törvény ellenében készülő elő­terjesztés kérdésében szószegő- en viselkedett, mti A CSEHORSZÁGI Brnenec község, ahol Oskar Schindler a második világháború idején 1200 zsidót dolgoztatott,"és így mentett meg a holo- kauszttól, rekonstruálni kí­vánja az egykori tábórt és em- ' lékművet állítana. Az 1500 lakosú község önkormányza­ta szerint a terv mintegy 470 ezer euróba kerülne. Fi­nanszírozásához igénybe ven­nék a csehországi zsidó kö­zösségek szövetségének pá­lyázatát, valamint különböző európai intézményeket, mti SZENZÁCIÓKÉNT hatott Moszkvában az orosz adó- rendőrség keddi bejelentése, amely szerint több tízmilliárd rubeles - több százmilliárd fo­rintos - adóhiányt tártak fel az orosz gázipari monopólium­nál, a Gazpromnál, ami bünte­tőeljárást is maga után vonhat. A sajtóban rögtön megkezdőd­tek a találgatások, hogy mi lehet a bejelentés hátterében. Abban egyetértenek az elem­zők, hogy minden valószínű­ség szerint az orosz politikai­gazdasági elit köreiben folyó hatalmi harc újabb fejezetéről van szó. mti A KÖLNI szociáldemokraták frakcióvezetője a ’90-es évek­ben az eddig beismertnél jóval több törvénybe ütköző ado­mányt vett át - közölte szerdán a kölni ügyészség. A kölni váro­si képviselő-testületen belüli szociáldemokrata frakció volt elnökének a kihallgatásán Nor­bert Rüther elmondta: összesen 830 ezer márka adomány jutott el hozzá annak idején. (Koráb­ban 511 ezer márkáról írt a saj­tó.) Ezeket a pénzeket kisebb részösszegekre bontotta, és hamis nevek alatt könyvelte el. A nyolcórás kihallgatáson az ügyészség átfogó képet kapott a nyugta nélkül bevételezett ado­mányokról, azok feldarabolásá­ról, titkos pártkasszáról és hamis nyugtákról, mti A MOHAMMED HATAMI iráni államfő és Javier Solana, az Eu­rópai Unió kül- és biztonságpo­litikai főképviselője közötti ta­lálkozó szerdán Bécsben baráti légkörben zajlott le, és az Euró­pai Unió folytatni fogja együtt­működését Iránnal - mondta a találkozó után Solana, mti ■ Zeman cáfolja Verheugent Heves szópárbaj az EU és a cseh kormány között Milos Zeman cseh kormányfő cáfolta Günter Verheugen kije­lentését, miszerint a cseh kormány kész lenne javasolni a par­lamentnek, hogy változtassa meg álláspontját a Benes-dekré- tumokkal kapcsolatban, ha kiderül, hogy a dekrétumok nem összeegyeztethetőek az Európai Unió jogrendjével. Strasbourg - Prága - Varsó „Ez természetesen nem igaz” - mondta Zeman szerda délben Verheugen kijelentésére reagálva. Az EU bővítési biztosa ugyanis szerda délelőtt Strasbourgban ki­jelentette: a cseh kormány jelez­te, hogy kész javasolni a parla­mentnek, változtassa meg állás­pontját a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban, ha bebizonyoso­dik, hogy a dekrétumok nem egyeztethetők össze az EU jog­rendjével. „Amennyiben ez az idézet he­lyes, szeretném leszögezni, hogy a cseh kormány nem tervez sem­miféle javaslatot a változásra. Nem tudom, honnan vette ezt Verheugen” - jelentette ki Ze­man. Megjegyezte, hogy két nap múlva Barcelonába utazik, ahol lehetősége lesz személyesen ta­lálkozni Verheugennel, s tisztáz­ni a dolgot. „Természetesen rá­kérdezek a dologra” - jegyezte meg a miniszterelnök. Libor Roncek kormányszóvivő szerint Verheugen valószínűleg Pavel Telicka cseh uniós főtárgya­ló nyilatkozatát értelmezte rosz- szul, illetve értette félre. Roucek szerint a cseh fél valóban meg kí­vánja vizsgálni azt, hogy a dekré­tumoknak milyen hatásuk van a mára, s hogy a Cseh Köztársaság jogrendjében nincsenek-e olyan törvények, amelyek ellentétben vannak az emberi jogok mai ér­telmezésével. „A múltat semmi­képpen sem fogjuk vizsgálni” - hangsúlyozta Roucek. Zeman kijelentette, hogy érte­sülései szerint Telicka nem úgy beszélt a Benes-dekrétumokról, ahogy azt Verheugen értelmezte. „Úgy tudom, hogy Telicka úr semmi ilyesmit nem mondott” - hangsúlyozta Zeman. A cseh ellenzék meglepetéssel reagált Verheugen kijelentésére. „Ez a kijelentés megdöbbentett. Remélem kiderül, hogy félre­értésről van szó. Vagy az értesü­lés nem pontos, vagy Verheugen tévedett” - jelentette ki az ellen­zéki Polgári Demokratikus Párt árnyék-külügyminisztere, Jan Zahradil. Ugyanakkor felszólítot­ta Zemant, hogy azonnal reagál­jon a Strasbourgban elhangzot­takra. Hasonlóan nyilatkozott a kommunista párt, illetve a ke­reszténydemokrata néppárt kép­viselője is. Markus Meckel, a német parla­ment alsóházának (Bundestag) szociáldemokrata képviselője, a lengyel-német parlamenti cso­port elnöke nemrég felvetette, hogy esetleg Wroclawban hozzák létre a második világháború után elmenekült és elűzött németek sorsára emlékeztető központot, amivel igen heves vitát váltott ki Lengyelországban. ___________■ V endégcsalogató pinceház A hajósi pincefaluban bőví­tette tovább profilját a bács­almási Jusifa Fafaragó Kft. Turisztikai programokba jól illeszkedő pinceházat alakított ki Hajóson. Ehhez nyújtott a Gazdasági Mi­nisztérium a Széchenyi-terv keretében hárommillió fo­rintot. Az 1992-ben megalakult Jusifa Fafaragó Kft. tevékenységi köre az évek alatt kibővült. Kezde­tekben hársfából faragott szob­rokat exportált Németország­ba, később megnyitotta a Sár­ga Csikó éttermet és panziót, valamint egy virágüzletet. Az étterem vendégkörét elsősor­ban külföldiek, azon belül is németek alkotják. A szállás mellett konk­rét programo­kat is szervez­nek, a helyi lát­nivalókon túl a vendégek ked­velt időtöltése a borházláto- gatás. A ki­rándulások célpontja a kö­zeli hajósi pin­cesor. A vendégek a borkósto­lás mellett megismerkedhetnek a pincefaluban a szőlőtermelés és borkészítés több mint száz­éves hagyományával. A pinceház kialakításának az ötletét is ez adta. A borház kialakítására a társaság a Szé­chenyi-terv turizmusfejlesztési programja keretében nyújtott be pályázatot. Nagy öröm volt számukra, hogy pályázatuk tá­mogatást nyert. A pinceház, présház, konyha és a kerthe­lyiség kialakítása, valamint a parkosítás mintegy 13 millió forintba kerül, ehhez nyújtott a Gazdasági Minisztérium 3 mil­lió forint támogatást. A teljes beruházás még nem készült el, várhatóan a nyár elején nyitja majd meg kapuit. A számok Önökért beszélnek www.gm.hu Párbeszéd és diplomácia Bukarest- Olyan szerencsés pillanatban foglalom el a nagyköveti tiszt­séget, amikor a kétoldalú kap­csolatok egyre javulnak, és mentesek a fölösleges feszült­ségektől - jelentette ki Calin Fabian, Románia új budapesti nagykövete a Krónika című er­délyi lap szerdai számában megjelent interjújában. Az új nagykövet a közeljövőben fog­lalja el állomáshelyét.- Azt a közös értékrendet pró­bálom kiemelni, amelyet egy­aránt szem előtt tart a román és a magyar kormány. Mindkét kor­mány az uniós szabályokhoz va­ló igazodásban és az európai in­tézmények támasztotta követel­mények teljesítésében érdekelt, és ugyanígy érdekelt mindkét or­szág a közös kül- és biztonságpo­litika megteremtésében - mond­ta. - A párbeszédre, az átlátható­ságra alapozott külpolitika bizto­síthatja a Románia és a Magyar Köztársaság közötti jószomszédi viszonyt - jelentette ki. Calin Fabian kolozsvári szár­mazású; otthon, a családban ta­nult meg magyarul. Kolozsváron végzett geológia szakon, és ti­zenhárom évig tanárként dolgo­zott a bukaresti egyetemen. Az új nagykövet 1995 és 2000 között már dolgozott a budapesti ro­mán nagykövetségen, első titkári beosztásban. b BENKE JÓZSEF Európa élvonalában A történelemben csakúgy, mint a tudományok históriájá­ban, mindennek van előzménye; még a mitológiában is ritka és kivételes jelenség, hogy in statu nascendi valaki vagy vala­mi végső alakjában úgy jelenik meg, mint a Zeusz fejéből ki­pattant Pállasz Athéné: teljes fegyverzetében. Az európai forradalmi hullám és mindenekelőtt a magyar reformkor nélkül nemzeti történelmünk egyik legragyogóbb és legtisztább fejezete, az 1848/49-i forradalom és szabad­ságharc sem jöhetett volna létre. A reformkor vezető egyéni­ségei (10 legfontosabb politikusa), amikor az országos politi­kába lépnek, még sokkal fiatalabbak (átlagos életkoruk 21 év!), mint a „március ifjak” tíz első számú vezető személyi­sége (26 év). Ez sem előzmény nélküli nemzeti történel­münkben. Ha a kereszténység felvételétől eltelt fél évezred históriáját tekintjük, ugyancsak azt látjuk, hogy legjelentő­sebb „vezető politikusaink” - természetesen királyaink - még a reformkori vezetőknél is ifjabbak voltak trónralépésük ide­jén. Századonként csak egy uralkodót említve: Szent István, Szent László, III. Béla, Kun László (korából származó oklevél az első magyar egyetem létére utal), Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás. Átlagos életkoruk 19 év! (Ha IV. Lászlót kivesszük ebből a névsorból, akkor is 20 év az átlag.) Abban a fél évez­redben, amikor ezek a fiatalon trónra lépett királyaink ural­kodtak (háromnegyed évszázadon át az egész korszak har­madában) nem ment rosszabbul a nemzet sorsa, sőt koruk történelmünk legszebb lapjai közé tartozik. Azt akarom ezzel bizonyítani, hogy nem kell félni az ifjúság­tól, hanem alkotó energiájukat az ország sorsának intézésé­be minél előbb be kell vonni! Történelmünk, benne 1848 márciusának idusa erre (is) tanít. Néhány héttel az európai forradalmak Dél-Itáliából történt el­indulása után a pest-budai ifjúság vezetésével hazánk is kö­vette az ancien régime elleni küzdelmet. Petőfi Sándor, a pes­ti forradalmi ifjúság vezére már 1848. március 16-án meg­érezte a nagyszerű nap, március 15-e történelmi jelentőségét. Magabiztosan mutatja ezt „15-dik március, 1848” című verse (amelyben saját magát „E hős ifjúság vezére” kitüntető cím­mel aposztrofálta). Nem volt ez költői túlzás, hiszen a Pesten 1848-dik évi martius 15kén aláírt dokumentum is azt mond­ja, hogy „Pest város közönsége nevében alolirottak szeren­csések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy a’ mi más országokban polgár vérbe került, - a’ reformot - Buda­pesten 24 óra alatt békés és törvényes utón kivívta a’ törvé­nyes egyetértés.” A forradalmat, az erőszakos mozgalmakat nem kedvelő Széchenyi március 17-én egy bizalmas levélben így ír: „Az első felvonás gyönyörűen sikerült. Nékem úgy lát­szik, mintha ránk, magyarokra elvégre felnyílt volna az ég!... Az én politikám biztos volt,... de lassú. Kossuth egy kártyá­ra tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán 20 év alatt sem bírhatott volna előállítani.” A másik megfontolt „idős” államférfi, az ekkor 45 éves Deák Ferenc 1848. március 28-án pedig már így ír: „Oroszok nyomnak el bennünket, vagy ismét az ausztriai ha­talom, vagy talán a legborzasztóbb anarchia, azt csak az Is­ten tudja”, amivel már a bekövetkező legrosszabbra, a forra­dalom elleni nemzetközi fellépésre figyelmeztet. Széchenyi és Kossuth, Deák és Batthyány, Petőfi és Vörös­marty a magyar szabadság és függetlenség elkötelezett híve volt. Tetteik, politikájuk, írásaik mégis mennyire mást mutat­nak. Mindnyájan cselekedtek (természetesen a 48 éves Vörösmarty másként, mint a 25 éves Petőfi), hiszen vallot­ták: „Aki forradalmi időkben nem cselekszik, nem hibát kö­vet el, hanem bűnt!” Sokat beszélünk ma a tudásalapú társadalomról. Hogyan alakult hazánk és ifjúságunk viszonya a történelemben a tudáshoz? Minden városlakó büszke arra, hogy a magyar felsőoktatás bölcsője Pécsen ringott: Nagy Lajos király 1367-ben egyetemet alapított itt, szinte egyidőben a közép­európai egyetemekkel, alig húsz évvel az első német egye­tem, a prágai után. Az igazságot azonban el kell ismerni: korabeli pápai oklevelek tanúsága szerint már volt hazánk­ban olyan intézmény, amely ugyanúgy a Studium generale elnevezést viselte, mint a Nagy Lajos alapította pécsi. Még­pedig a III. Béla által létrehozott Studium Generale Vespremiense. A pécsi a 47-ik volt a keresztény Európában, ha azonban felsőoktatási intézménynek „ismerjük el” az előbbit, akkor ennek a késése a keresztény Európa első fel­sőfokú iskolájához, a bolognai jogi iskola 1158. évi megala­pításához ugyancsak alig két évtizedes. (így már dobogós helyezést tudhatunk magunkénak a keresztény Európá­ban.) A mostani egyetem egykori rektora 1926. augusztus 29-én Mohácson azt mondta: „A hagyomány szerint 1526- ban az Anjouk által alapított pécsi egyetemnek tanári kara és ifjúsága itt vérzett el a haza védelmében a mohácsi me­zőkön.” Ha nem „hiteles” is ez a tudósítás, de szinte közhit­té lett, hogy a pécsi egyetem utolsó 500 hallgatója „a hős vértől pirosuk gyásztéren” esett el. Mert ifjúság és haladás, ifjúság és forradalom - egy! És a fentiek alapján szeretném azt hinni, hogy ifjúság és hazaszeretet is egy! Hogy ez így legyen, ahhoz ma - szerencsére - nem kell életet adni, mint kellett 1526-ban vagy 1848-49-ben, vagy a világháborúk­ban. Ahhoz, hogy ma együtt legyen szabadság, független­ség, hazaszeretet, csak törhetetlen akarat, állhatatos, szívós munka, tanulás kell, hiszen ha a haza, a társadalom javára teszünk, ezzel magunkat is gyarapítjuk. Nem mondom azt, hogy nemzetünktől, hazánkból indultak el a folyamatok, és Európa követett bennünket, azt viszont igenis állítom, hogy mindaz, ami a mindenkori társadalmi haladás (keresztény­ség felvétele, egyetemalapítás) és az ifjúság kapcsolatát ille­ti - ha külső tényező nem gátolt bennünket ott voltunk Európa élvonalában. (A szerző történész, egyetemi docens) EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ___________________ÁLLÁSPONT____________________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents