Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-20 / 246. szám

AZ UJ EVEZRED 2001. október 20. Petőfi Népe FALURÓL VÁROSRÓL RALOVASZÁLLÁS Si 11 II U I mmWMmmMmmmW NÉMETH VENDEL 1946-ban született Kiskunhala­son. A halasi II. Rákóczi-mező- gazdasági technikumban végzett. 1965-ben került gyakornokként Balotaszállásra. 1972-ig volt a Kossuth Tsz gépészeti műszaki vezetője. 1985-93 között a Kefag műszaki ve­zetője. 1990-től Balotaszállás polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület: Polgármester: Németh Vendel Alpolgármester: Lajkó György Képviselők: Bálint Lajos, Bálint Sándor, Brunner Gábor, Dudás Ferenc, Eszenszki Lajos, Gál János, Mester János, Vincze Béláné. Jegyző: Bella Istvánná. Polgármesteri hivatal: 6412 Balotaszállás, Balassi B. u. 12. Tel.: 77/442-098 és 77/442-023. Ügyfélfogadás: hétfőn és csütörtökön: 7.30-12.00, kedden: 7.30-16.00, pénteken: 7.30-12.00 óráig. Szerdán nincs ügyfélfogadás. KOHATAR. Négy település út­jai futnak össze a kőhatárnál. Tavaly emlékművet avattak itt. Az oszlopokon Pusztamérges, Rúzsa, Balotaszállás és Öttömös címerei láthatók. fotói t.k. Tudta-e? • A tanyás térség korábbi neve Göbölyjárás volt. • A község kö­zelében található Balota-hegy 143 méter magas. • Babtaszál- láson 116 bejegyzett vállalkozás működik. • A község idén 114,5 millió forintból gazdálkodik. Fél évszázados jubileumra készülnek Polgármesteri interjú- Tesszük a dolgunkat szép csendben - válaszol­ta szerényen Németh Vendel polgármester arra a kérdésre, milyen volt az elmúlt évtized. - Egy kistelepülésen egy jól működő polgármesteri hi­vatal és az ottani jó szakembergárda viheti iga­zán előre a dolgokat. Hogy milyen volt a kezdet? Hatalmas bizonytalanság volt a jellemző. Jó­magam az első ciklusban társadalmi munkában láttam el a megbízatásomat, és a napi munka után gyakran este tizenegy óráig is a község ügyeit intéztem. Szerencsére a balotaszállási la­kosság és az önkormányzat tagjai is nagyon jó partnereknek bizonyultak. Amit tíz év alatt el­értünk, az az itt élők önzetlen munkája nélkül nem valósulhatott volna meg.- Mivel sikerült kivívni a lakosság bizalmát?- Az önkormányzatunkra jellemző, hogy mindig megpróbálunk előregondolkodni. Habár 1991-ben az első falugyűlésen kissé kételkedve fogadták, hogy az önkormányzat segít az OTP- lakáshitel-tartozások kifizetésénél. A házak zö­me húsz-harminc éve épült, így sokakat érintett az akkori lehetőség. Négy hónapig senki sem jött, de végül száztizennyolc családnak tudtunk segíteni. Nagy eredmény volt a gáz bevezetése, melynek költségeit kemény tárgyalások révén tudtuk lefaragni, s így a lakossági hozzájárulás is jelentősen csökkent. Most minden portánál ott van a gázcsonk, az utcáink szilárd burkola- túak. Közel ezer az aktívkorúak száma a köz­ségben, de regisztrált munkanélküli szinte alig maradt. A környékbeli cégek és a munkaügyi központ illetékeseivel már hét évvel ezelőtt leül­tünk tárgyalni, s a vidéken dolgozók utazási költségeit támogattuk. A fiatal házasok első la­káshoz jutását is támogatjuk. A község erre a célra egy alapot hozott létre, amelyből 150 ezer forintot kapnak az ifjú házasok, de a pénzből öt­venezret nem kell visszatéríteniük.- Az idősekre is gondolnak?- A hatalmas kiterjedésű tanyavilágban több­nyire idősek élnek. Az ő ellátásukat is segíti a négy éve indult falugondnoki szolgálat. A Ho­mokhátsági Kistérség önkormányzatai szeret­nének pályázati források segítségével beindítani egy tanya-programot, s ezen belül itt a tanya­gondnoki szolgálatot szeretnénk kialakítani. Segíteni kell a külterületen élőket, hiszen a leg­távolabbi határrészünk tizennyolc kilométerre esik a községtől. Az idősek napközi otthona rö­videsen új helyre költözik, a volt tsz-központba. A felújított épület első szintje lesz a polgármes­teri hivatal új székhelye is.- Mi lesz a régi községházával?- Az épület továbbra is a községi ellátást szol­gálja majd, terveink szerint a falugazdász, a falu­gondnok és a hatósági állatorvos is a régi épület­ben kap helyet. A hivatali ügyintézés itt nagyon szűkös helyen zajlott. Az új épületben tágasab­bak a helyiségek, külön irodákat kaphatnak a csoportok, így a polgárok is kulturáltabb körül­mények között intézhetik ügyeiket.- Mit terveznek a jövőben?- Reméljük, tovább gyarapodik a községünk, amely jövőre ünnepli önállóságának ötvenedik évfordulóját. Úgy vélem, jó úton járunk, amit örömünkre az is bizonyít, hogy nálunk nem fogy a lakosság lélekszáma, hanem szerény mérték­ben gyarapodik. Huszonhárom új telket és két utcát alakítottunk ki. A Széchenyi-terv révén bér­lakások építésére pályázunk. A ravatalozó fel­újítását is tervbe vettük. A szervezett, regionális szemétszállítás bevezetése is megkezdődhet. A közterületeinket szeretnénk még virágosabbá tenni. Akad itt tennivaló bőven, de a balotaiak már bebizonyították: jó célokért tudnak közö­sen küzdeni. A homok sok mindenre megtanít­ja az embereket, akik jól tudják, hogy itt minde- nért háromszorosan kell megdolgozni. ______u. B alotaszállás környékén könnyen „bevihetik az erdőbe” az embert. No, nem kell semmi rosszra gondolni, tudniillik a majdnem fél év­százados község területének több mint felét erdők borítják. Vadakban, történelmi emlé­kekben is gazdag a homokhátsági település határa. Balotaszállás története - csakúgy, mint valamennyi környékbeli kistelepülésé - évszázadokon keresztül együtt íródott Kis­kunhalaséval. Az 1800 lelkes falu népességé­nek mintegy fele ma is tanyákon él. Kolompok, csengők Gyűjtemény Különleges szenvedélye van a Balotaszálláson élő Víg Lajos-, nak. Még traktoristakorában kezdte a kolompok és csengety- tyűk gyűjtését.- Megvettem vagy elkértem őket, s így gyarapodott hatvan- hetven darabosra a gyűjtemé­nyem - mesélte a 72 éves, min­dig jó kedélyű Lajos bácsi. A pásztorélet kellékeihez dukáló ruházat: bőing és suba is része a házi múzeumnak. Lajos bácsi díszmadarakat, kacagógerléket, fácánokat is nevel, s gondosan ügyel arra is, hogy „borpatikája” sose kongjon az ürességtől. ■ Víg Lajos majd három évtizede gyűjti a kolompokat. FOTÓ: PN Betyárok is járták a négyes határt Határszemle Hat és fél ezer hektárnyi erdő veszi körül Balotaszállást. Különösen ilyenkor, ősszel pompáznak gyönyörű színek­ben a lombhullató fák. Ha­társzemlénk során kiderült: nemcsak a természetben le­het gyönyörködni, több olyan emlékhely is található, amit érdemes felkeresni. Az Öttömösre vezető főúttól a Kunpettol telephelyénél letérve magasodnak azok a hatalmas fe­hér nyárfák, melyeket a környé­ken elesett 1848-as honvédek em­lékére ültettek. Ma már csak ti­zennyolc fából áll a „Balotai ötven fa” néven ismert emlékhely, ahol a millennium évében az Ország­építő Alapítvány támogatásával 1SÖ6 SPUü Az országzászló-emlékmü az egykori felsőbalotai iskola romjainál. Talán egyszer újra mél- tó helyre kerülhet. __________________________ fotó: t. k. e mlékoszlopot állítottak. A 13-as kilométerkőnél kell elfordulni a négyeshatár-emlékműhöz. Vala­ha templom állott Pusztamérges, Rúzsa, Öttömös és Balotaszállás útjainak találkozásánál. A tavaly felszentelt emlékműnél évente együtt ünnepelnek a négy telepü­lés polgárai. A hatöles úton halad­va, az egykori felsőbalotai iskolá­nál látható az országzászló-em- lékmű. A helyi gazdapolgárok ál­lították 1935-ben az első világhá­ború áldozatainak tiszteletére. A jobb sorsra érdemes emlékmű­vön huszonegy név olvasható. A négyes határ térsége gyakori por- tyázó helye volt a zsiványoknak. A leghíresebb betyár, Rózsa Sándor állítólag többször is meg­pihent annál az óriási szürke nyárnál, mely a nagybalotai út mentén áll. ■ BALOTAI ÜNNEPNAPOK. Szent István napján tartják a búcsút Balotaszálláson. A falunapi vigasságok már augusztus 20. előtt meg­kezdődnek. A főző- és sportversenyek mellett idén első alkalommal fogathajtóversenyt is tartottak.___________________________fotó: pn A z ország egyetlen címere honfoglalás kori motívummal História Balotaszállás határában érté­kes leletek kerültek elő hon­foglalás kori sírokból. Lószer- számveretek, aranydíszek, nyílhegyek bizonyítják, hogy honfoglaló őseink is megfor­dultak ezen a vidéken. Az egyik legértékesebb lelet egy gazdag, női sírból került elő. A „balotai kincs” néven is­mert lelet egyik díszítő motí­vuma a község címerébe is bekerült. Csorba Csaba he- raldikus, az ELTE Tanárképző Főis­kola tanára javas­latára került a „balotai kincs” női viseletének motívu­ma a balotaszállási címerbe. A régész állítása szerint: ez az első olyan ma­gyar településcí­mer, amely egyértelműen hon­foglalás kori magyar motívu­mot tartalmaz. A községi címert végül az elfogadott javaslatok alapján Rácz-Fodor Katalin halasi szár­mazású képzőművész készítette el. A címer kerek talpú pajzsán, arany háttér előtt látható a balo­taszállási sírlelet díszítő motívu­ma, vörös színnel, ezüst vonal­kázással. A címerpajzs fölé egy háromágú - formájával a kiskun- halasival teljesen megegyező - arany korona került, amely a két település történetének egybefo- nódását is jelképezi. A koronát vörös és zöld ékkövek díszítik, vörös béléssel. A pajzsot alulról, a címer fél­magasságáig felnyúlóan egy szürkenyár-levélkoszorú szegé­lyezi. A zöld és ezüst színben vál­takozó levelek a környék hatalmas erdőségeire utal­nak. Balotaszál­lás határában vé­dett szürkenyár- génállomány is ta­lálható. A koszorú köze­pébe egy ezüst szí­nű, vörös belsejű és vörös sávokkal díszített pásztorkürt fonódik. A település környékére mindig jel­lemző volt az állattenyésztés. A juhászok és gulyások munká­jának emlékét számos földrajzi elnevezés is őrzi, mint például a Báránynyúzó-hegy vagy a Gö- böljárás. ____________;_______m K ÖZELEG A HALOTTAK NAPJA! Sírra szerelhető alumíniumöntvény mécsesek, vázák 5-féle színben, közvetlenül a gyártótól. 77/427-268, 06-30/221-0421. Green Petrol üzemanyagtöltő állomás BALOTASZÁLLÁS S Üzemanyag, kenőanyagok S PB-gáz, autófelszerelés S Autóalkatrész, SHOP S 2002-től autógáz törzsvásárlói kedvezmény Téli nyitva tartás: 06-20 óráig. Harnóczi és Társa Bt. Tel./fax: 77/442-028 í l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents