Petőfi Népe, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. November 3., szombat Nézőpont Géczy Zsolt ________ M egkezdődött az üldözés Gyakran csodálkozva olvasom a vadásztörténeteket. Majd’ minden leírás úgy kezdődik, hogy kora este érkezvén a kiszemelt lesre, még bőven akad idő rápipálni. Merthogy a vad úgyis csak a setét eljöttének közeledtével jelenik meg a mégoly csábító etetőnél, sózónái is. Öhö, márahol. Mert Ge­menc az más kategória. Kicsit izgalmasabb. És ez nem csalás, nem ámítás, hanem az általam is hétről hétre - napról napra sajnos nincs időm - tapasztalt valóság. Mi történt például csütörtökön? Délelőtt 10 órakor már a kedvenc le­sen ültem. Míg odáig battyogtam, egy szerény, négyfős seregből álló kondát láttam a már nem is olyan sűrűben. A fák ugyanis izgalmas ritmusra vetkeznek, a szél fúvásának monotonnak nem mondható ütemére dobálva ruhájukat. Ám rétegesen öltöztek, ahogy évről évre megszokták, no meg szemérmesek is, így a novembert még ritkuló, de tarka ruhában köszöntötték idén. Hát nem volt nehéz megmérni szegény süldőket, kik tapasztalatlanul, a zöld takarásában bízva szöszmötöltek napfényes délelőtt a rengetegben. Véletlenek mindig vannak. Csak nem a Gemencben, illet­ve nem annak vadgazdaságát illetően. Messze voltunk még a déltől, mikor átvágva a vadföl­dön - tehát papíron megzavar­va annak nyugalmát - elértem a már említett kedvenc magas­lesemet. Fölültem, nézelőd­tem, távcsöveztem, meg mivel hideg volt, ittam pici pálinkát is, jófé­le almát. Aztán meg ott támbált előttem koca a még viszonylag apró malacával, alig sörétlövésnyire. Az etető romokban hevert, amúgy is szarvasokra méretezték, ám a kis család vidáman csipegetett a földről. Hamar kijött még két na­gyobbacska süldő, össze is kaptak a finomabbnak vélt morzsákon. Nagyon szép az állomány. Jól raktak koronát a bakok, száz gímbikát lőttek szeptemberben a bérvadászok. Szép bevétel ez az erdőgazdaságnak, nyilván jól dol­goztak a vadőrök, az erdészek. Csütörtökön megkezdődött a nagy vaddisznószezon is. Hajtják a vadat, gyérítenek rendesen. Több mint kettőezer darabot lőnek ki az év végéig, jórészt bérvadászok. Mi ez, mészárlás? - kér­dezhetik sokan joggal. Nem, csak az élettérnek kell gátat szabni, hogy ne a mezőgazdasági földeken lakjanak jól a vaddisznók, a gaz­dák kárára. A sűrűben pedig valóban a legszebb példányok éljék majd háborítatlan, gyarapodó életüket. Az elkövetkező évek erős utódjainak érdekében. Nagyon szép a vaddisznó­állomány Szópárbaj a vadászrepülőgépekről A nemzetbiztonsági kabinet azt javasolja, hogy Magyarország svéd-brit gyártmá­nyú Gripen vadászrepülőket béreljen. A magyar parlament Washingtonban tár­gyaló külügyi bizottságának viszont azt adták értésére, hogy egy NATO-tagállam- nak nemcsak a saját gazdasági érdekeit, hanem a szövetség egységességét is figye­lembe kell vennie. Légierő Ezután újabb ajánlatot tettek: F-16-os va­dászrepülőket adnának a magyar légierő­nek. A Magyar Rádiónak (MR) nyilatkozott Juhász Ferenc, a Magyar Szocialista Párt képviselője, a honvédelmi bizottság alelnö- ke, valamint Nyitray András, a Fidesz Ma­gyar Polgári Párt képviselője, ugyanennek a bizottságnak a tagja MR: - A magyar légierő 14 darab MiG-29- es típusú vadászrepülőgének üzemidő-meg­hosszabbításáról kötött szerződést most a Honvédelmi Minisztérium, illetve a repülő­ket gyártó orosz cég. Ez a döntés, illetve szer­ződés változtat-e valamit azon a folyama­ton, amely az új nyugati gyártmányú va­dászgépek bérlését, lízingelését illetné? Nyitray András: - Az égvilágon semmit nem változtat. Nem mosógép MR: - Nem ad több időt a döntésre? Nyitray András: - Arról van szó, hogy egy új repülőgép használatba vétele - és itt az új alatt azt kell érteni, hogy egy olyan típusé, amely korábban nem volt a magyar honvéd­ségben rendszeresítve -, annak üzembe állí­tása nem úgy történik, mint ahogy egy mo­sógépet cserélünk, hogy bemegyünk a bolt­ba, ldhozzuk, hazavisszük, bedugjuk a kon­nektorba és máris működik. Egy új típus rendszerbe állítása több évig tart. A MiG-29- eseknek az üzemideje, a kihordási ideje egyszerűbben szólva szinte kivétel nélkül a jövő évben mind lejárna. MR: - Juhász úr szerint változtat valamit a dolgon? Juhász Ferenc: - Igazából nem. Az egyik szemem sír, a másik nevet a hír hallatán. Sír azért is, mert egyáltalán nem biztos ma a kormány gyakorlatában, hogy aláír valamit, és akkor az úgy is történik. Hiszen aláírtak egyszer már egy szándéknyilatkozatot, és azt követően azt fölmondták. Nevet azért, mert azt gondolom, hogy ez valóban időt ad a Magyar Köztársaság kormányának, parla­mentjének arra, hogy egy érdemi, megfon­tolt döntést hozzon az új repülőgépek be­szerzésére vonatkozóan. Nincs olyan kény­szer, hogy egyik pillanatról a másikra, lévén, hogy a másik még nem működőképes, ezért újakat kelljen beszerezni. MR: - Van-e valamilyen NATO-előírás, vagy bármilyen más előírás arra, hogy mondjuk Magyarországnak hány repülőgé­pet kell üzemeltetnie? Nyitray András: - Én azt az információt kaptam, hogy 28 darabot, és egyúttal ez a magyarázat arra, hogy a MiG-29- esek a felújítást és az üzemidő­hosszabbítást követően újabb üzemidő-hosszabbítással 2005 után is üzemkészek maradnak. Ellentétben azzal, amit Juhász kollégám állított, szó sincs arról, hogy ennek a döntésnek a meg­változtatásáról, vagy újragondo­lásokról lenne szó. Erről a nem­zetbiztonsági kabinet meghozta a döntését, és jelen pillanatban az történik, hogy a Gripen gépek bérlésére vonatkozó tárgyalások folynak. Költői túlzás Juhász Ferenc: - Igazán több probléma van. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a Ma­gyar Köztársaság nem 28 repülőgépet aján­lott föl, hanem tizenkettőt. A Magyar Köz­társaság a MiG-29-es repülőgépekkel ren­delkezett, teljesen természetes az, hogy azo­kat ajánlotta föl. Hiszen másfél évvel ez­előtt, vagy két évvel ezelőtt maga Orbán Vik­tor is azt mondta, hogy nem lesz új repülő­gép-beszerzés, és akkor már a NATO tagjai­ként működtünk. Ami a Nyitray képviselő úr mondandójából kitűnt, az egy borzasztó nagy probléma. Az nevezetesen, hogy ő az imént azt mondta: az arra hivatott testület, a nemzetbiztonsági kabinet már döntött. Ez az egésszel a nagy probléma. Az nevezete­sen, hogy van egy informális testület, amelynek egyeüenegy formális jogosítványa sincsen a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszere szerint. Összeül néhány minisz­ter, és úgy gondolja, hogy most hipp-hopp, veszünk repülőgépet, vagy éppen bériünk repülőgépet. Holott az alkotmányos rend és a törvények azt mondják, hogy mindenek­előtt a parlamentnek kell fölhatalmazást ad­ni a kormánynak arra, hogy ilyen tárgyalá­sokat elkezdjen, lefolytasson, majd azt kö­vetően pedig tájékoztatni kell. Nyitray kép­viselő úr az imént azt mondta, hogy 14 lesz, ami majd ki fogja egészíteni a meglévőket, és így lesz 28. A Magyar Köztársaság kormá­nya honnan veszi a 14-es számot? Ebben a pillanatban semmiféle törvény, semmiféle NATO-felajánlás nem szól a tizennégyről, ez lehetne hat, és megjegyzem, lehetne har­minchat. Na, ilyen körülmények között azt mondani, hogy ez egy korrekt, elfogadható, alaposan átgondolt döntés, azt gondolom, hogy költői túlzás. MR: - Az amerikai új ajánlatról miért nem tárgyalnak, hiszen az akár kedvezőbb is lehet a régebbi ameri­kainál, és akár a svédnél is. A mi­niszterelnök úr azt mondja, hogy addig, amíg a svédekkel a tárgyalá­sok le nem zajlanak, addig mással egyszerűen nem tárgyalnak. Nyitray András: - Ez így van. A miniszterelnök úr is elmondta, és egy felelős, szavahihető kormány nem teheti azt meg, hogy egy po­tenciális ajánlattevővel odáig eljut, hogy ak­kor üljünk le tárgyalni, majd eközben jobb- ra-balra másokkal is tárgyalgat. Hozzáte­szem, hogy a sajtóban megjelent híresztelé­sekkel ellentétben az új amerikai ajánlat messze nem olyan előnyös, mint amilyen­nek azt bizonyos híradások jelezték. Államokkal tárgyalunk Juhász Ferenc: - Tisztelettel kérdezem önö­ket, önt, képviselőtársam, hogy kinek fele­lős a kormány? Kinek kell a szavahihetősé­gét bizonyítania? Egészen bizonyosan nem a parlamenti többségének, hiszen ők ájult örömmel tapsolják meg folyton folyvást a kormányt. Én azt gondolom, hogy a társada­lomnak, az adófizetőknek, mindazoknak, akik itt élünk ebben a kis hazában. Nyitray András: - A szempont miatt győ­zedelmeskedett az előkészítés fázisában a svéd ajánlat, mert ez nyújtotta a legnagyobb ellentételezési ajánlatot a magyar kormány számára. Póda Jenő, a miniszterelnök biztonságpo­litikai főtanácsadója egy szegedi lakossági fórumon kérdésre válaszolva adott magyará­zatot arra, miért nem írtak ki tendert a repü­lőgép-vásárlásra. - Mi államokkal tárgya­lunk, nem gyárakkal, mert a gyáraknak új gépeik vannak, s ahhoz szegény ország va­gyunk, hogy új repülőket vásároljunk - kö­zölte. MR-MTI mm Tíz éve alakultak a bírói tanácsok Többek akarnak lenni demokratikus látszatintézménynél Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke köszönti a tanácskozás résztvevőit. Közé­pen dr. Vajda László, a Bács-Kiskun Megyei Bírói Tanács elnöke, mellette dr. Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. fotó: r. a. Kecskemét Mennyiben számít a bírói ta­nácsok véleménye az érdek- képviseleti, a személyi és gaz­dasági kérdésekben? Ez volt a bírói tanácsok hét elején, Kecskeméten megrendezett országos értekezletének fő té­mája, amelyen Solt Pál is részt vett. Tíz éve alakultak meg a bírói, ta­nácsok Magyarországon. A min­den megyei bíróságon létrejött tanácsok fő feladata - kezdetek­ben - a bíróságoknak mint önálló hatalmi ágnak a függetlenítése volt. Ezen felül a tanácsoknak döntő szavazati joguk volt a sze­mélyi, jutalmazási, költségvetési, valamint fejlesztési kérdésekben is. Négy éve azonban a jogkörü­ket korlátozták, mindezen kérdé­sekben csupán véleményezési jo­guk maradt, amelyet a bíróságok vezetői és az Országos Igazság- szogáltatási Tanács felülbírálhat. A bírói tanácsok Kecskeméten megrendezett értekezletén a ta­nácsok jogkörének kiszélesítése volt a vitatéma. Dr. Benedek Tibor, Békés me­gyei bíró elmondta, hogy megyé­jük bíróságán, a határozott idejű kinevezések lejártával, a bírói ta­nács megkérdezése nélkül lettek határozatlan időre kinevezve az új bírók. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei küldöttek elpanaszol­ták, hogy legfőképpen informá­cióhiányban szenvednek. El­mondták: több alkalommal is nem azt a személyt nevezték ki vezetőnek, aki a legszéleskörűbb támogatást - köztük a bírói taná­csét is - élvezte. A Csongrád megyei bírók azonban csak ellenpéldákat tud­tak felhozni. Elmondták, hogy a bíróságuk elnöke széleskörűen számít a tanács munkájára és a hatáskörüket is kibővítették. A ta­nácstagok részt vesznek a szemé­lyi és gazdálkodási kérdések dön­téseinél. A legtöbb tanács problémáját az jelentette, hogy a bírói állások­ra történő pályázatok titkosak, ezért nincs joguk a pályázó anya­gát megismerni. Amelyik bírósá­gon pedig bevonják őket a dön­téshozatalba, ott csak az elbeszél­getésen ismerhetik meg a pályá­zót, miközben a személyi anyagát nem olvasták. A Jász-Nagykun Szolnok megyei és a Pest megyei bíróságok küldöttei szerint a bírói tanácsok hatásköre egyértelműen csökkent, gyakorlati szerepük nincsen, demokratikus látszatin­tézményekké váltak. Dr. Solt Pál, az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács elnöke felszólalásában elmondta: meg­lepte, hogy az egy törvény alap­ján működő tanácsok ilyen sok­színű tapasztalattal rendelkez­nek. Szerinte nem járt hatáskör- csökkenéssel az, hogy az egyet­értési jog helyett véleményezési jogköre lett a bírói tanácsoknak. Személy szerint nem hisz abban, hogy van bírósági vezető, aki nem egyeztet a bírói tanácsokkal a személyi döntések előtt, mert ez etikai kívánalom. Ha pedig egy személyi döntés ellentétes a bírói tanács és az érdekképvise­letek döntésével, akkor annak okáról a bíróság vezetőjének be kell számolnia az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács előtt - mondta Solt Pál. Véleménye sze­rint a bírói tanácsok egyetértési jogköre összeegyeztethetetlen lenne az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács alapvető döntési jogkörével. A bírói tanácsok kép­viselői végül abban szerettek vol­na határozatot hozni, hogy a bel­ső személyi kérdésekben ne csak véleményezési, hanem egyetér­tési joguk legyen. Kis többséggel javasolták is a kezdeményezés elfogadását, de végül döntést nem hoztak, mert a küldöttek­nek erre nem volt felhatalmazá­suk. Határozatuk értelmében minden bírói tanács külön fog határozatot hozni arról, hogy a belső személyi kérdésekben és a továbbtanulások támogatásában szükségesnek ítélik-e a vélemé­nyezésnél szélesebb jogkört. RAJNAI ATTILA Ingyenes újévi koncert Nemzetközi hírű karnagy dirigál Kecskemét Ismét lesz ingyenes újévi koncert Kecskeméten. A Tu­domány és Technika Háza dísztermében január 1-jén 18 órakor kezdődik a műsor. A Petőfi Népe információját a szervező megyei TIT igazgató­ja, Szabics István is megerősí­tette. Elmondta: a koncert előtt Kecskemét polgármestere, dr. Szécsi Gábor mond ünnepi kö­szöntőt, pohárköszöntőt pedig dr. Kraszkó Károly, a megyei TIT elnöke mond. Áz előadáson a Karcagi Szimfonikus Zenekart a Kecskeméten is jól ismert, nemzetközi hírű karnagy, Kézdy Zoltán Pál vezényli. A koncerten Suppe, J. Strauss, Csajkovszkij, Dvorzsák, Brahms, Henderson és Ernst Fischer művei csendülnek fel, kétszer 45 percben. A műsorve­zető Varga Mónika lesz. Újdonság, hogy ezúttal a kö­zönség helyreszóló belépőkár­tyát kap. Az ingyenes kártyákat november 12-től lehet igényelni a Tudomány és Technika Házá­ban, a TIT-nél, vagy a 76/505- 688 és a 76/505-689-es telefon­számokon. Szabics István elmondta: a megyei TIT kiveszi a részét a kecskemétiKatona József Na­pokból is. Ők szervezik Latabár Kálmán emléktáblájának ko­szorúzását a Katona József ut­cában november 19-én, 16 óra­kor. Gyólay Viktória Jászai Ma­ri-díjas színművész mond ün­nepi beszédet. Délután fél öttől pedig emlékülés kezdődik a Tu­domány és Technika Házában, amit Pintér Lajos költő nyit meg. Latabár Kálmán életművét idéző előadást tart Heltai Gyön­gyi kulturális antropológus, Vécsy György nyugalmazott is­kolaigazgató és Csizmadia László színművész. Ugyancsak közreműködik a megyei TIT a közművelődési ta­nácsok országos konferenciájá­nak és tapasztalatcseréjének megszervezésében. Ez novem­ber 22-23-án lesz Kecskeméten. Szabics István azt is elmondta, hogy a TIT fennállásának 160 éves évfordulója alkalmából de­cember 11-én tudományos em­lékülést és ünnepi közgyűlést tart a megyei TIT Kecskeméten. Október 19-én ismét hatal­mas sikert hozott a megyei TIT drogellenes bulija az árpád­városi sportcsarnokban, ahol 5 ezer fiatal szórakozott önfeled­ten. Az igazgató ezzel kapcso­latban kiemelte: külön köszö­net illeti a rendezvényt biztosí­tó Halas-Pajzs Vagyonvédelmi Kft.-t, akikre óriási felelősség hárult. Szabics István elmond­ta: jövőre, immár kilencedik al­kalommal, is megtartják a kon­certet. Olyan nagy rá az igény a fiatalok körében, hogy fel sem merült: abba kellene hagyni, hi­szen rengetegen támogatják. A drogellenes küzdelem nemes ügye, a koncert megrendezése mellett már valóságos megyei összefogás alakult ki. MUNKATÁRSUNKTÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents