Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-12 / 10. szám
HUH 2002. Január 12., szombat NÉPE Petőfi Népe - 9. oldal PETŐFI Közérdekű közlemény Orbán Viktor miniszterelnök 2001. október 18-án elhangzott parlamenti beszéde alapján Egy ország versenyképességét a munkát vállalók képzettsége, munkaszeretete és munkakultúrája határozza meg. Ezért fontos, hogy mindenkinek ne csak joga, hanem tudásához, tehetségéhez és szorgalmához mérten VALÓDI LEHETŐSÉGE IS LEGYEN A POLGÁRI JÓLÉT MEGTEREMTÉSÉRE. HOGY TISZTESSÉGES MUNKA UTÁN MINDENKIT TISZTES JÖVEDELEM ILLESSEN MEG. 1998-BAN A MINIMÁLBÉR HAVI ÖSSZEGE BRUTTÓ 19 500 FORINT VOLT. 2001. JANUÁR 1-JÉTŐL A MINIMÁLBÉR 40 000, 2002. JANUÁR 1-JÉTŐL PEDIG MÁR 50 000 FORINT. MÍG 1996-BAN A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA KÖZEL 10% VOLT, ADDIG MA MÁR A 6%-OT SEM ÉRI EL. EZ A JELENTŐS JAVULÁS FONTOS EREDMÉNY, DE MÉG SOK A TENNIVALÓ A MUNKÁT VÁLLALÓK ÜGYÉBEN. Sikerült azonban abba az irányba elindítani az ország életét, amerre a polgárok is szeretnék vezetni sajátjukat. Tisztességes munkáért tisztességes bér A tisztességes munkát végzők nemcsak saját családjukért, hanem mindannyiunk jövőjéért dolgoznak. A korábbi kormányzatok úgy gondolkodtak, hogy hazánk versenyképességét az alacsony bérszínvonal biztosítja, ez vonz nemzetközi befektetőket az országba. A polgári kormányzat vallja, hogy ehelyett a munkaerő képzettsége, a munkaszeretet és a munkakultúra a meghatározó. Ezért fontos, hogy mindenkit, aki tisztességesen dolgozik, tisztes jövedelem illessen meg. 1998-tól 2002- ig ezért több mint két és félszeresére növekedett a bruttó minimálbér összege. A magyar bérek vásárlóértéke közelebb került az európai uniós átlaghoz. 2001. január 1-jétől a minimálbér összege 40 ezer forintra emelkedett. Ez azt a célt szolgálta, hogy jövedelemben is érezhető különbség legyen a tevékeny értékteremtés és a segélyezett tétlenség között. 1998-ban a havi minimálbér bruttó 19 500 forint volt. Munkanélküliségi segélyből közel ugyanennyi jövedelemhez lehetett jutni. 2000-ben a minimálbér bruttó 25 500 forintot tett ki, míg 2001. január 1-jétól végre 40 000 forintra növekedett. Országos szinten ez az emelés a munkát vállalók 27%-át érintette. A közszférában 185 600 embernek, az összes alkalmazott 24,5%-ának emelkedett így 40 ezer forintra a bére. 2002. január 1-jétől a minimálbér összege 50 ezer forint. Ez 37 750 forintos nettó értéket jelent, ami a korábbi 40 ezer forintos bruttó bérhez tartozó nettó 30 800 forinthoz képest több mint 22 százalékos javulás egyetlen év alatt. Mindez reálértékben is 10%-nál nagyobb növekedés. A közmunkaprogramok a szociálisan rászorulók számára biztosítanak átmeneti munkalehetőséget. 2001-ben több mint tízezren vettek részt a programokban, amivel nemcsak saját munkájukkal megszerzett jövedelemhez jutottak, hanem lakókörnyezetük, szűkebb pátriájuk számára fontos tevékenységet végeztek. Csökkent a tb-járulék mértéke, ami újabb munkahelyek létrejöttét segíti elő. A munkáltatói tb-járulék 1999-től a korábbi 39%-ról 33%-ra csökkent, majd a következő két évben további 2-2 százalékponttal lett alacsonyabb, így 2002-ben mindössze 29%. A főállású egyéni vállalkozó csak akkor köteles tb-járulék-bevallást adni, ha vállalkozói kivétje meghaladja a minimálbér összegét. A munka biztonságát törvényi háttér teremti meg A munka biztonságának helyreállításában, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésében és a munkaadók által elkövetett szabálytalanságok megakadályozásában fontos szerepe van a törvényi körülmények rendezésének. A Munka Törvénykönyve módosítása kedvezőbb helyzetbe hozta a munkavállalókat, és egyben eleget tett a Magyarországgal szemben megfogalmazott európai uniós követelményeknek is. Az általános rendben foglalkoztatottak esetében a törvényes munkaidő heti 40 óra maradt, és a munka- vállalókat továbbra is heti két pihenőnap illeti meg, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az elrendelhető heti munkaidő- túlmunkával együttes - leghosszabb mértéke 72 óráról 48 órára csökkent. Az új szabályok korlátozzák a munkavégzést a munkaszüneti napokon, lehetővé téve nemzeti és vallási ünnepeink tiszteletben tartását. Minden, az általános szabályoktól eltérő munkaidő-beosztás csak a szakszervezetek jóváhagyásával, kollektív szerződésben vezethető be. A foglalkoztatottak arányának alakulása (15-74 évesek, %-ban) (Forrás: KSH) 50,1 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 A törvény a munka díjazása körében az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát írja elő. A fiatal munkavállalókra, a nőkre és a kisgyermekes dolgozókra vonatkozó új szabályok bevezetése növeli a munkavállalói biztonságot és a családok védelmét. A munkaerő-piaci képzés az egyik legfontosabb aktív eszköz az elhelyezkedési esélyek növelésében. 1998 óta folyamatosan emelkedik a képzésben részt vevők száma. Csökken a munkanélküliség, és nő a foglalkoztatottság A polgári kormány a minimálbér felemelése révén elszakította egymástól a munkáért járó legkisebb jövedelem értékét és a munkanélküli-járadék összegét. Ezzel jelentősen növekedett a potenciális munkavállalók munkakedve és érdekeltsége az üres álláshelyek betöltésében. A munkanélküliség csökkenése ennek eredménye. Míg 1996-ban a regisztrált munka- nélküliek aránya 9,9% volt, addig 1998-ban már csak 7,8%. Az Eurostat adatai szerint 2000-ben hazánkban 6,6%-os volt a munkanélküliség, a legkisebb az EU tagjelölt országok között, melyek átlaga 12,5%, de még az uniós tagállamok 8,4%-os átlagánál is lényegesen alacsonyabb. A KSH adatai szerint á 2001-es évben tovább folytatódott a munkanélküliség csökkenése: 1992 óta - amióta mérik - nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta: a 2001. május-júliusi időszakban mindössze 5,6%. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2001. augusztus végén 345 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami 1991 óta a legalacsonyabb érték. A regisztrált munkanélküliek között 20,5%-kal csökkent a tartósan állástalanok száma. Több mint 20%-kal csökkent a fiatal pályakezdő munkanélküliek száma. Egyes területeken már munkaerőhiány jelentkezett. A foglalkoztatottság növekedése 1998ban indult meg. Bár a munkanélküliek aránya a 90-es évek közepétől folyamatosan csökkent, a munkájukat elvesztők mégsem tudtak aktívan bekapcsolódni a munkába. A polgári kormányzat foglalkoztatáspolitikája és a dinamikus gazdasági növekedés hatásaként három év alatt 200 ezer új munkahely jött létre, és sokkal kevesebb munkahely szűnik meg, mint 1998-ban. Csökkent a szegénység mélysége statisztikák igazolják, hogy 1999-től már nem növekedett a különbség a legnagyobb és legkisebb jövedelműek csoportja között. A TÁRKI kutatóinak vizsgálatai szerint a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők aránya 2000-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb értékét mutatta. Míg a Bokros-csomag utáni években minden harmadik gyermek szegénysorba született Magyarországon, addig ma már 10 gyermekből 8 megnyugtató körülmények között kezdheti életét. Mindez fontos eredmény, de a polgári kormányzat vallja, hogy minden gyermek érték, így még sok a tennivaló a jövőben. EGYETERT-E ON A KÖVETKEZŐ JAVASLATTAL? A kormány a jelenlegi 25 500 forintról jövőre 40 000 forintra emelné a minimálbér összegét. (2000. május) igen nem Fonás: TÁRKI A POLGÁRI KORMÁNY 1998-BAN AZT TŰZTE KI CÉLUL, HOGY 5 ÉV ALATT 200 EZER ÚJ MUNKAHELYET TEREMT. Ezt A CÉLKITŰZÉST KÉT ÉS FÉL ÉV ALATT - 2000 VÉGÉIG - SIKERÜLT TELJESÍTENI, MIKÖZBEN 100 EZERREL CSÖKKENT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA. Megvalósítható célkitűzés, hogy 2006-ig további 200 ezerrel növekedjen a munkahelyek száma. A jövő tervezhetőbbé vált. Miniszterelnöki Hivatal
