Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-11 / 9. szám
Petőfi Népe AJ mám 2002. január 11 szépség, egészség, kozmetika Ahogyan élünk és ahogyan lakunk Mit mutatnak a népszámlálás adatai? A Központi Statisztikai Hivatal decemberben tette közzé a 2001. évi népszámlálás első részletes eredményeit. Korábban - az év közepén - már nyilvánosságra hozták az 1. Előzetes adatok című kötetet, ami a településenkénti előzetes népesség- és lakásszámokat tartalmazta. (A részletes adatok összeállításához a népszámlálási kérdőívek teljes feldolgozására van szükség.) Képviseleti minta kiválasztásával a KSH-nak lehetősége volt a legfontosabb ismérveket bemutató előzetes tájékoztatók összeállítására. Az alábbiakban néhány, a népszámlálás képviseleti mintája alapján bemutatható összefüggést és következtetést teszünk közzé arról, hogy milyen körülmények között is élnek ma a magyar családok. Háztartások és a családok Egy éve hazánk népességének közel 98 százaléka magánháztartásokban, a fennmaradó valamivel több mint 2 százaléka pedig intézeti háztartásokban élt. A legutóbbi népszámlálás óta a háztartások összetétele alig módosult. A családot magukban foglaló családháztartások arányának csökkenése megállt, és jelentősen mérséklődött az egyszemélyes háztartások hányadának növekedési üteme. Ma Magyarországon a háztartások negyede áll egy személyből. Az egycsaládos és az egyszemélyes háztartások adják az összes 94 százalékát, ami azt is jelenti, hogy egyre ritkább a többgenerációs együttélés. A háztartások feldarabolódása, a népesség öregedése és a termékenység romlása, ezzel együtt a családban élő gyermekek számának csökkenése azzal járt, hogy az egyszemélyes háztartások arányát csak a kétszemélyeseké haladja meg. 1960-ban a 100 háztartásra jutó személyek száma jelentősen túllépte, és még tíz évvel később is megközelítette a háromszázat, majd újabb két évtized múltán a mutató értéke 260-ra zuhant, ami azóta sem változott, vagyis a háztartások elaprózódási, széttago- lódási folyamata lényegében megállt. Korösszetétel, gazdasági aktivitás A háztartások korösszetétele a korábbi évtizedekben folyamatosan változott, ami az 1990-es években csak részben folytatódott. Továbbra is csökkent a csak fiatalkorúakból álló háztartások aránya, nőtt viszont azok részesedése, ahol mindhárom korosztály képviselői is megtalálhatók, valamint azon háztartásokéi is, amelyeket csak időskorúak vagy közép- és időskorúak alkotnak. 2001-ben a háztartások 31 százalékában mindössze egy, további 23 százalékában két foglalkoztatott személy volt. A három vagy több foglalkoztatottat magukban foglaló háztartások aránya nem érte el a 6 százalékot. Azoknak a foglalkoztatott személy nélküli háztartásoknak az aránya, ahol munkanélküli és - esetleg - inaktív kereső személy is előfordult, meghaladta a 4 százalékot. A háztartások több mint harmadában a kereső személy inaktív kereső, többnyire nyugdíjas volt. Mindezek következtében a háztartások foglalkoztatottjainak átlagos száma nem éri el az egyet. Lakáskörülmények Az elmúlt évtizedben jelentősen javultak a honi lakáskörülmények, amit két alapvető szempont, a lakások szobaszám szerinti nagysága, valamint a minőség komplex mutatója, a komfortosság szerint a legcélszerűbb vizsgálni. 1990 óta 4 százalékponttal csökkent az egyszobás és mintegy 3 százalék- ponttal a kétszobás lakásban élő háztartások aránya, miközben a háromszobás lakást használóké közel 2 százalékponttal nőtt. A legnagyobb mértékben - több mint 4 százalékponttal - a négy- vagy többszobás lakásban élők hányada emelkedett, részesedésük meghaladja a 16 százalékot. Az előző népszámlálás adataihoz képest jelentősen nőtt az összkomfortos, állandósult a komfortos lakásban élő háztartások aránya. Jelenleg a háztartások mintegy négyötöde korszerű, összkomfortos vagy komfortos lakásban él. Az összkomfortos lakásban élők részesedése elérte az 50 százalékot. Mivel az 1990-es években kevés új lakás épült, a minőségjavuláshoz a korábban épült lakások korszerűsítése is hozzájárult. A legmagasabb komfortfokozatú lakásokban a házaspáros típusú egycsaládos háztartások, a legrosszabb lakáskörülmények között az egyedülállók élnek. A lakások száma Az ország lakásainak és üdülőinek együttes száma 4 millió 310 ezer. A lakott lakások és lakott üdülők (lakott lakások) száma 3 millió 678 ezer, ami 10 ezerrel kevesebb a tizenegy évvel ezelőtti népszámlálás azonos tartalmú adatánál. A lakásállományban - a rendszerváltozással összefüggésben - a tulajdoni jelleg, illetőleg a lakáshasználati jogcím szerinti összetételben mutatkozik a legnagyobb eltérés. A természetes személyek tulajdonában lévő lakott lakások aránya az 1990 után lezajlott lakásprivatizáció következtében 77 százalékról 95 százalékra nőtt, az önkormányzati bérlakások száma ugyanezen időszak alatt 567 ezerrel csökkent, és arányuk már a 4 százalékot sem éri el. A lakásprivatizáció után az önkormányzatok tulajdonában lényegében már csak szociális célú lakások maradtak. A dunántúli régiók megyéiben általában nőtt a lakott lakások száma, Észak-Magyaror- szágon és az Alföldön (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével) azonban többnyire csökkent. A szobaszám szerinti összetételben 1990 óta nem volt jelentős módosulás. Az egy- és a kétszobás lakásoknak mind a száma, mind az aránya csökkent, de még mindig az utóbbi kategóriában található a legtöbb lakás (41 százalék), vagyis továbbra is ez a lakásnagyság tekinthető általánosnak. A megyék többségében a kétszobás lakások súlya a legnagyobb, közülük Jász- Nagykun-Szolnok és Békés megyében 2 százalékkal magasabb arány esetén számuk abszolút többséget képezne. A háromszobás lakások kategóriája csak három megyében (Somogy, Tolna, Szabolcs- Szatmár-Bereg) ér el a többinél magasabb arányt, a négy- vagy többszobásoké sehol sem, sőt Pest, Somogy és Tolna megye kivételével rendre 20 százalék alatt marad. Komfortosság A lakott lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága tovább javult, ám a fejlődés üteme lelassult. A mai felszereltségi szint az egyes részelemeket illetően 90 százalék körüli, ami alól a vezetékes gázellátás - a maga 68 százalékával - kivétel. A legmagasabb értéket a vezetékesvíz-ellátás mutatja (92 százalék), amelyből mindösz- sze 2 százalék a házi vízvezeték. A lakott lakások 91 százalékában megoldott a szennyvízelvezetés, meleg folyó vízzel ellátott 90 százalékuk, vízöblítéses WC-vel viszont csak 87 százalékuk rendelkezik. A felszereltség, a közműellátottság javulása ellenére is léteznek ellátottsági hiányok: a lakások 8 százalékában (308 ezer lakásban) nincs sem hálózati, sem házi vízvezeték, 315 ezer lakás csatornázatlan. Kényelmi és higiéniai szempontból egyaránt hiányosnak minősíthetők azok a lakások, amelyekben nincs vízöblítéses WC, illetve meleg folyó víz (számuk 462 ezer, illetve 364 ezer). 2001-ben már a lakások fele tartozott az összkomfortos kategóriába, arányuk több mint 10 százalékponttal magasabb volt a tíz évvel korábbi szintnél. Változatlan volt a komfortos lakások aránya (30 százalék), a félkomfortos és komfort nélküli lakások száma és aránya azonban jelentősen mérséklődött. A csökkenés ellenére számuk még mindig 600 ezer fölött van, ami az átlagos laksűrűségi mutatóval (lakásonként 2,7 fő) számolva is azt jelenti, hogy több mint másfél millió ember lakáskörülményei nem megfelelő minőségűek._____________■ Geszti Péter az otthon levésről Geszti Pétert nem kell különösebben bemutatni az olvasónak: a magyar médiumokban nap mint nap találkozhatunk vele. Ezúttal arról kérdeztük a művészembert - az elsősorban a fiatalabb korosztályok körében jól ismert sztárt -, hogy mit jelent számára az otthon? Egyáltalán a lakásában milyen körülmények között érzi azt, hogy nemcsak ott van, hanem otthon is van?- Ha együtt vagyok a szerelmemmel ha emberek vesznek körül abban a térben, ahol vagyok, akkor érzem igazán, hogy otthon vagyok. Úgy vélem, mások is úgy viszonyulnak ehhez a kérdéshez, hogy az ember nem csak egyszerűen lakik valahol, hanem él is ott. A lakásomban van egy kandalló, amit nagyon szeretek. Beszélgetni mellette egy pohár borral a kézben, szerelmem vagy a barátaim társaságában. Geszti Péter elárulta azt a „titkát” is, hogy fizikai értelemben - érthető okok miatt - nagyon ritkán tartózkodik a lakásában, de amikor otthon van, általában jól érzi magát. Igaz, ehhez az érzethez mindig társ, társak kellenek, is. b. s-i A zsúfolt lakás könnyen agressziót szül- Az életminőség alakulása szempontjából meghatározó a lakáskérdés - fogalmazott kérdésünkre dr. Lajos Zoltán pszichiáter, a Markhot Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa. - Az ember társas lény, de időnként szüksége van arra, hogy magában maradjon, elvonuljon. A főorvos szerint a lakás- és életviszonyok még sokáig nem lesznek olyanok, hogy mindenkinek saját szobája legyen, az viszont megoldható, s különösen a gyerekek esetében fontos ez, hogy legalább egy saját területe, egy szobasarka, tanulóasztala, egy fiókja - amit ő tart rendben, ami csak az övé - legyen.- Állatkísérletes adatok, történetesen a fejlett szocializációjú patkányokkal végzett kísérletek azt mutatják, hogy ha az életterükben növelik az egyedek számát - és az elér egy kritikus mértéket -, megnő az állatok agresszivitása, egyre sűrűbb a marakodás, a nőstények terméketlenek lesznek, a populáció csökkenni kezd. Ezek a kísérletek is igazolják, hogy a különféle élőlényeknek szükségük van meghatározott lakóterületre. Természetesen érvényes ez az emberre is. Amikor egy szobában például ha- tan-nyolcan laknak, lelkileg megsérül mindenki. Hogy csak egy példát emeljek ki: az intimitás hiánya miatt a gyerekeket olyan behatások érik, amelyek messze nem életkoruknak megfelelőek, s erősen kihatnak személyiségük későbbi alakulására is. Természetesen a kényszerű összezártság a szülők magánéletét is erősen zavarja. A túlzsúfolt lakásokban élők körében megfigyelhető a feszültség, senki nem érzi jól magát. Meg lehet ugyan szokni ezt az élethelyzetet. Aki eleve ebbe születik bele, az nem éh meg olyan tragikusan, mint aki a korábbi jobb körülmények közül kerül rosszabbá. Tipikus jelenség például a válás. Amikor az egyik vagy másik fél visszaköltözik a szülőkhöz, akik ezt a helyzetet néhány esetben kényszerből vállalják. A válás sok esetben eredményezi az egyik, vagy esetleg mindkét fél számára a lakáskörülményei roszszabbodását.- A gyermekek személyiségfejlődése szempontjából nagyon fontos a gyermekszoba megléte, vagyis ez nem luxus. Az még a felnőtteket is zavarja, ha nincs külön terepe a gyereknek, vagyis működik a „mit ver le” effektus. Ezért célszerű, ha más mód nincs rá, hogy akár egy paravánnal vagy szekrénnyel elválasztva teremtsünk számára egy saját „birodalmat”, amelyet a gyermek ízlésének megfelelően rendezünk be. Különösen fontos ez, amikor több gyermek lakik egy helyiségben, akik között esetleg már nagy a korkülönbség. Arról az esetről már nem is beszélve, amikor ellenkező neműekről van szó. Dr. Lajos Zoltán szerint nem mindig a szűkös tér okozza, hogy ezeket a problémákat nem oldják meg a szülők. Tapasztalatai szerint az ismeretek hiánya is szerepet játszik ebben: megtehetnék, de nem tartják fontosnak. ________________________iwwn C S a IHwWAX FlaUókésziüékfbrgalraazó KFT. ileumi ajándék; f 5 5 éven felülieknek ingyenes ful-orr-gége és hallás vizsgálat 50% csere kedvezmény 5 évesnél idősebb hallókészüléknél,. 5+1 elem minden új hallókészi'ilékhea>„.... 5 bed vesuméayes hallókészülék •— 5 ajándék közüli választás . Társt dalom Biztosító által fiitinsaroz.oU termékek • 15000 ügyfél elkítúsamk szakmai tapasztalak» • Próbahordás ilL részletfizetési lehetőség - J • 7 gyártó cég közel 250 típusú terméke • Elemek, fllesztékek, tisztító szerek és segédeszközök • Csúcsminőségű digitális halló készülékek • Nyugdíjasoknak egy isii kedvezmény 0 6000 Kecskemét Balatoni u.17 /Repülő KH. Audiológia/ fi 06/76/416-724 1 "'Ha«.' I .th ifirtin lultukhzflli krk Dr. Hajdú Klára bőr- és nemi betegségek szakorvosa, kozmetológus Általános bőrgyógyászati ellátás, növedékek LÉZERES eltávolítása vérzés nélkül, esztétikai problémát jelentő visszerek injekciózása, nemi fertőzések kivizsgálása és kezelése. TARTÓS LÉZERES SZŐRTELENÍTÉS A LEGKORSZERŰBB TECHNIKÁVAL! Kecskemét, Szarvas u. 24. őrgyógyászati rendelés: hétfő, szerda: 17-18 óráig Lézeres beavatkozás: hétfőtől péntekig bejelentkezés alapján: 76/477-223, 30-9/676-696. ^Prof. Dr. Csisztyakov51 orvos természetgyógyász * „A gerincbetegségek specialistája" Rendel: Kecskemét. Jókai u. 28-30. Munkanapokon: 9-13, 15-18 óráig. Bejelentkezés: 76/410-398. 30/2-941-674. Gyógyít: fejfájás, krónikus fejfájás (migrén), mozgásszervi betegségek, ízületi fájdalmak, gerincsérvpanaszok, gerinc-csont-porckorong bántalmak, csigolyamerevedési, meszesedési fájdalmak, keringési zavarok, vegetatív idegrendszeri zavarok,. nyaki, mellkasi fájdalmak, reumatikus panaszok, szívpanaszok, asztmatikus tünetek, allergiás tünetek, pikkelysömör, immunodeficit betegségek, erős és krónikus gyulladások: orr-torok-mandula-tüdő, prosztata, nőgyógyászati, rákbetegségi tanácsok, bioenergiai szabályozás, népi gyógyászati és gyógynövény-tanácsadás. Drágán versengő férfiak Egyre több férfi követi a gyengébb nem képviselőinek példáját, s gondosan ügyel a megjelenésére: sportolnak, diétáznak és plasztikai sebészhez járnak. Úgy vélik, a rivalizálás kimenetelét erősen befolyásolja a friss arcszín, a fehér fogak és a lapos has. Megnőtt a plasztikai sebészek Akácméz, vegyes méz. Különleges amforákban erdei méz (üveges: fenyő, gesztenye, hárs) Ezenkívül mézkülönlegességek, illatszerek, mézeskalács és kerámiák kaphatók széles választékban. J férfi pácienseinek száma az utóbbi években, a specialisták várószobái olykor igencsak zsúfoltak. A népszerűségi lista első helyét a hajbeültetés foglalja el. Ezt a ránctalanítás, majd a has zsírleszívása követi. A szépségért vállalt szenvedést azonban a pénztárca is bánja: a borsos számlának csak töredékét vállalja át kivételes esetben a betegbiztosító, a nagyobb hányadot a páciensnek kell állnia. S egy-egy kezelés távolról sem nevezhető olcsónak. BŐRGYÓGYÁSZATI RENDELÉS USER CENTRUM Dr. Oroján Iván jr. főorvos Bőr- és nemi betegségek szakorvosa Benőtt köröm, tyúkszem lézeres műtété Bejelentkezés: 20/9-568-528. w Rendelés: szerda. Kecskemét, Irinyi u. 22.
