Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-18 / 244. szám

10. oldal - Petőfi Népe IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA 2001. Október 18., csütörtök MB Főképp a telekárak drágulnak A lakóingatlanok ára 60-80 százalékkal ment feljebb A legtöbb magyar családnak még mindig az élet fő műve a lakás. A támogatási rendszer változása nyomán azt gondolná az ember, hogy ha olcsó a hitel, van pénz, nő a vásárló­erő, akkor nő a lakások iránti kereslet, s emel­kedik az ár. Érdekes módon a telkek ára emel­kedik - és a szakértő szerint a házhelyek árát az eladók diktálják. Magyarország Úgy tűnik, a lakásárak elérték a lehetséges ma­ximumot. Erről beszélgettünk Belyó Pállal, az Ecostat vezetőjével.- Az Ecostat Gazdasági Elemző és Informati­kai Rt. legfrissebb adatai szerint az elmúlt idő­szakban főképp a telekárak drágulása figyelhető meg a hazai ingatlanpiacon. Mi ennek az oka? - kérdeztük.- Néhány szóval úgy jellemezhető, hogy szép lassan telekhiányos helyzet alakul ki, és ehhez növekvő telekárak kapcsolódnak a kereslet-kíná­lat törvényszerűségei alapján. A fővárosban ugyanis egyre kevesebb belterületi építési telek van, és a dunántúli, nyugat-dunántúli nagyváro­sokban is fogyóban vannak a lakóparkok, laká­sok építésére alkalmas üres telkek. Emiatt van az a helyzet, hogy a házhelyek ára kezd emelkedni. A felméréseink azt mutatják, hogy ez 15 száza­lék körüli mértékű is lehet. Legdrágábbak a fog­híjtelkek, a panorámás budai házhelyek. Élénk kereslet a közeljövőben csak a la­kás építésére alkalmas telkek körében várható - így vélekedik a szakértő.- Azért meglepő a laikus számára, mert azt le­het hallani, hogy egyre több a kedvező lakáshitel, és azt gondolná az ember, hogy ez a lakásárak megugrását vonja maga után. Elegendő azzal magyarázni, hogy egyre kevesebb a beépíthető te­lek, vagy valamilyen más magyarázó ok is van?- Nem, azt hiszem, hogy ez az igazi magyará­zat. Egyrészt a lakással kapcsolatos vásárlások bizonyos mértékig, bizonyos szintig egy valós igényt elégítettek vagy elégíthetnek ki, ezután azonban beruházási, megtakarítási jellegű vásár­lásokról van szó, és nyilvánvaló, hogy a nagy ér­tékű, a jjjl e,lafJh3tó,; forgalmazható ingatlanok iránt növekszik ez az úgyneve­zett beruházói kereslet is. Azt hiszem, hogy itt az ingatlanfor­galmazók meg az ingatlanberu­házók vélekedései gyakorlati­lag egybeesnek, élénk kereslet a közeljövőben csak a lakás­építés céljára alkalmas telkek körében várható. Most ha vizs­gáljuk, hogy ezek hol találha­tók, azt látjuk, hogy Budapest zöldövezetében már nagyon szétszórtak, mini­mális számban találhatók. A főváros más kerü­leteiben is elég alacsony a kínálat, és éppen ezért az árakat az eladók diktálják.- Egyébként ez a 15 százalékos drágulás, amit Ön említett, mennyire számít a szakmában ki­ugróan nagynak?- Az elmúlt három-négy évi növekedést figye­lembe véve, sőt, ha megnézzük, hogy az elmúlt tíz évben mi történt az ingatlanpiacon, azt látjuk, hogy azért most már ez egy viszonylag mérsékel­tebb növekedés. Igaz ugyan, hogy egy jóval ma­gasabb árszinten történik természetesen, de ez még mindig egy inflációt meghaladó növekedés, tehát ez a megtakarításoknál, beruházásoknál számottevő tényező.- A telekárdrágulást fogja-e hasonló módon a lakásárak emelkedése követni? Hiszen most tíz százalék körülire prognosztizálják.- Az árrobbanás már lezajlott 1998 és 2000 között, az elmúlt években a lakóingatlanok árai átlagosan 60-80 százalékkal drágultak. Ez az in- gatlan-bumm, ami csendesedik ugyan, de még változatlanul érezhető, azért megmarad, figye­lembe kell venni, hogy a magyarországi lakás- állománynak mintegy fele korszerűtlen, eze­ket mindenképpen cserélni kell. Nyilvánvaló, hogy az a hangoztatott évi 40 ezer lakás, amit fel kéne építeni, azt fel kéne építeni, tehát itt nagyon sok minden előttünk van. Hatalmas segítségeket jelent nyilván majd az a sok ked­vezmény, ami lassan életbe lép, és ezekkel, gondolom, élni is fognak a lakásvásárlók. Hi­szen ha nézzük a lakással kapcsolatos hiteleket, akkor az elmúlt évben olyan 70 milliárd körüli hitelt vettek igénybe, idén pedig ennek két és félszeresét, 170-180 milliárdot is igénybe fognak venni - vélekedett Belyó Pál. INGATLAN I [ Ugye, milyen édesen alszik? Pedig odakint tombol a vihar, süvít a szél... Mégis tökéletes biztonságban érzi magát, hiszen az új Ford Mondeo gondoskodik arról, ttogy álma zavar­talan legyen. Az egyedülálló Intelligens Védelmi Rendszer* (IPS) központja egy elektronikus ..agy", amely a2 autó stratégiai pontjain elhelyezett érzékelőkön keresztül folyamatosan vigyáz a vezetőre és utasaira. Ütközés esetén egy szempiflaniás alatt rea­gál, és úgy irányítja a modern biztonsági eszközöket, hogy azok optimális védelmet nyújt­sanak mind az első, mind a hátsó ülésen utazók részére. Soroljuk még? Inkább hagyjuk aludni a kicsit! Ford Mondeo. Élen halad. HitíjiiLz<íiz6d<iíí HfKitón a Ford Cr<x5iL •ül l-ltf-ltoctrzrül étet- óg is igénybe veheti. ?.. '.i, íl«»vo A ta küísjow.irrh <?xüo garande niad<=a<efe3xecíéáeinx::«i-i «íéiható. Most éwégi akciókkal és kedvezményekkel, várjuk Önt márkakereskedésünkben! BMfc, Hovánv Kft..Kecskemét Szt Lászl0 krt-20­1 "V/vaiiy rn l.j Telefon: 76/487-300 Minőség azoknak, akiknek nem mindegy HVB-terv: tovább terjeszkedni Budapest A HVB Hungary továbbra is lendületesen kíván terjesz­kedni. A bank október else­jén a Bank Austria Credit­anstalt Hungary és a Hypo- Vereinsbank Hungária fúzió­jával jött létre, vezetőik az egyesüléssel a bankcsoport további növekedését alapoz­ták meg. „Magyar bank vagyunk, erős helyi kötődéssel. Ugyanakkor ügyfeleinknek Európa harma­dik legnagyobb bankcsoportja nemzetközi know-how-ját és erőforrásait is kínáljuk” - nyilat­kozta dr. Matthias Kunsch, a HVB Hungary vezérigazgatója a múlt heti, budapesti sajtótájé­koztatón. Továbbá elmondta, hogy a bank nagy lehetőségeket lát a magyar bankszektor fejlő­désében. A jövőben ezt a dina­mikus fejlődést szeretnék ki­használni, hogy üzle­ti volumenüket 2003- ig a jelenlegi 1,9 mil­liárd euróról 2,8 mil­liárd euróra növeljék. A HVB Hungary a mintegy 1,9 milliárd euró nagyságrendű mérlegfőösszegével és kereken 6 száza­lékos piaci részesedésével az ötödik legnagyobb bank Ma­gyarországon. A bank nagysá­gát jelzi az is, hogy a HVB Group, amelyhez tartozik, a harmadik legnagyobb európai bankcsoport. A fúzióval mind­össze 12 fiókot kellett átköltöz­tetniük az országban, és egyet­len felmondás nélkül 15 száza­lékos létszámmegtakarítást haj­tottak végre. így ma 1.062 mun­katársat foglalkoztatnak. Kie- melkedőek a vállalati ügyfélkör kiszolgálásá­ban, a jövőben pedig na­gyobb figyelmet fordíta­nak majd a közepes vál­lalkozásokra, regionális, valamint nemzetközi nagyvállalatokra is. Dr. Matthias Kunsch hozzá­fűzte: „A megcélzott cél­csoport számára az elsők kívá­nunk lenni.” A bank a kiemelt privát és kisvállalati ügyfélkör­ben is terjeszkedési lehetősé­geket lát. 2003-ig 50 ezer új ügyfél megnyerését tervezi, je­lenleg 70 ezer privát ügyféllel rendelkezik. _______________________tlBMTVÉM HAJNALKA R ANGSOR A 2001. I. FÉLÉVI MÉRLEGFŐÖSSZEG ALAPJÁN Forrás: HVB Hungary A szépségipar bemutatkozása Budapest Több mint 60 nemzetközi koz­metikai cég részvételével nyílik meg november 10-én a XV. Szépségipari Szakvásár Buda­pesten - jelentette be Simó Tiborné, a Stella Rt. elnök-ve­zérigazgatója hétfőn egy buda­pesti sajtótájékoztatón. Öt-hatezer látogatóra számí­tanak az idén az Élte Kongresz- szusi Központjában. A kétnapos vásár mellett a szervezők kiál­lítást, kereskedelmi fórumot, di­vatbemutatót és konferenciát is szerveznek. Az idei vásáron az extremitások mellett a kozme­tikai iparban is egyre inkább teret nyerő bio termékekkel is megismerkedhetnek a forgalma­zók és a vásárlók. A szervező, a nagykereske­delmi Stella Rt. tavaly 1,3-1,5 milliárd forintos nettó árbevé­telt ért el. Az első háromnegyed év eredményei szerint a 4-5 százalékos nyereség mellett az idén is 1,5 milliárd forint körü­li nettó árbevétel várható. ■ Egy vampum 40 dollárt ért A PÉNZ VILÁGA Magyarországon a második világháború után az eddigi legsúlyosabb infláció zajlott le. A rendkívüli méretű pénz­romlás felszámolására 1946 augusztus elsején kibocsátot­ták az új értékálló pénzt, a forintot. Az új számítás sze­rint egy forint egyenlő volt 200 millió adópengővel vagy 400 ezer kvadrillió papírpen­gővel. 55 évvel ezelőtt pénz­csere nem történt, a kidobott pengőket az utcán seperték össze. A pénz a gazdasági élet sok ezer esztendős, máig sem elkopott szerszáma. Asszíriában négy­ezer évvel ezelőtt már ismerték a bélyegzett aranyat, az érme kezdetleges formáját. Görög föl­dön pedig 2600 esztendeje vert érmék voltak forgalomban. Az észak-amerikai indiánok a múlt században is közvetlenül cserél­tek árut árura, az ausztrál ősla­kosok pedig még századunk elején is sok száz mérföldre ci­pelték a kőbalta készítésére használt diroitot, hogy érte tes­tük befestésére vörös okkert cseréljenek. A cserék növekedé­sével egyre több terméket állí­tottak elő. vagyis kialakult az áruforgalom. Am az áruk meny- nyiségének gyarapodásával a csere is sűrűsödött, találni kel­lett tehát egy olyan árut, amiért bármilyen más árut megszerez­hettek, s amellyel az összes töb­bi áru értékét is kifejezhették. Talán bonyolultnak tűnhet az okfejtés, de ez lett a pénz. A pénzformát a nomád né­pek fejlesztették ki először, mert termékcserére ösztönözte őket. Az ősi ugor törzseknél a prém játszotta a pénz szerepét. Homérosz költeményeiben a pásztor törzsek pénzegysége a marha volt. A XI. században a tinó szerepelt pénzként, és I. István törvényei a vérdíjak és büntetéspénzek összegét is tinókban fejezték ki. A tenger­parti halásztörzseknél a kagyló­pénz terjedt el, a kauri, amely apró, csillogó, fehéres rózsaszí­nű, gomb nagyságú kagyló. Az ilyen dísztárgynak Amerikában vampum volt a neve. A dollár bevezetésekor egy vampumot hivatalosan 40 dollárra taksál­tak. De Amerikában zacskóba öntött kakaóbab is szerepelt pénzként. Amikor a kézműves­séget felváltották a kézműipari termékek, a fémek pénzekké váltak, melyek közül természeti alapanyag-tulajdonságaik miatt érempénzek terjedtek el a leg­jobban. Először arany- és réz- rúd. formájában, majd vert pénzként. Az aranypénz csak a római császárság korában je­lent meg, csillogása, szép színe a pompának, dísznek, a ragyo­gásnak anyagává, a gazdagság megtestesítőjévé avatta. A pénz tehát maga az áru, és különleges társadalmi szere­pe van, általános egyenérték. Arisztotelész azt tanította, a pénzt azért találták ki az embe­rek, hogy csereeszköz legyen. Kant azt mondta, a pénz csupán általános eszköze annak, hogy az emberek egymás között munkájukat kicseréljék. Scho­penhauer szerint gyakran hány­ják az emberek szemére, hogy vágyaik főképp a pénz felé húz­zák, és hogy azt mindenek fö­lött szeretik. Nem csoda, mert a pénz nem csupán egyetlen konkrét szükségletet elégít ki, hanem általában a szükségle­tet. Lehet ezt cáfolni? SZIQETHY EMMA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents