Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

8. OLDAL G A 2 D A S Á G I T Ü K Ö R 2002. Március 9., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. március 8.) Borsodchem 4 500 Ft Ú Egis 13800 Ft ű Matáv 1016 Ft ü Mól 5 365 Ft ű OTP 2 280 Ft ű Richter 17 800 Ft ű TVK 2 910 Ft Ú Zalakerámia 1600 Ft o BUX: 8390,58-0,08% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 399,66 Cseh korona 7,80 Euró 246,55 Japán jen (100) 219,56 Lengyel zloty 67,50 Svájci frank 167,62 Szlovák korona 5,85 USA-dollár 280,58 ________HÍREK________ J UGOSZLÁV EGYEZMÉNY. Martonyi János külügyminiszter és Miroljub Labus jugoszláv miniszterelnök-helyettes, kül­gazdasági miniszter aláírta a ma- gyar-jugoszláv szabadkereske­delmi megállapodást pénteken. A 2002. július elsején hatályba lépő megállapodás szerint a vá­mok lebontásában átrpeneti ideig Magyarország bizonyos egyoldalú előnyöket biztosít, ugyanakkor a megállapodás élet­be lépése után a magyar vállala­tok is azonnal részesednek a kölcsönösen nyújtott vám- kedvezmények előnyeiből, mti NÖVEKEDÉS. Göke Frerichs, az Európai Gazdasági és Szociá­lis Bizottság elnöke szerint a magyar gazdasági eredmények jó tapasztalatként szolgálhatnak az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy hogyan lehet a növekedés gyorsítását a foglalkoztatás javításával egy­szerre megvalósítani - nyilatkoz­ta Matolcsy György gazdasági miniszter a bizottsági elnökkel folytatott tanácskozása után. mti KÁRPÓTLÁSI JEGY. A Kárpót lásijegy-tulajdonosok Érdek- védelmi Egyesülete fizetési meg­hagyást nyújt be az állammal szemben a jövő hét elején. Az egyesület a kárpótlási jegyek sorsának lezárását célzó javasla­taival februárban megkereste az ügyben illetékes Pénzügy­minisztériumot és az Igazság­ügyi Minisztériumot. Zsoldos János, az egyesület vezetőjének véleménye szerint az idő lejárt, a jegytulajdonosok rövid határ­időn belül konkrét megoldást várnak, mti MEGÁLLAPODÁS. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete együttműködési megállapodást kötött az Amerikai Egyesült Ál­lamokban bankfelügyeleti tevé­kenységet ellátó New York Ál­lam Bankfelügyeleti Hatóságá­val. A megállapodás megteremti a lehetőségét annak, hogy a két felügyelet adatokat és informá­ciókat cseréljen, helyszíni vizs­gálatokat folytasson az anya- intézmények leánybankjainál, vagy felhívja a figyelmet olyan eseményeibe, fejleményekre és kockázatokra, amelyek ugyan saját területükön jelentkeznek, hatásuk azonban a leánybankon keresztül a másik ország bank- rendszerét is érintheti, mti ■ Jó jelek a mezőgazdaságban Jó évet zárt tavaly a mezőgazdaság, évek óta először szűkült valamelyest az agrárolló - hangsúlyozta Vonza András agrárminisz­ter a Fidesz mezőgazdasági kabinetülését követően. __________________ Budapest ____________ A földművelésügyi tárca vezetője pozitívan érté­kelte a mezőgazdaság elmúlt évét. Elmondta: az előzetes adatok szerint 2001-ben az ágazat ter­melési értéke 180 milliárd forinttal emelkedett. A termelői árak átlagosan nyolc, az ipari, beszerzé­si árak öt százalékkal emelkedtek, így záródott az agrárolló. Az élelmiszer-gazdaság múlt évi külkereskedelmi aktívuma 1,5 milliárd euró volt. A mezőgazdaságban 150 milliárd forintos be­ruházás valósult meg, ebből 100 milliárd volt a gépberuházás, amelyhez 30 milliárd forint álla­mi támogatás társult. A parlament a múlt évben megalkotta azokat a törvényeket, amelyek szük­ségesek voltak ahhoz, hogy az ágazat fejlődése az idén folytatódjon. Ezzel az agrárium fejlődési pályára állt. Vonza