Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-03 / 231. szám

2001. október 3. Szüreti program Szombaton rendezik a falu talán legnagyobb ünnepi összejöve­telét, a szüreti fesztivált. A szí­nes program reggel nyolckor kezdődik. A kiskőrösi fúvósze­nekar és a mazsorettcsoport éb­reszti a települést. Reggel nyitják meg az szarv­kiállítást, az érdekes mezőgaz­dasági termények bemutatóját. Ekkor indul a főzőverseny is. Negyedórával később indul a zenés utcai felvonulás a sportpá­lyára. Kilenckor kupamérkőzések kezdődnek a pályán, melynek végeredményét délben hirdetik ki. Ekkor értékelik a főzőver­senyt is. Délután kettőkor kez­dődik a szüreti felvonulás. Este hatkor szüreti műsort tartanak, majd nyolctól vacsorával, bállal zárul a nap. ________________■ A KÉPVISELŐK NÉVSORA: Agárdi-Nagy Györgyné, Böbék Jánosné, Dózsa Péter, Gojtánné Szabó Ágnes, Kákonyi Károly, Kiss Pál, Oroszi Ottóné, dr. Téglás Zsuzsanna, A POLGÁRMESTERI HIVATAL CÍME: Kaskantyú, Hunyadi u. 10. Tel.: 78/446-022. Ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 8-12-ig, 13-16-ig, péntek: 8-12-ig. MŰVELŐDÉSI HÁZ: Hunyadi J. u. 34. tel: 78/446- 047 A gondok ellenére fejlődik a falu Beszélgetés Dózsa Péterrel, Kaskantyú polgármesterével A legtöbb településhez hasonlóan Kaskantyú is nehéz időket él át napjainkban. A lakosság döntő többsége a mezőgazdaságból él, és az ágazat jelenlegi helyzete nem valami fényes perspektívát kínál az itt élők számára. __Interjú- Alig száz munkahely van a faluban, mert a me­zőgazdasági nagyüzemek megszűnése után nem alakultak jelentős munkaerőt felvevő vállalkozá­sok - mondja Dózsa Péter polgármester.- Lassan elöregszik Kaskantyú, évente tíznél kevesebb gyerek szüleük, ezért az iskolában is egyre csökken a gyereklétszám. Azt fontolgatjuk, hogy megéri-e intézményeket működtetni, vagy gazdaságosabb lenne valamelyik településhez társulni. Az önkormányzat 60 milliós költségve­tése nem elegendő a működéshez. Hatodik éve, hogy 10-12 milliós hiányunkat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek nyújtott központi támogatásból fedezzük. Az évi 4000 Ft-os kommunális adó és az 1,5%-os ipar­űzési adó ugyanis nem oldják meg gondjaikat.- Ennek ellenére úgy tűnik, fejlődik a falu.- Ilyen kis településen, mint Kaskantyú, jóval erősebb a közösségi érzés az emberekben, mint a nagyobb városokban. A faluközösséghez való tartozás óriási erő, s erre lehet építeni. Az össze­fogásnak köszönhető valamennyi fejlesztés, amelyet az elmúlt években megvalósítottunk. Azelőtt mindössze két utcában volt kövesút, s most minden út szilárd burkolatú a faluban. 1987-ben készült el a települést az Izsáki úttal összekötő útszakasz, s ezzel bekapcsolódhat­tunk a Kecskemét-Baja távolsági buszjáratba. Az ugyanebben az évben megkezdett járdaépítési program nyomán 1700 méter járdát építettünk a községben. A crossbar központ kiépítésével meg­tízszereződött a telefon-előfizetők száma, s ma már a környéken minden lakott tanyában villany van. Sikeres volt a gázprogram megvalósítása, s DÓZSA PÉTER polgármester 1960-ban született Kaskantyún. 1981-ben borász szaktechnikus végzettséget szerzett. 1984-ig a Homokgyöngye szak- szövetkezetben dolgozott. 1984-től a község tanácselnöke. 1990-től polgármester. Nős, három gyermeke van. ezzel majdnem teljessé vált Kaskantyú infrast­ruktúrája. Egyedül a szennyvíz és a szilárd hulla­dék kezelése maradt hátra, ezekre most keresünk megoldást.- Ezeket a problémákat általában társulással oldják meg a kistelepülések.- Mi is ebben gondolkodunk. Csatlakoztunk az Izsákon megépülő regionális hulladékfeldol­gozóhoz, és fontolgatjuk egy Páhival közös szennyvíztisztító létrehozását.- Milyen terveik vannak a foglalkoztatás bőví­tésére?- Úgy gondolom, hogy a település jellegéből adódóan továbbra is a mezőgazdaság, ezen belül a szőlő- és gyümölcstermelés köti le a legna­gyobb munkaerőt. Ipartelepítésre nem számítha­tunk, s az eddigi gyakorlatnak megfelelően közö­sen kell megtalálnunk a boldogulás útját. Az utóbbi években - főleg külföldiek - nagy érdeklő­dést tanúsítottak a tanyai turizmus iránt. Jó pénzt fizettek a lepusztulásra ítélt tanyákért, szé­pen rendbe hozták, és több embernek is munkát adtak felügyeletével, gondozásával. Több lovas­farm is működik a községben, és a közeli ősboró­kás is jellegzetes pusztai hangulatot áraszt. Az egyre kevesebb hasznot hozó mezőgazdasági ter­melés mellett talán a tanyai turizmusból számít­hatnak jövedelemkiegészítésre az itteni emberek - mondotta végül Dózsa Péter polgármester. SINKOVICZ LÁSZLÓ Kedvezőtlen adottságok Növekszik a vadállomány Eredményes volt a vadászat, őz akadt puskavégre. Vadászat Mezőgazdasági Kaskantyún a mezőgazdaság do­minanciája a számadatokból is kitűnik. Balázs István falugaz­dász szerint 4700 hektár a mező- gazdasági termelés alá vont terü­let, amelyből 6-700 hektár szán­tó, 720 hektár szőlő, a többi pe­dig gyep, rét és erdő. A szántóte­rület átlagosan 7,1 AK-értékű, ami önmagáért beszél. A telepü­lésen 490 őstermelő él. A külön­féle címeken évi 10-15 millió fo­rint támogatást kapnak az itte­ni őstermelők, de megélheté­sükhöz sok más kiegészítő foglalkozást kell folytatni­uk. Különösen azok az őster­melők vannak nehéz helyzetben, akik csak néhány hektáron gaz­dálkodnak, s ők vannak többen. Egészségügy A létrehozása óta eltelt 11 év alatt a „Harmónia” Szenvedélybetegek Otthona beépült a település életé­be. A kiemelkedő munkát végző intézmény ez évtől országos módszertani központ címet ka­pott. A 132 ellátást igénylő szen­vedélybeteg gyógyulását kiválóan képzett szakemberek, országos viszonylatban egyedülálló mód­szerekkel segítik. A munkaterá­pia mellett ipari tevékenységgel és kreatív műhely létrehozásával egészült ki. Ez utóbbi lehetőséget biztosít a szőnyegszövés, varrás, gyöngyfűzés és kerámiakészítés nagy fantáziát igénylő művelésé­vel a személyiségfejlesztésre, a betegek teljes gyógyulására.- Hogyan fogadták Kaskan­tyún az intézmény létrehozását? - kérdeztük Petrichné Veres Sarolta Schnürlein József hegybíró a szőlő- és bor ágazat jövőjét sem tartja megnyugtatónak. - Ebben az évben az alacsony cukorfok ellenére viszonylag jó volt a ter­més. A kb. 100 hektáron termelt kékszőlő és a 620 hektárnyi fe­hérszőlő iránt azonban nem iga­zán volt kereslet. Amelyik borá­szat vásárolt is szőlőt, az na­gyon keveset kínált érte, ezért a gazdák többsége be­szűrte a ter­mést. Ez azon­ban további gondokat ve­tett fel, mert az alacsony cukorfok miatt sokba kerül a sűrítménnyel, cukorral való felerősítés. Ebben az évben növényvédelemre is nagyobb összeget kellett fordítani, ezért sokak tavalyi nyereségét fel­emésztette az idei termés, s. l igazgatót. - Eleinte voltak fenn­tartásaik és sokan nem is titkolták ellenérzésüket. Később azonban a falu részévé vált az otthon és ma már elnevezésünknek megfe­lelően harmonikus az együttmű­ködés. Az otthon tíz lakója ma már a faluban él, a megyétől pá­lyázott pénzen vásárolt lakásban.- A módszertani központtá nyilvánítás fejlesztésekkel jár-e?- Feltétlenül, hiszen a mód­szertani csoportnak irodára, fog­lalkoztatóhelyiségekre van szük­sége. Ezért ugyancsak pályázati pénzből egy ingatlant szeretnénk vásárolni a községben. Itt hoz­nánk létre azt az informatikai adatbázist is, amelyre a módszer­tani munkánk során támaszkod­hatunk. Úgy vélem, hogy intéz­ményünk fejlődése jó hatással lesz a település jövőjére is. Öt évvel ezelőtt 24 fővel alakult meg Kaskantyún a vadásztársa­ság. A tagság túlnyomó többsé­ge helyi illetőségű, vagy itt van földterülete.- Milyen vadakra lehet va­dászni Kaskantyún? - kérdeztük Újházi Zsolt vadászmestertől.- Elsősorban nyúlra, fácánra, őzre, de akad vaddisznó is. A 3800 hektáros vadászterületünk a Kiskunsági Nemzeti Parkkal határos, és onnan szép számmal jönnek át lőni való vadak hoz­zánk. A másra nem hasznosítha­tó földeken növekszik az erdősí­tés, és ezáltal javul a vadak élő- és búvóhelye. Környékünkön vi­szonylag kevés a szántóterület, ezért ún. vadföldek bevetésével biztosítjuk a vadállomány élel­mét. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt években kevés vadkárt kellett kifizetnünk.- Foglalkoznak-e vadnevelés­sel?- Nem igazán érdemes be­avatkozni a természet rendjébe, mert azt óhatatlanul megsínyli a génállomány. Ez a korábban gyakori fácán­nevelésnél is érezhető volt, ezért nem sza­porítjuk mes­terségesen a vadállományt. Ennek ellené­re örvendete­sen növekszik a számuk. A nagy mezőgazda- sági üzemek megszűnésével ugyanis jelentősen csökkent az erős és főként drága vegyszerek kiszórása, s ez kedvezően ha­tott a vadállomány életfeltétele­ire. A vadásztársaság működé­sét a tagdíjakból és bérvadá­szatból fedezzük. Sok külföldi vadász jön hozzánk egy-egy kü­lönleges őztrófea kedvéért, és többnyire elégedetten távoz­nak. Harmóniában a „Harmóniával” A falunapon mindenki jól szórakozhat A falunapi mulatságból nemcsak a felnőttek, de az ÁMK óvodásai és iskolásai is kiveszik a részüket, a szülők nagy örömére. A hagyományos kaskantyúi szüreti bál a település közös akaratából vált egész napos programot kínáló falunappá. A rendezvény megszervezé­séből minden intézmény, ci­vil szervezet kiveszi a részét és az újabb ötleteket is közös kútfőből merítik. Az események koordinálása, le­vezénylése azonban konkrét személyekhez kötődik, akik nélkül - az új keletű szlogen szerint - nem jött volna létre... Pálinkó Gyuláné iskolaigazgató imponáló szerénységgel hivat­kozik a közös munkára, de a fa­lubeliek szerint nagy része van abban, hogy egyre változato­sabb programmal készülnek az ünnepre.- Igyekszünk minden korosz­tály és különböző érdeklődésű ember igényét kielégíteni, s ez által az egész falut mozgósítani a rendezvényre - mondja. - A hagyományos szüreti mulatság valaha kizárólag a fiatalok ren­dezvénye volt. A népdalkor részvételével azonban meg­nyertük a nyugdíjasokat, a süte­ménysütő versennyel a háziasz- szonyokat, a főzőversennyel a tudományukra büszke férfia­kat, a mezőgazdasági termék­bemutatóval pedig a gazdálko­dókat. A sportversenyek, vetél­kedők is beépültek a program­ba, amelyek egy újabb réteg számára jelentettek érdeklődés­re számot tartó eseményt. A kulturális rendezvények vonze­reje változatlan és mindezek együtt népünnepély jelleget ad­nak a falunapnak. Pálinkóné szerint a rendez­vény gazdája az önkormányzat mellett a Kaskantyú Községért Közalapítvány. - Az alapítvány évek óta működik, de törvénye­sen csak két éve van bejegyezve - mondja Sinkovicz György, a kuratórium elnöke.- Az induló tőkét az önkor­mányzattól kaptuk, de valójá­ban a rendezvények bevételé­ből gazdálkodunk. Számos is­kolai rendezvényt támogatunk, és mi finanszírozzuk a község szinte valamennyi közcélú kez­deményezését. Támogató fel­ajánlásokat ritkán kapunk, in­kább saját bevételeinkből fe­dezzük a költségeket. így van ez a mostani rendezvény eseté­ben is. Bízunk abban, hogy az eddigiekhez hasonlóan a tele­pülés lakossága magáénak te­kinti a falunapot, és nem kell veszteséggel számolnunk. SkodaOctavia Tágas terek, eredeti műszaki Ttaccír Plnc megoldások, teljesítmény jellemzi az vJdbbIL rlUb Octavia Classic Plust. A rendkívül ked­vező ár-érték arány, a használtautó-beszámítás lehetősége és a kedvező hitelkonstrukciók még vonzóbbá teszik az Octavia család e tekintélyes megjelenésű tagját. Sőt! Hogy igazán ellenállhatatlan legyen, a légkondicionáló és az autórádió az alapfelszereltség része. Jöjjön el márkakereskedésünkbe és ismerkedjen megvele közelebbről is! ...csak 3 199 OOO Ft ért! A képen látható autó extra felszereltségű. Kévéc IXCVCj 6230 Soltvadkert, Kossuth út 112. Autó Tel./fax: 78/581-030 SINKOVICZ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents