Petőfi Népe, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám

10. oldal - Petőfi Népe PETŐFI N E P E 2002. Február 27., szerda ' §||| A területfejlesztés öt esztendeje Bács-Kiskun megyei területfejlesztési konferencia Kiskunfélegyházán A konferencia előadói (balról): Balsay István, Endre Sándor, dr. Mikes Éva és Cséfalvay Zoltán. Magyarországon jelenleg minden második tele­pülésen folyik vagy kezdődik rövidesen fejlesz­tés a Széchenyi-terv keretében nyújtott támoga­tással. Ezt Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkára jelentette ki hétfőn Kiskunfélegyházán, azon a konferenci­án, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Területfej­lesztési Tanács és Közhasznú Társaság szerve­zett. Öt esztendeje alkotta meg ugyanis a parla­ment a területfejlesztésről és -rendezésről szóló XXI. törvényt. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta: a területfejlesztés középpontjában a települések, kistérségek, megyék, régiók állnak, eltérően a korábbi, csak az ágazatokra irányuló fejleszté­si célkitűzésektől. A helyettes államtitkár le­szögezte: a településfejlesztésben is áttörést és új lendületet hozott a Széchenyi-terv, ezt iga­zolja, hogy a támogatások révén 250 települé­sen épül bérlakás, 450-ben pedig turisztikai be­ruházás indult el. Cséfalvay Zoltán elmondta: a tárcához tavaly 14 ezer pályázatot adtak be. Az elbírált 9,5 ezernek a háromnegyede, 7.500 összesen 94 milliárd forint támogatást nyert el, és ezzel 386 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg az országban. Hozzátette: az ipari parkok, innovációs közpon­tok és inkubátorházak fejlesztésére - pályázat út­ján - a Gazdasági Minisztérium az elmúlt évben 1,9 milliárd forint támogatást adott, hozzávetőleg annyit, mint a megelőző négy esztendőben. A gazdasági fejlődést segítő tudományos munka fel­tételeinek megteremtésére, az innováció és a ku­tatások ösztönzésére tavaly összesen 21 milliárd forintot kaptak az Oktatási Minisztériumtól az in­tézményekkel, önkormányzatokkal közösen pá­lyázó gazdasági szereplők. Az elnyert összeghez további 16 milliárd forintot tett hozzá a vállalko­zói szféra - mondta Cséfalvay Zoltán. A helyettes államtitkár lapunknak elmondta: Bács-Kiskun megye tavaly megközelítőleg 3 milliárd forintos támogatásban részesült. Ebből 1,4 milliárd forin­tot vállalkozások erősítésére, 1 milliárdot lakás- programok megvalósítására, a fennmaradó ösz- szeget pedig turizmusfejlesztésre, regionális programokra fordították. Balsay István, az Országgyűlés területfejleszté­si bizottságának fideszes elnöke azt hangsúlyoz­ta: a területfejlesztés nem cél, hanem az országon belüli egyenlőtlenségek mérséklésének és az eu­rópai uniós országokhoz való felzárkózásnak egyik fontos eszköze. A Széchenyi-terv település- fejlesztő, a Duna-Tisza közén élők által is érzékel­hető kihatását érzékeltetve rámutatott: új híd épült Tiszaugnál, megvalósult a dunaföldvári híd teljes rekonstrukciója, elkezdődött a szekszárdi Duna-híd építése, miközben az országban jelen­leg 200 kilométer hosszan folyik autópálya, illetve autóút építése. Balsay István szólt arról is, hogy a Széchenyi- terv nyomán megindult út-, gát-, hídépítési prog­ram sok bírálatot váltott ki a tekintetben, hogy a kivitelezésben a magyar kis- és középvállalkozá­sok kaptak elsőbbséget. A döntés helyessége azonban beigazolódott, mivel - az adatok szerint - közel 2 százalékos nemzeti össztermék növeke­dést lehetett így elérni - hangsúlyozta. Balsay Ist­ván kiemelte: a földtörvény módosításának és a Nemzeti Földalap létrehozásának jelentős kihatása lesz a területhasználatra, és ezzel a területfejlesz­tésre. Hozzátette: a kormányzati tervekben a jelen­legivel azonos nagyságú - egymillió hektár - erdő létrehozása szerepel, és ezzel nemcsak a környe­zet állapotát, de a gyenge termőhelyi adottságú, er­dőtelepítésre alkalmas földterületek jövedelmező­ségét is javítani lehet. Dr. Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal állam­titkára sikeresnek ítélte az elmúlt öt esztendőt. El­mondta: az alapvető intézményi struktúra kialakí­tásában, az alapvető források és feladatok kijelölé­sében komoly munka történt. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, hogy a folyamatos visszacsatolá­sok világosan jelzik azokat az irányokat, amelye­ken változtatni kell. Hozzátette: ahhoz, hogy a most lefektetett, stabil építmény tovább épülhes­sen, a következő ciklusban is komoly munkát kell végezni. Bács-Kiskun megye A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács munkáját Endre Sándor országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke értékelte. Beszámoló­jából kiderült, hatékony közreműködésük ered­ményeként ma már nyolc ipari park működik a megyében. A Baranya megyei településekkel együttműködve pedig kijelölésre került a Baja- Mohács vállalkozói övezet. Endre Sándor el­mondta: az önkormányzatok részére a céltámo­gatási decentralizált alap (Céda), a kedvezménye­zett önkormányzatok részére pedig a területi ki- egyenlítést szolgáló fejlesztési célú alap (TEKI) ad támogatási lehetőséget. A vállalkozók számára a területfejlesztési célelőriányzat nyújt pályázati lehetőséget. Az elmúlt öt év során az előbb emlí­tett pályázatokon összesen 8,5 milliárd forint tá­mogatást osztottak szét a megyében. A keret több mint felét, azaz közel 4,8 millió forintot az úgyne­vezett TEKI-pályázatokra fordították. A megyei támogatások 16 százalékát a Céda-támogatások teszik ki, amelyek az önkormányzatok alapfel­adataihoz kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítását biztosítják. A főként vállalkozókat ösztönző fejlesztésekre pedig 2,5 milliárd forint jutott. Endre Sándor hangsúlyozta a Széchenyi- terv jelentőségét is, amely Kiskunfélegyházán a cipőiparban, a hamarosan felépülő szociális bér­lakásokban, így a félegyháziak mindennapjaiban érzékelhető. Az M5-ös autópályát emlékműként, mementóként jellemezte, amely azt mutatja, ho­gyan nem szabad autópályát építeni. Kalocsa A kalocsaiak a porcelántermék-formázó gépükhöz kértek terület- fejlesztési támogatást. Területfejlesztési támogatással valósult meg a ka­locsai Porcelánfestő Kft. jelentős beruházása. Amint azt Szentesi Istvánná ügyvezető igazgató­tól megtudtuk, két évvel ezelőtt pályáztak sikere­sen támogatásért. Porcelántermék-formázó gép beszerzéséhez kértek anyagi segítséget. A támo­gatásnak köszönhetően sikerült beszerezni az öt­millió forint értékű berendezést - mondta az ügy­vezető asszony. - Pályázaton nyertük el a beren­dezés árának több mint a felét. Az összeg egy ré­sze visszatérítendő. A befektetés hosszú távon té­rül meg a cégnek. Hiszen a gépet fel kell szerszá­mozni, ami hosszú és költséges folyamat. A kor­szerű géppel egyelőre lapos, kerek tárgyak készí­tésére van lehetősége. Kaspók, bögrék, tányérok készülnek a műhelyünkben az új technológiával. A fejlesztéssel bővült cégünk árukínálata és javult a minőség is. Következő nagy tervünk egy csar­nok építése, ahol majd a jól felszerelt berendezést üzemeltethetjük. Kiskunmajsa A majsai gyógyfürdőt működtető Jonathermál Gyógyüdülő és Idegenforgalmi Rt. az elmúlt évek során több, jelentős beruházásnál is pályázott köz­ponti forrásokra. A gyógyüdülőközpont tavaly egy élményfürdővel bővült, de a részvénytársaság ke­zelésében lévő motel fogadóépületénél is lerakták ősszel egy konferencia-központ alapjait. Szikora Gyula, a Jonathermál Rt. elnök-vezérigazgatója la­punknak elmondta: a motel recepciója mellett egy százhúsz fő befogadására alkalmas tanácskozó­központ építésébe kezdtek, amely kiválóan alkal­mas lesz kisebb-nagyobb konferenciák megtartá­sára. A téli hidegek miatt az építkezés üteme lelas­sult, de a nyár elején szeretnék átadni az új épület- szárnyat. A negyvenmillió forintba kerülő beruhá­záshoz, a területfejlesztési tanácstól 11 millió fo­rint támogatást nyert el a cég. A konferencia-köz­pont létrehozásával tíz fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. Tiszakécske Kovács Ernő, Tiszakécske polgármestere a terüle­ti kiegyenlítő támogatások problémájáról beszélt. Szerinte, módosítani kell ezen támogatási forma elosztási módszerén. Kiegyenlítő támogatásra ugyanis csak a hátrányos helyzetű települések jo­gosultak. A megye tíz kistérségéből kilenc hátrá­nyos helyzetű. Tiszakécske azonban Kecskemét és Lajosmizse kistérségéhez tartozik, amely az egyetlen nem hátrányos helyzetű. Kovács Ernő szerint azonban a Tisza menti települések hátrá­nyos helyzetűnek tekingetők. Ezért azt tartaná egyik lehetséges megoldásnak, ha más, például a félegyházi kistérséghez tartozhatnának, vagy ha módosítanák a törvényt oly módon, hogy megvál­toztatnák a besorolás kritériumát. Hozzátette: a területfejlesztési tanács jól működött, a 8,5 milli­árd forintból Tiszakécske is kapott támogatást ter­vei megvalósításához. Az önkormányzat a leégett gazdasági épületének újjáépítéséhez például 25 millió forintot, de kaptak a polgármesteri hivatal és iskola felújításához, útépítéshez is. Szerencsére volt eredményes pályázat kécskei vállalkozó részé­ről is, aki szintén több millió forintos támogatást kapott tervei megvalósításához. Baja Első évét zárja a bajai Agrosziget Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft. A céget 50-50 százalékos tulajdon­nal a szegedi Agromag és a szigetvári Sziget-Chem Agrokémia Kft. hozta létre. Közös céljuk a vető­magok, a műtrágya és a növényvédő szerek keres­kedelmének lebonyolítása, továbbá integrációs te­vékenység, terményforgalmazás és -tárolás. Mind­ezt olcsó folyami szállítással kívánják párosítani. Ahhoz, hogy az ömlesztett gabonát uszályokba rakhassák és az 5000 tonnás kikötői logisztikai raktárt működtethessék, a megyei területfejleszté­si tanácsnál pályáztak tavaly. Pontosan 22 millió 680 ezer forintot nyertek, amit munkahelyterem­tésre fordítanak. így a jelenlegi 10 fős személyzet 26-ra emelkedik. Feltétele a létszám bővítésnek az uszályrakodást lehetővé tevő gépi technológia, amihez a Széchenyi-terv keretében 22 millió 60 ezer forintra pályáztak. Döntés a napokban várha­tó. Penoff László ügyvezető igazgató bizakodó. Kedvező elbírálás esetén az idei termést már uszá­lyokba rakják. Tehát a bajai mezőgazdasági kikötő megkezdi működését. Kiskőrös Kiskőrösön 1999-ben adták át az alföldi borvidé­ken egyedülálló Borok Házát. A beruházás 3,38 millió forintba került, amelyhez a megyei terület- fejlesztési tanács 2.3 milliós támogatást nyújtott. Bodor Jenő kistérségi menedzser elmondta: Kis­kőrös önkormányzata és hegyközsége, valamint 18 borászati vállalkozás és a Petőfi Sándor Gim­názium és Kertészeti Szakközépiskola vincellér­képző tagozata kezdeményezésére létrejött Bo­rok Háza egyre népszerűbb a városba látogató tu­risták körében. Miután a Petőfi-emlékmúzeum szomszédságában alakították ki, a múzeumláto­gatók többsége beiktatja programjába megtekin­tését. A kiállítóteremben régi borászati eszközök láthatók, a polcokon kilenc kiskőrösi borászat mi­nőségi termékeit mutatják be. Kisebb tételben a helyszínen is vásárolhatnak palackozott borokat az érdeklődők, nagyobb vásárlás esetén a telep­helyekről csomagolva hozzák be a kiválasztott palackokat. A Borok Háza létrehozóinak célkitű­zése megvalósulni látszik. A bemutatott termékek minősége, külső megjelenése eloszlatja az alföldi borokkal szemben kialakult bizalmatlanságot. A látogatók meggyőződhetnek arról, hogy a homo­kon termelt könnyű, asztali borok kategóriájában előkelő helyen állnak a környék borai. Mindez nagyban hozzájárulhat az alföldi bortermelés jö­vőjének kedvező alakulásához. A kiskőrösi Borok Háza iránt nagy az érdeklődés a városba látogató turisták körében is. Dél-alföldi régió Fontos cél a közösségi források pénzalapjainak eredményes felhasználása - hagsúlyozta beveze­tőjében Domokos László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács soros elnöke. A szervezet Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megye együttműkö­désével 1997-ben alakult meg. Feladata a gazda­ság-, közlekedés- és településhálózat-fejlesztés, a természeti értékek, a felszíni és felszín alatti vi­zek védelme, a humán erőforrások fejlesztése. Tevékenységének alapja a területfejlesztési tör­vény és az országos területfejlesztési koncepció. Domokos László kifejtette: a Phare Kísérleti Prog­ramban összesen 11 program valósult meg. Közel 235 millió forintos támogatással összesen 650 millió forintos beruházás kezdődött meg a régió­ban. A Phare 200-2001-es programja 7 milliárd fo­rint támogatást nyújtott. Ennek eredményeként hulladéklerakók, összekötő úthálózatok épülnek. Megvalósulni látszik a humánerőforrás fejlődése is. Domokos László fontos lépésként emelte ki a széles körű regionális partnerség kialakítását. En­nek megvalósítására a tanács programcentrumo­kat állított fel, amelyek összefogják, hangolják a szakmai kapacitásokat, egyben megteremtik a partnerség alapjait. __ _________________________________________A A konferencián polgármesterek és a térség vállalkozói Is szép számmal vettek részt.____________________________ ■

Next

/
Thumbnails
Contents