Petőfi Népe, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-21 / 297. szám

Régi házak, új tervek Településfejlesztés Harta igyekszik megmenteni a fa­lu központjában álló régi épülete­ket. Ezért helyben védetté nyilvá­nították a Templom utcában az evangélikus templom és a köz­ségháza közötti ingatlanokat. Azt tervezik, hogy a szegényparaszti házban marad a gazdaságot be­mutató tárlat. Egy középparaszti épületbe helyezik át helytörténe­ti kiállításukat, az egyesületi ház pedig a módos gazdák életformá­ját reprezentálja majd. A haszná­laton kívüli iskola épületében képtárat alakítunk ki, ahol helyi művészek időszaki kiállításokon mutatkozhatnak be. Közben ke­resik a zeneiskola végleges helyét is. A jövőre gondolva pedig a fia­taloknak is segíteni szeretnének. Terveik szerint 5-6 lakásban ifjú házasok kapnának helyet közös életük kezdéséhez. ____________Tudta-e, hogy...?____________ Túzok és gőzgombóc • Harta idegenforgalmi szempont­ból jelentős pihenőhelye a Duna- part, a Felsőzátonyi-szigettel. A község közelében található a Kis­kunsági Nemzeti Parkhoz tartozó puszta az ősborókással. Itt él a rit­kaságszámba menő madárfaj, a tú­zok is. • Hartára vonatkozó legrégibb írás­beli említés egy 1289. évből való adománylevélben olvasható. A tö­rök uralom alatt, 1573-ban a telepü­lés még adóköteles volt, az 1686-os összeíráskor azonban szétdúlt, si­vár helyiségként említik, mint a székesfehérvári vár tartozékát. Az elszikesedett, mocsaras terület be­népesítésére az első telepesek 1723-24-ben jöttek Hartára, Ráday Pál birtokára Hessenből, Pfalzból, később Württembergből. AII. világ­háború után kialakult helyzet nagy változást hozott a falu lakosainak életében. Államközi egyezmény alapján 287 hartai család kitelepíté­sére és 243 magyar család betelepí­tésére került sor. A közös munka és a családi kapcsolatok révén a két nemzetiségű lakosság összeforrott. • A faluban három egyházközös­ség működik: evangélikus, refor­mátus és római katolikus. A telepü­lés lakosságának 60 százaléka, az itt élő svábok nagy része, evangéli­kus. • Harta gasztronómiája is különle­ges. Helyi specialitás a gőzgombóc, amit maradék töltött káposztából készítenek. A településen tovább öröklődött az ősök takarékossága. A konyhában semmit nem dobnak ki az asszonyok. A maradék ételek felhasználásával önálló étkeket ké­szítenek. ■ Menetelésre készülnek a fúvósok- Öt évvel ezelőtt, 1996 szeptem­berében kerültem a hartai zene­iskolához mint tanár. Akkor én voltam egy személyben a teljes fúvóstanszak. Alig egy évvel ké­sőbb, 1997 karácsonyán alakult meg a fúvószenekar, 18 fővel - emlékezik vissza a kezdetekre Bogdán János. Azóta a létszám folyamatosan gyarapodik és bő­vülnek a szólamok is. Jelenleg 32 tagú a zenekar.- Honnan szerezték be a hangszereket?- A kalocsai honvédzenekar­ban játszottam, a napokban vo­nultam nyugdíjba. így tőlük si­került kölcsön hangszereket szereznünk, illetve szponzorok segítségével és hitelekből vásárol­tunk. Jelentős támogatást kaptunk a hartai ön- kormányzattól. Segítségükkel sikerült hangsze­reket vásárolnunk és a hiteleket törlesztenünk. Mostanra elmondható, hogy jó közepes szintű a saját hangszerellátottságunk.- Hogyan fejlődött a zenekar?- Alig fél évvel a megalakulás után, 1998 máju­sában a részt vettünk a Magyar Fúvószenei Szö­vetség minősítő versenyén, ahol rögtön bronz minősítést szereztünk. Tavaly, a zeneiskola fenn­állásának 5. évfordulóján Hartán rendeztünk szintén a szövetségnél minősítő versenyt, ezen A közelmúltban adott hangversenyen ünne­pelte megalakulásának 4. évfordulóját a Hartai Ifjúsági Fúvószenekar. Ebből az alka­lomból beszélgettünk Bogdán Jánossal, a ze­nekar karmesterével, a helyi zeneiskola fú­vóstanszakának vezetőjével. Oktatás ezüst fokozatot kaptunk. Fejlődésünk következő fokát már'nagyon várják a gyerekek, hiszen az ut­cai menetelést, a lépésre zenélést kezdjük tanul­ni tavasszal. Ennek eredménye reményeim sze­rint majd egy remek gyepshow lesz.- Milyen repertoárral bír a zenekar?- Eddig a sváb nemzetiségi zene volt a fő irányvonal. Jelentős mennyiségű indulót, kerin- gőt tudnak a gyerekek. Klasszikus műveket is ta­nultunk, viszont az igazán komoly átiratok kö­zönség előtti bemutatására a közelmúltban ke­rült sor első ízben. Összességében 80-100 zene­művet tudunk eljátszani. Lassan a bőség zavará­val küzdünk egy műsor összeállításánál.- Milyen jelentős fellépésekre készülnek?- A nyáron két külföldi utat is tervezünk. Test­vértelepülésünk, Lossburg júliusban vár minket, koncertre kaptunk felkérést. A müncheni fúvós­fesztiválra is készülünk, ígéretet kaptunk a meg- hívásra - sorolja Bogdán János. _____________■ Ké pviselő-testület András István polgármester, Énisz Péter alpolgármester, Dollenstein László, Gillich Pétemé, Gottschall Péter, Hinkel János, Kaiber Henrik, Mayer Zoltán, dr. Mészáros József, Szabó Ernő, Tóth József, Vajda László, Fábián Sándor jegyző. POLGÁRMESTERI HIVATAL 6326 Harta, Templom u. 68. Tel.: 78/407-002 Ügyfélfogadás: H-Cs 8.00-16.00 Péntek 8.00-13.00 ORVOSI RENDELŐ: Semmelweis tér 1., T: 78/407-043 GYÓGYSZERTÁR: Kossuth u. 46., T: 78/507-013 RENDŐRSÉG, KÖRZETI MEGBÍZOTT: Templom u. 52., T. 78/407-010 HARTA SZÁMOKBAN Lakosság 4049 tó Lakások száma 1416 db Költségvetés 397 MFt Helyi adóbevétel 21,5 MFt FORRÁS HARTAI ÖNKORMÁNYZAT Hasznosítani kellene az értékeket ANDRAS ISTVÁN 1961-ben Budapesten született. 1994-ig a hartai önkormányzat pénzügyi vezetője. 1994-től Harta polgármestere. 1996-ban adószakértő diploma. Két gyermek édesapja. Interjú Harta több száz esztendős település a Duna-partján. Az első írásos emlékek 1289- ben említik a községet. A je­lenleg 4000 fős település pol­gármesterét, András Istvánt jelenükről és lehetőségeik­ről kérdeztük.- Nemzetiségek és vallások béké­ben megférnek egymás mellett a településen. 1948-ban több mint 280 családot kitelepítettek, he­lyettük felvidéki és észak-bácskai családok érkeztek. Megszűnt a német ajkú lakosság homogenitá­sa. Kezdetben ez elkülönítette az embereket, ám a ’60-as évektől a nemzetiségi kérdés - a vegyes há­zasságok révén - megszűnt - tájé­koztat a múltról a polgármester.- Viszont ápolják a nemzetisé­gi hagyományokat.- Az új önkormányzati rend­szer lehetőséget biztosít a kisebb­ségi önkormányzatok működésé­re. Legutóbb a testületbe hét kép­viselő a német kisebbségből ke­rült be, így települési kisebbségi önkormányzatot alakítottunk. Községünk óvodája és iskolája is nagy hangsúlyt fektet a nemzeti­ségi nyelvoktatásra. Több évtize­de működik a Hagyományőrző Egyesület. Minden korosztály is­merkedhet a helyi múlttal, kultú­rával. Az előkészítő csoporttól a hazai és nemzetközi sikereket is elért, minősített felnőtt tánc- együttesig foglalkoznak a hagyo­mányok ápolásával. Települé­sünk egyik kiemelkedő és egyedi jellegzetessége a hartai bútorfes­tés. Ennek a hagyománynak je­lenleg is élnek jeles művelői a községben.- Milyen feltételek között műkö­dik a település?- Elmondhatjuk, hogy teljes­körű az infrastruktúra a község­ben. Az elmúlt évtizedben min­den kommunális jellegű beruhá­zás befejeződött. Viszonylag kor­szerű az intézményhálózatunk is. Orvosi rendelő, óvodák, iskolák állnak rendelkezésre. A lakosság­számhoz vi­szonyítva talán alacsony is a kihasználtsá­guk, kapacitá­sukhoz képest. Oktatási intéz- ményeinket Dunatetétlen- nel közösen működtetjük. Ide integráltuk a művelődési házat és a könyvtárat is. Ez az intézmény működtet egy 300 adagos konyhát is. Öt évvel ezelőtt alapítottuk zeneiskolán­kat. A hartai gyerekek egyharma- da zenei képzésben is részesül. Az intézmények részben önálló­ak, gazdálkodásukat a hivatal ko­ordinálja. Működik teleház is. A felszereléseket, szükséges eszkö­zöket beszereztük.- Melyek a legsürgetőbb felada­tok?- Legfontosabbnak az útháló­zat igényes felújítását, a csapa­dékvíz elvezetésének megoldá­sát, illetve a közterületek csinosí­tását tartom.- Milyen problémákkal küzde­nek? . - Legnagyobb gondunk a la­kosság és a születések számának csökkenése. Ugyanakkor öröm, hogy a településen élő gyermekek jelentős része tovább tanul, sokan diplomát is szereznek. Ők viszont nem jönnek vissza. A fejlődéshez elengedhetetlen feladat a munka­helyteremtés. Kevés az esély az ipartelepítésre, így a meglévő ér­tékeket kellene gazdaságilag hasznosítani. Ám ezek nem az önkormányzat kezében vannak. Mindenesetre remélem, hogy Harta olyan település, ahol jó élni, jó lakni - mondja a polgármester. PÁNCSICS HAJNALKA Minőség és megjelenés A hartai Grőb Szik­víz kiváló saját ter­méke a D-Soda-Wa- ter. A tulajdonos, Grőb János szerint a kristály tisztasága, a harmat frissessége az egészséges élet­mód tartozéka. Ez jeüemzi szikvizüket, a D-Soda-Watert is, amit országos háló­zat terjeszt. A kiváló ízű és egészséges termék előállításá­hoz a cég komoly víztisztító berende­zést működtet. A Duna vonalán köz­tudottan vasas a víz. így a hartai üzem­ben vastalanító berendezés, aktív szén UV-lárr ,i térium- és csíramentesítő gondoskodik a A Grőb Szikvíz minden vásárlójának, üzl ének kelle­mes karácsonyt és boldog új esztendői k:v.in GRŐB SZIKVÍZ HARTA 6326 RAJK L U. 9. TEL: 78/407-578 A siker receptje: szeretni kell a munkát Portré Harta egyik legismertebb üzletasszonya Jákob Már­tonná, a Pflanzenbau Mező- gazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. tulajdonosa. A családi vállalkozásban működő társaság négy éve alakult. Idén a cég árbevétele megközelíti a bruttó 100 millió forintot.- Egykoron az egyik helyi tsz-ben dolgoztam. Tizenhárom évnyi munkaviszony után németnyelv­tanárnak hívtak a helyi általános iskolába. Majd Kalocsán középis­kolákban tanítottam a német nyelvet. A mezőgazdasági iskola volt életem legjobb munkahelye. Törekedtem arra, hogy szeres­sem, amit csinálok. A munka mellett folyamatosan foglalkoz­tam mással is. Mindig volt má­sodállásom, ezen kívül állatokat tartottunk. A föld számomra ér­ték, tudom, hogy csak akkor sza­bad eladni, ha kenyérre kell a pénz. Szüleimtől és a jelenleg is velünk aktívan dolgozó 91 esz­tendős nagymamámtól szerez­tem tudásomat és tapasztalatai­mat. Sokat köszönhetek még He­gedűs Lajosnak, volt főnököm­nek - idézi fel pályáját az üzlet- asszony.- Családi vállalkozásunk jelen­leg 80 hektáron gazdálkodik. A megművelt föld fele szívességi használatú, másik fele családi tu­lajdon. Ezen kívül bérmunkát is végzünk. Korábban nyomdaipari reklámanyagokat szereltünk ösz- sze. Jelenleg pedig Svájcba szállí­tandó termékekkel foglalkozunk. Januártól újabb alkalmazottakat szeretnénk felvenni. A helyi fiata­loknak, családoknak szeretnénk munkát, megélhetést biztosítani. Néhány évvel ezelőtt pályázaton infrastrukturális beruházást nyer­tünk, amiből magtár és gépszín épült. Nem járunk nyaralni, a pénzt visszaforgatjuk a fejleszté­sekre, hogy munkahelyeket te­remthessünk. Ezúton is köszöne­tét mondok szüleimnek, nagy­anyámnak, családomnak és lá­nyaimnak hozzáállásukért és se­gítségükért. Külön köszönet illeti azokat a helyi vállalkozókat, akik a nehéz helyzetben sem fordítot­tak hátat nekem. Harta lakosságá­nak pedig áldott, békés kará­csonyt és sikeres új esztendőt kí­vánok - mondja Jákob Mártonná. Tartós és esztétikus ablakkönyöklők VÁLLALKOZÁS Tíz évvel ezelőtt alakult a Dollenstein-Bauer Kft. A tár­saság egy osztrák és egy har­tai család 50-50 százalékos tulajdona. Dollenstein Zol­tán ügyvezetőt a cég profiljá­ról kérdeztük.- A kezdetekkor építőanyag-for­galmazással foglalkoztunk, majd 1994-től specializálódtunk. Ekkor kezdtük el a helopal, helolit és helotop termékek értékesítését, viszonteladói hálózaton keresz­tül. Jelenleg 350 viszonteladóval állunk kapcsolatban, ők dél-, és közép-Magyarország területén forgalmazzák termékcsaládun­kat. Hartai bázisunkon nyerik el végleges formájukat az igényes és tartós külső és belső ablakkö­nyöklők, amelyek anyaga öntött márvány.- Foglalkozik más­sal is a cég?- Négy évvel ez­előtt vásároltuk meg a Duna-parton a be­tonüzemet. Termé­keink jelentős részét viszonteladói hálóza­ton keresztül értéke­sítjük az ország egész területén. Első­sorban járdalapokat, térburkoló elemeket és talpas átereszeket készítünk. Folyama­tos a technológiai fej­lesztés, így tavasztól falazóblokkok, zsa­luzóelemek gyártásá­val is foglalkozunk majd - avat be ter­veibe az ügyvezető. Doll«nst»ln-Bau«r Kft., 6326 Harta, Váaártér, Pf.i 8. Tel.i 78/408-148, Faxi 78/407-848.

Next

/
Thumbnails
Contents