Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-22 / 222. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Szeptember 22., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 21.) Borsodchem 320ÛFI O Egis 10805 Ft JJ Matáv 650 Ft U Mól 3 600 Ft ű OTP 13195 Ft ű Richter 15010 Ft ű TVK 1930 Ft ű Zalakerámia 1135 Ft Û BUX: 5670,98-3,20% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MND HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 407,64 Cseh korona 7,53 Euró 258,15 Német márka 131,99 Osztrák schilling 18,76 Lengyel zloty 67,69 Svájci frank 178,09 Szlovák korona 5,90 USA-dollár 279,72 HÍREK AGRÁRSZÖVETSÉG. Ma gyarország és Franciaország- Magyarország európai uniós csatlakozását követően - egymás szövetségese lesz az agrárpolitikában, mivel hosszú távú érdekeik ezen a területen egybeesnek - hangoztatta Jean-Jacques Vorimore, a Francia Gabonatermelők Szövetségének főtitkára pénteken, budapesti látogatásának végén. Kijelentette, hogy a magyar mezőgazdasági potenciál, ezen belül is a gabonatermesztési képesség jelentős, és erre az EU-ban szükség is van. VISSZAVONÁS. A lengyel gazdasági minisztérium szeptember 6-ai hatállyal visszavonta a magyar búzaszállításra vonatkozó CEFTA-kedvez- ményt, amelyet idén márciusban vezettek be - közölte a Külügyminisztérium Szóvivői Irodája pénteken. Magyarország értetlenül fogadta a lengyel döntést - szögezi le a közlemény. CÁFOLAT. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke pénteki közleményében visszautasítja Horváth László fideszes országgyűlési képviselő azon állítását, hogy a bélapátfalvai cementgyárral kapcsolatos versenytanácsi döntések bármelyikének meghozatalakor nyomást gyakorolt volna a versenytanács tagjaira. Ebben az ügyben a versenytanács tagjai a törvényben biztosított függetlenségük körében, a hivatal elnökének az ügy eldöntésére vonatkozó bármiféle presszionálásától mentesen jártak el - fogalmaz a GVH. LEENDŐ TÖRVÉNY. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló leendő, jelenleg előkészület alatt álló törvény legfontosabb célja a fogyasztók jogainak védelme- közölte az Informatikai Kormánybiztosság pénteken. Ennek szellemében a kormány által elfogadott törvénytervezet részletesen szabályozza a szerződéskötés minden lépését, s előírja, hogy a szerződő feleknek folyamatosan közölniük kell egymással a szükséges információkat. Csökkenő államháztartási hiány Június volt az előző félév leggyengébb hónapja - élen a turizmus A Gazdasági Minisztérium vaskos kötetben foglalta össze a magyar gazdaság idei első félévben elért eredményeit. Érdemes és tanulságos a jelentés néhány részletét kiemelni. Budapest Az államháztartás pozíciója a tavalyinál lényegesen kedvezőbben alakult. A központi költségvetés első féléves hiánya 84,2 milliárd forint volt a tavalyi 159,1 milliárd forinttal szemben. A tervezett költségvetési bevételeknek csak a 48,6 százaléka teljesült, de még ez is 104 milliárd forinttal többet jelent, mint-a tavalyi bevétel. Az időarányos áfabevételek 62 milliárd forintos többlet- bevételt eredményeztek. Mérsékeltebben, de nemzetközi összehasonlításban jelentősen nőtt az ipar teljesítménye. A kelet-közép-európai régióban Csehország után a második legjobb eredménnyel zártuk a félévet. Június a félév leggyengébb hónapja volt. Az ipar terelése ugyan 1,2 százalékkal elmaradt az előző év júniusi eredményétől, de ezzel együtt a termelésbővülés 7,3 százalékos volt. Az export 4,7 százalékkal volt kisebb, de a félév eredménye így is 14,2 százalékos növekedést mutat. A belföldi értékesítés 7,6 százalékkal csökkent, így az idei első félév csak 0,8 százaléknyi növekedést hozott. A turizmus továbbra is az élen! Devizabevétele 1,8 milliárd euró volt, ami 18,5 százalékos növekedést jelent. 14 millió látogató érkezett hazánkba, 6 százalékkal több, mint tavaly. A lakásépítés lendülete továbbra is erőteljes. Az új hiteltámogatásokat sok család vette igénybe. Az építési és ingatlanvásárlási hitelállomány 244 milliárd forintot tett ki. Az épített lakások száma 2000-ben 21583 volt, ez év első felében már 8182 épült, szemben a tavalyi 5743-mal. A Széchenyi-terv keretében tavaly négyszer, az idén eddig már háromszor hirdettek eredményt. Ennek során 138 önkormányzat és öt egyház, illetve karitatív szervezet összesen 18 milliárd forint támogatással, 4200 lakást létesített. Ennek során egyebek között közel két és fél ezerrel növelték a szociális lakások és százzal a fiatalok részére épült garzonlakások számát. A jelentésben olvashatjuk, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 15,4 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakára számítottat. Ugyanakkor az idei GAZDASÁGUNK ELSŐ FÉLÉVE (2001) kedvező hatása IWUWK 17 973 Oh ímtffla «rtl 29811«*» 9.6 YMUÜiU Tovább erősödött a géptan export aránya nlffléearfl vány 2981, k «9» »07 «47% »**.*«* tut Mm turizmus bevétele loffllé wrtl 2901. Ltttw 1507 2001.1. W* 1M8 «47 \m 1 első félévi fogyasztói árnövekedés 10,4 százalék volt, ez 4,5 százalékos reálérték-növekedést eredményezett a tavalyi 1,5 százalékkal szemben. A január 1-jétől kötelező 40000 forintos minimálbér az első félévi átlagkeresetnek 50,2 százalékát érte el, az előző évek 36 százalék körüli ará- nyához képest. ______________ ________koós Megélénkült az állatpiac A jó minőségű vágósertések iránt változatlanul élénk a kereslet Budapest Az elmúlt hetekben megélénkült az állatpiac, amely szerény mértékű áremelkedéssel párosult. A felvásárlók elsősorban a jó minőségű vágóállatokat keresték, de akadt vevő a selejt tehenekre is - derül ki egyebek között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium most közzétett jelentéséből. let, ennek ellenére több megyében kilónként 10-25 forinttal csökkentek a felvásárlási árak. A nagysúlyú selejtkocák is jó áron, kilónként 330-335 forintért kelnek el. A falugazdászok jelzése szerint a feldolgozók egyre nehezebben tudják az alapanyagot biztosítani a folyamatos vágáshoz, ezért csökkenteni kényszerülnek a műszakok számát. A malac 5-600 forintos kilónkénti áron cserél gazdát. A juhágazatban az olasz vásárlások követ- Bizonytalan kéziében emelkedtek a felvásárlási árak. A jó minőségű 13-16 kilós jószágért például kilónként 730-760, a 16-20 kilósért 700-730 forintot fizetnek a termelőnek. A legelőn nevelt, A megyei földművelésügyi hivatalok által készített felmérés szerint súlyos gondot okoz a termelőknek a tejkvóta, néhányan közülük literenként 12-20 forintért kínálják a fehér innivalót, csakhogy hozzájussanak a kvótához. A húsmarhatenyésztők helyzete még mindig bizonytalan, bár azokban a régiókban, ahol román és horvát exportra vásárolnak fel, kilónként 15-20 forinttal javultak az árak. Néhány megyében romániai exportra, egészen kedvező árajánlattal a selejt tehénre is volt kereslet. A Vágóállat és Hús Terméktanács pályázati felhívása alapján a pályázók kilónként 30 forintos támogatást kapnak az értékesített 500 kilósnál súlyosabb első osztályú marhák után. A jó minőségű vágósertések iránt változatlanul élénk a kereskevésbé jó húsformákat mutató bárányokat viszont csak belföldi hizlalásra és 50-80 forinttal alacsonyabb áron veszik át a kereskedők. Élénk volt az érdeklődés a brojlercsirke iránt is, amelynek ára kilónként 190-260 forint között helyzetben FOTÓ: EUROPRESS/ARCHÍV mozog. Az elmúlt hetekben a vá- gónyúlért is többet - kilónként 320-370 forintot - adtak a felvásárlók. ____________________________________(ÚJVÁRI) Munkahelyteremtés A foglalkoztatottsági helyzet javítása a cél Budapest A Gazdasági Minisztérium (GM) a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének jóváhagyása alapján kiírta a pályázatokat a magas élőmunka-igényű vállalkozások pályázatának második fordulóját is. Ezúttal 1,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a vállalkozások részére. Ezzel kívánják elérni, hogy javuljon a gazdálkodó szervezetek foglalkoztatási helyzete, munkaerő-megtartó és létszámbővítő képessége. A pályázat első fordulójában, amelyet augusztus 31-én zártak, mindössze a kiírt összeg 20 százalékát igényelték a vállalkozók. A szakemberek szerint ennek oka az volt, hogy a pályázati feltételek meglehetősen szigorúak voltak. Ezért a most kiírt pályázaton az előző fordulóhoz képest jelentősen változtattak. Egyrészt kibővül a pályázók köre és az 1-5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozók is igényelhetnek támogatást. További könnyítés, hogy azok a vállalkozások is pályázhatnak, amelyek az idén más célokra már vettek igénybe támogatást a foglalkoztatási alaprészből. Mindezeken túl emelkedik az egy vállalkozásnak juttatható támogatási összeg is. Ez az ösz- szeg a vállalkozás 2001 évre számított járulékteher-többlet legkevesebb egyhavi, de legfeljebb egyévi összege lehet. A program keretében az első fordulóban sikeresen pályázók egyszerűsített módon kiegészítő támogatásra pályázhatnak. A megkötés csak annyi, hogy az első és a megismételt pályázaton együttesen elnyerhető összeg maximuma szintén az éves járulékteher többletösszegével kell, hogy megegyezzen. A munkaerő-piaci programot ismét a megyei munkaügyi központok kezelik. Az adatlapokat a tájékoztatóval együtt az ország 174 munkaügyi kirendeltségén lehet beszerezni október 1-jétől. A pályázatok benyújtási határideje 2001. október 22. A nyertesek még ez év decemberében kézhez kapják a részükre megítélt támogatást. _________________K. T. Tulajdonra törő termelők A hitelező gazdák szerint erős, jó cég a MiZo PÉCS A felszámolás alatt álló MiZo tejtermelő hitelezői állami segítségért folyamodtak annak érdekében, hogy a jövőben tulajdonosként is működtethessék a tejipari vállalatot. A tejtermelőkből alakult konzorcium, illetve szövetkezet egységes a kérdésben, a tagok meggyőződése, hogy nyereségesen lehet működtetni a magyar tulajdonban maradó céget. A MiZo felszámolásának károsult termelői az agrártárcához és a Miniszterelnöki Hivatalhoz is eljuttatták kidolgozott programjukat, amely a cég életképességét és a termelők biztonságát egyaránt hosszú távon biztosítaná. A gazdák úgy látják, hogy mintegy 3 milliárd forintra lenne ahhoz szükség, hogy a bankok követeléseit kielégítve és a felszámolót is kifizetve tulajdonjoghoz jussanak a felszámolás utóbbi szakaszában már eredményesen működő részvénytársaságban.- A jövő év első feléig biztosan eldől a MiZo sorsa. Az utóbbi másfél év már bizonyítja, hogy erős, jó cégről van szó, ami jó áron fog elkelni. Ezért kalkuláltunk a megváltáshoz szükséges 3 milliárd forinttal. Amennyiben kedvező kamatozású, hosszú lejáratú forráshoz juthatnánk, programunk szerint a termelők számára biztosítható lenne a zavartalan bekapcsolódás a tulajdonosi körbe. Nézetünk szerint a cég irányítása továbbra is a menedzsment feladata maradna, ugyanakkor egy ilyen összetételű tulajdonosi körnél több figyelmet kaphatnának a beszállítói érdekek - nyilatkozta lapunknak Németh István baranyai tejtermelő, aki a konzorcium tagja és a Baranya Megyei Tejtermelők Szövetkezetének elnöke. A konzorcium jelenleg mintegy 800 termelőt tömörít, ezeknek 90 százaléka ős-, illetve kistermelő tejesgazda. A szövetkezetnek 74 tagja van1, és 4 társasvállalkozás is csatlakozott hozzá. A termelők az elnök elmondása szerint nagyon bíznak abban, hogy programjuk kedvező elbírálásban részesül, és így lehetőség nyílik arra, hogy a meghatározó méretű tejipari vállalat vidéki központtal magyar tulajdonban maradjon. A tulajdonosi elképzelések mellett egy minőségi felzárkóztató programot is kidolgoztak a baranyai tejtermelők. Ennek keretében a több hazai és nemzetközi forrásból érkező támogatással az EU-csatlakozásig minden, a programhoz csatlakozó kistermelő biztosítani tudja a minőségi tejtermelés technikai és technológiai feltételeit. KASZÁS E. Értékpapír: Nyugat-Európa vezet Nyugat-Európában jobban elterjedt az értékpapír, mint a kelet-közép-európai régióban - ez a megállapítás már régóta igaz. Térségünkben szembetűnően népszerűbbek a részvényeknél a befektetési alapok - derül ki egyebek között a Gfk Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből. Budapest A piackutatóknak adott válaszokból kiderül, hogy a magyar családoknak mindössze harminc százaléka fekteti megtakarított pénzét értékpapírba. Az emberek többsége rövid távú letéttel és életbiztosítással rendelkezik, illetve tagja valamelyik nyugdíjalapnak. A megkérdezettek körében takarékoskodás szempontjából a rövid távú letét a legnépszerűbb, utána következik az állampapír, a részvény, az életbiztosítás és végül a többi befektetési alap. Érdekes, hogy míg a magyarok alig egyharmada tartja a legelőnyösebb értékpapír-befektetési formának a rövid távú letétet, addig a csehek 45 százaléka, a lengyeleknek pedig a háromnegyede. A hazai lakosság körében 18-18 százalékot képviselnek az egyéb befektetési alapot és az életbiztosítást előnyben részesí- tők, Lengyelországban és Csehországban viszont ez az arány kétszerese a mienknek. A piackutatók felmérése szerint Nyugat-Európában az emberek többsége a rövid lejáratú letétet kedveli. A népszerűségi listán ezután következik a részvény, a részvényalapú beruházási alap, az államkötvény, a nyugdíjalap valamint az életbiztosítás. A családok birtokában lévő értékpapírokat fajtánként szemügyre véve és összehasonlítva a közép- vagy a nyugat-európai átlaggal, kiderül, hogy mi, magyarok mindenből kevesebbel rendelkezünk. Míg például a hazai lakosságnak 17 százaléka vásárolt eddig rövid távú letétet, addig a lengyel lakosságnak már majdnem a fele, a franciáknak pedig a kétharmada. Ugyanezen összehasonlításban nálunk a legkisebb az életbiztosítások száma, de a nyugdíjalapokkal összefüggő letétek számának tekintetében is csak négy országot előzünk meg. A HÁZTARTÁSOK ÁLTAL LEGNAGYORB ARÁNYBAN VÁSÁROLT ÉRTÉKPAPÍROK. A HÁZTARTÁSOK PÉNZÜGYI DÖNTÉSHOZÓI ÁLTAL ADOTT VÁLASZOK SZÁZALÉKRAN Ország Rövid távú letét Életbiztosítás Nyugdíjalap Részvény Államkötvény Magyarország 17 14 11 5 5 Csehország 30 16 18 7 5 Lengyelország 45 21 18 5 6 Ausztria 55 23 29 6 7 Belgium 67 32 20 20 17 Franciaország 75 29 4 7 5 Hollandia 19 7 3 17 3 Nagy-Britannia 64 48 6 19 13 Németország 55 44 7 9 12 Olaszország 39 17 22 11 11 Spanyolország 74 28 54 18 13 Svédország 58 32 48 35 19 Egyesült Államok 67 34 42 11 7 Nyugat-európai országok átlaga 56 29 21 16 11- UG Forrás: GfK Piackutató Intézet
