Petőfi Népe, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-28 / 50. szám
2002. Február 28., csütörtök PN-KALAUZ Petőfi Népe - 7. oldal Bejegyzetten földterületek Nyolcadik éve húzódik a lakiteleki részarány- föld-tulajdonosok tulajdonjogának bejegyzése a kecskeméti körzeti földhivatalban. Korábban ugyanis a Szikra Termelőszövetkezet öntözésfejlesztési beruházást hajtott végre, és több mint 32 millió forint hitelt vett fel az egyik banktól. 1988-ban a bank erre a földterületre jelzálogjogot jegyeztetett be, amit átterheltek a részarány-tulajdonosokra. _______________Lakitelek_______________ Hektáronként több mint húszezer forintot kellett vállalniuk, ha azt akarták, hogy a területet a nevükre írják. 1993-ban megindult a termelőszövetkezet felszámolása. A felszámoló eladta mind az öntöző- berendezés szivattyútelepét, mind pedig a vlzki- juttató rendszert. A bank követeléseinek egy részét pedig a földtulajdonosokra hárította át. A legtöbb gazda azonban nem volt hajlandó kifizetni az értéknövekedés címén rájuk kirótt hektáronkénti összeget. Az 1994-ben megkezdett földkiadásoknál 20.240 forinttal terheltek meg egy-egy hektárt Lakiteleken, vagyis az értéknövelő beruházás összegével adták ki a gazdáknak a földet. A termelők egy kis része elfogadta ezt a döntést, míg a nagyobbik része fellebbezéssel élt. Első fokon elutasították a kérelmüket, de mégis olyan döntés született, hogy nem kell fizetniük. Ezt a döntést viszont a termelőszövetkezet felszámolója nem fogadta el és fellebbezett. Kérelmét elutasították, és az értéknövelő beruházás költségei törlésre kerültek. A földeken lévő jelzálogjog viszont nem volt a tárgyalás alapja. Éppen ezért, ha a tulajdonos a földhivatalnál azt szeretné elérni, hogy a földet a nevére írják, akkor a BÁCS-FAK- TOR-HÁZ Rt.-tői kell jelzálogjog-mentesítő okiratot kérnie. (Ők vették meg a felszámolótól a szövetkezet követeléseit.) Ennek anyagi vonzata is van, jelenleg hektáronként hét-nyolcezer forint. Különösen azoknál a gazdáknál szükséges ez, akik telepíteni akarnak vagy értékesíteni szeretnék földjüket. A termelők közül többen is azt vallják, hogy olcsóbb és egyszerűbb kifizetni az összeget, mint a bíróságra járni. Kocsisné Gulyás Erika, a BÁCS-FAKTOR-HÁZ Rt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 1996 óta kezelik a követeléseket. Eredetileg valóban több mint huszonkétezer forintot kellett fizetni a gazdáknak hektáronként. Született azonban egy olyan döntés, hogy aki harminc napon belül nevére íratja a területet, az ötezer forinttal megválthatja. Azóta az infláció mértékével növelték évente az összeget, és jelenleg 7500 forintot kell fizetni. Az eltelt évek alatt a gazdák fele élt ezzel a lehetőséggel, és nevére íratta a területet. Támogatást ugyanis csak az kaphat az államtól, akinek a nevén van a föld. Az rt. minden esetben nyilatkozatot állít ki arról, hogy a termelő eleget tett a kötelezettségének, és a jelzálogjogot törlik a területről. Használni viszont akármeddig lehet úgy is, ha a jelzálogjog rajta van. Sváb Kovács Lajos azok közé tartozik, akik nem akartak fizetni, és a bírósághoz fordultak. A pert megnyerte, már egy éve, de a BÁCS-FAKTOR-HÁZ Rt. mégsem törölte a jelzálogjogot, vagyis nem írták a nevére a földet. Azt a választ kapta, hogy ez egy másik ügy, ~f | de nem magyarázták meg neki, hogy I milyen. Újabb bírósági pert kellene in- ' dítania ahhoz, hogy az ügyet le tudják rendezni, de nem biztos, hogy belevág. Akkor ugyanis újabb költségek merülnek majd fel, és ha elveszíti a pert, vagy továbbra sem írják a területet a nevére, akkor nem ért el semmit, így is elég sokba van már ez az ügy ne- ld. Egyelőre nem tudja, mitévő legyen, úgy érzi, hogy a szálak nagyon összekeveredtek. Gangl János nem kis területen gazdálkodik. Úgy döntött, hogy inkább kifizeti az értéknövelő beruházás értékét. Erre azért volt szüksége, hogy gyümölcsfákat tudjon telepíteni. így nincs vitatéma, tiszta az ügy. Területei jelzálogtól mentesek. Azt viszont nem érti, miért követelőzik még a BÁCS-FAKTOR-HÁZ Rt., mikor a szövetkezet felszámolása már régen befejeződött. Az üggyel kapcsolatban az elmúlt év tavaszán Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője is kérdést intézett a földművelésügyi miniszterhez: Mikor jegyzik be 1082 lakiteleki részarány-tulajdonos tulajdonjogát a kecskeméti körzeti földhivatalban címmel. Dr. Vonza András miniszter arra hivatkozott, hogy a jogosultak sajnálatos módon nem éltek fellebbezési jogukkal. Ezért azok az idő múlására tekintettel ma már államigazgatási eljárás keretében nem változtathatók meg. Lezsák Sándor nem fogadta el a miniszter válaszát, az országgyűlés többsége viszont igen. _________________________________sz. t. Ebédeljen a Menza Fooddal! Kecskeméten egyedülálló szolgáltatással várja ügyfeleit a Menza Food. A hagyományos ebédkiszállítással szemben a cég műanyag, eldobható dobozokban szállítja ki a megrendelt ebédet. Naponta hétféle ételből lehet választani. ízletes és bőséges adagokat, délelőtt 10 és fél egy között. A mennyiséget tekintve eddig még panasz nem érkezett a cég vezetőségéhez - tudtuk meg Varga László ügyvezető igazgatótól. Mindig ügyelnek arra, hogy az adagok mennyisége még az építkezésen dolgozóknak is elegendő legyen. Az étlap összeállításánál fontos hangsúlyt fektetnek arra, hogy mindenki találjon kedvére valót. A leves mellett mindig hatféle második fogást kínálnak. A szárnyas-, a sertés-, a tésztaételek mellett választható hal, vad és főzelék is. A következő héttől pedig a profiljukat bővítik a köretválasztási lehetőséggel. Ízelítő például a holnapi étlapról: gombaleves (135 Ft), dámvadtokány tésztával (550 Ft), csirkepaprikás tésztával (460 Ft), mákos guba (350 Ft), sárgaborsó-főzelék házi sült kolbász- szál (390 Ft), bacon szalonnába göngyölt csirkemáj burgonyapürével (460 Ft), mátrai sertésborda petrezselymes burgonyával (510 Ft), citromos torta (150 Ft), tejfölös uborkasaláta (110 Ft). A menü ára napi 480 Ft, amely a levesen túl a heti menüsoron szereplő másodikfélét tartalmazza. Az árak az ételen kívül a szállítás és a csomagolás díját is tartalmazzák. Az étlapot a szórólapokon kívül a cég internetes oldalán is megtekinthetik az érdeklődők, illetve kérésre faxon is küldenek. A Menza Food Kft. étlapja a la carte rendszerű. Magánszemélyek mellett iskolák, óvodák és intézmények megrendelését is várják. A napi ételválasztékból mindenki szabadon döntheti el, hogy miből mennyit rendel. Lehetőség van menü megrendelésére is, amely természetesen kedvezőbb áron kapható. A megrendeléseket legalább egy nappal korábban kell leadni. Az ételeket műanyag dobozokban szállítják ki, amelyeket speciális, mikrózható fóliával fednek le. Szállítás során pedig a habszivacs tégelyek biztosítják, hogy az ebéd ne hűljön ki. Az ügyfél így mindig melegen kapja kézhez az Menza Foo4 Hírős Kft. Kóstolja meg ön is a Menza Food ebédjét! Győződjön meg ízeiről és kedvező árairól! Rendelje meg most! 76/506-006 www.hirosmenza.hu Mesterleveleket adtak át A mesterlevélnek presztízse van, bár nem minden szakmában kötelező megszerezni. FOTO: BANCZIK RÓBERT Kecskemét Tóth Krisztián (Szakmár), Med- ki kőműves. Az ülő sorban a rala Pál (Kecskemét), Kocsis Vik- fényképész mesterek balról: Illés Nyolc kőműves és öt fényképész tor (Jászberény), Kis János (Kis- Zsolt és Horváthné Major Éva vehette át a napokban a mester- kunfélegyháza), Tisljár János (Kecskemét), Kajlingerné Burda levelét a megyei kereskedelmi és (Kecskemét), Almási Szabó Zol- Gabriella (Hatvan), Kis Zsolt iparkamarától. tán (Kiskunfélegyháza). A kép- (Kecskemét) és Szabó Csaba Felvételünkön az álló sorban a ről hiányzik Bállá János tisza- (Kiskunfélegyháza), kőművesek láthatók. Balról: kécskei és Száraz Ferenc szolno- __________________________■ Tervgazdaságtól a piacgazdaságig Négyszáznál több hazai európai uniós kiadvány bemutatója a kamaránál Kiállítás nyílt kedden a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kecskeméti székházában. A tárlókon csupa - többnyire színes - kiadvány látható. A kisebb és nagyobb lélegzetű munkákban közös, hogy témájuk az Európai Unióval kapcsolatos. A február 26-tól 28-ig megtekinthető országjáró vándorkiállítás anyagát több mint 400 hazai európai uniós kiadvány alkotja. Európai integráció A kiállításon a vállalkozások, elsősorban a mikro-, a kis- és a középvállalkozások EU-csatlakozás- ra való felkészítését segítő általános, tematikus és szakmaspecifikus kiadványok, tájékoztatóanyagok vehetők kézbe. Az országjárás fő célja a vállalkozások tájékoztatása az információs forrásokról. A kecskeméti kiállításmegnyitóhoz tegnap konferencia is kapcsolódott, Vállalkozások EU-integrációs felkészítése címmel. Ezen előadást tartott Pon- gorné dr. Csákvári Marianna, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki a kiállítást is megnyitotta. A kiadványokat tavaly abból az alkalomból gyűjtötték össze, hogy 10 évvel korábban lett Magyarország az Európai Unió társult tagja. Ezért az előadó okszerűnek tartotta áttekinteni az eltelt 10-11 évet. Mint mondta, hihetetlenül nagy változások történtek nálunk ezalatt. 1989-90 fordulóján még tervgazdálkodás volt nálunk. Ezt követően létrejött a piacgazdaság intézményrendszere, s 3-4 év alatt nagyléptékű privatizáció zajlott le az országban. Úgy vélte, történtek a privatizációban hibák is, de 1995-től elkezdődhettek a gazdaság fejlődésének alapját képező változások. 1996-97 után lassú, de kiegyensúlyozott fejlődés indult meg a hazai gazdaságban. Az utóbbi években tartósan magasabb volt a GDP (a bruttó hazai termék) növekedése hazánkban, mint az európai országokban, s jók az esélyek a jövőre nézve is. Az előadó a gazdasági növekedést megindító tényezőként méltatta a külföldi tőke beáramlását az országba. Javult a folyó fizetési mérlegünk. A közvetlen tőke- befektetések összege tíz év alatt meghaladta a 25 milliárd eurót. Az egy főre jutó befektetés mintegy 2500 euro volt. Az államtitkár-helyettes szerint a tőkefogadó képességünk elérte a fejlett országokét. A korábbi szocialista országok közt vezető helyet foglalunk el e tekintetben. A gazdaság fejlődését tükröző mutatók közt Pongorné dr. Csákvári Marianna említette a külkereskedelem alakulását is. Meghatározó jelentőségű a nemzetközi kereskedelemben való hatékony részvétel egy, a miénkhez hasonló kis ország esetében. Az elmúlt tíz évben több mint háromszorosára nőtt a külkereskedelmi forgalmunk. S az sem közömbös, hogy ma már a kivitel 85 százaléka a fejlett országokba irányul. Meghaladja a 75 százalékot az EU-ban értékesülő exportunk. A tagországok egymás közti külkereskedelmi forgalma 66 százalékon áll. Ezekből a számokból az következik, hogy Magyarország de facto már az Európai Unió tagja. Nőttek az idgenforgalom bevételei, javult az egyenleg. Fejlődésről beszél a munkanélküliség alakulása is: ma a ráta az EU átlaga alatt van. A fogyasztói árindex, azaz az infláció - ami a kisemberek mindennapjait is érinti - fontos mérőeszköze a gazdaságnak. 1996 óta csökkenő tendenciát mutat az infláció. Az utóbbi években 10 százalék, illetve ez alatti volt a mértéke. S jók az idei kilátások a lejjebb szorítására. A regisztrált gazdasági szervezetekről elmondta az előadó: 1990-ban 400 ezer, 2001-ben pedig 1,1 millió volt a számuk az országban. Tavaly már a 40-45 százalékuk társas vállalkozás volt, nőtt az arányuk, s a GDP-hez való hozzájárulásuk. A hazai gazdaságban érvényesülő tendenciák jó alapot adnak ahhoz - hangsúlyozta a helyettes államtitkár -, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás vizsgáján jó eredménnyel essünk majd át 2004-ben. Természetesen a versenyképességünkért még tenni kell. Ez motiválta a kormányt a Széchenyi-terv meghirdetésében. Ennek fő célja a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének megteremtése. A Széchenyi-terv keretében 40-45 pályázat működik. Pongorné dr. Csákvári Mariann elmondta: azért hozták Kecskemétre - és viszik majd még el számos helyre - a kiállítást, hogy felhívják vele a figyelmet a pályázati lehetőségekre és a közös feladatokra. Továbbra is várják az észrevételeket, tanácsokat a kamaráktól, a vállalkozóktól a legjobb, legcélszerűbb támogatási formák kidolgozásához. (A konferencián elhangzottakra visszatérünk.) MUNKATÁRSUNKTÓL ...................................................____________ __Z3SI_____ A kiállítás célja, hogy megmutassa a vállalkozóknak az információforrásokat, fotó; b. r.
