Petőfi Népe, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-12 / 289. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. December 12., szerda Nézőpont Mihályka Gyula Lépre csalt külföldiek Az elmúlt napokban a bűnügyi hírpiacon nagy keletje volt az úgy­nevezett trükkös lopásoknak. Az elsősorban az autópályákon dí­vó csibészmesterség lényege az, hogy az óvatlan autóst valami­lyen trükkel megállítják. Például kiszúrják a kocsi gumiját, vagy egy másik autóból integetnek neki, hogy nem ég a hátsó lámpája. A gyanútlan vándor megáll, lelkes segítői is akadnak, s közösen járják körbe a járgányt. Mire az áldozat észbekap, értékei már el is tűntek az autóból és a trükkös tolvajok árkon-bokron túl van­nak. Általában külföldiek a bűnelkövetők és a kifosztottak is. Akkor mi dolgunk nekünk ezzel? - tehetik fel joggal a kérdést azok, akik hajlamosak önnön problémáikba roskadni. Nos, valami közünk azért mégiscsak van. E hasábokon már kifejtettem, hogy egy or­szág számára végzetes lehet, ha rossz híre kel a világban. Ugyan­is a turizmust ez könnyen visszavetheti, s ha figyelembe vesszük, hogy gazdasági stratégáink milyen komoly szerepet szánnak az idegenforgalomnak, akkor különösen fontossá válik külföldi ven­dégeink biztonsága. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az autópályákon szolgá­latot teljesítő parancsnokok országos értekezletén az ORFK közlekedésrendészeti főosztályának helyettes veze­tője külön is kitért a trükkös lopásokra. Az országban leg­először az Ml-es Győr-Mo- son-Sopron megyei szakaszán észlelték e bűncselekménytípust. A megyei rendőr-főkapitányság az idén komoly erőket vetett be a tiükkös lopások felszámolására. Ennek eredményeként az év első kilenc hónapjában hatvan százalékkal, októberben pedig 81 szá­zalékkal csökkent a bűnesetek száma. A döntően külföldi állam­polgárokból álló szervezett bűnözői csoportok elhagyták Győr- Moson-Sopron megyét, s az ország belsejében lévő autópályákra tették át székhelyüket. Tegnapi hír, hogy Fejér megyében is csökkent az ilyen bűnesetek száma. Ők is a fokozott rendőri ellenőrzés eredményével magya­rázzák az eredményt. A recept tehát adott: több rendőrt az autó­pályákra! Már csak rendőr kell, meg benzin a kocsijukba. Ja, és elkelne még néhány száz kilométernyi autópálya is. Segít a rendőri jelenlét Kecskeméti vendégjáték Pesten A kecskeméti Katona József Színház a vidéki színházak találkozóján vendégszerepeit há­rom előadással is a budapesti Thália Színház­ban, illetve a Merlinben. ■ Kultúra________ Megkérdeztük Bodolay Géza direktort, milyen volt az előadások fogadtatása.- Mindhárom esetben igen nagy sikerünk volt, erről részben az ATV is beszámolt. Jordán Ta­mást, Kerényi Imrét és a társulatot egyaránt meg­lepte a Fösvény és a Mirandolina forró fogadtatá­sa. A király meztelen pedig messze túlszárnyalta az itthoni eddigi előadások izgalmait. Reméljük, hogy ezek a hírek kecskeméti közönségünket is fellelkesítik, és még több nézőnk érkezik. Az egyik napilap az egész fesztiválról (huszonegy- néhány előadásról) szóló beszámolójának felét a mi kecskeméti, új nagyszínházi bemutatónknak szentelte. Amúgy a fővárosi szervezés is világo­san jelzi: a közönség ma már magától nemigen mozdul, csak ha ügyesen hívogatjuk. Voltak olyan vendégjátszók, akiknél negyed ház ült. Szerencsére a mi előadásainkon nem ez volt a helyzet, pedig a széles közönség általában csak a nagyon ismert címekre vált jegyet magától. A fél­reértés Gombrowicz darabját például folyamato­san kíséri. Különösen mókás ez, mert ma már se­hol a világon nem a cím a mű - A király meztelen is lehetne balett, mesejáték, opera, krimi, haboshakni stb. -, ezúttal nálunk színházi elő­adás, amely úgy tűnik, kezd beérni, amúgy épp Kecskeméten van a legmegfelelőbb lehetőség a tér és az ifjúság találkozására. Várjuk a lelkes szervezőket! - mondta el Bodolay Géza kecske­méti színidirektor. A király meztelen egyik jelenetét örökítette meg munkatársunk. FOTÓ! W. P. Sokan elmentek, sokan csalódtak Kerekegyháza Nagy várakozás előzte meg a tegnapra szervezett FVM- agrárkonferenciát Kerekegy­házán. A résztvevők csaló­dottan távoztak. A tervezett hat előadás témája Bács-Kiskun megye sok telepü­léséről vonzotta az érdeklődő­ket. A program szerint a FVM vezető munkatársai, főtanácso­sai számos, közérdeklődésre számottartó kérdésről beszéltek volna. Csak néhány a beígért hat témából: Szőlészeti, borászati szabályozás és az uniós elvárá­sok. Állattenyésztési feladatok támogatása. Szövetkezetek he­lye, szerepe a magyar agrárium- ban, az agrárvállalkozások fej­lesztése. A magyar mezőgazda­ság felkészítése az uniós csatla­kozásra. Igaz, ez utóbbiról Már­ton András, az FVM főosztályve­zető-helyettese beszélt. Ám őt követően mindjárt az utolsó té­ma, a lakossági és társadalmi kapcsolatok főosztályának tevé­kenységét bemutató előadás kö­vetkezett. Bár az előtte szóló ki­fejezte sajnálkozását, hogy né­hány előadó nem jött el. Lapunk képviselője ugyanis rákérdezett a miértre. Az FVM egyik mun­katársa pedig sorolta az okokat: parlamenti hét van. A miniszter úr nem tud három főosztályve­zetőt nélkülözni. Hivatkozott ar­ra is, hogy önkormányzati szer­vezés volt a program, s más lett volna, ha nem az, mert akkor a politikai államtitkár kijelöli, kik jöjjenek le Kerekegyházára. Az érdeklődők közül jó néhányan kinyilatkoztatták azon vélemé­nyüket: a gazdák nem először - és vélhetően nem is utoljára - csalódtak, vagy hogy idézzem egyikőjüket: megint bolonddá tettek bennünket. pulai sara Sikeres a foglalkozási rehabilitációs program Három éve segítik a megváltozott munkaképességűek munkába állását Ha a megváltozott munkaképességű emberek közül azoknak, akik akarnak és tudnak is dolgozni, egyre többnek biztosítunk munkát, akkor talán több jut azoknak is, akik fogyatékosságuk, testi vagy szellemi betegségük miatt dolgozni nem tudnak, és mások gondo­zására szorulnak. Ez a remény és törekvés az egyik mozgatórugója a központi foglalkozási rehabilitációs programnak, amely immár há­rom éve tartozik a munkaügyi szervezet kiemelt feladatai közé. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ foglalkozási rehabilitációs programjának tapasztalatairól Nagy Lászlót, a munkaerő-piaci osz­tály munkatársát kérdeztük.- A tapasztalatok szerint a sérült, fo­gyatékos embereket épp a foglal­koztatásban éri a legnagyobb hát­rány. Ezt a tényt orvosolandó indult útjára a foglalkoztatási rehabilitációs program?- Valóban ez volt és maradt a köz­ponti szándék. A munkaügyi szerve­zet feladata az, hogy a foglalkozási re­habilitációs tevékenységet a munka- nélküli ügyfelek körében végezze. A megyei munkaügyi központban 1998- ban jött létre a rehabilitációs munka- csoport, amely a megyében folyó munka összehangolását, segítését kapta feladatául. A rehabilitáció irá­nyának meghatározására tanácsadói munkát is végzünk, amelyben igény szerint részt vesznek a munkaerő-pia­ci osztály pszichológiai szakszolgála­tának, Álláskereső Klubjának munka­társai és a kirendeltségek munkavál­lalási tanácsadói is.- Kinek tud segíteni a rehabilitáci­ós tanácsadás?- Annak, aki nem tudja, hogy az adott élethelyzetben kitől, milyen se­gítséget kérjen. Annak, akinek nincs szakmája, s szeretne egészségi álla­potának megfelelő pályát választani. Annak, aki fogyatékossága, egész­ségkárosodása miatt eredeti szak­májában nem tud elhelyezkedni és nem tudja azt sem, hogy milyen irányban induljon el. Ejjiellett annak segíthet a tanácsadás, aki a nyugdíj- biztosítótól vagy a helyi önkormány­zattól kapott ellátása mellett dolgoz­ni szeretne, de nem ismeri ennek fel­tételeit.- Kit tekintenek a foglalkozási re­habilitációs program szempontjából megváltozott munkaképességű mun­kanélkülinek?- Azt, akinek a munkaképesség­csökkenése legalább 40%-os az OOSZI igazolása szerint, de a prog­ram részese lehet az is, aki a foglal­kozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleményével igazolja, hogy munkavállalási és munkahely-meg­tartási esélyei testi vagy szellemi ká­rosodása miatt csökkentek.- Milyen mértékben sikerült bevon­ni a programba a munkáltatókat?- Tudjuk, hogy a képzés, a tanács­adás és a közvetítés csak eszköz. A program sikere a munkáltatók kezé­ben van. A korábbi, kvótához kötött foglalkoztatás nem hozta meg a várt sikert. Változás 1998 óta mutatkozik, amelynek egyik oka, hogy a megvál­tozott munkaképességű embereket alkalmazó munkáltatókat számos, foglalkoztatást is ösztönző eszközzel támogatja a munkaügyi szervezet. Ebből az elkülönített megyei alapból tudunk a megváltozott munkaképes­ségű emberek képzésére és igény esetén vállalkozóvá válásának támo­gatására is anyagaikat biztosítani. Mindebből kitűnik, hogy munkanél­küli ügyfeleinket az elsődleges mun­kaerőpiacon szeretnénk munkához juttatni. Ha lehet, támogatás nélkül, ha szükséges, anyagi támogatásunk­kal. Ha ez nem elérhető, akkor a vé­dett munkahelyek jelentenek segít­séget. Magyarországon a vállalkozá­sok kétharmada 20 fő alatt foglalkoz­tat. Ennek a munkáltatói körnek a megnyerése a célunk. Számukra az adótörvények is kedvezményt bizto­sítanak.- Segítséget jelentenek-e a mun­kahelyteremtő támogatások?- Úgy tapasztaljuk, hogy igen. A megváltozott munkaképességű em­berek foglalkoztatásának elősegíté­sére rendkívül kedvező támogatási konstrukciók léteznek, melyek pályá­zati úton érhetők el. Beruházásra, felújításra, tárgyi eszköz beszerzésé­re rendszeresen lehet pályázni. A tá­mogatás formája egyszeri, kamat­mentes visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő tőkejuttatás kombiná­ciója. Eddig minden évben egyre több pénzt tudunk erre a célra fordí­tani, idén már több mint 100 millió forintot. 1998 óta 62 munkáltatót tá­mogattunk közel 280 millió forinttal, melynek eredményeként 323 új munkahely jött létre megyénkben.- A programban kinek, kiknek a segítségére számíthatnak?- A foglalkozási rehabilitáció nagy feladat. Nem akarjuk és nem is tud­juk egyedül megoldani. Szükségünk van a civil szervezetek közreműködé­sére és segítségére. Ők közvetlen kapcsolatban vannak azokkal az em­berekkel, akiknek a munkába állását mi segíteni szeretnénk Bács-Kiskun megyében is működik már az úgyne­vezett mentori program, amelyben közhasznú szervezeteket támoga­tunk, akik civil segítőket alkalmaz­nak. Az ő dolguk személyre szabott szolgáltatásokkal, a mi hivatali esz­közeinktől eltérő módszerekkel mun­kához segíteni a dolgozni akaró munkanélkülieket.- Sikeresnek értékeli a programot?- A központi rehabilitációs prog­ram indítása óta mindössze három év telt el. Útközben vagyunk. A szán­dék helyes, az irány jónak látszik. Meggyződődésem szerint a társada­lomnak morális kötelessége, hogy a betegségből, fogyatékosságból származó hátrányokat minimalizálja. Ez egyben gazdasági érdek is. Nyu- gat-Európában, az Egyesült Államok­ban ezt már évtizedekkel korábban felismerték. Nekünk is ezt kell ten­nünk. Minden érintett munkanélküli ügyfél és érdeklődő munkáltató szá­mára készséggel adunk részletes tá­jékoztatást munkavállalást segítő szolgáltatásainkról és támogatási eszközeinkről. A KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉSRŐL KÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mennyit költ ajándékra? Lantos Jánosné (Kunbaracs) :- Sok pénz nem áll rendelkezé­semre. Nagy lét­számú a csalá­dunk, az uno­kámtól kezdve a gyerekeimig, de minden család­tag kap ajándékot. Bár csak egy­szerű, kedves kis meglepetésre számíthatnak. Szerintem sokkal fontosabb az együtt töltött szent­este és az ünneplés a családdal, mint az ajándék. Egyelőre csak a tervek vannak meg arról, hogy ki­nek mit veszek. Am a napokban feltétlenül sort kerítek a vásárlás­ra, semmit sem szeretek semmit az utolsó pillanatra hagyni. Tóth Péter (Ba­ja): - Őszintén bevallom, nagy­ságrendekkel ke­vesebbet, mint amennyit szeret­nék, illetve, mint néhány évvel ezelőtt. Immár három éve nyug­díjas vagyok. A családban min­denki mindenkit megajándékoz ilyenkor. Nálunk ez a szokás. Ak­tív koromban 50-100 ezer forintot is félre tudtam tenni karácsonyra. Most 15-20 ezerből vásárolok. Ennek ellenére remélem, idén is sikerül meglepetést okoznom. Szokásom szerint hónapokig le- sem-fürkészem, kinek mi a kí­vánsága, mire vágyik leginkább. Vankóné Erika (Bácsalmás):- A család min­den tagjának ve­szünk ajándé­kot. Anyagilag a tőlünk telhető kiadásunk van, de sokkal fonto­sabb inkább ma­ga az ünnep. Édesanyám Viktó­ria, a fiam János, így nekünk egy nappal hamarabb kezdődik az ünneplés. Van ennek valami meg nem fogalmazható hagyománya. Fontos, hogy a fenyő gyönyörű díszben pompázzon, fontos, hogy körbeálljuk, és még fonto­sabb, hogy együtt legyünk. Az együttlétet nem helyettesítheti semmilyen drága ajándék. ■ Spórolni kell . _____ Kiskőrös A jövő évi költségvetési koncep­cióról tárgyalt múlt heti ülésén Kiskőrös képviselő-testülete. Az előterjesztés szerint a 2002. évi költségvetés elkészítésekor első­sorban a hiány csökkentésére és a kötelező feladatok ellátására fordítanak nagyobb figyelmet. A költségvetési hiány összege nem haladhatja meg a 80 millió forintot. Beszámoló hangzott el az önkormányzat 2001. évi költ­ségvetésének háromnegyed évi teljesítéséről. A tárgyalt idősza­kot óvatos gazdálkodás jelle­mezte. A beruházások közül si­keresen befejezték a Wattay- szakközépiskola bővítését és a Krimpeni-ház építését. A költ­ségvetési hiányt jelenleg 80 mil­lió forint, amelynek fele a legszi­gorúbb gazdálkodás ellenére év végéig megmarad. FELHÍVÁS Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. 10. §-ban és a végrehajtásáról rendelkező 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 19-20. §-ban foglaltak alapján a kecskeméti evangélikus temetőiken (Kecskemét. Ceglédi út) exhumálásokat kíván végezni, s mindezért kéri a temetőben eltemetett elhunytak hozzátartozóit, leszármazottad, hogy adategyeztetés céljából keressék fel a kecskeméti Köztemető Ügyfélszolgálati Irodáját (6000 Kecskemét, Béke fasor 71/A), , legkésőbb 2002. június 15-éig. Amennyiben hozzátartozó nem jelentkezik egyes sírhelyek esetében, úgy Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően saját hatáskörében dönt a sírhely további sorsáról. S. L.

Next

/
Thumbnails
Contents