Petőfi Népe, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-14 / 215. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰK Ö R 2001. Szeptember 14., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. szeptember 13.) Borsodchem 3500R fi Egis 12105 Ft fi Matáv 616 Ft í! Mól 3 755 Ft­.fi OTP 14 485 Ft fi Richter 16 050 Ft fi TVK 2 360 Ft fi Zalakerámia 1220 Ft fi BUX: 5955,84 +3,62% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX IX. 6-13-IG 66QÍL 6400 6300 6200 pori! 6354,35. 5988.52 ! 6234 4! 595584 ' 5747.75r fe AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 412,51 Cseh korona 7,47 Euró 255,03 Német márka 130,39 Osztrák schilling 18,53 Lengyel zloty 66,40 Svájci frank 169,44 Szlovák korona 5,88 USA-dollár 281,27 A gazdaság túléli a terrort Budapest A nemzetbiztonsági kabinet azt a feladatot bízta a Gazdasági Mi­nisztériumra, készítsen gyors felmérést arról, hogy az Egye­sült Államokban bekövetkezett drámai események rövid és kö­zéptávon hogyan hatnak a világ- gazdaságra és Magyarországra. Matolcsy György beszámolt ar­ról, hogy minden rendelkezésre álló információ összegyűjtése után úgy tűnik, a tragédiának az Egyesült Államok gazdaságára csak néhány hétre, hónapra kor­látozódik, az Európai Unióra és Kelet-Ázsiára viszont nem lesz számottevő hatása. Hozzátette: a világgazdaság növekedésének lassulását a bel­ső fogyasztás, a lakásépítések és a közlekedési infrastruktúra-be­ruházások élénkülése ellen­súlyozni tudja. A GM gyorsfel­mérése alapján a miniszter azt üzente a magyar üzleti szektor­nak, hogy folytassa, illetve indít­sa be új beruházásait, és kap­csolódjon rá az EU-ban jövőre beinduló új gazdasági hullámra, ami a világgazdaság motorja lesz a következő évtizedben. _______________________________________IKTI Költségvetés: terv szerint Budapest Az államháztartás augusztusi adatai szerint a költségvetés a tervezettnek megfelelően ala­kult, semmi rendkívüli nem tör­tént, amely akár a kiadási, akár a bevételi oldal egyensúlyát fel­borította volna. Az államháztar­tás hiánya 202,4 milliárd forint volt. A központi költségvetés deficitje 33,1 milliárddal, a tár­sadalombiztosítási alapoké pe­dig 19,3 milliárd forinttal nőtt az elmúlt hónapban, miközben az elkülönített állami pénzalapok 1,3 milliárdos többletet halmoz­tak fel ez idő alatt. így az eltelt nyolc hónap alatt a társadalom- biztosítási alapok hiánya 83,8 milliárd forintot tesz ki, ami az előirányzatnak a nyolcszorosa. A költségvetésnek egyébként a vám- és importbevételekből származott a legtöbb bevétele (82 milliárd forint), ami 20 szá­zalékkal haladja meg az előző év azonos adatát. tes. j.i Olcsóbbak a használt autók Adó helyett katalógusárhoz kötött díjat szorgalmaznak az importőrök Az elmúlt egy év alatt átlagosan 10 százalék­kal csökkentek a használtautó-árak a magyar piacon. Szakemberek a jelenséget elsősorban az importban elterjedt alulszámlázással ma­gyarázzák. Az értékcsökkenés különböző mértékben jellemzi az egyes márkákat. A HASZNÁLTAUTÓ-KERESKEDŐK BECSÜLT FORSALOMMEGOSZLÁSA 2000-BEN 13%: 1.5-2 millió Ft fölötti nagyobb értékű autók 20%: 200 e-1 millió FI közötti 10 felelti autók 63%: 1-1,5 millió R közötti 6-9 éves autók . Budapest____________ A gépjármű tényleges értékénél alacsonyabb vámérték megállapítása érdekében nagyon gyakori, hogy az importőrök - legyenek azok cégek vagy magánszemélyek - alulszámlázott autókat hoznak be. A forgalomnövekedés ér­dekében mesterségesen nyomott árak kihat­nak az új járművek forgalmazására is, ugyan­is a márkakereskedők a korábbinál alacso­nyabb árat kínálnak az ügyletbe beszámított használt autóért. Ezért számos ügylet hiúsul meg amiatt, mert a tulajdonos magasabb árra számít autója beszámításakor. A gyakorlatban nem ritka az az eset, hogy az elfogadott Eurotax listaárral szemben an­nak mindössze 10-20 százalékát tüntetik fel az importőrök az igazoló számlákon. Bár ilyen mértékű eltérésnél a vámhatóság vizsgálat in­dítására jogosult, ez sok esetben mégsem visszatartó erejű. Az egy év alatt bekövetke­zett árcsökkenés nem egyformán jellemez minden márkát. Továbbra is őrzik meglehető­sen magas értéküket a német autók, és egyes távol-keleti típusok. Az új autókat értékesítő márkakereskedők mellett működő nagyobb használtautó-forgal­mazók az ellentmondás feloldása érdekében a behozott autókat most terhelő 10-32 százalék között mozgó fogyasztási adó helyébe egy re­gisztrációs díj bevezetését javasolják. Ennek alapja pedig nem a számlákon szereplő ár, ha­nem az Eurotax katalógusár lenne. Miután meglehetősen sok magánszemély is hoz be az országba használt autót, ezért en­nek a kategóriának a forgalmáról csak becsült adatok állnak rendelkezésre. A Magyar Gép­járműimportőrök Egyesületének - ez a szerve­zet tömöríti a hivatalosan működő, használt autókat behozó cégeket - kalkulációja szerint • két évvel ezelőtt mintegy 210 ezer, tavaly pe­dig 260 ezer körüli használt autó került új tu­lajdonoshoz Magyarországon. Ez utóbbi mennyiség körülbelül duplája a 132 ezres új­2%: 100-200 ezer R közötti «olt szocialista autóit autó-értékesítésnek. A már korábban forga­lomban lévő eladott használt autókból tavaly mintegy 16 ezer származott közvetlenül kül­földről. A használtautó-forgalom igen jelentős részét a középkategóriás, 1-1,5 millió forint értékű, középkorú járművek teszik ki. Ebben elsősorban olyan márkák találhatók, mint a Toyota, a Honda, illetve Európából a Volks­wagen, a Ford, illetőleg az Opel. Ezekhez ké­pest viszonylag alacsony az olasz és a francia márkák részesedése. A volt szocialista márkák - Ladák, Wartbur­gok, Trabantok, Polski Fiatok - ma már meg­lehetősen ritkán kerülnek be a kereskedések­be. Ugyanakkor a velük lebonyolított forga­lom mégis jelentős, ezek az autók főként ma­gánértékesítés formájában jelennek meg a vá­sárokon, illetve a szabad piacon. Ami az új au­tók piacát illeti, a korábbi évekhez képest ta­valy némileg nőtt a forgalom. Az eladott dara­bok számának tanúsága szerint Magyarorszá­gon a legkeresettebb márka - a hazai gyártá­sú, illetve itt értékesített Suzukikat nem szá­mítva - az Opel, amit a Volkswagen és a Renault követ. A legtöbb vásárló az alsó kö­zépkategóriához tartozó járműveket részesíti előnyben, ugyanakkor a legkevesebb autó - szám szerint alig 100 - a kimondottan nagy ér­tékű, luxuskategóriát képviselő személy­autókból fogyott. A kereskedők egyöntetű véleménye szerint a magyar családok javuló anyagi helyzete - a korábbi évekhez képest már nem mindenki­nek megterhelő a szükséges forrás előteremté­se -, illetve a kedvező kamatozású vásárlási, lízingelési konstrukciók egyaránt hozzájárul- tak a forgalomnövekedéshez.______________kj. Nagyüzemben is készül jó bor Egy terméket jól eladni csak kiváló marketinggel lehet Narancshéjra emlékeztető íz fűszeres zamatokkal. Megjelené­se elegáns, világossárga, kristálytisztán gyöngyöző a pohár­ban. „Hilltop-stílusa van”, teszi hozzá Kamocsay Ákos borász. Az 1997-es évjáratú fűszeres tramini egyike az idei országos borverseny tizenegy aranyérmesének. Áz aranyéremeső mel­lett még öt ezüstérmet, valamint a legeredményesebb nevező­nek járó vándordíját is megkapta a Neszmély-Hilltop Rt. Neszmély A dobogós borok között olyano­kat is találunk, amelyek a nem­zetközi piacokon is komoly elis­merést szereztek. Ilyen például a tavaly a franciaországi Char- donnay Világbajnokságon bronz­érmes, 1997-es évjáratú Char- donnay. Vagy a „szűz” termésből készült Virgin Vintage Char- donnay (1999), amely tavaly Lon­donban, a Wine Challenge Vintage-n, és idén Olaszország­ban a Vinitalyn bronzérmet nyert. De említést érdemel a Riverview borcsalád fehér­bora, amely 2001-ben a BBC Food and Drink programjá­ban - vakkóstolgatás alapján - első helyezést ért el. A bor­famíliát merész, fiatalos ízvilága miatt főként fiata­labb fogyasztóknak, illetve az ausztrál, új-zélandi stí­lusú borok kedvelőinek szánták. Kamocsay Ákos 1997- ben Nagy-Britanniában, 1999-ben Magyarorszá­gon nyerte el az Év bor­termelője címet. A Nesz­mély-Hilltop főborászát kérdeztük a magyar bo­rok sikeréről, illetve a si­ker útjában álló akadá­lyokról.- Szakmai körök­ben úgy tartják, hogy igazi, jó, bor csak családi pincékben ké­szülhet, ahol a borász figyelemmel tudja kísérni a bor érésének minden rezdülését.- Ha képesek vagyunk a terme­lőket arra ösztönözni, hogy kivá­ló minőségű szőlőt termeljenek, és abból mi, borászok a legkor­szerűbb technológiákat alkal­mazva nagy odafigyeléssel készí­tünk bort, akkor nagyüzemekben is lehet kiváló „nagy” borokat készíteni.- Lehetne-e a magyar borokkal forradalmat csinálni a nemzet­közi piacokon?- Jól eladni egy terméket csak nagyon jó marketinggel lehet, ez pedig rengeteg pénzt emészt fel. Az egész országról kialakult képnek olyannak kell lenni, hogy a külföldi bor- fogyasztók elhiggyék: Ma­gyarországról jöhet jó ter­mék, és az megéri az árát. E I nélkül borzasz­tó nehéz átütő sikereket elér­ni. Nagyon szi­gorúnak kell lenni magunk­kal. Nem sza­bad megenged­ni, hogy gyen­gébb minőségű magyar bor is Kamocsay Ákos: 1946. június 21-én, Veszprémben szüle­tett. Budafokon vé­gezte el a borgazda­sági technikumot. A Kertészeti Egyetem után 1970-től a Mó­ri Állami Gazdaság­ban dolgozott fő­borászként, majd 1993 óta a Hilltop Neszmély Rt.-nél. odakerülhes- sen a polcra, mert az a töb­biek munkáját, végső soron az országról kiala­kult képet ront­ja. Ehhez szemléletvál­tásra van szük­ség a szakma egészében.- Mi a jó bor sikerének titka?- A korszerű technológia és a jó alapanyag. Igyekszünk a lehető legjobb minőségű sző­lőt telepíteni. Ez borzasztóan nehéz, mert csak állami tá­mogatással lehetséges - egy hek­tár ültetvény telepítése 3-6 millió forint -, és sokszor nem kapjuk meg azt az összegű állami támo­gatást, amit igényeltünk, illetve amit szeretnénk megkapni.- Tehát önök is észlelik az ága­zatban a jövedéki törvény bonyo­lult volta, valamint az idei nagy termés és alacsony felvásárlási árak miatt jelentkező feszültséget. Mi lehetne a megoldás?- A gazdákat át kell segíteni a pillanatnyilag fellépett nehézsé­geken. Egyszerűsíteni kell a jö­vedéki törvényt, preferálni a mi­nőségi szőlő- és bortermelést. Az eddiginél nagyobb összegek­kel kellene támogatni az ex­portpiacon jelenlévőket mindaddig, amíg haté­kony munkával olyan gazdaságosságot tudnak elérni, hogy a saját lábu­kon megálljának. ÚJVÁRI GIZELLA Felemás vadászszezon A bikák inkább csak „nyekeregnek”• Másfél hét van még hátra az igazi szarvasbőgésből FOTÓK: PETŐFI NÉPE/LÖRINCZI, SOMOGYI HÍRLAP/LANG _________Dunántúl_________ Délnyugat-Dunántúlon él hazánk és Közép-Európa leg­jelentősebb gímszarvasállo­mánya. Az idei vadászati sze­zon mégis felemásan indult, a bikák bőgés helyett inkább csak nyekeregnek, és sok külföldi vendégvadász távo­zik üres kézzel. Somogy megye egyik legna­gyobb vadgazdálkodó cége, a Lábod-Mavad Rt. vezérigazgató­ja, Galamb Gábor azt mondta:- Július 20. óta már igazi bő­gés hallható a területen, s a java csak most kezdődik. Ilyenkor már előkerülnek az igazán nagy bikák is. Az agancsfelrakás jó, eddig mintegy húsz bika esett, és a trófeák között van 11-12 ki­logramm feletti is. Másfél hét van még hátra az igazi szarvas­bőgésből, előzetesen nehéz a szezont megítélni, ám a tavalyi évnél már jobban állunk. Kö­szönhető ez a szerencsének is, de inkább a következetes selejte­zésnek és munkának. A vadász­házaink tele vannak külföl­diekkel, igazi nagyüzemként működünk. Varga Ernő, Zala megye fő­vadásza szerint a szarvasbőgés mindig hullámzó intenzitású. A hűvösebb idő beálltával erősöd­ni szokott, bár idén a szep­tember elejei rossz idő in­kább elvette a bikák bőgési kedvét.- Még nem találtak re­kordtrófeát a bírálók, de ke­vés külföldi vendégvadász ment haza üres kézzel. Az agancsok fajsúlya jobb, mint az elmúlt években. Kissé túlnépesedett a tarvad, sok a te­hén, ez is befolyásolja a bőgés intenzitását, hiszen ha sok a te­hén, nem bőgnek olyan jól a bi­kák. Az erdők vadeltartó képes­sége miatt is csökkenteni kell a tarvadállományt. Ugyanakkor megfelelő mennyiségű és korú bikával rendelkezünk. Az elmúlt években az érmes trófeák aránya Délnyugat-Dunántúlon Zala me­gyében volt a legjobb. Odafigye­lünk az állományszabályozásra, valamint érezteti hatását a jobb élőhely, a nagyobb kiterjedésű tölgyesek és bükkösök. Baranya megyében is gyen­gén indult az idei bőgés. Bár Gondos Gyula, a vadászkamara titkára szerint a java bőgés a so­mogyinál tíz nappal később, szeptember 16-a körül indul, és mintegy nyolc tíz napig tart.- A Duna és a Dráva között várható egy-egy rekordnagyságú trófea. A mecseki állomány gyengébb, mint a somogyi vagy a Dráva menti. A bőgés elején sajnos sok külföldi vendég távo­zott üres kézzel. Ennek a zord időjárás is az oka, hiszen eseten­ként lehetetlen volt kimenni a te: rületre. Akik ezután érkeznek - főként a visszatérő vendégek - már nem mennek haza bika nélkül. SZARKA Ár NES Alacsony agrárjövedelmek A minimálbérhez kompenzáció szükséges ________Budapest_________ A minimálbér-emeléssel egy­idejűleg az agrárágazatban megfelelő kompenzációra van szükség - nyilatkozta lapunk­nak Bereczky András, a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének főtitkára. A MEDOSZ képviselője elmond­ta: a nemzetgazdaság ágazatai között jelenleg is a mezőgazda­ságban a legalacsonyabbak a bé­rek. A minimálkeresetek 25 500 forintról 40000 forintra emelése idén felemésztette a vállalatoknál a bérfejlesztésre rendelkezésre ál­ló keretekat, ezért a munkaadók csak korlátozott mértékű fizetés- emelést tudtak adni a negyven­ezer forint feletti keresettel ren­delkező dolgozóknak. A tervezett minimálbér-emelés is azt jelenti, hogy az ötvenezer forint és az e fölötti keresettel rendelkezők szá­mára nem, vagy csak minimális bérfejlesztési lehetőség marad jövőre. Ezért a szakszervezetek a mi­nimálbér-emeléssel egyidejűleg megfelelő mértékű kompenzáció­ra tartanak igényt. A tervezett 2 százalékos tb-járulékcsökkentést keveslik, ezenkívül a fix összegű egészségügyi járulék mérséklé­sét, illetve megszüntetését tartják indokoltnak. Évek óta szorgal­mazzák, hogy a földművelésügyi tárca az agrártámogatásokon be­lül állítsa vissza az 1998-ban egy évig működött foglalkoztatási tá­mogatást. Kedvezően hatott ugyanis a bérgazdálkodásra, hogy a munkáltatók minden munkavállaló után havonta 3000 forint kedvezményt kaptak. A MEDOSZ a munkaadókkal együtt szeretné elérni, hogy jövőre a mi­nimálbér újraemeléséből szárma­zó 100-150 milliárdra becsült költségvetési többletbevételnek legalább a felét a kormány kom­penzációként visszajuttassa a „munka világának". _______iujvárd

Next

/
Thumbnails
Contents