Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-06 / 208. szám

2001. Szeptember 6., csütörtök A SZÁMÍTÓ GÉP VILÁGA Petőfi Népe - 13. oldal Adatbázis 53 IT-cég zárt be júniusban Júniusban újabb 53 informatikai vállalat jelentett csődöt vagy zárt be, amivel az elmúlt másfél év dotcom áldozatainak száma 555-re emelkedett, állítja a Webmergers.com. A San Franciscó-i in­ternetes vállalatok adásvételére és felszámolásá­ra szakosodott cég szerint ez év első fele kifeje­zetten durva volt, végig 50 felett volt az egy hónapban csődöt jelentő vállalatok száma. A Webmergers.com úgy számolta, 2000 januárja óta az összes dotcom-halál közel 60 százaléka következett be idén. így nem meglepő, hogy 2001 első félévében kilencszer annyian zár­tak be, azaz 330-an, mint egy évvel ezelőtt. A cég szerint a dotcom- vállalatok igyekeznek eltávolodni a B2C (business-to-consumer) meg­oldásoktól, és inkább internetszolgáltatóként vagy általános piacra dolgozó tanácsadóként igyekeznek túlélni. Kár az illegális szoftverhasználatból A BSA adatai szerint Kelet-Európábán az illegálisan használt szoftve­rek aránya eléri a hatvanhárom százalékot, s ez kétszerese a nyugat­európai átlagnak. A Datamonitor felmérésének adatai szerint a kelet­európai gazdaságok a szoftverekre vonatkozó szerzői jogok megsér­tése miatt 2004-ben várhatóan több mint 32 milliárd euró veszteség­gel számolhatnak. A felmérés tíz kelet-európai országra vonatkozóan (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) elemezte a ka­lózkodás szoftveriparra kifejtett közvetlen és közvetett hatását. A je­lentés szerint, ha a kelet-európai illegális szoftverhasználatot sikerül­ne a nyugat-európai szintre csökkenteni, akkor a régióban évente hu­szonöt százalékkal növekedne a szoftvergyártó iparágból származó adóbevétel; ez elérné a 2,96 milliárd eurót. Virtuális nőuralom A Nielsen/NetRatings legfrissebb felméréséből ki­derült, hogy az észak-amerikai felhasználók inter­neten eltöltött idejének több mint a felét a hölgyek internetezése adja. A növekvő mértékben netező amerikai hölgytábort szorosan köveük Ázsia hölgyei, akik a térség forgalmának harminchat százalékát mondhatják magukénak. Az ACNielsen elemzői sze­rint világszerte észlelhető az a tendencia, hogy a női internetfel­használók tábora gyorsabban növekszik, mint férfiaké. Ráadásul a nők hatékonyabban szörfölnek: kevesebb időt töltenek online és gyorsabban érnek célba. Ha megtalálták a keresett információt, rend­szerint befejezik a böngészést, ellentétben a férfiakkal, akik ekkor még hajlamosak kalandozgatni. Garne Star GameStar — a játékos A* r l<tnH n Compi»l<-»wo«W o muiiknrai&ni ».c-si.t.•*»<•«« <>i tUROWUSS Sujtouflynófcscy •>gyultinukod<.-MT***l Önálló honlap a legfőbb cél Az internet elterjedése egyre erőteljesebben befolyásolja a piacokat A GKI Gazdaságkutató Rt. - a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyar- országgal együttműködve - negyed­évente felméri az internethasználati szokásokat, a hazai elektronikus gaz­daság fejlődését. A 2001. II. negyedéves felmérés legfontosabb, összegző ered­ményei a következők. A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más ku­tatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI- Webigen internet-gazdasági indexben ösz- szegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a ma­gyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazások­nak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és be­szerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001 II. negyedévében a GKI-Webigen intemetgaz- dasági indexének értéke 15,1. Bár a mutató az előző negyedévhez képest (14,2) érdem­ben nem változott, részértékei ellentétes irányban mozdultak el. Optimistábban nyi­latkoztak az ipari, a gazdasági és egyéb szol­gáltatások területén működő közép- és nagyvállalatok, valamint a pénzügyi szektor intézményei, míg az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások kissé kedvezőtle­nebbül ítélik meg kilátásaikat az elektroni­kus gazdaságban az előző negyedévhez ké­pest. A kereskedelmi cégek várakozásai nem változtak az említett időszak folyamán. Az index összetevői az egyes részpiaco­kon (zárójelben az előző negyedéves érték): közép- és nagyvállalatok 19,7 (14,4), pénz­ügyi szektor 31,5 (26,9) kereskedelem 7,0 (7,3), turizmus 2,2 (8,2). A részértékekből Idtúnik, hogy továbbra is elsősorban a pénz­ügyi intézmények számítanak leginkább az internet markánsabb, piacot átformáló ha­tására a következő időszakban. A következőkben az ipar, a gazdasági és egyéb szolgáltatások területén működő vál­lalatok felmérésének fő megállapításait fog­laljuk össze. A felmérést e negyedévtől kez­dődően a közép- és nagyvállalatok mellett (50 foglalkoztatott felett) kiterjesztettünk a kisvállalkozásokra (5-50 fő foglalkoztatott létszám) is. A 750 válaszadó (450 közép- és nagyvál­lalat és 300 kisvállalkozás) az 1999-es árbe­vétel és foglalkoztatás alapján egyaránt 17 százalékban reprezentálja a vizsgált ágaza­tokat átlagosan. A közép- és nagyvállalatok véleménye szerint az internet és az internetes alkalma­zások elterjedése egyre erőteljesebben befo­lyásolja piacaikat. Az új technika lehetősé­gei iránt ugyanakkor nyitottabbak, mint egy negyedévvel korábban, nagyobb arányban vélik úgy, hogy a jövőben a felmerülő lehe­tőségekkel élni is tudnak. A várakozások az internetes értékesítés és beszerzés növekvő arányát jelzik. A kisvállalkozások felméréséből számolt GKI-Webigen internetgazdasági index a kis­vállalatok mérsékeltebb várakozásait jelzi, esetükben az internet üzleti célú alkalmazá­sa kevésbé elterjedt, és véleményük szerint a közeljövőben kevésbé meghatározó. A GKI-Webigen internetgazdasági index érté­ke az említett körben 2,5. A részindexek mindegyike alacsonyabb a közép- és nagy- vállalatok hasonló értékeinél, a legkisebb különbséggel az internet lehetőségeinek jö­vőbeli kihasználása értékelésénél találko­zunk. Az egyes részindexek a következők: internethatás-részindex -18,4, internet- lehetőség-részindex 20,4, e-értékesítés-rész- index 0,6, e-beszerzés-részindex 7,4. A válaszadó közép- és nagyvállalatok 55 százaléka, a kisvállalatok 18 százaléka je­lezte, hogy intranetes hálózat működik tár­saságánál, további 13 százalékuk, illetve 10 százalékuk pedig ennek bevezetését a kö­vetkező egy-két évben tervezi. Internet-hozzáféréssel a közép- és nagyvállalatok több mint 90 százaléka rendelkezik, sőt egynegyedük az internet- kapcsolatot minden gépén elérhetővé te­szi. A válaszadók további 4 százaléka szándékozik a világhálóra kapcsolódni a közeljövőben. Ugyanakkor az említett ágazatokba eső kisvállalatok esetében is eléri a 80 százalékot az internetkapcso­latok aránya, a minta kisvállalatainak 10 százaléka terveiben pedig szerepel ennek kialakítása a közeljövőben. (Valószínű azonban, hogy a kérdőívre nagyobb arányban válaszoltak az internetcsat­lakozással rendelkező kisvállalatok, ezért a tényleges arány kisebb a teljes kisválla­lati körre.) Hozzáférési típusok szerint a legna­gyobb arányban ISDN vonalon, kapcsolt vonalon (modem segítségével), illetve bé­relt vonalon csatlakoznak a válaszadó kö­zép- és nagyvállalatok az internetre. A jö­vőben viszont a gyorsabb adatátviteli se­bességet biztosító szolgáltatások iránt je­Van-e lehetőség termékeinek, szolgáltatásainak interneten (honlapon, portálon, elektronikus piactéren, stb.) keresztüli... tt&msbP «epmoH# 'Mié*!*®« iwgÄ»! atpoiwra? •jMag »«Kéviíto lentkezik nagyobb igény. A várakozások alapján a bérelt vonali, a kábeltévé-alapú és az ADSL típusú internet-előfizetők ará­nyának növekedése várható a közép- és nagyvállalati körben a kapcsolt vonali, modemes internet-előfizetők arányával szemben. Saját honlapot a válaszadók 56 száza­léka már kialakított. A weboldalak számá­nak bővülése továbbra is dinamikus ma­rad, ugyanis a közép- és nagyvállalatok to­vábbi 28 százalékának terveiben szerepel az önálló honlap működtetése. ■ JÖN! JÖN! JÖN! JVLár az idei esztendőben megjelennek az Ifjúsági és .Sportminisztérium 2002. évi pályázati felhívásai: — ifjúsági, — sport, — kábítószer prevenció és, — nemzetközi ifjúsági együttműködés témakörökben, továbbá a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Tanácsok pályázati felhívásai. A pályázati felhívások teljes szövegét keresse a Magyar Nemzet 2001. szeptember i5~i, szombati számában, valamint a Pályázatfigyelő és a .SANSZ októberi számában. A pályázati felhívások és űrlapok szeptember lő-e után letölthetők az alábbi honlapokról: www. ism .hu; www. mobilitás .hu; www. riszi .hu ; www. dj usag.hu Roundup © bioaktiv: ha indokolt, nem lehet elhagyni! MAGAS BIOLÓGIAI HATÁS KETTŐS HATÁSFOKOZÓ RENDSZERNEK KÖSZÖNHETŐEN HOGY MIVEL...? .... nem lehet kérdéses! FOKOZOTT NÖVÉNYEN BELÜLI VÁNDORLÁS - TÖKÉLETES ÉVELŐ ELLENI HATÁS GYORSABB FELSZÍVÓDÁS - JOBB ESÖÁLLÓSÁG VISZONYLAG HŰVÖS IDŐBEN IS HATÉKONY NEM PERZSELVE PUSZTÍT, ÍGY A HATÓANYAGNAK VAN IDEJE A TELJES NÖVÉNYBEN SZÉTTERJEDNI BIZTONSÁGOS A KÖRNYEZETRE HALAK, MADARAK, HASZNOS ÉLŐ SZERVEZETEK EMBER, EMLŐSÖK SZAKTANÁCSÉRT ÉS INFORMÁCIÓÉRT FORDUUON KERESKEDELMI KÉPVISELŐINKHEZ: Koscsó Árpád: 06-20-9-326-714 Papp Károly: 06-20-9-106-980 Görcs Ferenc: 06-30-9-435-983 Viszkok Mihály: 06-30-205-1062 Decsák József: 06-30-228-3037 GYOMIRTÁS 2JC BIZTONSÁGGAL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents