Petőfi Népe, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-28 / 50. szám

2. oldal - Petőfi Népe GAZDÁLKODJ OKOSAN! 2002. Február 28., csütörtök | ljj| „Ez a Világ Mi Vóna, Ha Egy Kis Bor Nem Vóna” Házi vinotéka A rendszerváltást követően a bor szép lassan visszanyerte elveszett presztízsét, a társasági élet egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Divat lett a borokhoz érteni, ismerni a si­keresebb borászokat, a jobb évjáratokat, a bor­versenyek szereplőit. Már az éttermekben sem csak néhány bor közül választhatunk, hanem kész „borászati nagyre­gényt”, vagyis széles választékú itallapot nyújta­nak felénk. Senkit nem akarunk arra biztatni, hogy a megszállott rajongókhoz hasonlóan több száz palackos gyűjteményt alakítson ki otthon, de arra igen: figyelemmel összeválogatott 15-25 üveg­gel készüljünk fel vendégfogadásra. Ekkora kész­letből már biz­tosan ki tudjuk elégíteni a hoz­zánk érkezettek kívánságát, ki- víva ezzel az el­ismerésüket. Téves az a nézet, misze­rint panellakás­ban lehetetlen a fenséges nedűt minőségi rom­lás nélkül tárol­ni. Csupán egy nyugodt, erős fénytől mentes, kis hőmérsék- let-ingadozású szegletet kell ta­lálnunk! A borállványt olcsón megússzuk, ha barkácsáruházakban vagy borszaküzletekben kapható, legó rendszerű, fapanelokból állítjuk össze. Ezen fekve tároljuk a palackokat, hogy a bor a dugóval érintkezhessen! A borpaletta kialakítását száraz, karakteres bo­rokkal kezdjük! FeltéÜenül szerezzünk be Olasz- rizlinget, Ezerjót, Furmintot, Juhfarkot, Kéknye­lűt! De ne hiányozzanak a lágyabb, illatosabb faj­ták sem, mint a Tramini, a Muskotály, Szürkeba­rát, Chardonnay, Irsai Olivér! A hölgyekre gondol­va, azokból a fajtákból, melyek édesebb változat­ban is hódítanak, nem árt gondoskodnunk! A ké­sői szüretelésű Badacsonyi olaszrizling biztosan nagy sikerre számíthat a gyengébbik nem köré­ben. A vörösbor választékának megálmodása is ne­mes feladat. A férfias, veretesebb Bikavér és Cabemet franc, ugyanakkor a magyaros Kadarka és Kékfrankos sem hiányozhat a repertoárból. Ha igazán ki akarunk magunkért tenni, Kékoportóról, Merlot-ról, Zweigeltről és Pinot noirról is gondos­kodhatunk. A hazai összfogyasztás 7%-át teszik ki a rozé­borok. A szekszárdi, az egri, vagy a villányi Kék­frankos rozékat részesítsük előnyben! Üde, gyü­mölcsös zamatanyaguknak köszönhetően, aperi­tifként kellően előkészítik gyomrunkat a kulináris élvezetekre. A desszertborokon nincs mit ragozni. Az édes szamorodni, az aszú és egy nem oly drága esszen­cia alapkövetelmény. Az aszúk beszerzésekor nem árt, ha tíz évre előre is gondolkodunk. Ha a beszerzőkörút során véletlenül beleszaladunk egy aszútörkölybe, mindenképpen hagyjuk magunkat elcsábítani. A lokálpatriotizmusról se feledkezzünk meg! Ha az a terület, ahol élünk, nem is tartozik a pre­ferált borvidékek közé, tartsunk néhány környék­beli palackot is, melyeket kóstolásra érdemesnek ítélünk! Sosem lehet tudni. Lehet, pár év múlva már annak a bornak a termelőjét is a legnagyob- bak között emlegetik. _____________________■ A polifenol vigyázzon rád! Hazánkban közismerten magas az agyvérzésben és szívin­farktusban meghaltak száma. Az átlagpolgár 28-30 liter bort iszik meg évente, míg a franciák 64-66 litert kortyolnak el. Ér­dekes módon, Gerard Depardieu országában a legkisebb a szíveredetű és agyi tragédiák száma, pedig ott fogyasztják a világon a legtöbb alkoholt. Ez a jelenség az orvostudományba a „francia paradoxon” kifejezésként vonult be. A csodatévő hatás a polifenoloknak köszönhető, melyek nagy mennyiség­ben találhatók meg a francia vörösborokban is. A polifenolok számunkra legkedvezőbb tulajdonsága az antioxidáns hatás, ami a koleszterin lerakódását és az érfalba történő beépülését akadályozza meg. Az érelmeszesedés elleni küzde­lem kifejezetten fontos az emberi­ség számára, amelyet a franciák marketingjükben - némi csúszta­tással - messzemenőkig ki is használtak. Hangoztatták: csak a vörösbor egészséges! Annak elle­nére, hogy ez a kijelentés a régió borászai többségének az ínyére válik, cáfolandó, gyorsan jegyez­zük meg: Tokaj-Hegyalján is, azok a borisszák is, akik a mérték­letességet figyelembe véve nem estek át a hordó túlsó oldalára, szép számban „nyolcvankodnak”. Pedig hát ott termelésileg nyoma sincs a vörösbornak, s a borbará­tok mit sem tudtak a polifenolok- ról. A világ trendjét követni kell, így a kiváló minőségű fehérboro­kat forgalmazó országok is erőtel­jesebben kezdtek el foglalkozni a vörös nedűvel. A piaci szabály­zóknak megfelelően a kereslet nö­vekedése az árakat is maga után húzta. Gyakran az árcédulán ol­vasható összeg nem volt és nincs arányban a minőséggel, a kelleté­nél jobban elrugaszkodott tőle. Az Európai Unióban - ahol job­ban törődnek azzal: meghatáro­zott ételhez milyen bor illik - a kergemarhakór „nyomulása” elég­gé elriasztotta a vörös színű hú­soktól az embereket. Az étlapról inkább már halból, csirkéből, pulykából, vagy más fehér húsú állatból készült különlegességet választanak, amelyhez ugyebár fe­hérbor dukál inkább. Világpiaci elemzők szerint a vörösbor iránti kereslet csökkenése már érezhe­tő. Korábban a fehéret elutasítók leginkább azzal érveltek, hogy a borok túl kénesek, s ezért fejfájást okoznak. Általánosságban véve hamis ez a vád, viszont valóban gyakran előfordult, hogy a kénes­zacskó „véletlenül” beleborult a hordóba. A korszerű eljárásoknak hála, napjainkra jelentősen le­csökkent a borok kénsav tartalma. Alig kell kénnel kezelni az egész­séges szőlőből készült italokat. Várhatóan a fehérbor iránti növek­vő keresletet az is elősegíti, hogy a legújabb kutatások is igazolták: a mérsékletesen fogyasztott fehérek ugyanolyan jótékony hatásúak, mint a vörösek. 1200-3300 mg/1 között van a hazai vörösborok polifenol-tartalma, mely nem tér el a leghíresebb francia, olasz és portugál konkurens boroknál mért mennyiségektől. A szőlő faj­tája, a termőhely, a készítési tech­nológia, a bor kora egyaránt befo­lyással bír a polifenolok mennyi­ségére. A kékszőlő alkoholos erje­dése alatt a héj falából jelentős mennyiségű polifenolos vegyület oldódik ki a borba, vagyis az alko­holmentes préselt szőlőlékben jó­val kevesebb (fele-harmada) a vizsgált anyag, mint az alkoholtar­Koós János testi és szellemi frissességé jón a polifenoloknak köszönheti? talmú rokonaikban. A kékszőli vek így is másfélszer több pol nőit tartalmaznak, mint a fel borok. Egy vizsgált tokaji a: polifenol-tartalma 500 mg/1, mi Badacsonyi olaszrizlingé és sz kebaráté 300 mg/1 körül mozg Hiába kevesebb a polifenol me nyisége a fehérborban, kedvi hatását így is ki tudja váltan szervezetünkben. Hogy a franciákra más élett hatással van a bor, mint ránk, a fogyasztásbeli kultúránk köz különbségek is befolyásolhatj Míg a gallok általában rendszí sen vesznek magukhoz az étke sek folyamán 1-2 deci bort, ad mi leginkább egy hétvégi „rend vény” keretében, pár óra alatt „ rítjuk szerencsétlen májunk n kába” a literekben mérhető me nyiséget. Mindezek mellett, n mindig nem lehetünk benne 1 tosak, hogy a kannás műbor n ugyanabban a tartályban érj egy eldugott tanyán, hol kor ban olajat szőkítettek. Tehát polifenolok miatt is - ha anyagi megengedhetjük magunkn maradjunk a palackos bornál! KÉP ÉS SZÖVEG: O. JAK A korszerű mezőgazdaság a cél Magasszintű fajtakísérletek a Városföldi Agrárgazdaság Rt.-nél Az 50-es főúton Kecskeméttől Kis­kunfélegyháza felé autózva balra terül el a Városföldi Ag­rárgazdaság Rt. több ezer hektáros termőterülete. A cég az állattenyésztés mellett évek óta fog­lalkozik kukorica- és búzafajták ter­mesztési kísérleté­vel. Az utóbbi idő­ben a jelenlegi nö­vények mellett a napraforgót is fel­vették a kísérleti nö­vények sorába. A részvénytársaságról dr. Vidmann Mihály vezérigazgató elmondta: a cég a Városföldi Állami Gazdaságból alakult a privatizáció után, és jelen­leg magánkézben van. Á vállalat évente 33-34 ezer hízósertést nevel, és a közel kétezres tehénállo­mánynak köszönhetően mintegy 12 millió liter te­jet ad el. Az állatok etetéséhez szükséges takar­mány egy részét az rt. önmaga termeli meg. A ke­verőüzemben éves szinten 30 ezer tonna takar­mányt állítanak elő, aminek nagy része a cég álla­tainak etetésére szolgál. Az üzem vállal bérkeve­rést is mezőgazdasági vállalkozók, állattenyésztők részére. A Városföldi Agrárgazdaság Rt.-nél jelen­leg 240-250-en dolgoznak. Dr. Vidmann Mihály hozzátette: várják a pályakezdő, diplomával ren­delkező fiatalok jelentkezését a részvénytársaság­hoz. Fajtakísérletben is az élen A Városföldi Agrárgazdaság Rt. Bács-Kiskun me­gyében a második, Észak-Bács-Kiskun megyében pedig a legnagyobb mezőgazdasági termelő. Je­lenleg 3500 hektáron foglalkoznak növényter­mesztéssel. Dr. Vidmann Mihály vezérigazgató azonban fontosnak tartja azt a munkát is, amit a szaporítóanyag termelésében és minősítésében végeztek az elmúlt években. Harminc-harmincöt féle búzát és több mint két tucat fajta kukoricát vetettek, illetve vetnek idén a fajtakísérletek céljá­ból. A hozzánemértő számára úgy tűnnek a par­cellák, mintha elfelejtették volna mindegyik sort bevetni. Ez azonban nem így van, a vonalban ve­tett növényeken azt vizsgálják, hogy a különböző fajták hogyan növekednek, mennyi termést hoz­nak, stb., illetve hogyan reagálnak a felhasznált növényvédő és gyomirtó szerekre. Megfelelő oda­figyelés mellett a vetőmagtermelő cégekkel közö­sen tudjuk kiválasztani azokat a fajtákat, ame­lyek jól alkalmazkodnak a Magyarországon any- nyira jellemző szélsőséges időjáráshoz, és emel­lett megfelelő mennyiségű termést is hoznak. A célunk, hogy a legjobb vetőmagok kerüljenek a piacra, és a gazdák a legjobb szaporítóanyagot kapják a pénzükért. A termeltető cégekkel és a gazdákkal is rendszeresen megosztjuk a termelé­si tapasztalatokat, valamint közzétesszük a gyomirtó és növényvédő szerekkel kapcsolatos szakmai véleményt is. Elégedettség és szaktudás A Városföldi Agrárgazdaság Rt.-ről minden sze­rénytelenség nélkül elmondható, hogy kiváló a kapcsolatuk azokkal a cégekkel, amelyekkel szer­ződésben állnak. Ennek egyik jele, hogy az elmúlt évhez képest idén még több fajta búzával folyik kí­sérletezés, a vetőmagtermelők egyre több fajtát bíznak a kezelésükre. Ezenkívül a vállalat felvállal­ta, hogy a napraforgóval is kísérleteket végez. - Az itt vizsgált növényi kultúrák közül több országos ismertségre tett szert az elmúlt években. Ez ne­künk a legjobb visszajelzés a munkánkkal kapcso­latban, amit csak kaphatunk - magyarázza dr. Vidmann Mihály vezérigazgató. - Az itt végzett kí­sérletek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a vető­magtermeltetők melyik fajta szaporítóanyagot ajánlják megvételre. A jó minőségű vetőmagtól sok minden függ: az adott terület terméshozama, és természetesen ezzel összefüggésben az ott dol­gozók megélhetése. Bár ezt soha sem hangoztat­tuk, de nekünk elemi érdekünk a magyar mező- gazdaság tökéletesítése. Szeretnénk, hogy a dél-al­földi térség szélsőséges időjárása mellett a nö­vényeknek olyan fajtái kerüljenek be a terme­lésbe, amelyek a legna­gyobb termést adják. Az rt. és azoknak a cégeknek a munkatár­sai, amelyek a vetőma­got kísérletre átadják, szorosan együttműköd­nek a sikeres munka ér­dekében. A vállalatok szakembereinek itt szerzett tapasztalatai alapján elmondható, hogy a fajtakísérletek­ben igen nagy szakérte­lemre tettek szert a Városföldi Agrárgazdaság Rt munkatársai. Kapacitás és tökéletesség A vállalat célkitűzései között szerepel az igé nyék még teljesebb körű kiszolgálása. - El kel érni, hogy a különböző ágazatokban egyre na gyobb legyen a teljesítmény és természetesen a; eredményesség - mondja dr. Vidmann Mihál] vezérigazgató. - Ennek növelésére többféh megoldás létezik. A legcélravezetőbb a műszak háttér fejlesztése, és ezáltal a kapacitások nőve lése. Célunk, hogy az elmúlt években felhalmo zódott adósságterhet, amennyire csak lehet, le csökkentsük. Ezek után már meg tudjuk valósi tani majd a kitűzött termelékenységi és üzletpo litikai céljainkat. A cég tulajdonosai szeretnél elérni, hogy a Városföldi Agrárgazdaság Rt olyan helyzetbe, pozícióba kerüljön, amel] mind a térségben, mind pedig szélesebb környe zetben példa értékű más vállalkozások számár; is. A cég ezenkívül törekszik rá, hogy az itt dől gozók egyre jobb anyagi megbecsülésben élhes senek, és a dolgozók közötti alkotói légkör mine harmonikusabb legyen. VÁROSFÖLDI AGRÁR­GAZDASÁG RT. 6033 Városföld, II. Körzet 38. Telefon: +(36 76) 474-511 Fax: +(36 76) 474-412

Next

/
Thumbnails
Contents