Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám

6. oldal - Petőfi Népe PN-KALAUZ 2002. Január 24., csütörtök „Emberszámba” vett állatok Egy év múlva kábítani kell a házi disznóöléskor is a sertéseket „Annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszte­letben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége.” Az idé­zet az állatok védelméről és kíméletéről szó­ló 1998. évi XXVIII. törvényből való. __ Állatvédelem P ár éve olyan hírek keltek szárnyra, hogy ameny- nyiben belépünk a pedáns Európai Unióba, állat­egészségügyi okok miatt le kell mondanunk az otthoni disznóölésekről. Márpedig ehhez ragasz­kodik a magyar családok sokasága, hagyomány­ból és gazdasági okokból is, hiszen a saját vágá­sú állat húsa sokkal olcsóbb, mint a vásárolt.- Az unióbeli sertéstartó farmer eladja az ösz- szes vágóállatát, a családi hússzükségletet is a kereskedelemben vásárolja meg - erősíti meg ér­tesüléseimet dr. Molnár Zoltán, a megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója. - Ez a szabály. A mi szokásaink ettől egyelőre eltérnek.- Viszont az állatok védelme és kímélete terén már közelítenünk kell az Európai Unióhoz, hi­szen a törvényt 1998. április 1-jén kihirdették.- Ez így van, sőt már 1999. január 27-i kelte­zéssel megszületett a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium rendelete is, a vágóálla­tok levágásának és leölésének állatvédelmi sza­bályairól. A rendelet hatálya a hús-, bőr-, szőr­me- és egyéb termékek előállítása céljából tartott állatok levágására, leölésére, az ezzel összefüggő mozgatására, elszál­lásolására, féken tar­tására és elkábítására terjed ki, a járvány­ügyi, betegségellen­őrzési módszereket is érintve. A törvény és a rendelet is abból indul ki, hogy az állatok érez­ni, szenvedni és örülni képes élőlények. Míg el nem érkezik a felhasználásuk időpontja, kímé­letes, a szükségleteikkel összhangban lévő, gon­doskodó bánásmódot írnak elő védelmükre a jogszabályok. Amikor pedig eljön a levágás órá­ja, el kell érni, hogy a lehető legkevesebbet szen­vedjenek a jószágok. Ez a húsuk legjobb minősé­gű kinyerését is szolgálja.- A rendelet teljes tartalma hatályos már?- Nagyrészt igen, de egy pontja csak 2003. ja­nuár elsején lép majd hatályba: a háztartásban élelmezési célra levágandó sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezés. DR. MOLNÁR ZOLTÁN 1944-ben született Cegléden. 1968-ban végzett az Állatorvos­tudományi Egyetemen. 1968-ban a Kecskeméti Barneválnál kezdett dolgozni. 1970-től a Megyei Állat­egészségügyi Állomáson dolgozik. 1980-ban igazgatóhelyettes, 1991-ben igazgató lett pályázattal. Fia és leánya jogász.- Az állatok esetében mit jelent a kábítás?- Elkábítást, mielőtt levágnák és kivéreztet- nék őket. A nagyobb vágóhidakon már régebben alkalmazzák ezt a módszert sertések, marhák, egyebek esetében. A félegyházi Pini-vágóhídon például gázzal kábítják el az állatokat. Egyébként a kábítás után a szívnek élnie kell, mert külön­ben nem lesz tökéletes a kivéreztetés, amihez legalább az egyik nyaki ütőeret át kell vágni.- Milyen módszerei vannak még a kábításnak?- Engedélyezett a rögzített závárzatú pisztoly alkalmazása, az agyrázkódás előidézése, az e- lektronarkózis, a széndioxid gáz belélegeztetése.- Mivel most a házi disznóölések évadját éljük, szűkítsük le a kört a sertésekre. Őket hogyan le­het úgy elkábítani, hogy közben a böllérek élet­ben maradjanak? *- Mindenesetre nem olyan házilag barkácsolt, árammal működő akármivel, mint amilyennel a sajnálatos kettős haláleset bekövetkezett a Du­nántúlon. A hentesek Az állattartó köteles a jó gazda gondos- most leginkább a butroi súgóval eljárni, állatai élettani szükség- SSák^mdy^ap- leteinek megfelelő életfeltételekről gon- ható is a kéreskedeiem­doskodni. ben. A 2003. január el­seje után a házi vágá­soknál is kötelező kábításra gondolva, a jelen­leg ismert eszközök közül én az úgynevezett rögzített závárzatú pisztolyt tartom legjobbnak. Ezt csak vizsgával lehet használni.- Vajon egy-két disznó levágásához is megéri kábító eszközöket beszerezni?- Én úgy képzelem el, hogy majd vállalkozók végzik ezt a feladatot a házi vágásoknál is. Díja­zás fejében elkábítják és megszúrják a sertést. Az eszközöket ők viszik. Aztán a családi böllér föl­dolgozhatja a disznót - tekint egy évvel előbbre- dr. Molnár Zoltán, az Állat-egészségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Állomás igazgatója. A. TÓTH SÁNDOR Jó évet zárt a mezőgazdaság Vonza András miniszter megtekintette ifjabb Béni Sándor tehenészetét. FOTÓ: SZ. A. Szentkirály Az előzetes felmérések szerint (végleges eredmény később­re várható) a magyar mezőgazdaság termelési értéke tavaly meghaladta az 1300 milliárd forintot, ami az előző évihez viszonyítva mintegy 180 milliárdos növekedést jelent. Ezt Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési minisz­ter jelentette ki tegnap Szentkirályon, a mezőgazdaság 2001. évi alakulását értékelő sajtótájékoztatóján. A tájékoztató után rövid beszélgetésre kértük az agrártárca vezetőjét.- Miniszter úr! Minek köszön­hető, hogy az idei agrártámoga­tási rendszert ezúttal idejében megismerhették a gazdálkodók?- Ennek több oka is van. Egy­részt közrejátszott benne, hogy 2000-ben kétéves költségvetés készült. Ezért a korábbi gyakor­lattól eltérően tavaly nem kel­lett megvárni a költségvetési döntéseket a parlament részé­ről. Ugyanakkor köszönhető an­nak is, és ezt ne vegyék sze­rénytelenségnek, hogy szemé­lyemben olyan miniszter került a tárca élére, aki a késés hátrá­nyait korábban már megtapasz­talta a másik oldalról is. Ilyen­kor, tavasz elején az indulatok mindig magasra csaptak a gaz­dák körében, amiért nem jelent meg időben az agrártámogatá­si feltételrendszer. A határidők is nagyon rövidek voltak. Ezért amikor a tárca élére kerültem, munkám hatékonyságának mér­céjét láttam abban, ha még elő­ző évben sikerül megjelentetni a következő esztendő agrártá­mogatási feltételrendszerét.- Mit vár a tárca a családi gazdaságok kiemelt támogatá­sától?- Elöljáróban fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy va­lóban nagy hangsúlyt fektetünk a családi gazdaságok kiemelt tá­mogatására, de ez nem jelenti azt, hogy másokat nem támo­gatnánk. Még azt sem, amit egyébként sokan mondanak, hogy esetleg másoktól vesszük el a támogatást. Akik ezt állít­ják, azt sem veszik figyelembe, hogy idén olyan kedvezményes hitel- és kamattámogatásokra nyílik lehetőség, amilyen az elő­ző időszakban nem létezett. Mikor a családi gazdaságok ki­emelt támogatásáról beszélünk, egyben arról is szólunk, hogy szeretnénk, ha a hazai birtokmé­retek ideálissá válnának. A csalá­di gazdálkodók ilyen irányú tá­mogatása földéhséget fog kiválta­ni vidéken, ez a földéhség viszont megoldja az úgynevezett zseb- szerződésekből származó problé­mát is. Összegzésképp: meggyő­ződésem, hogy a családi gazda­ságokra nagy szükség van itthon, de szükség van az EU-hoz való csatlakozás miatt is. A változások jó irányba vezetnek, mutatnak, egyúttal lehetőséget biztosítanak a magyar családi gazdaságok számára, hogy a nemzeti érdek- körben maradjanak, szász anprás Szalámi lesz az anyakocákból Kunadacs A legtöbb udvarban van ser­tés Kunadacson. Sokan csak saját ellátásukra nevelik. Ám vannak, akik egy kis nyug­díj- vagy keresetkiegészítést remélnek a jószágokból. A faluszéli állatfelvásárló-helyen télen általában kéthetente gyü­lekeznek a gazdák. Ilyenkor az ősszel beállított állományt adják le. Gattyán Zoltán helyi átvevő szinte minden érkezőt kereszt­nevéről szólít. Tőle az sem ide­gen, hogy a makrancosabb jó­szágok mázsára terelésében se­gítsen. Sőt, már a szeme is tud „kilózni”.- Sándor bátyám, ez aligha­nem meghaladja a kissúlyt ­szól a következő gazdához, mi­közben a mérlegnyelveket víz­szintbe hozza. Aztán tanácsot ad, milyen papírok kellenek ah­hoz, hogy a szegedi vágóhídon kössön ki a százhatvan kilónál súlyosabbra hízott disznó. Mi­előtt Petreczki Sándor előkerí­tené a dokumentumokat, né­hány szót váltunk.- Elszámította magát?- Nem eladásra volt ez szán­va. Anyának készült. De nem állt be. Egyszer ellett hatot. Most meg a kilencből három nem élt. Ez gyér teljesítmény. Megy szaláminak. Én inkább már malacokat nevelek. Nem hizlalok. A harminc év alatt az árak megtanítják az embert vál­tani. Nem érte meg sokáig etet­ni az állatokat. Most van még KUNADACSI ÁLLOMÁNY Összes sertés: 4500 Ebből -anyakoca: 610 -hízó: 1120 Forrás: községi állatorvos otthon három anyadisznó, amikből kettő hasas. Az ember mindig reménykedik.- Milyenek most a felvásárlá­si árak? - térünk vissza Gattyán Zoltánhoz, aki a mázsán lévő sertések füleit „díszíti”.- Az elmúlt ősszel jobbak vol­tak. Most a kis súlyúakért 300- at, a nagyokért 280-at adnak ki­lónként. Egy-egy szerelvényen ilyenkor 50-60 kisebb testű, 8-10 nagyobb utazik Kunadacs- ról Szegedre vagy Kiskunfél­egyházára. Nézze, Szántai Sán­dor bácsié alig fog beférni a mázsa kalodájába - mutat a kö­vetkező szállítmányra.- Nem öreg ám! Nekem min­dig ilyen nagy testű jószágaim vannak. Ez néhányszor ellett. Legutóbb a tizenkettő malac­kájából kettőt az állatorvos sze­dett ki. Innentől kezdve már nem érdemes ezt tovább etet­nem. No lássuk, mit nyom - mondja reménykedve a kucs- más gazda, aki láthatóan elége­dett a „foltos” 350 kilójával. Mielőtt a fagyos reggelen el­köszönünk, megtudjuk, az ada- csi mérlegen jó négymázsás disznót is mértek már. A felvá­sárló pedig úgy számol, hogy tavasztól ismét hetente egyszer érdemes lesz átvételi napot tar­tani. Igaz, Kunadacson (is) mér­sékelten bár, de folyamatosan csökken a sertések száma. PULAI SÁRA Zord és téli napok Kecskemét A tél kezdete óta - e sorok írásá­ig, január 18-áig - 16 zord és 32 téli napot regisztráltunk állomá­sunkon. Az előbbi esetben mí­nusz 10 fok alatt volt a napi hő- mérsékleti minimum értéke, az utóbbinál pedig napközben sem emelkedett fagypont fölé a hő­mérő higanyszála. Mindkét ka­tegóriában már most több esetet sorolhatunk fel, mint az egész te­let jellemző éghajlati törzsérték (11 zord és 31 téli nap). Utoljára 1998 telén volt az ideihez hason­ló a kérdéses napok gyakorisága. Általában a csapadék és a ha­vazás, a léghőmérséklet és a napsütés miatt válhat témává a tél időjárása. Az első két mete­orológiai feltétel tűnik legfonto­sabbnak az agronómia szem­pontjából. Viszont a termesztő berendezések (üvegház, fűtött fólia) működtetésével foglalkozó szakemberek tudják legjobban, hogy nagy jelentősége van a tél szoláris tényezőinek. Nevezete­sen a nappal hosszúságának, a napsütés intenzitásának és vál­tozékonyságának. Február köze­pétől már a szabadföldi tevé­kenység lehetőségében és né­hány agrotechnikai feltétel ala­kulásában (pl. talajhőmérséklet stb.) is fontos szerepe van a napsütésnek. Erről szól néhány közérdekű információnk Kecs­kemét térségének télinapsütés- klimatológiájából. • December-február folyamán jut legkevesebb napsütés a fel­színre. A napsütéses órák száma átlagosan 50-80/hó közötti. Az idei tél ennél lényegesen kedve­zőtlenebb a tartósan borús, pá­rás, ködös idő elhúzódása miatt. A termesztő berendezéseknél csak pótvilágítással elégíthető ki a növények minimális fényigé­nye. Különösen érdekes lesz feb­ruártól a napsugárzás tartama és menete. A primőr zöldségfélék fejlődése és a tavaszi palántane­velés kezdete szempontjából sem közömbös, hogy milyenek az ég­hajlatiig bekövetkező napsugár­zási viszonyok a hajtatáshoz (fű­tés) felhasznált energia vetületé- ben. Érdekességként megjegyez­zük, hogy januárban még csak két esetben volt olyan a napsüté­ses órák száma (4-5/nap), mint a sokéves átlag, pedig az nem sok. NOVÁK JÁNOS AGROMETEOROLÓGIAI OBSZERVATÓRIUM 2002. JANUÁR 18. Bortermelők gyűlése PÉCS Bokor Béla, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta: május 16-18-án Pécsett (Baranyá­ban és Tolna megyében) tartja X. tanácskozását az Európai Bor­termelő Régiók Gyűlése (AREV). A rendezvény célja, hogy segítse a kelet-közép-európai országok felkészülését az uniós csatlako­zásra. Az Európai Bortermelő Ré­giók Gyűlésének májusi tanács­kozására 13 ország ötven borter­melő régiójának közel száz kép­viselőjét várják Pécsre, illetve a baranyai és tolnai borvidékekre. Milyen a jó pályázat? Kecskemét Brotár András, az FVM közgaz­dasági főosztályának helyettes vezetője Milyen a jó pályázat? címmel összegzi a 2001. évi ag­rárpályázatok tapasztalatait a megyei agrárkamara székházá­ban (Kecskemét, Tatársor 1/A). A február 4-én 13.30 órakor tar­tandó rendezvény kerete a ka­mara oktatás, kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás és anyagi-mű­szaki szolgáltatás osztályának ülése lesz. Gubcsóné Linksz Erzsébet, az APEH megyei igaz­gatóságának osztályvezetője a 2001. évi adóbevallásról és a családi gazdaságok adózásáról tart előadást. Tájékoztató hang­zik el a 2002. évi agrártámoga­tásokról is. Részvétel jelzése: 76/497-075. , ______________■ M ég nincs gazdája Fűzfő A felszámolás alatt lévő Fűzfői Papírgyárat a hónap végén im­máron másodszor kínálják meg­vételre. A decemberi árverésen még 1,4 milliárd volt a cég va­gyona, ami megegyezett a mér­leg szerinti vagyonnal is. Ám az egyetlen jelentkező, egy buda­pesti cég két héten belül vissza­lépett. A visszakozó ajánlattevő a letett 70 milliós úgynevezett bánatpénzt is visszakapta, mert egy esetleges per, az időhúzás nem kedvezne a papírgyárnak, amelynek 120 hitelezője van, és 2,5 milliárd a tartozásállomá­nya.. Dolgozóinak száma 205.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents