Petőfi Népe, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
A U G U S Z TUS 2 0 ■ Petőfi Népe - 9. oldal 2001. Augusztus 18., szombat Történelmi szoborpark Történelmünk húsz jeles személyiségének állítottak szobrot június 20-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark fő helyén, az 1897-ben felavatott Árpád-emlékmű előtt. A portrék Magyarország megyéinek közös akaratával és ajándékaként készültek el. A művészettörténészek szerint az 1896-os millennium óta nem alakítottak ki az országban a mostanihoz hasonló emlékműegyüttest és kegyhelyet. Szellemiségében és kivitelezésében csak a Hősök terén látható — épp most felújított — királysorhoz mérhető az ópusztaszeri. Nemzeti emlékparkunkban eredetileg a középkori Magyarország királyainak és legjelentősebb személyiségeinek akartak szobrot állítani, de a megyék többségének javaslatára végül ezeréves történelmünket átfogó panteon született, amelyben királyok és fejedelmek mellett Batthyány, Széchenyi Ópusztaszer 2001 és Kossuth portréja is helyet kapott. A megyék olyan személyiségek megmintázását vállalták, akik valamilyen módon kötődtek az adott térséghez. Az alkotások félkörtvben kapcsolódnak a Bérezik Gyula építész és Kallós Ede szobrászművész nevével jegyzett Árpád-emlékműhöz, az így kialakult szertartástér közepén pedig II. András által 1222- ben kiadott Aranybulla aranypecsétjének bronzból készített mását (fenn, középen) helyezték el. Az alkotmányunk legkorábbi, középkori dokumentumát hitelesítő királyi jelvény — Benedek György alkotása — az ópusztaszeri panteon közepén a jogállamiság és a közügyek intézésében jelentős részt vállaló önkormányzatiság jelképe. Az Aranybulla-emlék alatt kialakított üregben az avatáskor minden megye elhelyezte okiratait, dokumentumait, emléktárgyait, üzeneteit. A légmentesen lezárt fémtrezort ötven év múlva nyitják ki. GÉZA A honfoglaló magyarok fejedelme (972-997). A lehanyatlott fejedelmi hatalmat megerősítette, s megkeresz- telkedésével elindította a magyar keresztény egyház szervezését. Életművét fia, István király fejezte be. Szobra — melyet az ópusztaszeri emlékpark kht. állíttatott - Tóth Sándor alkotása. IV. BÉLA „Második honalapítónk" uralkodása (1235-1270) alatt volt a tatárjárás (1241). A király igazi nagysága az újjáépítésben mutatkozott meg. Letelepítette a kunokat, várakat építtetett, a városokat fallal vette körül és megerősítette a királyi hatalmat. Szobra - melyet Zala megye állíttatott — Szabolcs Péter alkotása. SZENT ISTVÁN Államalapító királyunk (1000-1038). Megtörte a törzsfők hatalmát, megyékre osztotta az országot és megszervezte az államot. Egyházszervező munkája során tíz püspökséget, illetve érsekséget alapított. 1083-ban szentté avatták. Szobra - melyet Csongrád megye állíttatott - Varga Imre alkotása. IV. (KUN) LÁSZLÓ A kun származású király országlása alatt (1272-1290) döntően a pogány kunokra támaszkodott. Eközben megpróbált megfelelni a pápai elvárásoknak is. Politikája nem vezetett eredményre, kun bérgyilkosok megölték. Szobra — melyet Jász-Nagykun-Szol- nok megye állíttatott - Győrfi Sándor alkotása. HUNYADI JÁNOS Magyarország kormányzója (1446— 1453). Életcéljának tekintette hazája védelmét és a török kiűzését az országból. Több csatát vezetett az oszmán hódítók ellen. 1456-os nándorfehérvári győzelmére egész Európa felfigyelt. Szobra - melyet Békés megye állíttatott - Széri Varga Géza alkotása. HUNYADI MÁTYÁS Uralkodása (1458-1490) hazánk történelmének egyik legfényesebb időszaka. Erejét az ország nagyhatalmi pozíciójának megerősítésére használta fel, kitűnt a humanizmus pártolásában, a reneszánsz műveltség terjesztésében. Szobra - melyet Pest megye állíttatott - Gábor Éva Mária alkotása. ABA SÁMUEL Magyarország királya (1041— 1044). A vakbuzgó keresztény Orseolo Péter király elűzése után emelték trónra a főurak, akik később ellene fordultak. A segítségükre siető német császár csapatai elfogták és kivégezték. Szobra — melyet Heves megye állíttatott — Kő Pál alkotása. I. ANDRÁS Uralkodásának éveit (1046-1060) a kereszténység helyreállítása, az állam megszilárdítása és a magyarnémet viszony rendezése foglalta le. Az öccsével folytatott háborúban halt meg, az általa alapított tihanyi apátságban nyugszik. Szobra - melyet Veszprém megye állíttatott - Diénes Attila alkotása. I. BÉLA Magyarország királya (1060-1063). Fő érdeme a hódító német csapatok megállítása, függetlenségünk megőrzése, a feudális rend ellen támadó pogány lázadók leverése és a keresztény Magyarország megerősítése. Szobra - melyet Tolna megye állíttatott - Adorjáni Endre alkotása. Az 1897-ben felavatott Árpád-emlékműhöz (képünkön) félkörívben kapcsolódik a magyar történelem nagyjait megörökítő szoborpanteon d-fotó: kovács Erzsébet BÁTHORY ISTVÁN Erdély fejedelme (1571-1586), Lengyelország királya (1576-1586). A habsburg terjeszkedés megállításáért és a központi hatalom megerősítéséért harcolt. A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne. Szobra - melyet Szabolcs-Szatmár- Bereg megye állíttatott - Bíró Lajos alkotása. BOCSKAI ISTVÁN Erdély fejedelme (1604-1606), aki előbb a török ellen harcolt, majd a császár agresszív terjeszkedésének vetett gátat. Az ország, Erdély és fellázadt hajdúi számára kedvező békét erőszakolt ki a Habsburgoktól és a törököktől. Szobra - melyet Hajdú- Bihar megye állíttatott - Győrfi Lajos alkotása. II. RÁKÓCZI FERENC Az 1703-ban kirobbant jobbágyfelkelés élére állt. Magyarország fejedelmévé (1705-1711) választották. A nemzeti állam megteremtésén fáradozott. A szabadságharc bukása után önkéntes száműzetésben élt. Szobra - melyet Borsod-Abaúj-Zemplén megye állíttatott - Jószay Zsolt alkotása. SZENT LÁSZLÓ Magyarország egyik legjelentősebb királya (1077-1095). Uralkodása alatt megerősítette a belharcokban megrendült királyi hatalmat. A köznyelv lovagkirályként emlegeti, legendák lengik körül alakját. 1192-ben szentté avatták. Szobra - melyet Somogy megye állíttatott — Gera Katalin alkotása. III. BÉLA A Szent István-i királyeszme utolsó megtestesítője. Uralkodása alatt (1172-1196) ügyesen lavírozott Bizánc, a Német-Római Birodalom és a pápa között. Országlása alatt írta Anonymus - aki jegyzője volt - a gesztáját. Szobra - melyet Fejér megye állíttatott - Palotás József alkotása. NAGY LAJOS Uralkodása alatt (1342—1382) a Keleti-tengertől az Adriáig terjedő birodalmat hozott létre, amely Európa egyik vezető hatalma lett. Külpolitikája sikeres volt, művészetpártolása emlékezetes. 1370-ben lengyel király- lyá koronázták. Szobra - melyet Baranya megye állíttatott - Vanyúr István alkotása. ZSIGMOND A Luxemburgi-házból származó király uralkodása (1387-1437) a trón megtartásáért és a török ellen vívott harccal, valamint a katolikus egyház egységéért folytatott küzdelemmel telt el. 1433-ban német-római császárrá koronázták. Szobra - melyet Nóg- rád megye állíttatott - Bobály Attila alkotása. BATTHYÁNY LAJOS Az első felelős magyar kormány miniszterelnöke (1848), aki az osztrákokkal való megegyezésen fáradozott. A Jellasics feletti győzelem után lemondott, mégis 1849 októberében felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték. Szobra — melyet Vas megye állíttatott - Gaál Tamás alkotása. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN A reformkor kiemelkedő alakja. Politikai műveivel, alapítványaival és adományaival megvetette a nemzeti felemelkedés, a gazdasági előrehaladás és a polgárosodás alapjait. A Bat- thyány-kormány minisztere (1848). Szobra - melyet Győr-Moson-Sopron megye állíttatott - Lebó Ferenc alkotása. II. ANDRÁS Uralkodása alatt (1205-1235) hódító • tervek foglalkoztatták, több jelentős hadjáratot vezetett. Az elégedetlenkedő főurak megölik első feleségét, meráni Gertrúdot (Bánkbán). Aranybullája alkotmányunk alapdokumentuma. Szobra - melyet Komárom- Esztergom megye állíttatott - Tóth Béla alkotása. Hiányzó Árpád-házi királyok A panteonból több uralkodónk portréja hiányzik. Az Árpád-házi királyok közül a következőké: Péter (1038-1046), Salamon (1063— 1074), I. Géza (1074-1077), Könyves Kálmán (1095-1116), II. István (1116-1131), II. Béla (1131-1141), II. Géza (1141-1162), III. István (1162-1172), II. László (1162-1163), IV. István (1163— 1164), Imre (1196-1204), III. László (1204-1205), V. István (1270— 1272), III. Endre (1290-1301). KOSSUTH LAJOS Az ország kormányzója (1849). Az 1848-as forradalom egyik előkészítője, pénzügyminiszter, majd a Honvédelmi Bizottmány elnöke, a szabadságharc vezetője. A vereség után önkéntes száműzetésbe vonult, ott is halt meg. Szobra - melyet Bács-Kis- kun megye állíttatott — Markolt György alkotása.
