Petőfi Népe, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-13 / 37. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Február 13., szerda Nézőpont A. Tóth Sándor________ A möszjő kardot rántott Tegnapi francia gyarmat Afrikában. Nagyjából ebbe a kategóriába sorolta be országunkat Robert Savy, a limousine-i regionális tanács szocialista párti elnöke. Siralmas a mezőgazdaságunk állapota s ez semmiképpen sem indokolja az Európai Unióval szembeni igényeinket. Mármint, hogy vegyenek föl bennünket és kapjunk mi is a segélyekből. Ezt mondja a möszjő tegnapi, Le Monde-beli nyilatkozatában. Magyarországi tapasztalataira hivatkozik. Azt állítja a francia politikus, hogy nem létezik nálunk telekkönyv, nincsenek gazdasági statisztikák, nincs infrastruktúra, amivel követni lehetne a mezőgazdasági termékek eredetét és forgalmát. Viszont van maffia. Ezzel szemben, az ország akármelyik részében, bármelyik földhivatalban percek alatt kinyomtatják bárkinek az ingatlanait bemutató hiteles tulajdonilap-másolatot. Sokat tud a hivatalokat összekötő számítógépes rendszer. Cáfolatul említhetném a KSH tavalyi fölmérését is a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekről, a gazdálkodók tevékenységét bemutató regisztrációkat, a szőlő és a bor származási bizonyítványát stb. Kétségtelen, hogy vannak még nálunk hiányosságok a bürokráciában, de amit a möszjő terjeszt rólunk, azt csak az ellenségünk állíthatja. Ami pedig a maffiát illeti: Franciaországban sem mindenkinek tűzték még mellére a Becsületrendet. Robert Savy azt is mondta: nem vagyunk képesek felhasználni a pénzeket, amelyekre igényt tartunk. Ellopnánk az EU pénzét. „Az uniónak nem szabadna a ragadozók királyságává válnia.” Kicsit talán túl indulatosan ránt kardot ellenünk. Ebből gyanítható, hogy maga is tudja: hazudik, amikor lefesti hazánkat. De ő ilyennek akar látni és láttatni bennünket: ragadozóknak. Hogy nem tartunk ott fejlettségben, gazdagságban, ahol az ő hazája? Erre némi magyarázatul szolgál országaink történelmének eltérő alakulása... A francia szocialista politikus nyilatkozata közli velünk: nagy árat kér tőlünk az EU a beléptetésért. Kíváncsi lennék, milyen tagjelöltnek tartaná a möszjő Magyarországot, ha törvényt hoznánk: mostantól vehetnek nálunk termőföldet a külföldiek? És még egy kérdésre szeretném tudni a választ: kik várták őt Ferihegyen és kik tájékoztatták a hazai állapotokról? Bár ez utóbbi nem is lehet kérdés tulajdonképpen. Hazudik, amikor lefesti hazánkat Az alföldi borok jövője az EU-ban Az unióban milliókat fizet Brüsszel egy-egy hektár kivágásáért Milyen jövőt jelent vajon az EU-csatlakozás? Soltvadkerten sok érdeklődő figyelte kíváncsian a szakember elemzését. fotó: s. l. Az utóbbi időben mind gyakrabban esik szó az alföldi borok jövőjéről. A borászati vállalkozások és gazdák pincéiben telítve vannak a tárolók és hordók könnyű, asztali borokkal. Egyelőre a mintegy 3 millió hektoliternyi nemes nedű értékesítése a legnagyobb gond. A termelőket és borászokat azonban az is érdekli, hogy milyen változások várhatók a közeljövőben. Kínál-e az ágazat számára valamilyen megoldást az EU-csatlakozás? SOLTVADKERT „Az alföldi szőlészet és borászat helyzete az EU-csatlakozás után” címmel tartott előadást február 8-án Soltvadkerten Dömötör József, az FVM Növénytermesztési és Kertészeti Osztályának tanácsosa. A Vadkerti Fiatalokért Egyesület által rendezett fórumon zsúfolásig megtelt a művelődési ház nagyterme. Az előadó rövid helyzetelemzés után az EU-támogatások különböző módozatairól beszélt, de szólt az uniós szabályozáshoz kapcsolódó hazai bortörvény változásairól is. A KSH adatai alapján Magyarországon ma 93 ezer hektár szőlőterülettel számolnak, amely a további pontosítás során megközelítheti a 100 ezer hektárt. Ennek kb. egyharmadát adja az alföldi borvidék. Támogatás és szabályozás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír ez a régió, mert a könnyen eladható minőségi borokra jóval kevesebb szankció van érvényben. Az előtárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a bortermelő EU-országok nem lelkesednek túlságosan a magyar borok piacra kerüléséért. Annak ellenére sem, hogy a teljes magyar bortermelés mindössze 2,8 %-a az EU-országokénak. Dömötör József tájékoztatójában jelezte, hogy sem a támogatás módja és mértéke, sem pedig a szabályozás tekintetében még nem született végleges megállapodás. Az egyezkedés során azonban már körvonalazódtak az álláspontok, amelyekből prognosztizálható a csatlakozás utáni helyzet. Annyi bizonyos, hogy az Unióhoz való csaüakozás után a jelenlegi szinten kell tartani a szőlőterületeket. Az EU csak művelési mód és fajta korszerűsítésére ad támogatást, telepítésre nem. A telepítési jog az EU-ban hatósági feladat. Lehetséges, hogy nálunk a hegybírók jogállása megváltozik, köztisztviselők lesznek, és hatóságként döntenek kivágási-telepítési ügyekben. Törköly és borseprő lepárlására is ad támogatást az EU. A szabályzáshoz tartozik, hogy ugyanakkor a törköllyel is ugyanúgy el kell számolni, mint a borral. A minőségi borokhoz hasonlóan az asztali vagy tájborok is kaphatnak közraktározási kamattámogatást és exporttámogatást A borászatok elsősorban technológiai fejlesztésre igényelhetnek uniós pénzeket. A hazai gyakorlatban újdonságnak számító kivágási támogatás igénybevételével kapcsolatban óvatosságra hívta fel a figyelmet a minisztériumi tanácsos. A szőlőültetvény kivágása után ugyanis a termőterület csökkentésével kell számolni, ami a későbbiekben nem pótolható. Uniós országokban hektáronként 3-3,5 millió forintnak megfelelő támogatást kaphat az ültetvény kivágásáért a termelő. Magyarországon még nem kalkuláltak összeget, mert jelenleg a mezőgazda- sági támogatás alapját képező terület megtartása a cél. A szőlő- és bortermelés szabályozásával kapcsolatban is módosításokra kerül sor. A magyar bortörvény jelenleg több pontban eltér az EU-s szabályoktól, s a korrekciót a csatlakozásig végre kell hajtani. Ilyen pl. a must répacukorral való erősítése, amely az EU-ban tiltott, nálunk viszont évjárattól és fajtától függően nélkülözhetetlen. Soknak tartja az EU a 22 magyarországi nevesített borvidéket is. Szerintük 3 elegendő lenne, SZŐLŐ-TERMŐTERÜLETEK, 2001 Helység Termőföld (ha) Termés (q/ha) Kiskőrös 3050 152 Soltvadkert 2920 169 Kecel 2500 170 Forrás: hegybírók__________________________________ mert ezáltal nagyobb mennyiségben jelenhetne meg azonos minőségű bor a piacon.- Készülőben van a magyar borkönyv - tájékoztatta a jelenlévőket Dömötör József -, amely a szőlőtermeléstől a bor értékesítéséig tartalmazza majd a szabályokat. A törvényi módosítások között szerepel a nemzeti bor-eredetvédelmi tanács, valamint a vidéki borvidékbizottságok létrehozása. Várhatóan egyszerűsödik a származási igazolások kiadásának rendje, a minőségvizsgálat, a pincekönyv vezetése és az adóraktárak ellenőrzése is. sinkovicz László Kiadó üzletek a kecskeméti Auch an bevásárlóközpontban Az Auchan a világ egyik vezető kereskedelmi lánca, 2002. II. negyedévében nyitja meg következő bevásárlóközpontját Kecskeméten, a Pólus Róna bevásárló- központban, 15.000 nr-en. A beruházás a forgalmas M5-ös autópálya mellett található. Az M5-ös autópálya nagy forgalmat bonyolít mind Budapest, mind Szeged irányába. A beruházás vonzáskörzetébe tartozik Nagykőrös, Lajosmizse, Tiszakécske, Hetényegyháza és Lakitelek. A hipermarkethez közvetlenül csatlakozik egy 15 üzletből álló üzletsor, ahol lehetőség van üzlethelységek bérbevételére, változó aiapíerületen, különféle profilokban. Leköthető profilok: Divatáru, Ajándéktárgy. Rövidáru, Szépségszalon, Cipő, Lakásfelszerelés, Játék, Kozmetika. Gyermekruha, Bőrdíszmű, Óra-ékszer, Fodrászat, Fehérnemű, Méteráru, Papír-írószer Optika, Bizsu Lakástextil, Vendéglátás: kávézó Jelentkezni lehet: • az eddigi vállalkozást bemutató prezentációs anyaggal • a választott profilra vonatkozó elképzelés bemutatásával Hyper Imrno Kft. 1113 Budapest, Bocskai út 134-146. (Dorottya udvar) Bérbeadással kapcsolatos információ: Hyper Imrno Kft. Tel.: 06 1/3815-520, 06 1/3815-522, 06 1/3815-537. 06 30/2 I 2-8726, 06 30/274-5649 ( munkanapokon 9*'-17*! Fax: 06 1/3815-529