András beszámolt arról is, hogy a külső és nyugdíjasüzletrészekre eddig kifizetett vételár mintegy 26 milliárd forintot tett ki. A csődeljárás, felszámolás és végelszámolás alatt lévő szövet­kezetek külső üzletrészeinek, valamint a nyugdí­jas szövetkezeti tagok üzletrésztulajdonának fel­vásárlása hétfőn indult. Azt előre nem lehet tud­ni pontosan, hogy a felvásárlás finanszírozásá­hoz mennyi pénzre lesz szükség. Vonza bejelen­tette: az igénybejelentések eredeti határidejét május 31-ről szeptember 30-ra módosította a szaktárca. A miniszter jelezte, hogy a közelmúlt­ban tartott agrárfórumokon fel­merült az igény, hogy azok a kül- sőüzletrész-tulajdonosok is kapja­nak valamilyen kártalanítást, akiknek a szövetkezete már meg­szűnt, illetve korábban felszámol­ták. A tárca nem zárkózik el a kár­pótlástól - mondta a miniszter -, de ahhoz törvénymódosításra van szükség. Ezt már csak a következő parlament tudja megtenni. Az FVM vezetője beszámolt arról is, hogy eddig több mint háromezer agrárfórumot tar­tottak országszerte, amelyek keretében az ér­deklődők tájékoztatást kaptak a családi gaz­dálkodók, valamint a kis- és középüzemek ál­tal igénybe vehető új agrárhitel-konstrukciók­ról és lehetőségekről. Vonza szerint új lendüle­tet adhatnak a mezőgazdaságnak a termőföld- vásárláshoz nyújtott kedvezményes hitelek, és a hozzá kapcsolódó kamattámogatások. A fel­vehető hitel legkisebb összege 1 millió, legna­gyobb összege 300 millió forint lehet. Ameny- nyiben a gazdálkodó száz hektár alatt vásárol termőföldet, akkor százszázalékos kamat- támogatást kap, ha 100 és 300 hektár között bővíti a meglévő területet, akkor a kamattámo­gatás mértéke ötven százalék. Ez azt jelenti, hogy a 7 százalékos alapkamatnak a felét, 3,5 százalékot kell kifizetnie. A kölcsön futam­ideje minimum tíz, maximum húsz év lehet. A tőketörlesztési türelmi idő egy év. Az agrártárca vezetője úgy látja, a mostani intézkedésekkel megélénkülhet a termőföld­forgalom, s emelkedni fognak a földárak. ____________________________________I ÚJVÁRI) Olimpia és gazda (g)ság A 2012. évi budapesti olimpia megrendezéséhez szorosan kö­tődő kiadások mintegy 700 milliárd forintot tesznek ki. Az egyébként is szükséges infrastrukturális beruházások megva­lósításához 2300 milliárd forintra van szükség - véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Budapest A legtöbbet, mintegy 2000 mil­liárd forintot az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztésére kell költe­ni. A sportberuházások és a turisz­tikai fejlesztések mintegy 500-500 milliárd forintba kerülnek. Ez azt jelenti, hogy az összes beruházás több mint 60 százalékát az infra­strukturális beruházások teszik ki. Az olimpiai játékok sikeres lebo­nyolításához szükséges összegek három forrásból folynak be. Az ál­lami és a magántőkén kívül az EU társfinanszírozásként - amennyi­ben Magyarország EU-tagállam - az összberuházás közel negyven százalékát fedezi. A 2004-es athé­ni játékok összköltsége 9,3 mil­liárd euró, ami megközelítőleg 2325 milliárd forint. Ebből az Eu­rópai Unió több mint 3 milliárd eurót vállalt magára. Parragh László szerint az olim­piai rendezéshez kapcsolódó be­ruházások a GDP évi 1 százalékos növekedésében is megmutatkoz­nak. Ezenkívül megindul a minő­ségi foglalkoztatás növekedése és a turizmus fejlődése is. Az MKIK elnöke a foglalkoztatás növeke­déssel kapcsolatban azt mondta: akár 50 ezer új munkahely is léte­sülhet. A turizmus fejlesztésének első lépcsőfoka lehet 1500 új ho­telszoba megteremtése, amely körülbelül 75 milliárd forintos be­ruházást igényel. Az egyik legfontosabb dolog a közlekedés fejlesztése. Ezen belül is a főváros közlekedésének kiala­kítása, a Ferihegyi reptér felújítá­sa, az MO-ás és az M5-ös autópá­lya befejezése, az M 6-os fejleszté­se. Ezenkívül minimum két Duna- híd megépítése és a négyes metró létrehozása is nélkülözhetetlen. Ha sikerül megrendezni az olimpiát, további sportesemények rendezési lehetőségét is könnyeb­ben megkapjuk, ami fellendítheti a turizmus fejlődését. Parragh László kiemelte: egy ilyen nagy­szabású rendezvény megszerve­zése után Budapest a régió köz­pontjává válhat, és többé nem for­dulhat elő, hogy a tengerentúlon összekeverik Bukaresttel. Aján Tamás, a Magyar Olim­piai Bizottság (MOB) főtitkára az olimpia gazdasági hatásairól szólva elmondta: a televíziós közvetítési jogból Atlanta 898,2 millió, Sydney 1,3 milliárd dol­lárt kapott. Hozzáfűzte: a multi­nacionális cégek szponzorálásai is dollármilliókkal támogatják az olimpiai mozgalmat. A szponzo­rálási bevétel 50 százalékát a szervező ország, a maradék 50 százalék egyharmadát a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság, egyhar­madát a nemzeti-olimpiai bizott­ság, egyharmadát nemzetközi szövetségek kapják. Az olimpia megrendezése hosszú távon megtérülő beruhá­zás. Az olimpiának köszönhetően később több jutna az egészség­ügyre és az iskolákra is - véli Für­jes Balázs miniszteri biztos. Hoz­zátette: fontosnak tartja, hogy a rendezvényre épülő különböző csarnokok és szállodák a későbbi­ekben is ki legyenek használva. Fürjes szerint a leggazdaságosabb az lenne, ha egy lakóparkból ala­kítanák ki az olimpiai falut, amit az önkormányzat a játékok idejére bérbe venne a lakóktól, majd az olimpia után visszaköltöznének. A szakemberek szerint Buda­pest azért is pályázhat eséllyel, mert az olimpiák történetének tíz legeredményesebb nemzete közül eddig csak Magyarország nem rendezett olimpiát. PRIVACSEK ANDRÁS Támogatás a hordós borokra A termelők és a hegyközségek sürgetik az intézkedést A múlt évi bőséges termésnek köszönhetően idén tele van­nak a hordók és a pincék bor­ral. Ennek akár örülhetnének is a termelők, ehelyett aggód­nak, mégpedig jogosan. Kérdés, hogy a szüret előtt ki­ürülnek-e még a hordók. Budapest Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a napokban azt nyilatkozta, hogy levélben keresték meg a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumot (FVM), amelyben kérték a bor exporttámogatását. Levelükre nem kaptak választ. Érdeklődé­sünkre az FVM Agrárrendtartá­si Hivatal meg­bízott elnöke, Nagy András elmondta, 2001-től csak 16 termékre nyújt­ható exporttá­mogatás Ma­gyarországon, ezek között szerepel a bor is, kizárólag hordós bor formájában. A mi­nisztériumi döntés előkészítésé­hez az Agrárrendtartási Hivatal levélben kérte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, hogy konkré­tan jelölje meg, milyen minőségű hordós borokra vonatkozna a ja­vasolt (20 Ft/liter) támogatás. További kérdés, hogy az export­támogatást differenciáltan, vagy egyformán kívánják-e a hegyköz­ségek érvényesíteni, mondta Nagy András. Ha a feltett kérdé­seibe megkapja a választ a tárca, valamint megjelölik azt a meny- nyiséget is, ami az országban az elmúlt két évben termett, akkor a szükséges intézkedéseket megte­szi az Agrárrendtartási Hivatal, és sor kerülhet az exporttámoga­tási rendelet meghirdetésére. A Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsánál Urbán András főtitkár elmondta, hogy az elnökség a múlt héten összeült, és arról dön­tött, hogy a 20 Ft/liter támogatást ismételten kérni fogja a tárcától. Az országban működő 320 hegy­községtől bekérték a szükséges adatokat a meglévő készletekről, amelyet azonnali hatállyal továb­bítanak majd az FVM Agrárrend­tartási Hivatalába, hogy lássák, nem csak képzelt mennyiségek­kel vannak tele a hordók. MAUTHNER Népszerű a minimálbér-kompenzáció Budapest Tavalyhoz képest lényegesen nagyobb érdeklődés kíséri a minimálbér-emelés terheinek kompenzálására kiírt köz­ponti pályázatot. A legtöbb igény a feldolgozóiparból, ke­reskedelemből, illetve a ven­déglátásból érkezik a munka­ügyi központokhoz. Az állami támogatást igénylő pá­lyázatok benyújtási határideje március 18. Bár az érdeklődés a kiírás óta folyamatosan nagy volt, várhatóan az utolsó napokban is nagy forgalmat bonyolítanak majd le a lehetőség közvetítésé­vel, illetőleg befogadásával meg­bízott megyei munkaügyi köz­pontok. Az előzetes információk sze­rint elsősorban a minimálbérrel jellemezhető ágazatokból érkez­nek be nagy számban pályázatok, ugyanakkor szinte nincs, olyan gazdasági ág, amelyből ne lenne érdeklődő. Területi különbséget nem lehet tenni, az ország min­den megyéjében igen népszerű a lehetőség. Szakemberek számítá­sa alapján az egy alkalmazotti után pályázható összeg megköze­líti az évi 100 ezer forintot, ugyan­akkor az egyéni vállalkozók eseté­ben csak a tb-járulék különböze- te, hozzávetőlegesen 13 ezer fo­rint realizálható egy évben. Az idei pályázati kiírás több ponton is eltér a tavalyitól. Benne gazdasági társaságok, állami, ön- kormányzati, szövetkezeti és egyesületi vállalatok, szövetkeze­tek és egyéni vállalkozók is részt vehetnek, sőt igényelhetnek tá­mogatást a feltételeknek megfele­lő közhasznú társaságok, alapít­ványok is, amelyek a munkaerő- piacon hátrányos helyzetű embe­rek foglalkoztatását végzik. KASZÁSÉ. Bringával a Balaton körül Balaton Az év végére elkészül a Bala­ton körbekerékpározását lehe­tővé tevő, 201,9 kilométer hosszú regionális kerékpárút, amelyből 95,1 kilométer önálló kerékpárút, 106,8 kilométer pedig erre kijelölt, kis forgal­mú „kerékpárbarát út” lesz. A kerékpárkörútból 79,8 kilomé­ter Somogy megye, 100,4 kilo­méter Veszprém megye, 21,4 kilométer pedig Zala megye te­rületén fut majd - tájékoztatta lapunkat Goszleth Tibor, az Út­gazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság minőségbiztosítá­si főmérnöke. A kerékpárkörutat 2007-ig várhatóan mintegy 150 telepü­lésből két keréken is el lehet majd érni. Idén június végéig a körutat teljes hosszában a módosított KRESZ szerinti, egységes kerékpárút táblákkal látják el. _________________d. l. N ern@$vsn' A Balaton körüli kerékpárút meglévő és tervezett szakaszai iLaenwiraiv- i: l'eisóoriS 7218'j Sí* tT otvn^scn’ pTlaiatonkenes) 73108. 'togyvá^sonw. %AtATOMALMÁDI Baiatorli-ft' ' fckajár fPP ‘ 7im**?rV 1b Bsíaionv»: bq /1117* .// /■ ralisndorögd^ 73127 73802 . ,10 ^73102 jáALATONFÜRg^' yáF~"' 71121 / X ;fei3oi 92 7117..', Tihany „ :';X-T ^^0 7338-' vő SíslaUií A-SZÖ5ÖS-$■ Ob^KSavác^4?v1t; 73118Í 713311641 *71332'% 73112 SIÓFOK Szßni- 'S -sníajía * ^b<ryon 7313 =*“^71335 '^^Baialonakaí ',r> r>»Q3 54308 5): r”5 65101 65145 ZamárcvV5 73162 64103 71309 K%)t y [71339 '• 1 BÁLÁIÉ 'fSTÍ? AOf^hámi ’ 8 adacso nvtemáj ........^<8AŰ B OGUy ,:j71124 135 •67801 •esiä.« « ■ ■’ r—C / Balaton, 67101 67Ä) Meglévő (kiépített v. kijelölt) kerékpárút Folyamatban lévő építés További kiépítendő kerékpárút Baiaíormoaafóraö fc-71315 ^at ONYOÖ r« \ 6701 •1319 71318; alatonköresztúr

Next

/
Thumbnails
Contents