Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-23 / 19. szám

ii— 2002. Január 23., szerda A HÉT R I PORTJA Petőfi Népe - 9. oldal Jól vannak a kisperegi Szabó ikrek Kispereg apró, zömében magyar ajkú falu a ro­mániai Arad megyében, pár száz méterre a ma­gyar-román határtól. Az eldugott település szá­mára 1998-ban a helybeli Szabó házaspár két kislányának, Melindának és Izabellának a szü­letése hozta meg az aligha kívánt hírnevet. A sors kegyetlen szeszélye folytán összenőtt test­tel világra jött ikerpár nevét villámgyorsan szárnyra kapta a sajtó, és Szabóék akaratlanul is hónapokig az újságok, tévé- és rádiócsator­nák állandó főszereplőivé váltak. Tiszta udvar, rendes ház A Szabó név Kisperegen sem ritka, mégis vi­szonylag könnyen megtaláljuk a takaros házat. A háromgyerekes családot nem veti fel a pénz, en­nek ellenére dolgos, jóravaló emberek hírében állnak Kisperegen. A családfőnek, Imrének (35) jelenleg ugyan nincs munkahelye, de a néhány holdas családi birtok, a három marha, a ló, a nyolc disznó és a szépszámú baromfi eltartja a családot. A zöldség, gyümölcs is megterem a ház körül, a gazdaságból származó bevétel pedig, ha szűkösen is, de kiegészíti azt a nyolcezer forint­nak megfelelő összeget, amelyet a helyi általános iskola takarításáért kap felesége, Zsuzsanna (33). Az ikrek és a nagyobbik testvér, Brigitta gondos zásába, nevelésébe Zsuzsanna 68 éves édesanyja is besegít. A nagymama egyébként az ikerpár szét­választásakor is elkísérte lányát Szegedre. Anya és lánya együtt izgulta végig a hosszadalmas műtétet, és együtt fakadtak sírva örömükben, amikor az or­vosok végre közölték az örömhírt: sikerült a szét­választás! A kislányok épek, egészségesek. De lássuk, mi is történt három esztendeje? milyenek is a sziámi ikrek. Korábban látott ugyan a televízióban egy fejüknél összenőtt ikerpárt, ám az, hogy ilyesmi esetleg az ő gyermekeikkel is elő­fordulhat, egyikük fejében sem fordult meg. Annál nagyobb volt a kétségbeesésük, amikor 1998. június 5-én a császármetszés után két, ha­suknál egybeforrt kis testet adtak a meglepetéstől Amikor még össze voltak nőve... szólni sem tudó Zsuzsanna kezébe. A döbbenet­ből felocsúdó édesanyja szinte azonnal elhatároz­ta: az összenőtt lányokat minél előbb szét kell vá­lasztani. Döntését csak erősítette az a veszély, amelyet az állandó szembefordulásra kényszerült babák jelentettek egymás testi épségére. (Szétvá­lasztásukig a lányok keze folyamatosan be volt bugyolálva, nehogy egymás szemébe, orrába, szájába kapjanak.) Együtt a Szabó család: Zsuzsanna, Imre, Melinda, Izabella, Brigitta és a nagymama. június 3-án derült fény. Akkor végezték el azt az ultrahangos vizsgálatot, amely megállapította: Zsuzsanna méhében „négy apró kéz és láb rug- dalódzik”. A házaspár nem esett kétségbe a hírre. Ahol két gyermek számára van élelem, ruha, ott jut a har­madiknak is - vélte bölcsen Imre, a családfő, aki­nek akkor még fogalma sem volt arról, valójában alatt a temesvári gyermekklinika orvosai felvilá­gosították Zsuzsannát, hogy Romániában legfel­jebb nyolc-kilenc hónap múlva kerülhet sor az egyébként rendkívül költséges szétválasztási mű­tétre. Szabóékat azonban ez utóbbi kijelentés sem bátortalanította el. Legfeljebb eladják a házu­kat - győzködték magukat. Hamar kiderült azon­ban: egy ház ára nevetségesen kevés. Sok-sok há­zat kellene eladniuk ahhoz, hogy a bonyolult és költséges operáció­ra valót előteremtsék. Ám Szabóék nem tágítottak. Zsuzsanna Szegeden ápolónő­ként dolgozó unokatestvére ré­vén megismerkedtek dr. Füzesi Kristóffal, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem orvos- professzorával, aki két hónap­pal születésük után fogadta elő­ször a Szabó ikreket. A híres or­vos alaposan megvizsgálta a kis­lányokat. A röntgen-, ultrahang- és mágnesesrezonancia-vizsgála- tok sok mindenre fényt derítet­tek. Többek között arra, hogy a feltárt problémák ellenére (pél­dául a hasfaluknál összenőtt test­vérpár szíve közös burokban do­bogott, Melinda mellkasában) mindkettőjüknek komoly esélye van a szétválasztás utáni felépü­lésre. Aztán újabb vizsgálatok, kon­zultációk, egyeztetések követ­keztek, míg végül 1998. szeptem­ber 8-án a legkiválóbb orvosok- A három kislány: Melinda, Izabella és hátul Brigitta ból összeválogatott csapat - köz­tük dr. Katona Márta, dr. Pintér Sándor igazgató­főorvos, dr. Füzesi Kristóf irányításával - meg­kezdte a műtétet. Melindát öt, Izabellát tizenegy órán keresztül operálták. Zsuzsanna édesanyjával Szegeden, a klinikán, míg a házra, jószágra ügyelő Imre és Brigitta otthon, a rádió és tévé előtt izgulta végig a félnapos idegfeszítő műtétsorozatot. Egymáshoz bilincselve Azt, hogy újabb gyermekáldás elé néznek, már CmlekezeteS műtét 1997 végén, hat évvel Brigitta lányuk születése után tudták Szabóék. Arra viszont, hogy ikreik A kislányok szétválasztása azonban korántsem lesznek mindössze két nappal a szülés előtt, 1998. bizonyult egyszerűnek. Három hónapos bentléte Újra otthon A hosszú operáció után hosszú lábadozási idő­szak következett. Aztán egyszer ennek is vége szakadt, és elérkezett a várva várt pillanat: a Sza­bó lányokat végre hazaengedték! Azóta ismét együtt van a család. Napköz­ben a nagymama és a szülők felváltva beszélgetnek, ját­szanak, foglalkoznak a lá­nyokkal. Főleg Izabellával, akinek időnként tornáztat­ják, masszírozzák apró lába­it, amelyek még alig-alig ké­pesek megtartani a törékeny kis testet. Az eltelt három esztendő alatt a lányok szépen fej­lődtek, megnőttek. Melinda ősszel már óvodába megy. Egyetlen bánata, hogy Iza­bella csak jövőre követheti. Ha a testi kapocs meg is szűnt közöttük, a Szabó lá­nyok érzelmileg továbbra is rendkívül szorosan kötőd­nek egymáshoz. Egyébként a műtét óta Melinda és Izabella többször megfordult Szegeden. A fo- a szerző felvételei lyamatos kontrollvizsgálatok megállapították: Izabella fej­lődése kissé elmaradt ugyan a Melindáéhoz ké­pest, de ez tornáztatással, gondos odafigyeléssel idővel maradéktalanul behozható. A szétválasz­tás nyomán maradt műtéti hegek eltüntetése mi­att néhány szépítő jellegű plasztikai műtétre ugyan még szükség lesz a közeljövőben, ám ez már szinte semmi ahhoz képest, amin a kislá­nyok három éve átestek. Nehéz az élet Kisperegen, de máshol sem sokkal könnyebb - állítják Szabóék, akik nem költözős emberek. Ha már odaszülettek, a szeszélyesen kanyargó trianoni hátár túloldalára, ott is marad­nak. Akárcsak őseik, akiktől a kevéske föld mel­lett jókora adag kitartásukat örökölték. Beérik azzal a kevéssel, amit Istentől kapnak. Attól az Istentől, akitől a szeretet is származik - állítják. A szeretet pedig türelmes, akárcsak Szabóék, akik mindig is hívő reformátusok voltak. Három és fél éve pedig különösen azok. Mint mondták: azóta csak a professzorok tudásában és az isteni gondviselésben bíznak. De legfőképp abban, hogy mire felnőnek a lányok, elfelejtik azt a sok izgalmat, szenvedést, amiben közvetlenül szüle­tésük után volt részük. SZÁSZ ANDRÁS Sokadszorra is szívesen nézik meg a róluk készült fényképeket. Ha ideje engedi, Imre gyakran van együtt Izabellával. Kispereg eldugott, zömében magyar ajkú falu, a romániai Arad megyében. ■ Imre feladata etetni a jószágot és művelni a családi birtokot.

Next

/
Thumbnails
Contents