Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

6. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2002. Január 3., csütörtök Magas adótartalom, magas ár A britek, az olaszok, a németek szintén drágán mérik az üzemanyagot Az üzemanyagok ára és adótartalma egy­aránt magas Magyarországon. Ez derül ki a közép-kelet-európai térség országaival ös­szehasonlítva. Budapest Magyarországon jelenleg egy liter 95-ös motor­benzinért 199,50 forintot kell fizetni. A gázolaj li­terenkénti ára 193 forint. A régió országai közül csak Ausztriában drágább ennél a benzin: ott a 95-ös oktánszámú üzemanyag 218,20 forintba kerül. A gázolaj ára viszont a régió minden álla­mában alacsonyabb a magyarországinál. A Mól adatai szerint mindkét hajtóanyag Uk­rajnában a legolcsóbb, ahol a 95-ös benzinért 102 forintot, a gázolajért 84,50 forintot kell fizetni. Horvátországban a 95-ös benzin literje 197,60 fo­rintba, a gázolaj 175,40 forintba kerül. Horvátor­szágot Szlovénia követi a sorban, ahol egy liter 95-ös benzin 180,60 forint, míg a gázolaj 160,80 forint. Szlovákiában a benzin 159 forint, Románi­ában 141,90 forint. A gázolaj literje e két ország­ban 159, illetve 119,80 forint. Európában kiugróan magas az üzemanyag ára Nagy-Britanniában, ahol egy liter benzin 280,80 forint, a gázolaj 300,70 forint. Olaszországban egy liter 95-ös motorbenzin 246,20 forintba, egy liter gázolaj 208,20 forintba kerül. Németország­ban ennél némileg alacsonyabbak az árak: a ben­zin 234,20 forint, a gázolaj 197,80 forint. Az Egyesült Államokban egy liter 95-ös motorbenzin 90,69 forint, míg a gázolaj 92,74 forint. Magyaror­szágon az üzemanyagok adótartalma is magas a szomszédos országokkal összehasonlítva. A gáz­olaj esetében az ár 63,6 százalékát kell adóként befizetni, a motorbenzinnél 68,5 százalékot. A benzin adótartalma a térség országai közül csak Szlovéniában magasabb, 71,8 százalék, a gázola­jat pedig Magyarországon terheli a legmagasabb adó. A benzin adótartalma Horvátországban 64,3 százalék, Ausztriában 63 százalék. A legalacso­nyabb üzemanyagárakat mutató Ukrajnában az adótartalom mindössze 28,20 százalék. Szlovéni­ában a gázolaj árának 60,5 százalékát teszik ki az adók, Ausztriában és Horvátországban ez az arány közel 53,5 százalék. Az Egyesült Államok­ban az adótartalom 35, illetve 38,4 százalék. ■ Milyen időjárás volt 2001-ben? Kecskemét A 2001. év sem múlt el időjá­rási érdekességek nélkül. En­nek ellenére sem számolha­tunk be olyan időjárási rekor­dokról Kecskemét térségére, amelyek meghaladták volna az éghajlati szélső értékeket. Viszont már a tavasz előrehalad­tával az érdeklődés középpontjá­ba került a tenyészidőszak és az időjárás összefüggésének - lehet­séges kimenetelének - néhány visszatérő sajátossága. Ezek kö­zül emelünk ki néhány agromete­orológiai adatot és gondolatot. A 2000-2001-es enyhe és hóta­karóban szegény tél kevés aggo­dalomra adott okot a gabonater­mesztés szempontjából. A ho­moktalaj tavaszi nedvességtar­talma csak májustól vált kriti­kussá a művelt talajrétegben. Ek­kor átlagosnál gyakrabban emel­kedett 25 fok fölé a napi maxi­mum hőmérséklet és kiadós eső sem áztatta a földeket. Ilyen idő­járás következményeként növe­kedett a talajaszály esélye, illetve csökkent a nedvességigényes kórokozók kártételének valószí­nűsége. Többhetes száraz perió­dus zárult le június elején a sok csapadék (két nap alatt 40-50 milliméter) jóvoltából. Az átla­gosnál hűvösebb június után sem változott lényegesen a te­nyészidőszak jellege. Július első hetében a térség éghajlati sajá­tosságához tartozik a zivataros- jégesős napok bekövetkezése, ami ezúttal sem kímélte a sza­badföldi növénytermesztőket. A száraz-meleg idő visszatérésével ismét a talaj nedvességtartalma vált érdekessé az őszi érésű nö­vényfélék szempontjából. A kapáskultúrák gyökérzóná­jában a hervadáspont körüli ér­tékre csökkent a talaj augusztu­si víztartalma. Ekkor már több növényféle esetében az aszály jelei mutatkoztak. Kivételként említhetjük a szőlőt, amelyre kedvezően hatott a meleg és a bőséges napsütés. A szeptembe­ri csapadékbőség nem csak az összegszerűségével, hanem a gyakoriságával is kitűnt. Egy­ben kedvező feltételeket biztosí­tott az őszi talajmunkákhoz és a veteményezéshez. Októbertől az őszi fagyok bekövetkezése vagy tartóssá válása érdekes a mezőgazdálkodás szempontjá­ból. Ebből a szempontból sem minősíthetjük rendkívülinek az elmúlt évet, mivel október utol­só hetében kezdődött a fagyos időszak. Novembertől már több­nyire borús-fagyos idő jellemez­te térségünket. November utolsó hetében kezdődött a télies idő, amelyet ekkor még csak a hó­hullás jelzett. Decembertől kez­detét vette a talajfagyos idő. Ide-. jekorán és gyorsan vált tartóssá a talajfagy. A talaj átfagyásának mélysé­ge 30-35 centiméter volt a hó­nap végére. Az időközben le­hullt 15-20 centiméteres hótaka­ró felére-harmadára zsugoro­dott az év utolsó napjaira. Jelen­leg a jeges-kérges hó foltokban eltűnik és a felszíni elfolyás és párolgás útján csökken térsé­günk téli vízkészlete. NOVÁK JÁNOS AGROMETEOROLÓGIAI OBSZERVATÓRIUM, KECSKEMÉT METEOROLÓGIAI ADATOK, KECSKEMÉT, 2001 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jón. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 1. 0,7 3,0 7,8 10.4 18.1 21.3 22.4 14.4 13.1 2.9-5,0°C 2.-1,9 0,8 5,4 10,9 16,0 19,3 20,9 20,2 16,3 10,6 4,8 0,4°C 3. 17,2 17,8 20,6 25,5 30,8 32,1 35,8 35,3 27,0 27,8 16,4 6,2°C 4.-8,8-9,1-3,0-1,7 53 7,6 12,0 8,1 4,8-1,7-5,6-21,4°C 5. 1 17 12 21 2 nap 6. 19 17 5 2 2 19 30 nap 7. 73 4 62 38 12 88 111 17 108 17 43 25 mm 8. 29 30 29 42 54 70 54 45 34 32 49 44 mm 9. 12 5 16 7 3 10 13 4 16 5 9 8 mm 10. 52 131 127 210 308 240 250 308 125 164 80 52 óra 11. 91 76 80 70 57 67 71 65 83 83 83 88% Sorszámozás: 1. középhőmérséklet; 2. középhőmérséklet sokéves átlaga (1961-1990); 3. legmelegebb nap hőmérséklete; 4. leghidegebb nap hőmérséklete; 5. nyári napok száma; 6. fagyos napok száma; 7. csapadékösszeg; 8. sokéves összeg; 9. csapadékos napok száma; 10. napsütéses órák összege; 11. relatív légnedvesség átlaga. Forrás: Agrometeorológia Obszervatórium_________________________________________________________________________ Évzáró fogadás a kecskeméti városházán - képekben Dr. Szécsi Gábor polgármester köszöntője. Kecskeméten valamikor Koháry gróffal indult a tudatos városépítő tevékenység máig tartó folyamata. A té­nyek bizonyítják, hogy a történelem századai alatt a lelkesedés és a városért érzett felelősség nem múlt el, ma is elevenen él, és reményt ad a munkához, a fejlődéshez, hitet az alkotó közösségben. A fentebbi gondolatok egyfajta összegzését jelentik dr. Szécsi Gábor ünnepi köszöntőjének, amely az óesztendő végén megtartott évbúcsúztató fogadáson hangzott el. A polgármester és az önkormányzat ve­zetői - amint arról már lapunkban beszámoltunk - Kecskemét város jeles vállalkozóit, a városban és térsé­gében meghatározó szerepet betöltő gazdasági szervezetek vezetőit, képviselőit köszöntötték ünnepélyes keretek között a polgármesteri hivatalban. A kecskeméti városháza dísztermében december 28-án megrendezett év végi találkozó a köszönet és a tisztelet kifejezése volt azon meghívottak előtt, akik önzeüen, közösségi elkötelezettségű munkájukkal kü­lönösen sokat tettek 2001-ben Kecskemét fejlődéséért. Valószínűleg nemcsak a résztvevők, hanem sokan mások is, kecskemétiek, illetve a városba látogató polgárok is egyetértenek dr. Szécsi Gábor polgármester értékelésével, amely szerint hosszabb időre visszatekintve is 2001. volt talán a legsikeresebb újkori eszten­deje Kecskemétnek. A sokak által megcsodált teljesítményben benne van az a munka is, amelyet a város­ban tevékenykedő cégek vezetői és dolgozói végeztek Kecskemétért. Ők a szereplői mostani képösszeállítá­sunknak, nekik szólt a köszönet és az elismerés a szponzorok ünnepén - valamennyi kecskeméti nevében. |a^a| SQkat g kamara js Jeles kecskeméti személyiségek hallgatják a polgármester szavait. A meghívott szponzorok Kecskemét fejlődésére emelik poharukat Benzin nélkül az autó és a gazdaság sem halad... Talán egy újabb templomfejlesztésről is beszélgetnek? Vajon az autókereskedés vagy a távközlés a téma? Víziközmü-építők és szolgáltatók, ha találkoznak... __ iujváry Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents