Petőfi Népe, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-30 / 202. szám
10. oldal - Petőfi Népe IPAR, PÉNZ, INFRASTRUKTÚRA 2001. Augusztus 30., csütörtök ; - MIMIM Az euro atyja Corvin-láncot kapott Alapkérdés, hogyan éli át a magyar gazdaság az európai konjunktúra lelassulását Alapvető kérdés, hogy a magyar gazdaság hogyan éli át a lelassuló európai konjunktúrát - mondja Lámfalussy Sándor. A 72 éves, nemzetközi hírű bankár és közgazdász egyike volt azoknak, akik a múlt héten a Corvin-láncot átvehették. Tanácsaira nemcsak a hazai pénzügyi vezetés figyel, őt tartják a világban az „euró atyjának” is. Budapest Lámfalussy Sándor Kapuváron született, (Mordban diplomázott, később tagja volt a brüsszeli bank igazgatóságának, majd a baseli Központi Fizetések Bankjának elnöke. 1994-és 1996 között az európai közös jegybank elődjének számító Európai Monetáris Intézet igazgatója volt. És ha akkor elvállalta volna, az eurót, mint készpénzt bevezető mai Európai Központi Bank elnöke is lehetett volna. A bankár itthon is aktív: a kormányfő tanácsadói köréhez tartozik.- Ismerik a nevét és a munkásságát világszerte. A kitüntetések sorában hova helyezi most a Corvin-láncot?- Föltétlenül az elsők közé. Ez egy igen nagy megtiszteltetés és van valamilyen történelmi perspektívája. Mátyás király időszaka az a kor, amikor Magyarország behozta hátrányait és nemcsak teljesen beépült Európába, hanem akkor már az élvonalba került. A magyar reneszánsz megelőzte a franciát vagy a németalföldit majdnem 50-60 évvel, és ezért számomra szimbólumot jelent.- Önt az euró atyjaként szokták emlegetni. Január elsejétől az euró készpénzként is fizetőeszköz lesz. Ön vezényelhetné ezt a folyamatot. Nem bánja, hogy nem ön teszi?- Sokan tették fel ezt a kérdést: nem bánom-e, hogy nem akartam felújítani a második mandátumomat és ezzel lehetetlenné tettem, hogy a központi bank elnöke legyek. Azt mondtam akkor és ezt ma is vallom, hogy nem lett volna tisztességes a részemről 69 éves korban elfogadni egy nyolcéves mandátumot. Nem sajnálom ezt a döntést, de sajnálom, hogy az a korom van, ami a korom.- Készpénzként jó startja lesz az eurónak?- A készpénzforgalom a fizetési forgalomnak egy nagyon kis százalékát teszi ki. Ennek pszichológiai jelentősége van, tudniillik az állampolgár számára most lesz az euró valóban az európai pénz. De már ’99 január elsejétől kezdve az euró lett a monetáris unió tagállamainak pénze.-De ez számlapénz volt csak. Viszont az átlagpolgár most találkozik azzal, hogy nem márkával, frankkal fizet, hanem euróval. Azért ez fontos lépés, nem1- Persze, a lépés fontos, de a bankok közötti pénzforgalom teljesen euróbán történik. Az összes új államadósságot ’99 óta euróbán finanszírozzák. A belga, német, olasz, francia államkötvények, meg az ösz- szes tőzsdék euróbán vannak számítva. Tehát az egész pénzügyi forgalom önmagában már euróbán zajlik. Nem mondom azt, hogy ez a mostani lépés nem lesz változás a polgár számára, de nem hiszem, hogy nagy problémákat fog okozni. Lesznek kisebb bosszúságok - ez természetes. Tudniillik rövid idő alatt kell kicserélni a meglevő fizetési eszközöket. Mindenki morogni fog, de aztán az emberek rájönnek arra: „ez milyen előny nekem!” El fog tűnni az, hogy ha megyek Franciaországba, mindig kell francia frankot magammal vinni. Ez hihetetlen különbséget fog jelenteni az emberek számára.- Az átváltásból mindig veszteség származott. Emlékszem, ön azt nyilatkozta, hogy 100 belga frankkal engedtek el egy embert és körüljárta az uniós országokat. Hogy volt ez?- Nem emlékszem rá pontosan, hogy mit vesztett, de elvesztette körülbelül a felét az átváltásból. De nemcsak ez lesz újdonság, hanem, hogy az árak összehasonlítása, az árkülönbségek meg fognak szűnni.- Egyet lehet-e érteni azzal, hogy az euró egyik nagy vizsgája lehet az is, hogy azok a jegybanki tartalékok, amelyek most márkában vannak nagyon sok országnál, vajon euróbán lesznek-e?- Igen. A jegybankok tartalékpolitikája fontos dolog és meg kell nézni, hogy az hogy fog alakulni. Ám ennél fontosabb a magán- gazdaságok euróhoz való viszonya. Tehát, hogy a nagy nemzetközi vállalatok miben tartják a tartalékaikat és miben adósodnak el. Ez mennyiségi szempontból sokkal többet jelent, mint a központi bankok tartalékpolitikája. Én ettől nem félek.- Az átállás - ami nagyon sok apró részletből tevődik össze és ezért történelmileg páratlan -, meddig tarthat?- Ez néhány hét alatt rendbe fog jönni.- Negatív forgatókönyvvel nem számolnak?- Nem.- Hogy ítéli meg most a magyar gazdaság és pénzügy helyzetét, lát-e valami veszély- forrást?- Eddig jól mentek a dolgok. Az alapvető kérdés, amire nekem nincs válaszom, hogy milyen mértékben tudja a magyar gazdaság és főképp az ipar átélni a lelassuló európai konjunktúrát. Ez már két évvel ezelőtt na-' gyón jól sikerült, és azt hiszem, sikerülhet megint. De ez egy kérdőjel... Az exportstruktúra lényegében megváltozott. Az ilyenfajta exportnövekedés nem történhetett volna meg anélkül, hogy ne lett volna egy igen erőteljes termelékenységnövekedés az iparban. Már az ötödik, hatodik éve, hogy évente több mint 10%-kal növekszik. (Lámfalussy) Eljön az államtitkár tárgyalni a szőlőtermelőkkel Kiskőrös Önköltség alatti szőlőfelvásárlási árak várhatók az alföldi borvidékeken. Ez sok termelő számára egyenlő a biztos tönkremenéssel. Ennek megelőzésére - mint megírtuk - Kiskőrösön megalakult a Kistermelők Szervező Bizottsága. Elnökéül Zsikla Győző országgyűlési képviselőt választották. A bizottság megfogalmazta követelését. A fehér szőlőknél 50, a kék szőlőknél 80 forintos kilónkénti védőárat kíván elérni, azonnali állami intézkedésekkel. Konkrét javaslatokat is leírtak levelükben, amelyet a napokban Kékkői Zoltán politikai államtitkárnak küldtek az FVM-be. Ezek a következők: 300 ezer mázsa fehér szőlő állami felvásárlása lepárlási céllal, 50 forintos áron, a vörösborok exporttámogatásának felemelése literenként 40 forintra, a vörösbor importjának azohnali beszüntetése, kölcsön biztosítása kamatmentesen és minimum 50 százalékos állami garanciával azoknak a szőlőfelvásárlóknak, akik védőáron vásárolják fel a szőlőt. Mindez mintSzeged A szegedi konzervgyárban hónapokon belül újraindulhat a termelés. Tarnóczi László, a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) sajtószóvivője mondta ezt el. Az MFB igazgatótanácsa úgy egy 2,5 milliárd forint állami támogatásból oldható meg. A Kistermelők Szervező Bizottsága kéri a jégkárok enyhítését, a bor jövedéki szabályok azonnali visszavonását, mivel azok a gyakorlatban megbuktak, továbbá gyakoribb ellenőrzéseket a kereskedelemben és szigorúbb büntetéseket kíván a borhamisítás visszaszorítására. Zsikla Győző tegnap elmondta lapunknak: tüntetéseket nem tervez a bizottság, de nem zárható ki, hogy a feszültségek, ha fel nem oldják őket, oda vezethetnek. Azt is elmondta a képviselő, hogy Kékkői államtitkár úr vasárnap eljön Kiskőrösre és elmondja, miként tudja segíteni a szőlő- termelőket az FVM. Tegnap Zsikla Győző levelet írt a pénzügyminiszternek is, amelyben tájékoztatja a termelők helyzetéről és segítséget kér. Arra kéri Varga Mihályt, hogy ha lehetséges, tájékoztassa az államtitkárt kiskőrösi útja előtt, hogy mi a válasza a Kistermelők Szervező Bizottságának követeléseire. A szőlőtermelők fórumát az államtitkár részvételével vasárnap 16.30-tól tartják Kiskőrösön, a művelődési házban. A.T.S. döntött, hogy a Szeged város vezette konzorciumnak adja el a- szegedi konzervgyárat. A gyár- megvásárlására július 6-án nyúj- tott be pályázatot a tulajdonos ; MFB-hez a konzorcium. Értesü- t lések szerint 1,2 milliárd forintot i kínáltak a konzervgyárért. ■ amf A Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar KECSKEMÉTI FŐISKOLA 2001 szeptemberétől (2 féléves) nappali és (3 féléves) levelező tagozatos szakmérnöki képzést indít kJ'A KM I Itk'OKl í* Ali OK'. A jelentkezés feltétele: műszaki felsőfokú diploma. A képzéssel kapcsolatban részletes tájékoztatást a tanulmányi osztály ad. Telefon: 76/516-300 10ie03 UTíTlUTflTl @®D3§