Petőfi Népe, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-17 / 268. szám

HÍRŐS VAROSBAN • NIROS TAXIVAL! 48-08-48 Meteoreső novemberben Igazi csillagászati látványos­ságot „ajándékoz” nekünk, földieknek a Leonida meteor­raj. A Leonidák szülője a Tempel-Tuttle üstökös, amely megnyúlt pályáján haladva 33 év alatt kerüli meg a Napot. A Nap közelébe érve gáz- és por­anyaga a felmelegedés következ­tében elillan. A belőle származó szilárd részecskék pedig lassan szétszóródnak kozmikus útja mentén és törmelékfelhőt alkot­nak, amelyen bolygónk minden esztendő novemberében áthalad. A felhőt alkotó részecskék, akár másodpercenkénti 70 kilo­méteres sebességet is elérve (252 ezer kilométer/óra) veszik az irányt a Föld felé. Ám annak fel­színét - szerencsére - nem tudják elérni, mert a bolygónkat övező légkörbe bevágódva elégnek a súrlódás miatt. Épp ez a folyamat szolgáltatja a nem mindennapi látványt: a részecskék felizzanak, fényes csíkot húzva maguk után, és fényességük egy időre vetek­szik a legfényesebb csillagokéval. A földi szemlélőnek tehát úgy tű­nik: csillagok hullanak égboltról Nem véletlen, hogy ezt a jelensé get a népnyelv csillaghullásnál nevezi. A Nemzetközi Űrállomás lakói is ütközhetnek a meteorraj törmelékével. Kis képünk a három évvel ezelőtti „csillaghullásról” készült. fotó! nasa A Földet ugyan nem érik el az üstökös elégő maradványai, ám az óriási sebességgel száguldó ré­szecskék ütközhetnek a bolygónk ■ is karambolozhatnak a raj törme- ; lékeivel. Három éve - amikor igen nagy „záporra” számítottak a i csillagászok - az akkor még szol­gálatban lévő Mir orosz űrállo­más két kozmonautája a meteor­rajon való áthaladás idejére átte­lepedett az űrbázishoz csatlakoz­tatott Szojuz űrhajóba, hogy vész­helyzet esetén azonnal visszatér­hessenek a Földre. A földi halandók számára azonban a kérdés az, hogy mi­lyen látványban lesz részük. Ezt teljes biztonsággal előre megjó­solni lehetetlen, a szakemberek becsléseikre szorítkozhatnak. A Leonidák érkezése általában no­vember 17-18-ra esik, de az ezt megelőző és követő 3-4 napon - illetve éjszakán - is látható lesz. Magyarország nincs szerencsés helyzetben a Leonida a jelenség s megfigyelése szempontjából, en­nek ellenére holnap a hajnali órákban érdemes figyelni az ég­boltot, mert vélhetően számos hullócsillag látványában gyönyör­ködhet majd az, aki korán kel ezeken a napokon. Ködemberke, ködlovas, ködleány „Köd előttem, köd utánam” - fél valaki ettől a mondástól? Eszünkbe sem jut hallatán, hogy Európa más vidékein a talajt elborító sűrű ködhöz számtalan félelmetes babona fűződik. „Erős ködben nem marad üresen a koporsó” tartja egy német mon­dás és sok helyen attól rettegnek, hogy „a köd felfalja a gyermeke­ket”. Gyakori eset, hogy valósággal megszemélyesítik a ködöt. Felső- Pfalzban például görnyedt hátú vén embert látnak benne - „köd­emberkét” - akit tolvajnak és gyermekfalónak tartanak. Észak-Németországban „köd­lovast” vélnek látni az emberek, amint lebegő fehér köpenyében száguld mezőkön és réteken át, hóna alatt tartva a fejét. Nem cso­da, hogy rémületbe, sőt akár őrü­letbe is kergeti az embereket. Más helyeken a ködben elvará­zsolt királylányt vélnek látni, akit csak úgy lehet megváltani, ha a pásztorok mind összegyűlnek, hogy áldásukat adják rá. Halle közelében a ködben állí­tólag egy fehér asszonyt látni, amint megváltásért könyörög. Aki kigúnyolja őt, arra rálehel, hogy súlyos betegséggel büntes­se meg. A ködtől való félelemnek képzelet a Boden-tó vidékén ho­nos „ködemberkét” is. Azt tartja róla a monda, hogy a tónak télen soha be nem fagyó részén mély üregben él. Onnan jön elő éjsza­kánként, hogy tévútra vezesse a hajósokat és fagyos leheletével kárt tegyen a környező szőlők­ben. Az idők "folyamán különböző eljárásokat találtak ki a köddel el­leni védekezésül. Amikor például köd ereszkedett le, megszólaltak a templomok harangjai, hogy el­hárítsák a köd által előidézhető károkat. Akadtak aztán élelmes embe­rek, akik kereseti lehetőséget fe­deztek fel a köd „elűzésében” - mégpedig füsttel. Egy kis erdélyi falu lakosai állítólag egykoron az­zal is próbálkoztak, hogy vasvillá­val űzzék el a ködöt és így tegyék szabaddá az égboltot a Nap szá­mára. Mindeme sok rossz mellett bi­zonyos jó tulajdonságokkal is fel­ruházták idők folyamán a ködöt. Ismertek az ilyen és hasonló mondások: „Ha szitálni kezd a köd, bizton szép lesz az időd", vagy: „a talajt borító sűrű köd, ha esti, szép idő győzelmét jelzi”. Ráadásul a köd enyhe telet és ter­mékeny évet ígér, különösen, ami a legelőket illeti. Édes kalendárium Egy kalendáriumot az ember azért tart, hogy naponta forgassa, lapozza. Lehet számolni, mennyi idő van még, mondjuk, karácso­nyig. Ha viszont az itt látható időmérőt akarjuk fogdosni, igen­csak meglepő eredménye lehet. Maszatosak leszünk, esetleg megolvad a kezünkben, de a leg­jobb az, amikor beleharapunk. Édes, omlós, nem is kell rágni. Csokoládéból készült. Anja Wag­ner - a thüringiai Saalfeldből - ál­modta meg a „legédesebb kará­csonyi kalendáriumot”. Golyóstoll és margarin Tudja Ön..., ... hogy ki találta fel a vízálló esőkabátot? A skót Charles Macintosh, még 1823-ban. Ő annak idején gumiból és tiszta benzinből álló elegyet öntött egy darab gyapjú­ra. ... hogy ki játszott először Monopolyt? Egy amerikai - Charles Darrow -, 1933-ban találta fel. Sok pénzről és luxuslakásról ál­modott, s az adott körülmények között úgy vélte, mindezt akkor érheti el a legkönnyebben, ha megrajzolja magának álmai váro­sát. ... hogy ki találta fel a golyós­tollat? Egy magyar újságíró, Bíró László még 1938-ban, akiről nemrég Moldova György írt könyvet. Az ösztönözte a kül­földön élő hazánkfiát, hogy sok­szor volt balszerencséje a töltő­tollakkal : rendszeresen összepa- cázta velük a papírt. ... hogy kinek köszönhetjük a margarint? A francia hadvezetésnek, amely 1869-ben pályázatot írt ki vajpótló termékekre. Hippolte Mégé-Mouriers törte a fejét, és föltalálta a sovány tejből, disznó- és szarvasmarha zsiradékból, va­lamint faggyúból összeállított, kenhető finomságot. ... hogy ki fejlesztette ki a vil­lanyborotvát? Jacob Schick tábornok 1929- ben.. Akkoriban találmánya mé­regdrágának számított: annyiba került, mint több évi zsilettpen- ge-készlet. ... hogy kinek köszönhetjük a szaxofont? Adolphe Sax karmesternek, aki 1846-ban túlságosan egyhan­gúnak találta az általa vezetett katonazenekar hangszerál­lományát ■ ÁLARCOSBÁL A JÉGÉN. A Holiday on Ice jégshow legújabb műsora arról mesél, hogyan ünnepelnek az emberek szerte a világon. A káprázatos jelmezeket felvonultató balett egyik jelenetében velencei álar­cosok riklanalyyégenj5j]^ _____________________________, fotó, epa K ARCSÚ BOKÁK. Mielőtt bárki is megkérdezné (a férfiak közül): Jó, de ezekben a topánokban hogy le­het menni - gondoljanak arra, hogy a hölgyek előtt nincs lehetetlen, ha divatról van szó. Ezekben a mű- vészi alkotásoknak is beillő olasz cipellőkben igazi hercegnőnek érezheü magát az ember lánya, epa-fotó árt. A világűr immár folyamato­san lakott térsé_g, és jelenleg is há­rom űrhajós tartózkodik a Nem­zetközi Űrállomáson, így akár ők Éjszakánként ki-ki látogat a ködember a tő vizéből, s elfogyasztja a környék ter­mését ez a formája különben emlékez­tet arra az egykori feltevésre, amely szerint a rettegett himlőt a köd okozta, de legalábbis ter­jesztette. Svábföldön arról híre­sült el egy Laura nevű „ködle­ány”, hogy megbízható időjós. Rontó képességgel ruházta fel a körül keringő számtalan űresz­közzel, és elvüeg kárt is tehetnek egyikben vagy másikban. Az elő­vigyázatosság mindenesetre nem

Next

/
Thumbnails
Contents