Petőfi Népe, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

8. OLDAL G A Z P A S A G I TÜKÖR 2001. November 3., szombat __________Hírek _________ G YORSJELENTÉS. A tőzsdei kibocsátók többsége a követke­ző hetekben teszi közzé harma­dik negyedéves gyorsjelentését, amelyekben a CIB Bank Rt. elemzőinek várakozása szerint átlagosan az eredmények több mint 10 százalékos csökkenésé­ről adnak majd számot a tőzsdei cégek. Az elemzés szerint az eredmények csökkenése nem el­sősorban a világgazdaság lassu­lása, hanem egyedi tényezők következménye. A Matáv eseté­ben a második negyedéves je­lentős árfolyamnyereség után a harmadik negyedévben a forint- gyengülés miatt komoly árfo­lyamveszteség keletkezett, míg a Mól esetében még mindig a gáz­üzlet okoz jelentős veszteséget. HATÁRIDŐ. Az önkormányza­toknak október 31-ig kellett nyi­latkozniuk arról, elégedetteké a számlájukat eddig vezető pénz­intézet munkájával, és arról is határozniuk kellett, hogy ennek tükrében akamak-e bankot vál­tani. A tárgyalásokat bizalmasan kezelik a felek, de az esetleges váltásról hamarosan dönteniük kell a helyhatóságoknak. AUKCIÓ. November 8-án lesz az első nyilvános aukciója, meg­mérettetése annak a 15 éves ál­lamkötvénynek, amelyet először bocsát ki a magyar állam, ponto­sabban az Államadósság-kezelő Rt. Az értékpapírt a hosszú távú befektetésben érdekelt, úgy­nevezett intézményi befektetők, várhatóan a biztosítók, alapok fogják lejegyezni, de az aukció után magánszemélyek is vásá­rolhatnak belőle. FEHÉRJEHIÁNY. Az Orszá gos Fogyasztóvédelmi Egyesü­let egyik legutolsó vizsgálata szerint a reggeli italok nagy része a feltüntetettnél kevesebb tejfehérjét tartalmaz. ________■ Ma gyarországon rekordmennyiségű kalászos gabona termett az idén. A termelőknek nem kell aggódniuk: a közraktárak jelenleg is ren­delkeznek még saját tárolókapacitással. A betakarított 5,1 millió tonna búzából a belföl­di szükséglet 3,5 millió tonna, a fennmaradó 1,6 millió tonna pedig exportra kerülhet. A terme­lők jelentős része nincs megelégedve az ala­csony árakkal. A malmi búza esetében például a tavalyi tonnánkénti 30 ezer forintos ár helyett ^az idén betakarításkor csupán 20-22 ezer forin­tot kaptak. így a termelők inkább várnak az ér­tékesítéssel, ám ebben az esetben is meg kell fi­nanszírozni a jövő évi termelést. Ehhez nyújta­nak segítséget a közraktárak, illetve a közraktá­ri jegy fedezete mellett felvehető hitelek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium a gabonaválság és a nagy áringado­zások kezelésére az idén már nem az exportot támogatta, hanem a közraktározást. A tárolás kamatköltségeit 100 százalékban támogatás cí­mén kaphatja meg a gazdálkodó, tehát nem kell azonnal eladnia a termését. A közraktározott terményre hetente tonnánként további 15 forint raktározási támogatás is igényelhető, ami azért fontos, mert az így elhelyezett áru fejében hitel­hez jut, miközben a tárolásáért fizetett összeget az állam viseli. Jelenleg mintegy 1,9 millió ton­na kalászos gabona pihen a közraktárakban, ezen belül a búza mennyisége 1,7 millió tonna. Az ÁTI Depó Közraktározási Rt. nyolc saját üzemeltetésű telephelyén 160 ezer négyzetmé­ter tárolókapacitással rendelkezik. Elsősorban jövedéki termékeket, raklapos belföldi és vám­árukat tárolnak, ami Baján egy 33 ezer tonnás gabonasilóval egészül ki. Magyari Péter vezér­igazgató-helyettestől megtudtuk: a társaság nagy súlyt fektet a művi közraktározásra. Idén 650-700 ezer tonna kalászos gabonát raktároz­tak így. Ennek a mennyiségnek a 90 százaléka búza, a kukorica betárolása csak ezután kezdő­dik. A közraktárban elhelyezett árura 9,5 mil­liárd forint hitelt vettek fel a termelők, a