Petőfi Népe, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-28 / 301. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KORKÉP VELEMENYEK 2001. December 28., péntek Nézőpont Tapodi Kálmán Négerek a hófúvásban A legismertebb afrikai madarak évek óta meghonosodtak nálunk. A jókora futómadarak szívósságára jellemző, hogy gyorsan alkalmaz­kodtak az itteni éghajlathoz. A magyar struccok a havat is megszok­ták, lehet, hogy eredeti élőhelyükön hőguta kerülgetné őket. Habár kevés az esélyük arra, hogy élve eljussanak őseik kontinensére, többnyire valamelyik hús- vagy bőrfeldolgozóban végzik. A magyarok amúgy is fogékonyak az újdonságok iránt. Hamar meg­szoktuk az olasz tésztákat, ázsiai kifőzdéket, az amerikai gyorsétter­meket. Már becézgetjiik is a tájidegen kosztokat: miközben beka­punk egy harnbit a plázában, majd popcornt ropogtatva, kólát iszo­gatva megnézzük a multiplexben a legújabb kommerszfilmet. Ame­rikai érzés. Görögországban járt ismerősöm mesélte, hogy a sok tengeri herkentyű elfogyasztása után többen örömmel kiáltottak fel a magyar turisták közül, amikor felfedeztek egy McDonald’s étter­met: végre egy kis hazai! Tragédiájuk másoknak jó üzlet A déli határaink mentén élők is lassan már hozzászoknak az idegenekhez. Néha feltűnik egy-egy néger a hófúvásban, aki afrikai szokás szerint a cso­magját a fején hordva bandu­kol a határ mentén. A kínai in­vázió már korábban megkez­dődött, most az afgánok jön­nek tucatjával. Azt sem tudni róluk, hogy az amerikai bombázások megkezdése előtt indultak-e. Vélhetően mellékes volt számukra az is, hogy hová jutnak, csak irány a Nyugat! Tragédiájuk másoknak persze jól jövedelmező üzlet. Megfigyelhető, hogy a magyar hatá­rig általában simán megy minden. A kínaiak szabadon repkedhet­nek a baráti Szerbiába, a többi határnál meg némi baksisért nem fi­gyelnek annyira oda az őrzők. Az uniós országok örömére határaikig már el sem jutnak a migrán- sok, hiszen a magyar határőrök jól végzik munkájukat. Az elfogot- takkal szemben kezdődhetnek a hosszú ideig elhúzódó idegenren­dészeti eljárások. Hogy mi lesz a sorsuk? Befogadás vagy kiutasítás? Az EU inkább tá­mogatást ad a még hatékonyabb határőrizetre. Igazuk van, hiszen őket is védik a magyarok, meg aztán így a menekültek gondjai is itt maradnak. Péntektől vasárnapig bevásárló-hétvége m) a S/iMoo,» He vásári (»központban! Cím: Kecskéméi, Izsáki lii 2. Tel./fax: 76/481-707 Szilveszteri bőrös malac 879 Ft/kg Bőrös malaccomb, -lapocka, -karaj 829 Ft/kg Csirkecomb 489 Ft/kg Virsli 359 Ft/kg Tini pezsgő, 0,75 I 195Ft/ü Walton pezsgő (édes, száraz, félédes), 0,75 I 459 Ft/ü Pompadour pezsgő (édes, félszáraz), 0,75 I 396 Ft/ü Alföldi rajnai rizling, 0,75 I 209 Ft/ü Alföldi muskotály, 0,75 I 218 Ft/ü Száncsengő száraz vörösbor, 1 I 255 Ft/ü Picnic félszáraz vörösbor, PÉT, 1 I 240 Ft/db Pepsi-Cola, PÉT, 2,5 I 213 Ft/db Coca-Cola, Fanta, 2,5 I, PÉT 239 Ft/db Szupi gyümölcslé, 5 I 279 Ft/db Sunsine dobozos üdítőital (3 ízben), 1 l-es 65 Ft/db Margitszigeti kristályvíz, 1,5 I, PÉT 97 Ft/db Kávétejszín, 10 db-os 69 Ft/db Ananászkonzerv, 340 g 129 Ft/db Globus ketchup, 500 g 299 Ft/db Globus mustár, 480 g 169 Ft/db Globus majonéz, 450 g 299 Ft/db Franciasaláta alap, 450 g 219 Ft/db A Szil-Coop Bevásárlóközpont nyitva tartása: szombat-vasárnap: 6.30-20.00; 31-én (hétfőn): 6.30-13 óráig. 150409 Gép jármű-finanszírozó cég tapasztalattal rendelkező területi képviselőt és irodavezetőt keres. Fényképes, szakmai önéletrajzát küldje a Petőfi Lap- és Könyvkiadó címére: 6000 Kecskemét, Szabadság tér1/A Jelige: „Best of Hungary”. Mi a probléma? Bodolay Géza színházigazgató vitairata Mi a probléma? - hogy ilyen emelkedett­ség-mentes címen kezdjek elmélkedni az új évvége kapcsán. A színház és a szilvesz­ter csak ürügy, valójában többről lesz szó. ____________ Kultúra ___________ A z Otthon moziba állandó belépőm van, erre büszke vagyok. Szombat este hétkor 12-en vagyunk kíváncsiak a kifejezetten népszerű amerikai pszichológiai krimire. Hiába hallgatnám végig a zenét, a végeim alatt lekeverik. Szerencsére délután a Fös­vény még a nagyszínházban is tele volt - igaz, különvonattal hozták a nézőket lel­kes szervezőink. A spontán érdeklődés ná­lunk is 12 jegy körül járna. Az éttermeink szinte üresek, kávézóink szintén. Amikor városi jellegű élményre vágyna a polgár, marad a délelőtti városháza, ott valódi „Rathaus”-hangulat van, lehetne akár Rüs- selsheimben is - már csak a pince hiány­zik a sörrel. De mi különben is bort in­nánk, ha nem hamisítanák azt is túl sokfé­le módon. A városháza múlt szerdán költséget vetett - a színház 3 százalékkal kap többet a tavalyihoz képest, ez valójá­ban ismét elvonást jelent. Sebaj. A tavalyi évet leszámítva, mindig meg­történt a gazdasági kísérlet: hátha pénz hí­ján tönkremegyünk. Nem fogunk. Az or­szág egyik legalulfinanszírozottabb szín­házaként is a legmagasabb művészi szín­vonal a cél, országosan ismert, valóban ki­tűnő színészekkel, világszínvonalú balet­tel, kérlelhetetlenül rólunk szóló rendezé­sekkel. A Fösvény bemutatóján a gazdasági al­polgármester úr nagyobb körben elképe­désének adott hangot az utcán: miből ho­zunk létre ennyi bemutatót? E sokféle előadás épp azért jött létre, hogy a legkülönfélébb igényeknek megfe­leljünk. Összehasonlításul: Zalaegersze­gen 3 új bemutató készül, nálunk 12 - pe­dig ők jóval több pénzt kapnak. A Vidéki Színigazgatók Egyesülete kecs­keméti ülésén a kollégák szinte kizárólag a pénzről beszéltek. Unom. A kulturális al­polgármester úr hosszan levelezik a mű­szaki vezetőmmel, s vele alkuszik a szu­per-bál kivitelezési áráról, a vitatott összeg nem éri meg a ráfordított időt és a posta- költséget - ebből szerencsére kimaradok. Viszont magyartanár kollégaként írásban nyilatkozik a legújabb bemutatómról, ahol alapvető irodalomtörténeti kategóriákat ke­ver össze, s ekkor eljutunk a címben ígért problémáig: ha ennyire nem az érdemi megítélés az alapja bárminek, akkor ho­gyan akarjuk (közösen pláne) a magyaror­szági színi mesterséget lábra kapatni? Mekkora a felelőssége egy-egy szóbeli vagy írásos kijelentésünknek? Mikor egy- egy „vélemény-sorozat” után komoly pe­dagógusok mondják le látatlanban, a diák­jaik helyett, a jegyet. Hol kezdődik a hitel­rontás? Hol a probléma? Nevezzük végre nevén: az ÍZLÉS. Értem én, hogy fenntartóként az ember logiku­san azt gondolhatná, hogy egyúttal meg­határozhatja a színház vagy az irodalmi lap művészi irányát, de ez soha nem volt így. Molière nem a Nap­király és végleg nem az udvari klérus vagy az orvosi kar elvárá­sainak tett eleget, Brecht Berti sem annyira felelt meg az NDK kultúrpolitikusainak, nem be­szélve Aczél elvtárs gondjairól, a renitens igazgató-főrendezőkkel. Hiába idézzük az irodalomórá­inkon halomra Villont, Csokonait, Petőfit, Adyt, József Attilát, Faludyt, Szabó Dezsőt és Esterházyt - ha utána Császár Elemér­ként, Szabolcska Mihályként, Horger An­tal úrként járunk el. (Aki amúgy kitűnő nyelvész-profként mehetett volna a Pan­teonba, ha nem követi el egy igazi Költő­vel szemben a tragikai vétséget.) Annyi­féleképp próbálkoznak javító szándékkal megfogalmazni a kifogást némely magyar- országi és európai színházi irányzatunk­kal kapcsolatban, hogy elhatároztam: SE­GÍTEK! Ugyanis nem az a probléma ám, hogy:- nincs is díszlet (A vadbarom/bohóc- ban volt, - jelmez is)- nem elég zenés (tele van élő és holt ze­nékkel mindegyik)- nem érthető a történet (Andersen me­séi négy polgárival is követhetők)- nem elég jók a színészek (valóban ki­tűnő szóló és csapatmunkák születnek)- nem is ezt írta az eredeti szerző (még az „átiratok” is pontosan idézték az erede­ti regények dialógusait)- mi ez a trágárság (semmi, egy mai filmhez, kabaréhoz, dáridóhoz képest) hanem (hogy archaikusán 19. századi le­gyek): az IRÁLY a probléma. Az ugyanis, kérlelhetetlenül és minden formában a renitens diákok oldalán áll a rendcsináló iskolamesterekkel szemben, így kerül aztán egy kalap alá a Mágnás Miska és A király meztelen. Mindkettő pi­maszul kérdőjelezi meg a tekintélyt: a Köz­ponti Bizottságét, a római pápáét, a debil arisztokratáét, a pénzes újgazdagét, a por­tásét, cicamicafestőét, popénekesét stb. E sok Tekintély pedig nem szeret kérdő­jelek között ülni. „Nem értem!” - kiabálja, miközben a zavart nagyon is érzi. „A mű­vészet célja zavart kelteni” - mondotta Er­dély Miklós. A megfelelés színháza és udvari költé­szete soha nem "ért semmit. Az egész múlt század A lázadás színháza volt, ahogy ezt az egyik legfontosabb tanulmányában Brustein is megírta, minden magyartanár­nak. Apám, nagyapám, öcsém is az. Tömegesen lesznek, akik Szabolcska Mihály „népszerű” költészetét követelik majd Ady helyett. Mindig akadnak majd színészek, akik azt hazudják, hogy ők szí­ves örömest játszanának komolyan vidám, értékes dolgokat, „de sajna, manapság a habostorta-korszak köszöntött ránk”. Való­jában ők a megélhetési cukrászművészet kis hősei, a valódi színházhoz kevés közük van. A habostorta-korszak mindenkor itt volt a nyakunkon, a kérdés min­denkor az: ki mennyire kapja be, vagy harap rá, ha a feje fölött elrö­pül a... (- Na mi? - A helyes meg­fejtők között egy pár színházje­gyet sorsolunk ki, s utána vendé­geim egy szelet habostortára.) Közben a „mi csak a szegény színészeket sajnáljuk” című ál­szent szöveg részben igaz, mert botrányos, hogy milyen életszínvonalon tartjuk a színházcsinálókat. A színészek nem a produkciók színvonala okán szegé­nyek, hanem anyagilag. Hasonlóképp dü­hítő a demagógia, amelyik a: „Bezzeg a/z - (ide tetszés szerinti cím írható be a reperto­árról) - azt kellene végre megnéznie az újító rendezőknek!” - szöveggel szeretne szembeállítani saját magunkkal. Egy városi színháznak minden igényre oda kell figyelnie, s ha az újító szándék ké­pes tolerálni a másik oldal ízlését, akkor ez - főleg így, karácsony táján - a másik térfél­től is elvárható lenne. Direktorként tájékoztatom kedves ta­nácsadóinkat, hogy AZ ÁLTALUK PREFE­RÁLT MŰVEK IS, KIVÉTEL NÉLKÜL az én elhatározásomból kerülnek elénk, éppen az egészséges egyensúly szándékából. Az új év első nagyszínházi bemutatója Molière Don Jüanja lesz. Izgatott örömmel készülünk rá. A Napkirály pucér udvara magán kívül volt háromszázharminchat éve már. Nem csak a gátlástalan szerelmi kicsapongásról, legalább annyira szól a kő­szoborról, akit a szolgával vacsorára híva­tott a Mester. Régen volt ekkora remekmű a kezünkben, - érzi ezt Epres és Kaszás Attila is. Ilyenkor, újévkor talán érdemes kíván­ni. Nagy öröm lenne, ha minél többet mu­tathatnánk meg idehaza, Kecskeméten, a magyar és közép-európai (e kettő együtt) színházak értékeiből. Továbbra is víg, víg, „víg” az arcunk - hogy Petőfit idézzem. Mindenkinek további, legalább ezer év jó szórakozást kíván: BODOLAY GÉZA _______KECSKEMÉTÉN, AZ ÚR 2001. ÉVÉNEK ADVENTJÉN. W j KWnSrVHItH j kwiSPORTErf rmioilsi ts tucstiMiMi ír. IMC iksiuUt. menues mi «r ts Belföldi nagy tömegű ömlesztett áru fuvarozása Vállalunk: B33 útépítésnél nagy tömegű földmunkákat (Eg3 rakodást US3 föld-, kő-, kavicsszállítást a lakosság részére is (SS3 aszfalt- és betonszállítást 6000 Kecskemét, Nagy Lajos kir. krt. 45. Telephely: 6000 Kecskemét, Klebelsberg Kunó u. 17. Tel.: 76/481-578 Rádiótelefon: 06-30/9-383-035 105889 Æ11—Lfi Ingatlanfejlesztési Szövetkezet ÉV VÉGI KEDVEZMÉNYI 250 EZER FT/NM-TŐL... BUDAPEST XIV. KERÜLET, ILKA U. 17. 4l lakás, 3 üzlet, 54 parkoló. Egyedi fűtés, 2 lift és nagy belső keit használata, szoc. poi. engedmények és kedvezményes hitel igényl>e vehető. Átadás: 2001. IV. negyedévében. BAUMAG Ingatlan Kft., 2040 Kamaraerdei út 11. Tel: 06 (23) 508-705, 06 (20) 9394523. Fax: 06 (23) 508-742 BAUMAG Szövetkezeti értékpapír A BAUMAG Szövetkezet ajánlata tagjainak NETTÓ ÉVES HOZAM Lekötési idő 10 000-2.99 MI t-ig 3 Mit 499 Miiig 7 millió Ft-tól 1 hónap évi 12% évi 12% évi 12% 3-5 hónap évi 13% évi 13.5% évi H% 6-12 hónap évi 14% évi 14.5% évi 15% RÉSZLETES INFORMÁCIÓ A BAUMAG IRODÁJÁBAN: 6500 Baja, Déri Frigyes sétány 13., I. emelet. Tel: 06 (79) 522-261 2700 Cegléd, Kossuth tér 6. TeL: 06 (53) 414-235 Információ a TELETEXT 536. oldalán, valamint a 06 (1) 327-8420, 327-8430-as telefonszámokon ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM ÉS SZEMÉLYT IGAZOLVÁNY SZÜKSÉGES! AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁJÁNAK KECSKEMÉTI RÉSZLEGE 2002. JANUÁR 3-TÓL MEGKEZDI MŰKÖDÉSÉT Az Igazságügyi Minisztérium Ügyfélszolgálati Iro­dájának kecskeméti részlege - a Bács-Kiskun és Pest Megyei Kárrendezési Iroda (6000 Kecskemét, Klapka u. 9-11., telefon: 06-76/504-605) I. emelet 120. sz. helyi­ségében - 2002. január 3-tól megkezdi működését. Az ügyfélszolgálat a hozzáforduló állampolgárok számára nyújt ingyenes tanácsot, illetve felvilágosítást, heti két alkalommal, kedden és csütörtökön 9 órától 12 óráig. Az ügyfélszolgálat az állampolgárokat közvetlenül érintő ügyekben tájékoztatást ad * az eljárásra jogosult szervekről, * az ügyintézés menetéről, * a jogszabályok tartalmáról. Segítséget nyújt továbbá * a bonyolult nyelvezetű hatósági határozatok, bírósági ítéletek megértéséhez, * a jogorvoslatok benyújtásának mérlegeléséhez, * bármely vitás ügy célszerű elintézéséhez. Az ügyfélszolgálat tevékenysége azonban nem terjed ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents