Petőfi Népe, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2002. Február 9., szombat Nézőpont A. Tóth Sándor_______ Tagok legyünk vagy szabadok? Én megkérdem: tagok legyünk vagy szabadok? Az EU tagjaként ad­juk-e fel gazdasági szuverenitásunk utolsó, omlatag bástyáját, a me­zőgazdaságot is, vagy válasszuk a szabadságot, azaz maradjunk kí­vül az európai integráción? A kérdés a levegőben lóg akkor is, ha a politikusok óvakodnak kimondani. Ez érthető, hiszen az Antall-kor- mány óta ha Kánaánról beszéltek, az uniót kellett érteni alatta. Tagok legyünk vagy szabadok? Sok fülnek eretnek lehet a kérdés. Az évek során már-már a vallásos áhítatig fokozódott, amit a min­denkori országnagyok elvártak a néptől az Európai Unióhoz való vi­szonyulásában. A pártok úgy vélték, örökre győztes marad, amelyi­kük, úgymond, bevezeti az országot az európai integrációba. Úgy tű­nik, e szerep betöltése volt és maradt a legfőbb ambíciójuk. Azonban 2002. január 30-án váratlan fordulat történt: reménybeli jótevőnk ki­terítette kártyáit: az új belépők mezőgazdasági termelőinek 2004-ben csak negyedannyi közvetlen támogatást szán (ez az EU-pénzek közt a legjelentősebb), mint amennyit a jelenlegi tagok farmereinek. Tagok legyünk vagy szaba­dok? Talán még korai lenne véglegesnek tekinteni, amit Verheugen bővítési főbiztos kinyilatkoztatott: a tervezet az elérhető legjobb megálla­podás, nem pedig alkudozásra való felhívás. Ezt épp úgy az arcába vágta Magyarország­nak, amely az EU-tanulók osztályában végig eminens diák volt, mint a bukdácsolóknak. S most olyan érzése van az embernek, hogy ed­dig tárgyaltunk, tárgyalgattunk, mintha részesei lennénk a jövő ala­kításának, de mégsem voltunk azok. Tagok legyünk vagy szabadok? Az ultimátum után megfontolandó. Tíz év alatt lépnének elő gazdáink másodrendű EU-parasztból első­rendűvé. (Vajon ezt diktálja az egyenlő elbánás elve?) Addig folyto­nos versenyhátrányban lennének a mostani tagországok farmerei­vel. Elvérezvén a versenyben, addigra az is szabadulni akarna a föld­től, aki arra tette föl nemcsak a maga, hanem az utódai életét is. S ak­kor jöhetnének a külföldi farmerek, olcsó földeket venni... Tagok le­gyünk vagy szabadok? Én azt mondom: tagok, ha az első naptól egyenrangúak leszünk a régebbi tagországokkal. Ugyanis tisztessé­ges versenyre, felzárkózásra csak ebben az esetben van esélyük a magyar gazdáknak. Reménybeli jótevőnk kiterí­tett kártyái *------------------------------------------------------------------------------------' Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 78/2002. (II. 06.) KH. sz. határozata alapján PÁLYÁZATOT HIRDET a Kecskemét közigazgatási határán belül lévő, iparosított technológiával (panel, blokk, alagútzsalu, öntött, a vasbeton vázas és egyéb iparosított technológiával) épült - min. 10 lakásos - lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására. A pályázat kapcsolódik a Gazdasági Minisztérium Széchenyi-terv Lakás- programja kereiében meghirdetett SZT-2002-LA-2 kódszámú pályázathoz. A pályázat kétlépcsős:- Első lépcsőben az önkormányzat írja ki a jelen pályázatot az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításához nyújtható önkormányzati támogatásra.- Második lépcsőben az önkormányzat nyújthat be pályázatot a Gazdasági Minisztériumhoz állami támogatás elnyerésére az önkormányzati támogatásban részesített épületekre. Az önkormányzati támogatás elnyerésére a pályázatokat a KIK-FOR Kft.-hez lehet benyújtani a pályázati útmutató szerint, 2002. március 20-áig. A pályázati útmutató és adatlapok átvehetők 2002. február 11 -étöl a KIK-FOR Kft iktatóirodájában (Kecskemét, Csányi J. krt. 14. III. emelet 307. szoba). A pályázattal kapcsolatos egyéb információt és tájékoztatást a KIK-FOR Kft. íitkársága nyújt. Telefon: 76/480-731, illetve személyesen 2002. február 18-19-én, délután 14.00 órától 16.00 óráig, a KIK-FOR Kft. III. emeleti tanácstermében. 166753 ________. KIVÁLÓ MINŐSÉG KEDVEZŐ ÁRON! BÁBOLNA Fajtaválasztékunk: * AA/ROSS HÚSHIBRH) •» BÁBOLNA TETRA-SL * TETRA-H * BÁBOLNA HARCO Márkaboltjaink: Kiskunfélegyháza, Piactér Tel.: 76/703-686 * 6000 Karácsonyi Gyulám Kecskemét, Keriápoty u. 12. • Tel.: 767411-023 ♦ 6600 Balogh Imréné Szemes, Dózsa u. 42.-Tel: 63/312-911 • 6729 itaktor 98. Bt Szeged, Szabadkai a. 88. • Tel.: 62/427-931 Bábolna RT. Brojlertenyésztés 2943 Bábolna, Mészáros u. 1. /'xj BÁBOLNA Tel: 34/569-224, Tel: 34/569-392, Fax: 34/569-306 \0/ TAKARMÁNY A Magosz kemény tárgyalásokra szólítja fel a magyar felet Nem alkufelhívás, hanem az elérhető leg­jobb megállapodás. Günter Verheugen bővítési főbiztos szögezte ezt le az Euró­pai Bizottság tervezetéről. Ebben az áll, hogy az EU-hoz - esetleg - 2004-ben csat­lakozó országok mezőgazdasági termelői csak 2013-ban kapnak a mostani tagok farmereivel egyenlő mértékű közvetlen támogatást. Belépéskor csak negyedan­nyit szánnak nekik. Agrárvilág Az Európai Bizottságnak az unió bővítésé­nek finanszírozásáról szóló előterjesztése a napokban vált ismertté. Lényege: a leendő új uniós gazdáknak - a többi közt a magya­roknak - történő közvetlen kifizetések (tá­mogatások) tízéves átmeneti időszak folya­mán emelkednének a régebbi tagországo­kéval egyenlő mértékűre. Az új uniós gaz­dák a belépés évében csak a negyedét kap­nák annak az összegnek, amelyet az EU je­lenlegi tagországainak mezőgazdasági ter­melői élveznek majd. Kíváncsiak voltunk, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz), a legna­gyobb agrár érdekvédelmi szervezet hogyan vélekedik a kinyilatkoztatásról. Az Európai Unió már nem hat, ha­nem tíz új tag egyidejű felvételével számol. Viszont a bővítésre szánt, 1999-ben kiszámított költségeket nem kívánja növelni. Ehelyett - mint ultimátumában leszögezte - az új uniós gazdáknak juttatandó közvet­len támogatások mértéke csak tíz év alatt érné el a jelenlegi tagokét.- Ha elfogadnánk az Európai Bizottság feltételeit, az egyenlő lenne a magyar mező- gazdaság lassú, de biztos felszámolódásá­val - állítja Bagi Béla, a Magosz alelnöke. - Ugyanis a közvetlen kifizetés a legjelentő­sebb agrár támogatási forma az unióban. A juttatandó pénz legjelentősebb része ezen az úton jut el a termelőkhöz. Kétségtelen, hogy a Verheugen úr által emlegetett infra­strukturális fejlesztésre, szerkezetátalakítás­ra is szükség van a magyar mezőgazdaság­ban. De ha a közvetlen kifizetésekből nem részesülhetünk a versenytársakkal egyenlő mértékben, akkor behozhatatlan verseny- hátrányt szenvedünk. Ez esetben - ami a magyar agrárium csődjéhez vezet - az infra­strukturális és egyéb fejlesztések már nem a magyar gazdákat, hanem az új, külföldi tu­lajdonosokat szolgálnák. Tehát számunkra az Európai Bizottság tervezete elfogadhatat­lan.- A tízéves átmeneti időszakhoz mit szól a Magosz?- Semmiféle átmeneti időszakot nem tu­dunk elképzelni a támogatások terén. A mi célunk a belépéskor elnyert teljes jogú tag­ság.- Mit lehet tenni ebben a helyzetben, ami­kor elhangzott az unió ultimátuma?- Pillanatnyilag az len­ne a legfontosabb, hogy nemzeti egység jöjjön létre ebben a kérdésben, s úgy álljunk oda a ma­gyar tárgyalódelegáció mögé. A Magosz nagyon kemény tárgyalásokra szólítja fel azokat, akik az országot képviselik, hiszen össznemzeti érdekről van szó, akkor is, ha elsősorban a mi tagságunk, a családi gazdaságok létéről van szó. A másik teen­dőnk a megkezdett szerkezetátalakítás foly­tatása, amelyet ha lehet, még intenzívebbé kell tenni. A nemzet minden tagjának érdeke, hogy megértse: az unióhoz való csatlakozásig meg kell próbálni a mezőgazdaságból ki­vont tőke minél nagyobb arányú visszapót­lását. S ha lehet, a családi gazdaságokat - amelyek az EU tulajdonosi szerkezetében is döntő szerepet játszanak - még nagyobb mértékű pozitív diszkriminációban kell ré­szesíteni. Úgy gondolom, hogy a további tárgyalások elkerülhetetlenek, s ezeket ré­szünkről megkönnyítené, ha azzal is érvel­hetnénk, hogy a magyar agrárgazdaság szerkezete a csatlakozáskor nagymértékben fog hasonlítani a jelenlegi tagországokéhoz.- Ha az EU ragaszkodik a tízéves átme­neti időszakhoz, nekünk ragaszkodni kell ahhoz, hogy a teljes versenyhelyzet csak az egyenlő támogatás pillanatától következ­zen be. A magyar gazdák nem veszíthetnek a csatlakozás után. ■- Sajnos a helyzet visszafordíthatatlan­nak tűnik. Ugyanis 1990 óta irányt váltott a magyar gazdaság: jelenleg már a kivitel 70-75 százaléka az unióba irányul, nem ke­letre. S az agráriumot kiszakítani a gazda­ság egészéből bajos lenne, esetleg a nem­zetgazdaság látná kárát. De nekünk ragasz­kodnunk kell az egyenlő elbánás elvéhez, amelyet az unió talált ki, de most sajátos módon kívánja értelmezni.- Mi történik, ha behódolunk az uniónak?- A belépésünktől számított hét év eltelte után megindul a versenyelőnnyel rendelke­ző külföldiek bevándorlása és itteni földfel­vásárlása, ha nem tudjuk ezt hatékonyan megakadályozni. Erre a családi gazdaságok következetes támogatása lehet az egyedüli módszer. A földhöz kötődő életformát vá­lasztókat helyzetbe kell hozni, hogy ne en­gedjék kirántani a talajt a lábuk alól. Persze a kedvezményes birtokhoz jutás kevés: meg kell teremteni a termelés és az értékesítés biztonságát is. Nem szabad megengedni, hogy a magyar gazdák végképp csalódjanak és elforduljanak a földtől.- Mi a Magosz végső következtetése eb­ben a súlyos helyzetben?- A tárgyalóasztalnál el kell érni, hogy az egyenlő elbánás elvét alkalmazzák az új be­lépőkkel szemben - mondja Bagi Béla, a Ma­gyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Or- szágos Szövetségének alelnöke. a. tóth Sándor Börtön lett a perpatvar vége Kecskemét - Kecel Nem jogerősen három év le­töltendő börtönbüntetésre ítélték azt a keceli asszonyt, aki tavaly májusban fejszével verte meg haragosát, a szom­szédjában élő idős nénit. A harminckilenc éves, keceli Cs. Erzsébet tavaly május 17-én este csúnyán összeveszett szom­szédasszonyával, a hetvenhárom éves Sz. Ferencnével. A vita vége súlyos sérülés lett. Nem először kapott már dur­ván össze a két asszony, pedig a múlt év tavaszáig barátság volt közöttük. Cs. Erzsébet rendszere­sen ebédet is vitt az idős asszony­nak. Sz. Ferencné azonban nem volt túl jóban a környéken élők­kel, többüket feljelentette, még a keceli körzeti megbízott ellen is panaszt tett, hogy nem vizsgálja megfelelően az ügyeit. Az idős néni áprilisban arra kérte szom­szédasszonyát, hogy jöjjön el ta­núskodni a feljelentései ügyében. Cs. Erzsébet azonban erre nem volt hajlandó, mert úgy érezte, amit Sz. Ferencné hallani szeret­ne, az nem teljesen fedi a valósá­got. Ettől a ponttól a kapcsolat­uk nagyon elmérgesedett, tanúk szerint az idős nő azzal fenyeget­te meg szomszédasszonyát, hogy sósavval fogja leöntetni. Május 17-én ezért végleg elpattant a kapcsolatukat összekötő húr. Cs. Erzsébet este tizenegy óra körül az idős nő kertje felől megközelí­tette annak házát. A folyosón ta­lált egy fejszét, amellyel beütötte az előszobaajtó üvegét, majd be­jutott a lakásba. Sz. Ferencné mindezt észlelte és azonnal fel­hívta a rendőrséget, de a szom­szédasszonya betörését már nem volt ideje bejelenteni, mert Cs. Erzsébet kiverte a telefont a ke­zéből. Dulakodás kezdődött ket­tejük között, amely során az idős nő elesett. Cs. Erzsébet ekkor a fejszével több ütést mért a néni fejére, akinek egy hirtelen feljaj- dulására hagyta csak abba az üt­legelést. Ezután átment a szom­szédba, ahol értesítette a mentőket és a rendőrsé­get, majd minden rész­letre kiterje­dően beval­lotta tettét. Az idős nő homlok­csonttörést, koponyaűri bevér­zést és zúzódásos sérüléseket szenvedett, de sérüléseiből fel­épült. Cs. Erzsébet előzetes letar­tóztatásba került, ahol nyolc hó­napot töltött. Dr. Praveczki Mag­dolna ügyész emberölés bűntet­tének kísérlete és magánlaksértés miatt emelt vádat ellene. A Bács- Kiskun Megyei Bíróságon Dr. Ár- vay Árpádné büntetőtanácsa a fenti vádakban bűnösnek találta, és Cs. Erzsébetet nem jogerősen három év letöltendő börtönbün­tetésre ítélték. Az ügyész tudo­másul vette az ítéletet. A vádlott enyhítésért fellebbezett. RAJNAI ATTILA Kecskemét területén vállalkozó árusokat keresünk árusítására. Érdeklődni: 06-30/328-9337. 2 hónapos németországi munkára keresünk azonnali kezdéssel hegesztő, lakatos, bádogos szakmunkásokat. Jelentkezni csak személyesen: 2002. február 10-én (vasárnap), délelőtt 10-12 óráig: Kecskemét-Kadafalva, Technik-Park Heliport <8 Blitzblank Kft. s Kérjük, hogy személyi igazolványát és szakmai tanúsítványát hozza magával! Madárvonulás a Dél-Alföldön CSONGRÁD MEGYE Az ország egyik legnagyobb szi­kes tavára, a kardoskúti Fehér­tóra százával érkeznek a vadli­bák, miután a fagy engedett szo­rításából, és tavasziassá vált a le­vegő, megkezdődött a madárvo­nulás a Dél-Alföldön. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezetétől Mészáros Csaba arról tájékoztat­ta az MTI-t, hogy a kardoskúti Fehér-tavon a nagyszámú lilik között feltűnt egy ritka vendég is: az örvös lúd. A többi vadlúd- fajnál kisebb termete és rendkí­vül sötét tollazata különbözteti meg. A Csanádi pusztákon nagy számban telelnek ragadozó ma­darak, aminek az a magyarázata, hogy elszaporodtak a mezei poc­kok. Kékes rétihéják, egerészöly­vek, vörös vércsék tucatjai ritkít­ják a túlszaporodott rágcsálókat; olyan fajok is a maradás mellett döntöttek, amelyek egyébként a telet a Boszporuszon átvonulva a Közel-Keleten és Észak-Afriká- ban szokták tölteni. Közülük a pusztai ölyv keltette fel legin­kább a madarászok érdeklődé­sét. Ez a madár zömök termeté­vel, vörösesbarna tollazatával és világos fejével könnyen észreve­hető, amint éppen a pusztai gé- meskutak csúcsán üldögél. A mezei pockokkal táplálko­zik a ritka és fokozottan védett réti fülesbagoly is, amely a nap­palt a magasra nőtt, elszáradt pázsitfűfélék zsombékjainak ár­nyékában tölti, s éjszaka indul portyára. __________________■

Next

/
Thumbnails
Contents