Petőfi Népe, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. Augusztus 3., péntek Nézőpont Géczy Zsolt_____ Egészséges Baján és környékén nyilván sokan csak mosolyognak azon a meg­állapításon, miszerint kevés halat eszik a magyar. Szó mi szó, a régió polgárait a legnagyobb rosszindulattal sem lehet azzal gya­núsítani, hogy kevés halétket fogyasztanak. Sőt, itt kérem a minő­ségre sem lehet panasz. Hogyan is lehetne, amikor szinte minden háztartás ura meg van győződve arról: ő főzi a világ legfinomabb halászléjét és az övé a legízesebb a ressre sült törpeharcsák csa­ládjában. Baja térségében így van ez rendjén. Pénteken rántott márna, szombaton harcsapörkölt túrós csuszával, vasárnap ponty­halászlé. A hagyomány apáról fiúra száll, nem kell félni attól, hogy egyhamar leül a bajai halfogyasztás. Az ország más részein ugyanakkor nem fogy a hal. Miért, ki érti? Nagy valószínűséggel apró pénzügyi gondok is közrejátszanak ebben. Az élővizektől távol eső, mesterséges horgásztóval sem bí­ró településeken borsos ára van a halnak. Ha egyáltalán jut belőle oda. De egyre többet kell fizetni például a Duna mentén is. Régen nem igaz már, hogy szegény ember étke a hal. Nagy baj, hogy nemcsak az emberek, hanem a folyók is szegényednek. Sajnos egyik sem rendelkezik olyan bő ál­dással, mint mondjuk a 70-es években. Egy-így halfajta már leginkább csak a pecások ál­maiban létezik, fogni esetleg mutatóban lehet. Panaszkod­nak a kishalászok is. Akad ugyan egy-egy pöpec példány, ám egyre többször megesik, hogy üres marad a háló. Pedig a Duna vízminőségét jónak mondják. In­ni és főzni ugyan nem ajánlatos belőle, de a halfogyásnak oka nem lehet. Sokan a madarakat, főleg a kárókatonákat okolják az ártérben. Persze nyilván nem szegény madarak, s talán nem is a pénztelen­ség az oka annak, hogy az országos halfogyasztás fejenként mind­össze három kilónyi egy évben. Talán sokkal inkább az, hogy so­kan még nem ismerték fel: a különféle halak lehetőséget adnak egészséges és egyben ízletes étkek egész sorának elkészítésére. Receptek megszámlálhatatlan sokasága áll rendelkezésre. Magyar- országon 2002 a hal éve lesz. Tornázzuk fel azt a három kilót mondjuk a kétszeresére, vagy esetleg a háromszorosára. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés pályázatot ír ki a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Gyermekotthona (Bácsalmás) igazgatói állásának betöltésére az alábbiak szerint: A munkahely neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Gyer­mekotthona Cím: 6430 Bácsalmás, Hősök tere 12. A vezetői megbízás feltételei: • büntetlen előélet; • legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, illetve a közoktatás te­rületén végzett munkakörben szerzett szakmai gyakorlat; • az intézményben fennálló határozatlan időre szóló kinevezés, illetőleg a vezetői megbízással egyidejűleg felsőfokú végzett­ségű vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkakör­ben történő határozatlan időre szóló kinevezés; • felsőfokú pedagógus vagy felsőfokú szociális szakképzettség. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a pályázó szakmai életrajzát, • hatósági erkölcsi bizonyítványát, • az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, • az iskolai végzettséget igazoló okiratok hiteles másolatát. A megbízás határozott időre szól: 2001. október 1-jétől 2007. augusztus 15-éig. Az alapilletmény és a vezetői pótlék a közalkalmazottak jogállá­sáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján kerül meghatározásra. A pályázat benyújtásának határideje: 2001. augusztus 25. A pályázat elbírálásának határideje: 2001. szeptember 30. A pályázatot a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökéhez kell 1 példányban benyújtani (cím: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.). Az intézmény tevékenységéről információk beszerezhetők a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Hivatalnál Farkasné Péter Ágnes főtanácsosnál, a 76/513-836 telefonon. Endre Sándor a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke I 102669 Nagy baj, hogy a folyók is szegényednek ínyencfalatok Falumúzeum a szélmalomban Múlt hét óta nagy a sürgés a pálmono- stori Bagi-féle szélmalom körül. Az új tu­lajdonosok: Alain Guillon matematikata­nár és édesapja, Joel Guillon, nyolc fran­cia és ugyanennyi magyar egyetemista és főiskolás közreműködésével megkezdték az öreg épület felső felének felújítását. PÁLMONOSTORA Helyreállítása után Pálmonostora és a ma­lom történetét, tárgyi emlékeit bemutató múzeumot rendeznek be a malomban. Az erdő mélyén eldugott szélmalom évtize­dekig a Bagi családé volt. A második világ­háborúban alkatrészeit elhordták. Bagi Fe­renc még így is húsz évig működtette. Vé­gül a helyi téesz tulajdonába került és telje­sen tönkrement. A rendszerváltás után Bagiék visszakapták földjeiket, a malmot azonban nem. A rendezetlen tulajdonjogú malom híre valamilyen úton-módon eljutott a franciaországi Tonnerre-ben élő Alain Guillonhoz. A legényember számtantanár édesapjával azonnal útra kelt és nem nyu­godott, amíg meg nem találta. Hosszas hu­zavona után Laczkó Róbert polgármester közreműködésével Alain Guillon végül is megvásárolta az öreg épületet. A tanár és édesapja elbontotta a korhadt belső szerke­zetet, közben elkészíttette az épület felújítá­si terveit, megrendelte a szükséges lucfe­nyőt és építőanyagot. (A lucfenyő gyantája elűzi a szút és a többi farágó rovart.) Miu­A fiatalok vakolnak, falaznak, maltert kevernek. ■ tán minden együtt volt, nyolc francia és ugyanennyi magyar egyetemista közremű­ködésével megkezdték a szélmalom külső részének felújítását. A félig elkészült munkát idén egy másik csapat folytatja. A fiatalok, akárcsak tavalyi elődeik, önként ajánlották fel közreműkö­désüket, anyagi ellenszolgáltatást nem kér­tek. A táborozást a segítségnyújtáson túl ki­váló kapcsolatteremtő és nyelvtanulási le­hetőségnék tekinti mindkét csoport. Mun­kájukat, ellátásukat számos kisebb-na- gyobb cég, illetve vállalkozás támogatja. A napi kétszer háromórás „munka” mellett a fiatalok sokat kirándulnak, játszanak, is­merkednek szűkebb és tágabb környeze­tükkel. Az öreg épület felső része vályogból, alja többnyire kiégetetlen téglából készült. A nedvességtől elmállott nyers téglákat bon­tásból származó, korabeli égetettekkel he­lyettesítik. Hajdan a vakolatba nem kever­tek cementet. Ezért most sem tesznek bele. A felújításhoz használt, homokból és mész- ből készült habarcsban csak a mész arányát növelik. Alain Guülon szerint: „A malom olyan, mint a nő. Elég egyszer látni ahhoz, hogy életre szólóan beleszeressen az ember.” A tanár mielőbbi vágya, hogy felújítva lássa a régi malmot, melyben Pálmonostora és a malom történetét bemutató állandó kiállítás kap majd helyet. Nem szeretné viszont, ha „a francia malmának” neveznék. Mint mondta, nem az a fontos, kié a malom. Az egésznek az a lényege, hogy két, egymástól távol élő nép, kultúra találkozik és összefog egy nemes ügy érdekében. Ezért a malom maradjon a községé és idegenforgalmi lát­ványosságként szolgálja Pálmonostora fel­lendülését. SZÁSZ ANDRÁS Égett a tartály a parkettagyárban A tűzoltók megakadályozták a tűz tova­terjedését. FOTÓ! B.J. Kecskemét Tegnap délután kigyulladt a Ha­lasi úti Graboparkett épületéhez tartozó lakk-porkamra. Ezúttal az új, EU-s normáknak megfele­lő tartály égett ki. A tűz kialaku­lása eddig tisztázatlan, de való­színű, hogy a hőség is közreját­szott annak fellobbanásában. A kecskeméti tűzoltóknak gyors és összehangolt munkával sike­rült meggátolni a tűz továbbter­jedését. Képünkön az oltás utó­munkálatai láthatók. Sok csatorna Lajosmizse Bács-Kiskun megye a kívá­natos mértéknek csak ötven százalékában csatornázott. Bár az utóbbi időben egyre több helyen valósultak meg ilyen beruházások, s jó né­hány településen - mint pél­dául Izsák, Orgovány, Ágas­egyháza, Tass, Szalkszent- márton, Solt - átadás előtti állapotban vannak, de még mindig van mit bepótolni. A csatornázás tudvalévőén drá­ga mulatság, ezért ez esetben is összefogással nagyobb ered­mény érhető el. Erre jó példa - mint Szekeres István, a Bácsvíz Rt. elnök-vezérigazgatója tájé­koztatta lapunkat - a 13 telepü­lést érintő kistérségi együttmű­ködés. Vagyis a terv szerint há­rom város tisztítóművéhez csat­lakoznak a települések csator­nahálózatai. (Tiszakécskén öt, Kecskeméten öt, Lajosmizsén három település szennyvize ke­rül a tisztítóba.) A jelenlegi cél a 60 százalékos csatornázottság el­érése, bár az uniós norma ennél jóval magasabb arányú. Ám a szakma és az illetékes tárcák képviselői is jól tudják: az állampolgárok nehezen viselik a rájuk eső közműberuházások költségeit. Ugyanúgy szűkösek az önkormányzati kasszák is. Ezért kellene még LAKOSSÁGI SZENNYVÍZCSATORNA-BEKÖTÉSEK KÖLTSÉGMEGOSZLÁSA LAJOSMIZSÉN állami támogatás: lakosság: 4,6 millió 4,6 miliő Forrás: polgármesteri hivatal, Lajosmizse gyen megterhelő, erre szintén kedvező alkut kötött az rt. és a vá­ros vezetése. Vagyis a 90 ezer fo­rintos munkáért az ingatlantulaj­donosoknak csak 25 ezret kell majd fizetni. Ezzel a tisztítóakna már telekhatáron belül lesz, ahon­nan a hálózat lakásba juttatása a gazda feladata. A vizesek díjmen­tes szakfelügyeletet adnak. Egyébként - mint azt a napi­renddel kapcsolatosan többen megfogalmazták - a Bácsvíz és a városvezetés együttműködésé­nek „gyümölcsét” kár lenne nem elfogadni. Ugyanis a környezetter­helési díjat, magyarul a bírságot előbb-utóbb bevezetik hazánk­ban is. Persze ez „csak” pénzbeni büntetés. A szennyező anyagok károsító hatása forintokban, de még euróbán sem mérhető. PULAI SÁRA állami és uniós pénzekre is szükség van. Ugyanis magyar jövedelmek mellett európai szintet - támo­gatások nélkül - elérni szinte egyenlő a lehe- tétlennel. Lajosmizsén a napokban a képviselő-testü­let tárgyalta a la­kossági szenny­vízcsatorna-bekötések támogatá­sát. Ahogyan az előterjesztésben is szerepelt, a meglévő vezetékek 60 százalékos kihasználtságának elérése céljával a Bácsvíz 2001 szeptember és 2002 május között akciót szervez, amelynek sikeré­hez önkormányzati támogatás is kell. Nos Lajosmizsén már csak a lakosságon múlik a dolog. Itt egyébként régen kiépült a gerinc­vezeték, a hálózat a település egy­negyedét fedi le. A tisztító kihasz­náltsága mindössze 51 százalé­kos. A számítások szerint a ráköt­hető 338 lakásból reálisan 220 ingatlan bekötése várható. Ennek költsége meghaladja a 18 millió forintot. Ehhez járul hozzá a vá­rosvezetés, a Bácsvíz, és számíta­nak állami támogatásra is. Ám a lakosságnak is a pénztárcába kell nyúlni. Hogy ez minél kevésbé le­KsH BANK Tetszőleges célra felhasználható kölcsönök, kedvező feltételekkel! Vezér Személyi Hitel: Jelzálogfedezet mellett nyújtott kölcsön vállalkozóknak is Futamidő: maximum S év Igényelhető összeg: 200 ezer-20 millió Ft Euro Személyi kölcsön: 14,5%* Jövedelemfedezet mellett nyújtott kölcsön Futamidő: akár 60 hónap Igényelhető összeg: 200 ezer-3 millió Ft További információért, kérjük, látogasson el valamelyik bankfiókunkba: Kedves ügyfeleinket az alábbi bankfiókjainkban várjuk: K&H Bankfiókok: Baja, Vörösmarty u. 4. Tel.: 79/428-409, Baja, Széchenyi u. 10. Tel.: 79/428-028, Baja, Szentháromság tér 7. Tel.: 79/321-198, Kalocsa, Szent I. kir. út 28. Tel.: 78/462-444, Kiskunfélegyháza, Gorkij u. 2. Tel.: 76/466-045, Kecskemét, Rákóczi út 3. Tel. : 76/481 -427, Kecskemét, Batthyány u. 23. £ Tel.: 76/480-760, Kecskemét, Dobókrt. 7. Tel: 76/481-952, Kiskőrös, Petőfi tér 6. g Tel.: 78/414-033, Kiskunhalas, Bokányi D u. 1. Tel.: 77/421-411 Ez a hirdetés nem minősül nyilvános ajánlattételnek. A kölcsönigénylés elfogadása minden esetben a bank által végzett hitelbírálástól függ. A további részletekről és valamennyi díjról és költségről a bankfiókokban megtalálható Hirdetményben olvashat. *A megadott kamat 1.000.000 forintos hitelösszegtől érvényes 2001. március 16-ától vissza­vonásig. A teljes hiteldíjmutató euróbán (264,22 forintos devizavételi árfolyamon) számolva 17,09%-tól 30,63%-ig terjedhet a hitelösszeg és a futamidő függvényében. A teljes hiteldíj- mutatót, a kezelési költség mértékét és a további részleteket a Hirdetmény, a lakossági bank­számlavezetésre és betéti szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzata, a teljes hiteldíj­mutató számításának képletét pedig a 41/1997. (III. 5.) számú Kormányrendelet tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents