Petőfi Népe, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám

2002. Február 21., csütörtök P E T Ő F I NÉPE Petőfi Népe - 11. oldal A Petőfi Népe útja: a nyomdától az olvasóig Sokak összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy az olva­sók reggel kézbe vehessék a friss újságot. Éjszaka mintegy há­romszázan dolgoznak azon, hogy a lapot előkészítsék, ki­nyomtassák, szállítsák és kézbesítsék önöknek. Végigkövettük a gyártási munkafázisokat, hogy bemutathassuk ezt a percre kiszámított folyamatot. A friss, még meleg újság első kritikusa: Csabai Gábor. Lapkészítés Gál Attila (rotációs vezető gép­mester): - 1981 óta, gyártom a Pe­tőfi Népét. Azóta sokat változott az újság, részben a társadalom és a mindennapi élet sokszínűségé­nek köszönhetően. Mindez a na­pilap arculatán is tükröződik. A technológia is rengeteget változott ez idő alatt, de lényegében a gyár­tási eljárás, az ofszet-rotációs technika megmaradt. Természete­sen haladtunk a kor követelmé­nyeivel, megjelentek a színes ol­dalak is a lapban. Ez utóbbiak a hirdetés és a reklám területén is jelentős minőségi változást hoz­tak. Az újság nyomtatása alkotó munka. Számos ember munkáját igényli. Ezeknél az egymásra épü­lő munkafázisoknál nemcsak a precizitás számít, hanem a ráfor­dított idő és gyorsaság is. Az új­ságcikk születésétől hosszú út ve­zet a kész kiadványig. Az újság­írók, szerkesztők számítógépei­ből kikerülő kész oldalak végigha­ladnak az adatátviteli rendszeren, s megérkeznek a nyomdába. Itt filmre másoljuk, montírozzuk őket, majd nyomólemezt készí­tünk, s jöhet a nyomtatás. Bende Tibor (nyomdai expedi- tőr): - Az újság expediálása, va­gyis a különböző kiadások cím­lapok szerinti számolása, vala­mint szállítás, csomagok továbbí­tásának irányítása tartozik a mun­kakörömbe. A gyártás egyik lé­nyeges eleme, hogy a szállítás időben meginduljon. A Petőfi Né­péből egy éjszaka alatt általában negyvenhétezer darabot gyártunk le. Ebből közel húszezer kerül a megye távolabbi településeire, ezeket a gerincjárat kisteherautó­ja szállítja ki. A többi példány Kecskeméten és vonzáskörzeté­ben jut az előfizetőkhöz, valamint a Délhír Rt.-hez, amely a kereske­dőket látja el. A szerkesztők a hét legtöbb napján külön oldalakon foglalkoznak az egyes Bács-Kis- kun megyei települések életével. Ezek az úgynevezett mutációs ol­dalak szintén nyomdánkban ké­szülnek. így van olyan nap, ami­kor háromféle lapot készítünk, Diákok „lövik be" az újságba a Grátiszt. Frankhauser József és E. Kovács János teletöltik a gerincjárat kocsiját. ezek a kecskeméti, bajai, halasi, míg más napokon a kiskunfélegy­házi, kiskőrösi és nagykőrösi mu­tációk jelennek meg. A teljes gyár­tási folyamatnak éjszaka egyig kell befejeződni. A szállítmányok ezután kerülnek a kézbesítőkhöz, akik gondoskodnak arról, hogy a Petőfi Népe idejében elérjen az előfizetőkhöz. Olajos Mihály (a Petőfi Népe expeditőre): - Feladatom a gyár­tás és szállítás körül felmerülő problémák megoldása. Ha esetleg a szállítmánnyal út közben vala­mi történik, nekem kell gondos­kodnom mentesítőjárat indításá­ról. A megyébe mindenhova el kell érnie a lapnak. Kilenc szállí­tónk van: a Délhír Rt. szinte az egész Duna-Tisza közét teríti, a gerincjárat a mi kézbesítőinket látja el újsággal Soltvadkerttől Ba­jáig, ezenkívül Kiskunfélegyházá­ra, Tiszakécskére, Szabadszállás­ra, és más, Kecskemét környéki településre, valamint a megye- székhelyre indulnak járatok. Ne­kik kell átadnom a kész újságcso­magokat, valamint az általuk el­hozott küldeményeket kell a ki­adónak eljuttatnom. Egy-egy járat különböző számú újságot továb­bít, legkevesebb háromezer-öt­százat, de akár huszonkétezer példány is kerülhet a raktérbe. A szállítók munkája kiemelt fontos-, ságú. Az itt dolgozók felelőssége, hogy az újság időben elérkezzen a kézbesítőkhöz, majd általuk az előfizetőkhöz. E. Kovács János (a gerincjárat üzemeltetője): - Már kilenc éve dolgozom ezen a járaton. Általá­ban, ha a nyomdában nincs csú­szás, éjfél körül indulunk el Baja felé és körülbelül kettőkor érke­zünk meg úti célunk utolsó állo­mására. Egy éjszaka kétszáznegy­ven kilométert kell megtennünk. Ha az útviszonyok megfelelőek, akkor öt óra felé itthon is vagyok. Egy nap általában kilencmázsányi Petőfi Népét szállítunk ki. Ha több melléklet található az újság­ban, mint például szombatonként a Grátisz, akkor ez a szám elérhe­ti a tizennégy-húsz mázsát is. Éj­szaka jó vezetni, ilyenkor kisebb a forgalom, de ennek a munkának is megvannak a veszélyei. Első­sorban az éjszakai vadak, őzek, nyulak okoznak problémát. Ki­sebb balesetek is adódtak már eb­ből, többször sikerült már „nyulat fogni”. A legnehezebbek mindig a téli hónapok, mivel ki vagyunk té­ve az időjárás szeszélyeinek. Az ónos esőnél nincs rosszabb. Ha valamilyen oknál fogva nem tud elindulni két óra előtt a gerincjárat, akkor egyszerre két autóval indulunk útnak. Az egyik gépkocsi a legtávolabbi települé­sekre, Bajára és Halasra viszi a csomagokat, míg a másik a solt- vadkerti és keceli küldeményeket szállítja el. Ezért is kell minden éj­szaka ügyeletet tartani, mivel bár­mi megtörténhet. Karcza Tamás (halasi ügynök­ségvezető): - A soltvadkerti átra­kóhelyre körülbelül hétezer lapot hoz a gerincjárat. Az elosztóál­lomásról még két irányba indul­nak tovább az újságok, Halas és Soltvadkert környékére. Ezeket már a terjesztők saját gépkocsival szállítják el a környező települé­sekre, az előfizetőkhöz. Ez már évek óta bevett gyakorlat, eddig nemigen fordult elő fennakadás. Az újág pontosan meg szokott ér­kezni az előfizetőkhöz. Viszmeg Istvánná (a bajai ügynökség vezetője): - Minden reggel hajnali kettő és három óra között érkezik meg a járat az álta­lam vezetett ügynökségbe, immár kilenc éve. A Petőfi Népe innen még több mint ötszáz kilométeres utat tesz meg. Az újságot így leg­később öt órakor veszi át a legtá­volabb dolgozó kézbesítő. A lapot a megyeszékhelytől legmesszebb lévő kis faluban élő olvasónk is legkésőbb hétkor kézbe veheü. Egész Felső-Bácskát, valamint a jugoszláv határ menti terület nagy részét bejárjuk. Több autó indul el a bajai terjesztéstől, az egyik Vaskúttól Dunafalváig, a második gépkocsi Bácsalmás felé, míg a harmadik egészen Kelebiáig megy el. Észak felé a gerincjárat még négy települést lát el napilap­pal, Érsekhalmával bezárólag. Szállítóink átrakóládákba helye­zik az újságot. A város öt pontján vannak, a ládák elhelyezve, hogy mindenki a körzetéhez legköze­lebb tudja munkáját megkezdeni, így nem kell egymásra várniuk a kézbesítőknek. Ez már több éve olajozottan működik. Az újság tu­lajdonképpen huszonnégy órás Érdekesebb adatok A Petőfi Népe egy éjszaka alatt 6000 kilométert tesz meg összesen a nyom­dától az olvasókig, ez annyi, mint hat­szor a Kecskemét-Berlin távolság. A leghosszabb terjesztési útvonal 120 kilométer, ennyit tesz meg motorke­rékpárral az egyik kézbesítő. Kerékpárral minden hajnalban megtett leghosszabb „túra” 42 kilométer. 148 kulcsot visz magával az egyik ter­jesztő, hogy minden lépcsőházba be­juthasson, és előfizetőink postaládájá­ba bedobhassa a nála lévő 623 újságot. forgásban van, hiszen mire befejezzük a ter­jesztési munkálatokat, addigra a szerkesztők, új­ságírók már megkezdik a következő napi híreket kutatni. Ahhoz, hogy a mi munkánk is zökkenő- mentes legyen, viszony­lag sok embert alkalma­zunk, csak a bácskai ter­jesztésen ötven ember dolgozik. Hozzájuk har­minchárom település, és Baja városa tartozik. A terjesztési munka nagyon kemény feladat. A kézbe­sítőknek éjszaka, télen- nyáron ugyanazt az út­vonalat kell bejárniuk. Ezt nehezíti az időjá­rás, valamint a rossz minőségű, télen jég­bordás, csúszós utak, az elhanyagolt járdák. Különösen sok problé­mát okoznak az utca­táblák és a házak szá­mozásának hiánya is. Akik újonnan kerülnek ebbe a szakmába, azoknak akár dupla időbe is kerülhet így az útvonaluk bejárása. Meizl Ferenc (ter­jesztő, kézbesítő): ­Meizl Ferenc a kézbesítőládát üríti ki. Mint általában a terjesztők, má­sodállásban dolgozom a kiadónál. Egyébként kereskedő vagyok egy helyi boltban. Az üzlet nyitása előtt mindig végezni tudok az új­ság kihordásával. Közel tíz éve végzem ezt a munkát. Nem csak egy útvonalat járok végig, de ha rossz az idő, akkor a családom is besegít. Nyáron a gyerekeim is részt vesznek a munkában. A na­pi útvonal közel negyven kilomé­ter hosszú, amit kerékpárral járok végig. Változó, hogy mennyi ideig tart, de általában három-négy óra alatt elvégzem az újság kihordá­sát. így az olvasók reggel hét óra előtt kézbe vehetik az aznapi Pe­tőfi Népét. KÉP ÉS SZÖVEG: BOSNYÁK JÁNOS GJELENT! APRÓ OROMOK! APRÓ OROMOK! Fincsi ez a zöld papi. De hová kenjem a maradékot? Az orromra, hajamra? Megvan! A falra kenem. Anyu meg apu úgysem veszi észre. ŐK MINDIG TEMPÓT OLVASNAK! HÉTRŐL, METRE! APRÓ OROMOK! Ötöst kaptam matekból meg föciből! Ha megmutatom szüleimnek az ellenőrzőt, megláthatják a múlt heti intőmet. Pedig a Jocó kezdte a verekedést. Mindegy, megmutatom. Úgysem veszik észre. ŐK MINDIG TEMPÓT OLVASNAK! HÉTRŐL, Felszedtem egy jó pasit! Először autós moziba mentünk, így elvagyunk. A film után felcsempészem a manzárdomba. Az ősök nem veszik észre. ŐK MINDIG TEMPÓT OLVASNAK! HÉTRŐL, HÉTRE! Életem egyik legszebb napja! Férjhez mentem. Két év alatt ez a hatodik házasságom. Mit szóltak az előző öthöz az örömszülők? Semmit. Észre sem vették. ŐK MINDIG TEMPÓT OLVASNAK! HÉTRŐL, HETRE!

Next

/
Thumbnails
Contents