Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-17 / 217. szám

4. oldal - Petőfi Népe E G Y E I KORKÉP VELEMENYEK 2001. Szeptember 17., hétfő Nézőpont A. Tóth Sándor Koptatott kockázatvállalás Unión belül vagy unión kívül - gazdasági felzárkózásunkhoz elen­gedhetetlen a mezőgazdaság fejlesztése. Mégpedig abban az irány­ban, hogy produktumai az egészségmegőrző táplálkozást szolgál­ják. Akkor is, ha a nemzeti össztermék előállításában nem ez az ága­zat vezet. Azonban a fejlődést akadályozza a tőkehiány s az is, hogy a termelők kockázatvállaló képességét évről évre koptatják az értéke­sítési bizonytalanságok, válságok. Nem könnyít az agrárgazdaság helyzetén a globális fölmelegedés sem. Magyarország felszíni hőmérséklete 0,5-0,8 Celsius-fokkal emelkedett az utóbbi években. Nőtt az úgynevezett hőségnapok szá­ma, amikor a hőmérő 30 foknál is többet mutat. Gyerekkoromban, úgy ötven éve, már örültünk a 23-25 Celsius-foknak is, mert akkor már mezítláb lehetett focizni. Hőségnapok jóval ritkábban fordultak elő, mint mostanában, amikor nyáron nem ritka a 35-40 fok sem. A gazda dolgát még jobban nehezíti az időjárás, mint régebben. A föl­melegedés növeli a talaj, a növények vízszükségletét. Az enyhébbé vált telek pedig több kártevőt hagynak életben a kelleténél. Eső után porzó öntözhetősége A Duna-Tisza köze az ország legmelegebb tájegysége. Ehhez az is társul, hogy itt hullik r-'ii t évente a legkevesebb, mind­tÖLaek öss^e 550 milliméter csapadék. ' Tehát, ha lehet ezt mondani, errefelé a fölmelegedés gond­jai fokozottan jelentkeznek. Nő az elsivatagosodás veszé­lye. Az éghajlat melegedése miatt a növényi kultúrák termése koráb­ban érik be, mint mondjuk az én gyermekkoromban. Különösen, ha aszályos a nyár és az őszelő. Emlékezhetünk például a tavalyi, au­gusztus eleji szüretkezdésre. Várhatóan idén is előbbre hozza az idő­járás a betakarítást. A fölmelegedő klímához alkalmazkodni kell. A többi közt jobb víz- gazdálkodással, az öntözés bővítésével, szárazságtűrő és alternatív növények termelésbe vonásával. (Ez utóbbi célt szolgálja az FVM ho­mokhátsági programja, a megyei agrárkamara szervezésében.) Ami az öntözést illeti, ehhez víztározókat kellene létesíteni, például Tiszaalpárnál, ahová régebben terveztek is ilyen létesítményt. Akár leszünk az EU tagja, akár nem. Az új évezred kezdeté nem kínál még egy olyan nagy, össznemzeti érdekű feladatot az ország irányítóinak, mint az eső után egy órával már porzó földek öntözhetőségének megteremtése. GYERTYAKESZITOK. Ordason háromnapos rendezvénysorozat volt a hét végén. A Falunapok keretében rendszeresen kézműves fog­lalkozásokat is tartanak. Képünkön a gyerekek méhviaszból sodor- ják a gyertyát. ______ fotói páncsics hajnalka Magyarország egyre melegebb A Földnek szinte minden pontján mérhe­tő globális felmelegedés Magyarországon is érzékelteti hatását. A hazai XX. századi hőmérsékleti adatok ilyen irányba mutat­nak - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) felméréséből. Az utóbbi meleg évek hatására 0,5-0,8 Celsius-fok­kal melegedett Magyarország felszíni hő­mérséklete. Meteorológia A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy Magyarországon a XX. században az el­múlt év volt a legmelegebb. Nagyobb me­legedés főként a nyugati országrészben, kisebb a keleti részén valószínűsíthető.- Az, hogy hazánk hőmérsékletében a jövőben milyen változás várható, a folya­matos melegedés irányvonalából nehéz kikövetkeztetni, jelenleg azonban kimu­tatható a csapadék, valamint a fagyos na­pok számának csökkenése - mondta Szá­lai Sándor, az OMSZ osztályvezetője. A vizsgálat során az OMSZ tíz magyarorszá­gi főállomás az elmúlt száz évre vonat­kozó (1901-2000-ig) középhőmérsékleti adatsorát vetette egybe. Szalai Sándor hangsúlyozta: a korrigált adatok azért is jelentőségteljesek, mert ezek az első olyan hazai vizsgálati eredmények, me­lyeknél kiszűrték a mérések pontosságát befolyásoló körülményeket. Példaként megemlítette a városhatást, a műszercse­rét, a mérőműszerek esetleges áthelyezé­sét más helyszínre.- Szintén fontos tényezőnek számított az eredmények értékelésénél, hogy azok csak a magyarországi adatokra támasz­kodtak, külföldi méréseket nem vettek fi­gyelembe - hangsúlyozta az osztályve­zető. A globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az első szakaszban a természetes okok - naptevékenység, vulkanizmus - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetőleg az emberi tevé­kenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok.- Az üvegházhatás 50 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás adja, aminek fő forrása-az energiaipar, ezen felül nagy szerepe van a metángázok, freonok hatá­sának is - tette hozzá az osztályvezető. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) el­múlt évi adatai rámutatnak: a szélsőséges időjárási viszonyok, hideg- és melegrekor­dok, áradások, hurrikánok a világ minden pontján emberéleteket követeltek. A WMO állásfoglalásának - amelyet az éghajlat 2000. évi állapotáról készített - szintén riasztó adata, hogy évtizedenként közel 3 százalékkal csökkent a 70-es évek óta az arktiszi jégtakaró kiterjedése. A Meteorológiai Világszervezet elmúlt évi összefoglaló adataiból kiderül, hogy a 2000. évben az átlagos globális felszíni hőmérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius-fokkal túlhaladta a 30 éves, az 1961-1990 közti átlagot. Szentmiklóson a barátságról Kunszentmiklós Az elmúlt hét végén 7. alka­lommal megtartott, háromna­pos programon rangos esemé­nyek tanúi lehettek az érdek­lődők. A település szélén lévő helység­jelző tábla mellett felavatták a két testvérvárosét is. Az erdélyi Székelykeresztúr és a németor­szági Blumberg áll ilyen kapcso­latban a szentmiklósiakkal. Az esemény után nemsokára megér­kezett a lengyel Piasecznoi kül­döttség is. Vezetőjük az Országos Szentmiklós Szövetség szomba­ton tartott ünnepi ülésén kinyil­vánította, hogy testvér-települési szerződést szeretnének aláírni. A szentmiklós-találkozón egyéb­ként több mint negyven honi és határon túli település - amelyek Szent Miklós nevét viselik - kép­viseltette magát. Ott volt Habs­burg György, hazánk európai uniós nagykövete is. Sülye Ká- rolyné, az OSzSz elnöke beszá­molt az elmúlt két évi munkájuk­ról. Ez alkalommal adták át a díszpolgári címet is, amit a helyi képviselő-testület Tolvaly Ferenc­nek, a Televízió Rt. elnök-vezér­igazgatójának ítélt oda. Tegnap a Gondos gazda, ren­dezett porta vetélkedő eredmé­nyét is kihirdették. Eszerint az el­ismerést (dobogós sorrendben) Bély Katalin, Rubes Jánosné és Kálmán László kapta. PULAI SÁRA A testvérvárosok képviselői a népek barátságát jelző tábláknál. FOTÓ: P. S. Országos Paprika Napok Kalocsa Ezen a héten a paprika jegyében telnek a napok a városban. A minden évben megrendezésre kerülő Országos Paprika Napok szakmai konferenciájának ismét Kalocsa ad otthont, A magyar fű- szerpaprika tradícióinak és új ki­hívásainak harmonizálása az ez­redfordulón címmel. Csütörtö­kön termelési tanácskozásra és a konferencia megnyitójára várják a meghívott vendégeket a város­háza dísztermébe. A nyitó elő­adást Az agrárágazat időszerű kérdései címmel dr. Vonza And­rás tartja. Majd egész délelőtt folytatódnak a fűszerpaprikával, „Hungária aranyával” foglalkozó előadások. A Szent István Kalo­csai Paprika Lovagrend újabb paprika-lovagokat avat, ünnepé­lyes keretek között. A Kalocsai Paprika Napok elsősorban kultu­rális programsorozat, ami tulaj­donképpen már a hét végén el­kezdődött az országos rejtvény­fejtőversennyel, Alföldi Róbert színművész kiállításának meg­nyitójával, illetve orgona- és trombitakoncerttel. Pénteken a városi sportcsarnokban folklór­gálára várják a vendégeket a ren­dezők. Szombaton lesz a népün­nepély és a főzőverseny az im­már hagyományos helyszínen, a Csajda csárda előtti parkolóban. E napon reggel a helyőrségi fú­vószenekar hívogatja a helybélie­ket, majd ünnepélyes keretek kö­zött kezdődik az V. Paprikás Éte­lek Főzőversenye. A délelőtt to­vábbi részében folklórbemutatók lesznek a Csajda előtti színpa­don. Délután 2-kor gyermekmű­sor kezdődik, ezt követően indul a felvonulás a város utcáin. ■ Iskola és múzeum Dunapataj Az idei Pataji Ősz rendezvényso­rozat keretében iskolát avattak és felújított múzeumot adtak át. Pa­calfőzőverseny is volt. Háromnapos rendezvénysoro­zattal búcsúzott a nyártól Duna­pataj. A már hagyományos Pata­ji Ősz programsorozat pénteken délután kezdődött, Kézdy Éva fazekas és Gaál János múzeumi főrestaurátor A mi millenniu­munk című kiállításának meg­nyitójával. A tárlatot a polgár- mesteri hivatalban tekinthetik meg az érdeklődők. Játszóházi foglalkozásokkal várták a gyere­keket a Petőfi Sándor utcai régi iskola épületében. Itt remek munkák születettek, természetes alapanyagokból. A Patajiak Köre épületében a IX. kalocsai képző­művészeti alkotótábor műveiből válogatott kiállítás megnyitójára is sor került. Majd, szintén a Patajiak Körének épületében bé­lyegkiállítás megnyitóján vehet­tek részt az érdeldődők. Szom­baton reggel ünnepélyes keretek között vette kezdetét a Gyimesi József emlékére rendezett pacal­főzőverseny a Petőfi Sándor ut­cában. Ezt követően igen tartal­mas műsor kertében került sor az ünnepélyes iskolaátadásra, majd a felújított pataji múzeumot is megnyitották a nagyközönség előtt. Itt egész napos program várta a vendégeket, a Könyv Gá­lanapja címmel. A pacalfőzés fődíját ebben az évben a helyi vadászok színeiben induló Kollár Gyula nyerte el. Ő lett a verseny 1. helyezettje is. A 2. helyet Nagy Kálmán szerezte meg, míg a 3. helyen a kunadacsi Tél István végzett. ________________■ üV állami Privatizációs és vagyonkezelő Rt. Hungarian privatization and State holding Company tjj gr KÖZLEMÉNY 1 jBfgf Az ÂPV Rt. hivatalos helyiségében 2001. július 9-én és 10-én megtartott, az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó 9 db ingatlan árverése a következő eredménnyel zárulti Debrecen, Jókai u. 19.. 8090 hrsz. eredményes Csépa, Béke út, 313/1 hrsz. eredményes Hahót, Zrínyi u. 69., 285 hrsz. eredményes Pécs-Cserkút, külterület, 0102 hrsz. eredményes Bátonyterenye, Ózdi út 3., 3810 hrsz. eredményes Tiszakccske, külterület, 0415/20 hrsz. eredményes Mohács, 3751 hrsz. eredményes Mohács, 3747/5 hrsz. eredménytelen Mohács, 3747/16 hrsz. eredményes Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket azÁPV Rt. az árverés nyerteseivel megkölölte, az árverési vevők az ingatlanokat birtokba vették. www.apvrt.hu Megkérdeztük olvasóinkat Mit kezdene a magyar futballal? Werner József (Sükösd): - El­gondolkodnék, hogy szükség van-e ilyen sok profinak neve­zett labdarúgó­ra. Ha rajtam múlna, annak is utánajárnék, hogy miért van üyen kevés néző a lelátókon. Az illetékesek köré­ben választ keresnék arra a kér­désre, hogy szerintük miért van az, hogy a labdarúgóklubok alap­vető fenntartási gondokkal küz­denek, és régóta súlyos pénzügyi gondjaik vannak. Addig nem is beszélnék magyar labdarúgásról, amíg az utánpótlás céltudatos, alulról építkező nevelése orszá­gos szinten megoldatlan. Nagy István (Hetényegyhá­za): - A mostani magyar váloga­tottnak nincs ke­resnivalója sem­milyen világver­senyen, fölösle­gesen kidobott millióknak tar­tom az utaztatásukat. Ez ismét kiderült a selejtezőkön. Vélemé­nyem szerint hazánkban a jelen­legi labdarúgást nem lehet sem magyarnak, sem focinak nevez­ni. Mármint ha Puskásékra és az utánuk jövő néhány generációra gondolunk. Talán az lenne az egyetlen megoldás, ha teljes szemléletváltozás következne be. Nemcsak a játékosoknál, hanem a vezetőknél is. Szentkirályi Tibor Szentkirályi Ti­bor (Kiskunfél­egyháza): - Fö­löslegesnek tar­tom, hogy ren­geteg pénzt be­leölnek a ma­gyar futballba, hisz egyáltalán nem sikeres. Ezt a pénzt inkább más sportágakra kellene költeni. Olyanokra, ame­lyekkel világviszonylatban is az élvonalban szerepelünk. A ma­gyar futballistáknak nem megfe­lelő a hozzáállása a feladatukhoz. Rengeteget keresnek akkor is, ha nem nyerik meg a mérkőzést. Ezért nem is küzdenek igazán a győzelemért. Ennyi pénzért én is kiállnék megmutatni, hogy nem tudok focizni. ■

Next

/
Thumbnails
Contents