Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-24 / 223. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. Szeptember 24., hétfő Nézőpont Szász András__ Kollektív bölcsesség? A csoportos okoskodás kollektív bölcsességet szül. Vagy egyebet. Esete válogatja - tanította hajdani tanárom. Az eset ezúttal egy dög- kút, amely a sors szeszélye folytán épp két szomszédos alföldi megye, nevezetesen Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok határmezsgyéjére került. Korábban egészen a szolnokiaké volt. Bár a maga nemében mindkettő jelentős, a dögkutak mégsem azonosak a kőolajkutakkal. Utóbbiakból ugyanis rendszerint kivesznek, és tulajdonosuk is többnyire ismert, jól beazonosítható. Nem úgy a tiszasasi dögkút, amely közigazgatásilag ugyan Tiszasashoz tartozik, de látszólag senki sem törődik vele. Gyakorlatilag meg sem épülhetett volna. Legalábbis ezt állította a minap egy Somogy megyei állat-egészségügyi szakember. A szakállatorvos leszögezte: „Dögkutak csak dombokon, hegyeken alakíthatók ki. Olyan helyen, mint a Dunántúl, ahol a talajvíz nem juthat el az állati tetemekhez.” A szakembernek sok mindenben igaza van. Csakhogy a Tiszazug meglehetősen távol esik a Dunántúltól. És noha az Alföldön nincsenek dombok, hegyek, az mégse várható el az ugiaktól, sasiaktól, csépaiaktól, hogy minduntalan Somogyba vagy a Balatonfelvidékre szállítsák elhullott kutyájukat, disznójukat, birkájukat. Mindazonáltal legalább megvan a magyarázat arra, miért nem sikerült találnom - hosszas keresgélés után sem - olyan illetékest, aki érdemben nyilatkozott volna a tiszasasi dögkúttal kapcsolatosan. Dögkút csak dombon alakítható ki? Nincs gazdája a dögkútnak? A tetemeket szinte senki nem viszi el a dögkútig. A dögkút kezelésével egy helybeli férfit bízott meg a tiszasasi önkormányzat. Az ő feladata, hogy rendszeresen összegyűjtse az épület körül szétszórt állati tetemeket, melyeket aztán a dögkútban valamilyen üzemanyaggal leönt és meggyújt. A tiszazugi települések önkormányzatai gázolajjal járulnak hozzá a megváltozott megyehatárra sikeredett dögkút működtetéséhez. Tiszaug - Tiszasas A dögkúttal szomszédos, közel kilenchektá- ros gyümölcsös területét 1998-ban vásárolta meg a lakiteleki Kecskés János. Még abban az évben - állami támogatással - be is telepítette ötféle, úgynevezett szuperintenzív meggyfával. A gyümölcsösnek gyorsan híre ment, és megindult az érdeklődők hada. Az ország minden tájáról jöttek az emberek csodát látni. Ám amilyen gyorsan érkeztek, olyan hirtelen vissza is fordultak, amikor megcsapta orrukat a dögkút bűze. Az oszlásnak induló tetemek förtelmes szaga idén már annyira elviselhetetlen volt, hogy a szü- retelők közül is sokan faképnél hagyták Kecskés Jánost. A tulajdonos elismerte, hogy már a terület megvásárlásakor is tudott a dögkút létezéséről. Ám mint mondta: azt hitte, hogy most, az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén kiemelt jelentőséget kap az állategészségügy és az épületet, illetve környékét is ennek megfelelő gondossággal kezelik majd. Annál is inkább, mivel a tisztázatlan körülmények közt elhullott állatok tetemei nagy veszélyt jelentenek a környék állattenyésztőire is. Ezt a tényt Dönczőné dr. Talmács Edit, Tiszasas és Tiszaug jegyző asszonya is megerősítette. A jegyző asszony ugyanakkor hozzáfűzte, tudomása szerint a dögkutat rendszeresen gondozzák. Dr. Bazsa Jelena, a Jász- Nagykun-Szolnok megyei ÁNTSZ egyik munkatársa elmondta: a megyei tisztiorvosi szolgálat csak írásos bejelentés alapján foglalkozhat a dögkúttal. Az ügyben egyébként is a kunszentmártoni megbízott városi tiszti főorvos illetékes. Dr. Nagy Éváról kiderült azonban, Mezőtúron lakik, onnan jár át heti néhány alkalommal Kunszentmártonba, de életében nem járt a sasi dögkútnál. Mindazonáltal nagyon segítőkészen elmondta: a kergemarhakór és az egyéb veszélyes betegségek miatt a nagyobb állatok (például szarvasmarha) tetemeit a hódmezővásárhelyi fehérjefeldolgozóba kell szállítaniuk a tulajdonosoknak. Mint hozzátette, a dögkút felügyelete voltaképpen a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség hatásköre. Ám ott sem akadt illetékes, aki vállalta volna, hogy nyilatkozzon az ügyben. A hosszas keresgélés során még arra sem sikerült választ kapnunk, hogy az épület körül embermagasságúra nőtt parlagfű irtása esetleg a dögkútkezelő feladatai közé tartozik-e. A közigazgatásilag illetékes Tiszasas polgármesterét, Laskai Istvánt ugyanis sem telefonon, sem személyesen nem sikerült elérnünk. Mint kiderült: szabadságon van. Az ügyre még visszatérünk, szász andrás Jubileum harangszenteléssel Újjászervezését ünnepelte a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola Mint kiderült tehát: a dögkút, a Kecskés Jánosnak okozott bosszúságon túl, törvénybeütköző módon készült és működik. Ennek főleg most, az uniós csatlakozás küszöbén van különös jelentősége. Ám mivel a felelősöket ma már hiábavaló lenne keresni, egyetlen megoldás marad: az új állat-egészségügyi előírásoknak megfelelően be kell földelni és huszonöt évig zárolni. Hogy aztán a jövőben mi lesz, hová hordják majd elhullott állataik tetemét a környékbeliek, erre még nincs válasz. Ezt valószínűleg egy újabb csoportos okoskodás nyomán, kollektív bölcsességként sütik majd ki az illetékesek. De addig is, legalább a másfél-két méteres parlagfüvet kiirthatná valaki. ísTjSíK.Spi! IISlSÍlÍPHPÍffl@P Kelebia Község Önkormányzat pályázatot hirdet kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzésére. A közszolgáltatás kiterjed Kelebia község közigazgatási területén lévő és létesítendő tüzelőberendezés égéstermék-elvezetésére szolgáló kémény, valamint tartozékainak műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására. Pályázati feltételek: 1. A közszolgáltatást csak érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező szolgáltató végezheti, aki megfelel a 27/1996. (X. 30.) BM rendeletben foglalt feltételeknek. 2. A közszolgáltatást a 27/1996. (X. 30.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni. 3. A közszolgáltatással összeférhetetlen a működési területen kéménykivitelezési tevékenység folytatása. A pályázat benyújtásának határideje: 2001. október 15. A pályázat benyújtásának helve: Polgármesteri hivatal Kelebia, Ady E. út 114. A pályázat benyújtásának formai és tartalmi követelményei: I a pályázó törzsadatai, I a közszolgáltatás végzésére jogosító okiratok másolata, I a szolgáltatás tervezett végzésének ismertetése, I a szolgáltatás biztonságos és szakszerű ellátását igazoló személyi és tárgyi feltételek leírása, I szándéknyilatkozat a szolgáltatási szerződés időtartamára, , I a tervezett szolgáltatási díj megjelölése. Ujj 3 ii m______ A pályázat nyertesével az önkormányzat 2001. november 1. napjától köt szerződést. rææsfœmmmm®®®! ; Az iskola színjátszói nagy sikerű előadással elevenítették fel az iskolaalapítás történetét. fotó: tapodi Kálmán gus: Papp Dolli, Paál Zsolt és Kiskunmajsa Újjászervezésének tizedik évfordulóját ünnepelte a hétvégén a kiskunmajsai Szent Gellért Katolikus Általános Iskola. A jubileum alkalmából harangot szenteltek az egyházi intézményben. A megemlékezések érseki szentmisével zárultak. Kiskunmajsán már több mint százéves múltra tekint vissza a katolikus oktatás. Csontos Károly csendőrbiztos hadnagy és neje, Nemes Szabó Mária alapítványának jóvoltából 1894-ben épült fel az apácazárda és leányiskola. Az 1948-ban államosított iskola újjászervezése a ’80-as évek végén kezdődött és hosszas küzdelem révén indulhatott meg ismét a katolikus szellemű oktatás a településen. Az újjászervezett iskola 1991 őszén négy osztállyal kezdte meg működését ideiglenes helyén, a sportpályán lévő egykori MHSZ- székházban. Három év múlva már mind a nyolc évfolyamban tanítottak, s négy évvel később visszaköltözhetett eredeti helyére az egyházi intézmény. A majsai katolikus oktatás százéves évfordulóján vette az iskola Szent Gellért nevét. A jubileumi ünnepségsorozat a hagyományoknak megfelelően, az egykori iskolanővérek sírjainak megkoszorúzásával kezdődött. Pénteken képzőművészeti kiállítás nyílt a tanulók munkáiból, majd iskolai bálon vigadhatott a diáksereg. A faliújságokon az iskola legújabbkori történetét összefoglaló újságcikkekből, fotókból, dokumentumokból tekin- hető meg érdekes válogatás. Szombaton harangszentelővei egybekötött ünnepséget rendeztek az iskolában, amelyet a Kalo- csa-kecskeméti Főegyházmegye támogatásával újítottak fel a millennium évében. Dósainé Farkas Anna igazgatónőtől vehették át elismeréseiket mindazok, akik sokat tettek az iskola szépítéséért. Az iskola legmagasabb kitüntetését, a Szent Gellért-díjat ítélték oda Farkas László érseki helynöknek, aki több mint egy évtizede, kiskunmajsai plébánosként egyik kezdeményezője volt a katolikus iskola újraindításának. Három pedagóSipos Zsolt is kiérdemelték munkájukkal a Szent Gellért-díjat. Az ünnepnapon szentelték fel azt az 1893-ban öntött harangot, melyet az egyházközség jóvoltából állítottak fel az iskola udvarán. A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola jubileumi ünnepségei vasárnap szentmisével értek véget, amelyet dr. Bábel Balázs érsek celebrált a római katolikus templomban. ________________t.k. Lerakták az alapkövet Strandfürdő és szabadidőközpont épül Cegléd- A magyarság felemelkedése a megvalósítható álmokon át érhető el, amelyhez a Széchenyi- terv is biztosítja az anyagi hátteret - mondta Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter Cegléden, a másfél milliárd forintból felépülő új strandfürdő és szabadidőközpont alapköve elhelyezése alkalmából tartott ünnepségen vasárnap. A miniszter kifejtette: a beruházás egy lépés, amely Cegléd városát előbbre viheti, új munkaalkalmakat teremt. Egy további beruházás, a regionális hulladéklerakó felépítésével együtt a település gazdaságilag is megerősödhet. Örvendetes - húzta alá Turi- Kovács Béla -, hogy a hajdani mezőváros a nehéz történelmi időket követően kezd kibontakozni, új életre kelni, új lehetőségeket találni a XXL században. A miniszter Sós János polgár- mesterrel közösen helyezte el a leendő központ alapkövét. A centrum az önkormányzat 64 hektáros területén négy hektáron valósul meg, 740 millió forint önkormányzati pénzből, amelyhez további 740 millió forintot a Széchenyi-terv pályázata biztosít. Itt, az egykori homokbánya alatt értékes termálvíz található, amelynek hasznosítására négy medence épül, a közelben szállodával, éttermekkel. A munkálatok a jövő év elején kezdődnek, és három év múlva fejeződnek be. Tűz a kavicsbányában Kiskunlacháza Hegesztés okozta azt a tüzet, amely péntek délután keletkezett a Kiskunlacháza melletti kavicsbányában. * A tűzoltókat péntek délután riasztották, mert egy osztályozó- ból sűrű füst gomolygott az ég felé. Kiderült, hogy a York nevű kavicsbánya egyik fémszerkezetből álló épületében a kavicsosztályozó gumihevedere kapott lángra, közölte a sajtóval Hosszú Enikő, a tűzoltóság sajtóreferense. Közvetlenül a riasztás után a helyi tűzoltók négy fecskendős kocsival érkeztek a helyszínre, s rövid időn belül eloltották alángokat. Személyi sérülés szerencsére nem történt. A tűz okának felderítésére és a kár mértékének megállapítására vizsgálat kezdődött, amely szombaton ért véget. A vizsgálat egyértelműen megál- lapította, hogy a Kiskunlacháza melletti kavicsbánya osztályozójában péntek délután keletkezett tüzet hegesztés okozta. Az első becslések szerint a kárérték százmülió forintra tehető - tájékoztatta a sajtót BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága. A közlemény szerint a kavicsbánya szabadtéri fémszerkezetű épületének tornyában, illetve kavicsosztályozó gumiszállító szalagjaiban keletkezett tűz okának vizsgálata lezárult. ■