feldol­gozók, a kereskedők, a malmok pedig éltek a közraktározási kedvezménnyel. A Hungária Rt. saját tárolókapacitása mint­egy 100 ezer tonna. Papócsi László, a társaság elnöke elmondta: az idén búzából a termelők telephelyén művi közraktározással több mint 750 ezer tonna búzát tárolnak. Kukoricából is 3-400 ezer tonna közraktározása már megtör­tént. A közraktározott árura közraktárjegyet ad­nak ki, amelyre a termelő az áru értékének het­ven százalékában Lombard hitelhez jut. A tárolt áru a bankoknál fedezetként jelenik meg, erre vehetik fel a kölcsönt a gazdálkodók. A társasági a művi közraktározást terjesztet­te el, ami Papócsi szerint azért előnyös meg­oldás a mezőgazdasági termelők számára, mert az árut nem kell elszállítani, hanem helyben kell biztosítani a minőségének és mennyiségé­nek megőrzését. A társaság tavaly 1,2 millió tonna árut köz­raktározott, ez a mennyiség az idén várhatóan 1,6-1,7 millió tonnára emelkedik. A múlt év­ben 33 milliárd forint értékű árut közraktároz­tak művi tárolással, amelynek révén 21-22 mil­liárd forint hitelhez jutottak a termelők. Az idén a betárolt búza és kukorica értéke várha­tóan el fogja érni a 40 milliárd forintot, ami mintegy 30 milliárd forint hitel kihelyezését te­szi lehetővé. Az áru egyelőre kis mértékben mozog. Au­gusztus 31-ig 408 ezer tonna búza, 132 ezer tonna kukorica került kivitelre. A szakembe­rek szerint 2002. június 30-ig további 2,4-2,7 millió tonna árut kellene kivinni az országból, a fennmaradó hatalmas árutöbblet ugyanis ko­moly piaci zavarokat okozhat, amennyiben je­lentős része áthúzódik a következő gazdasági évre. Ekkora mennyiség kivitele viszont a szál­lítókapacitás oldaláról is nehézségeket vet fel. Egyelőre nem lehet tudni, hogy végül kinek si­kerül eladni az exportárualapot, mivel az idei gabonatermés nem csak hazánkban, hanem a környező országokban is kimagasló, az előző évit meghaladó volt. A kistermelők raktározási és értékesítési gondjait saját raktárakkal, illetve több termelő összefogásával lehetne enyhíteni úgy, hogy er­re termékpályás szövetkezeteket hoznának létre a termelők. A nagyobb tömegű áruval ugyanis jobb piaci helyzetet tudnának elérni. A raktárszövetkezetből azonban alig egy tucat van ma Magyarországon, az új típusú szövet­kezetek többsége is bérelni kényszerül tároló­teret. A termelők szerint rossz az állami támo­gatási konstrukció, mert az ilyen típusú szer­vezetek megalakulását, forgóeszköz-feltöltését támogatja a szaktárca, míg a beruházásra, rak­tár- és szárítóépítésre, infrastruktúrára, gép- beszerzésre nem kapnak dotációt. ___________________________________(ÚJVÁRI) Tájékoztatási kötelezettség Budapest Az Országos Fogyasztóvédel­mi Egyesület (OFE) szerint a hazai fogyasztókat minden esetben tájékoztatni kell, ha az általuk vásárolt élelmiszer genetikailag módosított, illet­ve tartalmaz ilyen alkotó­részt. A vásárlók többsége ugyanis igényli a jelölést az élelmiszercímkéken. Üjlaki-Válz László, az OFE szóvi­vője elmondta: az Unióban jelen­leg vita folyik a genetikailag mó­dosított élelmiszerek jelölési kö- télezettségéről. A tagországok fo­gyasztóvédő civil szervezetei azon az állásponton vannak, hogy a génmanipulálás tényét fel kell tüntetni a termékeken füg­getlenül attól, hogy az élelmiszer milyen mennyiségben tartalmaz ilyen gént. Ennek apropóján az Országos Budapest A kötelező kamarai tagság ta­valy november 1-jei eltörlése nyomán sokan azt jósolták, hogy e köztestületek a változás következtében összeroppan­nak és súlytalan szervezetté válnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai azonban azt mutatják, hogy bár az új rendszerre való át­álláskor a megyei kamarák álta­lában tagjaik 90-95 százalékát elveszítették, a tagvállalko­zások száma lassú ütemben emelkedik. A kereskedelmi és iparkama­rák tagsága ma országos szin­ten megközelíti a 45 ezret, ami jelentősen elmarad a kötelező tagság megszűnése előtti utol­só felmérés 482 ezres adatától, Fogyasztóvédelmi Egyesület is felmérést végzett a ország 13 me­gyéjében. A közvélemény-kuta­tás szerint a fogyasztóknak több mint a háromnegyede hallott már a génmanipulációról. Döntő többségüket a vásárlások alkal­mával befolyásolná ez a tény. A válaszadóknak közel a fele koc­kázatosnak ítélte az ilyen termé­keket, mindössze nyolc százalé­kuk volt ellenkező állásponton. Arra a kérdésre, hogy szeretne-e többet tudni a génmódosított ter­mékekről, a megkérdezettek zöme igennel válaszolt, s vala­mennyien fontosnak tartották azt is, hogy ezt a tényt okvetlenül fel kell tüntetni az élelmiszereken. A felmérés során arra is fény derült, hogy a vásárlóknak vala­mivel több mint a fele olvassa el a feliratokat a termékeken, 24 százalékuk csupán a termék nevét és árát nézi meg a vásárlás során._______________-ug­ám azt is figyelembe kell venni, hogy akkor a regisztrált lét­szám jelentős része nem vett részt a kamarák működésében, és nem is fizette be a rá kirótt tagdíjat. Természetesen ezzel együtt is jelentősen csökkent az MKIK területi kamaráinak tagdíjbevétele, ami 2001. ja­nuár 1. és június 30. között alig több mint 525 millió forintra rúgott, míg korábban éves szin­ten a 3 milliárd forintot is meg­haladta. A kép az ország egyes területe­in rendkívül vegyes képet mutat, mert míg például a pécs-bara- nyai kamara 1320 fős tagsága a korábbinak alig az egytizen- ötödét teszi ki, addig a Tolna me­gyei kamara tagjainak több mint ötödé, 2072 vállalkozás maradt a szervezetben. d. l. The Power of Dreams Az új 5 ajtós Honda CiVIC Téligumi Fűthető ülések Válasszon csomagot az új 5 ajtós Honda Civichez! Tiszta szívünkből kívánjuk Önnek, hogy kerülje el a rázós és hideg élményeket az idei tél folyamán, még akkor is, ha fagy! Az általunk összeállított, téligumi garnitúrát és ülés­fűtést tartalmazó csomag - új 5 ajtós Civic, 4 ajtós Accord, HR-V vagy CR-V vásárlásakor - biztonsá­gossá és kényelmessé teszi Önnek a téli autózást. Mondja azt, hogy Honda és a téllel nem lesz gondja! A hirdetésen látható modell extra felszereltséget tartalmaz. Minden Honda modellre 3 év vagy 100 000 km garanciát biztosítunk. Az importőr fenntartja az ár és felszereltség megváltoztatásának jogát. ködfényszóró, középkonzol, j fa utanzatú müszerfabetét I és váltógomb, 6 lemezes CD váltó. Elegance szőnyeg | 45Aet«Tt i 59000 Ft HONDA The Power of Dreams Az Ön HONDA márkakereskedője: © HONDA Varga-Szitár Körösi út 10. Kiskunhalas Tel.: (77) 423-818 © HONDA Csernák Kft. Szent István krt. 23/k Kecskemét, 6000 Tel.: (76) 401-218 Majd ha fagy... Pénzkereső logisztika Ma már nem vállalatok, hanem láncok között folyik a verseny Hazánkban a kilencvenes évek elején ismerték fel a logiszti­ka jelentőségét. Addig ez még teljesen ismeretlen fogalom volt. Azóta viszont sok minden megváltozott - mondta la­punknak Sebestyén László, a Logisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója. Kaposvár - Pécs A Somogyi Kereskedelmi és Ipar­kamara logisztikai tanácskozást szervezett Kaposváron. A nagy ér­deklődéssel kísért rendezvény után Sebestyén László ,a Logiszti­kai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója nyilatkozott munkatár­sunknak. Hangsúlyozta: a logisz­tikának fontos szerepe van a válla­lati versenyképesség növelésé­ben. Ha nem alkalmazzák a mo­dern módszereket, jelentős gaz­dasági versenyhátrányt szenved­nének el.- Mire kell ügyelni a rendszer kialakításakor?- A kulcsszó az integráció. A részrendszerek optimuma helyett a teljes rendszer optimumára kell törekedni. Egy vállalaton belül is vannak részérdekek. A kereskedő vagy az értékesítési dolgozó azt gondolja: akkor dolgozik jól, ha mindig minden van a raktáron. Kiszolgálja a vevőt, s elégedett lesz. Tehát jól végezte a munká­ját, de felvetődik a kérdés: meny­nyibe kerül a vállalatnak, hogy minden megtalálható a raktár­ban? Más példa: a termelőrészleg­nél dolgozó felelős vezetőnek az az érdeke, hogy minél hosszabb sorozatok fussanak, mivel az átál­lási idő veszteségidő. Ám nincs a terméknek vevője. Tehát ne gyárt­sunk tízezret, ha csak háromezer­re van vásárló.- Mi a legfontosabb gyakorlati tanácsa?- A cégnél legyen logisztikai vezető. Az a feladata, hogy ne en­gedje érvényesülni a részrendsze­rek optimumát, a teljes rendszer optimumára törekedjen. De ennél még bonyolultabb a dolog, mert ma már nem vállalatok közötti verseny folyik, hanem láncok kö­zötti. S ez nagyon lényeges, gon­doljunk csak a kereskedelemre. Ellátási láncok vannak, ezek úgy alakulnak ki, hogy a belső vállala­ti integráció lejátszódik. Mint egy egység és egy folyamat működik a vállalat, ugyanakkor annak van­nak vevői és beszállítói. S amikor ezekhez kapcsolódnak, illetve a vevők vevőihez és a beszállítók beszállítóihoz, akkor beszélünk ellátási láncról. Ennek irányítása még bonyolultabb dolog, nagyon komoly információtechnológiai hátteret igényel. Az informatikát keményen kell használni.- Mindez jelentős fejlesztéseket igényel. Mikor térül meg a logiszti­kára költött pénz?- Úgy gondolom, viszonylag hamar megtérül. Olyan verseny­ben kell megfelelni, ahol egyre többet kell teljesíteni egyre keve­sebbért. A vevők igénye állandó­an nő, egyre olcsóbban, jobb mi­nőségben szeretné megvásárolni a terméket. Az árverseny miatt vi­szont drasztikusan kell csökken­teni a költségeket. Sikeres az MRP Régiós logisztikai központok ki­alakítását szorgalmazza a legna­gyobb hazai szállítmányozó cég, a Masped Rt. A vállalat - amely 10 évvel ezelőtú privatizációja során egyike volt azon cégeknek, ahol sikerrel valósult meg a munkavál­lalói résztulajdonosi program (MRP) - az egyes fuvarozá­si profilokat kü­lön egységekbe szervezi ki. A 9 vidéki ki- rendeltséggel bíró Masped Rt. az elmúlt idő­szakban érdekeltségi területén megkezdte logisztikai és rak­tározóbázisainak kialakítását. A program keretében a vállalat az or­szág több területén bekapcsolódik ipari parkok, logisztikai bázisok kialakításába. A terjeszkedés egy­aránt jótékony hatást gyakorol a bel- és külföldi szállítmányozásra. A cég az elmúlt évben több te­vékenységi körét - így a légi, a konténeres és a közúti szállítmá­nyozási tevékenységét is önálló társaságokba szervezte ki, ezek a cégek azonban továbbra is több­ségi Masped-tulajdonban mű­ködnek. A Masped Rt. azon kevés hazai cégek közé tartozik, amelyek a gazdasági átalakulás során nem forgácsolódtak szét kisebb vállal­kozásokra. Az egység megtartásá­ban komoly szerepe volt a privati­zációban megvalósult munkavál­lalói résztulajdonosi programnak, a cég dolgozói a részvények meg­határozó részét jegyezhették. A részvénytársaság zártságának megtartása mellett a cég most megkezdte a dolgozói részvények visszavásárlását. A cég saját tőké­je 4,6 milliárd forint, a 42 érde­keltségbe kihelyezett tőkéje pedig meghaladja az 1 milliárdot. À vál­lalat jelenleg mintegy 1400 em­bernek ad munkát. A Masped egyik legeredménye­sebb irodája a pécsi kirendeltség, •amely éppen 10 éve látja el a három dél-dunántúli megye szál­lítmányozási igényeinek jelentős részét. HARSÁNY! M. - KASZÁS E. Van helye a gabonának Emelkedő taglétszám

Next

/
Thumbnails
Contents