Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-25 / 172. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Július 25., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 24.) Borsodchem 5010R Egis 10 500 Ft Matáv 776 Ft ű Mól 4 265 Ft OTP 14 535 Ft ö Richter 15675 Ft TVK Zalakerámia 3 400 Ft 1950 Ft O BUX: 6556,67-0,69% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 401,92 Cseh korona 7,31 Euró 247,03 Német márka 126,30 Osztrák schilling 17,95 Lengyel zloty 67,53 Svájci frank 163,94 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 283,78 Hírek TŐZSDE. A Budapesti Áru­tőzsde (BÁT) és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a törvényi szabályozás megszületését kö­vetően kész elindítani az ener­giakereskedést - derül ki a két tőzsde vezetője által kiadott nyüatkozatból kedden. LOBBI. Az új befolyásszerzési szabályok megkövetelése során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a háttérmeg­állapodások felderítése és bizo­nyítása lesz a legnehezebb fel­adata. A törvényszöveg szerint befolyásszerzésnek minősül a szavazó részvények megvásár­lása mellett a részvényekre vo­natkozó vételi és visszavásárlási jog, továbbá határidős vételi megállapodás érvényesítése, sőt a szavazati jog használati, vagy haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlása is. VH. A Bécem Rt. feletü közös irányításszerzés engedélyezte­tésének elmulasztása miatt in­dított eljárásban közreműködő háromtagú versenytanács meg­állapította, hogy a 2001. június 28-án hozott megszüntető hatá­rozata jogsértő volt, ezért augusztus közepéig döntését módosítja - tájékoztatott a Gazdasági Versenyhivatal közleményben. BUSZOK. A Volán-tenderen nyertes öt cég szeptemberben kezdi szállítani az első autóbu­szokat a regionális Volán-társa­ságok számára, amelyek az idén összesen 99 darabot vehetnek át - mondta Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgató­ja. A közbeszerzési tender mun­kazáró értekezlete után a vezér- igazgató elmondta: az idei 99 és a jövőre leszállítandó további 98 autóbuszt a költségvetés 3-3 milliárd forintos támogatásából, illetve 1,5-1,5 milliárd forintos saját forrásból biztosítják. ÜGYFÉL. Hiánypótló mű, vidám hangvételű, de mégis komoly szakkönyv jelent meg a közelmúltban a PanTel Rt. ügy­félkapcsolati igazgatója, Erdei Magdolna tollából. A könyv az emberről szól, akinek emberi értékei nélkülözhetetlenek - akár ügyfélként, akár szolgálta­tóként vesz részt az ügyfél- kapcsolatban. A könyv címe: Őfelsége az ügyfél. ________■ Jól jövedelmez a turizmus A devizaliberalizáció idén nem ront az ágazat teljesítményén Augusztusi pénzeső Elkezdődik az üzletrészek felvásárlása Augusztus elsején kezdődik a mezőgazdasági szövetkezeti külső üzletrészek állami felvásárlása. A Magyar Fejlesztési Bank Üzletrész-hasznosító Kft.-je már a hét végén nyilvános vételi ajánlatot tesz az üzletrész-tulajdonosoknak. A vagyon­rész felvásárlásának költségvetési vonzata 25-30 milliárd fo­rint. A külső üzletrészek felvásárlását követően, december el­sején elkezdődik a nyugdíjas szövetkezeti tagok vagyonrésze­inek felvásárlása is. A kormány elhatározásának megfelelően az állam az 1992. évi névértéken vásárolja fel a va­gyonrészeket mindazoktól, akik azt alanyi jogon szerezték meg. A külső üzletrészek felvásárlása 25-30 milliárd forintba kerülhet. Az agrártárcánál arra számíta­nak, hogy jó néhány szövetke­zet inkább kifizeti az üzletrészt, ugyanis nem szeretnék, hogy az állam tulajdont szerezzen. Forgatókönyv Azok a külső tulajdonosok, akik korábban jelezték a megyei földművelésügyi hivataloknál, hogy szív.esen eladnák vagyon­részüket, a napokban az állami vételajánlattal együtt visszakap­ják az igénybejelentő lapot és az üzletrészokiratot, valamint egy tájékoztatót. Ennek alapján ki kell tölteni a kipostázott kérel­met, és a dokumentumokat el kell juttatni ahhoz a szövetke­zethez, ahol az üzletrészük van. A szövetkezetnek ugyanis elő­vásárlási joga van, el kell dönte­nie, hogy él-e elővásárlási jogá­val, azaz névértéken kifizeti-e a külső tulajdonost vagy sem. Amennyiben a szövetkezet le­mond az' elővásárlási jogáról, akkor az üzletrészigény jogos­ságáról szóló igazolást el kell juttatni a megyei földművelés- ügyi hivatalhoz. Az adásvételi szerződést - az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. megbízásából - a hivatal köti meg az érintettel. Ha a külső tulajdonosnak a papírjai rend­ben vannak, és megvan minden igazolása az üzletrészről, akkor aláírják az adásvételi szerző­dést. Az üzletrészek felvásárlá­sát a megyei FVM-hivatalok bo­nyolítják le, és szintén ott bírál­ják el az augusztus 1. és novem­ber 31. között beadott kérelme­ket. Ugyancsak ezek a hivatalok fizetik ki a pénzt az érintettek­nek, legkésőbb december 31-ig. . Információink szerint május végéig mintegy 800 mezőgazda- sági szövetkezettel kapcsolat­ban nyújtottak be mintegy 200 ezer igényt a megyei földműve­lésügyi hivatalokhoz az arra jogosult külső üzletrész-tulaj­donosok. Anyagi háttér A Magyar Fejlesztési Bank elégséges tőkével rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen fi­nanszírozni az üzletrészek fel­vásárlását célzó program elindí­tását - mondta lapunknak az MFB sajtószóvivője. Tarnóczi László közölte, hogy a pénzinté­zet által létrehozott, az adásvé­telt lebonyolító MFB Üzletrész Kft.-t néhány napon belül be­jegyzik a cégbíróságon. Bár a társaság alaptőkéje mindössze hárommillió forint lesz, a szak­ember szerint a bank saját for­rásaiból folyamatosan növeli majd a cég vagyonát. Ehhez a júniusi, százhúszmilliárd forint értékű kötvénykibocsátás szol­gál alapul, amelyből százmilli- árd forint szabadon felhasznál­ható. A cég az üzletrészeket kilenc évvel ezelőtti névértékűk száz százalékáért vásárolja meg, a külső üzletrészek megvételére huszonötmilliárd, míg a nyug­díjas tulajdonosok kifizetésére nyolcvanmilliárd forintot szán. Bár a mezőgazdasági szövetke­zetek kívülálló birtokosai mint­egy hatvankétmilliárd forintos igénnyel fordultak a pénzinté­zethez, Tarnóczi László szerint a követeléseknek csaknem a fe­le jogosulatlannak bizonyult. Ezenkívül a szövetkezetek elő­vásárlási joga is csökkentheti az államra rótt terheket. Nyugdíjasok A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium felügyeli és irányítja az üzletrészek fel­vásárlását, képviselői bírálják el a tulajdonosok által benyújtott kérvényeket. Az MFB Üzletrész-hasznosí­tó Kft. feladata csak a létrejött szerződéstervezetek véglegesí­tése - közölte Tarnóczi. A külső tulajdonosok kifizetése valószí­nűleg néhány hónap alatt lezaj­lik. Ezután a cég megkezdi a nyugdíjas szövetkezeti tagok üzletrészeinek felvásárlását is. A december 1-jén induló tranz­akció lebonyolításához azon­ban már lényegesen több pénz, mintegy nyolcvanmilliárd forint kellene. A nyugdíjas szövetkezeti ta­gok üzletrészének megvásárlá­sára a kormány az agrártárca által kidolgozott eljárási trendet látja célszerűnek alkalmazni. A vásárlás lebonyolításához eb­ben az esetben is az illetékes földművelésügyi hivatalok mű­ködnek majd közre. Az év végi beruházáshoz va­lószínűleg további forrásbevo­násra lesz szükség. ÚJVÁRI-FARKAS Diákmunka szövetkezetben A MELÓ-DIÁK Kft.-nek az or­szágban 52 irodája van, 55-60 ezer diákot, köztük 25 ezer egyetemistát foglalkoztatnak. Nyáron azért van náluk „csúcsforgalom”, mert sok diák a vakáció alatt szeretné megkeresni azt az összeget, amivel tanulmányainak ki­adásait csökkentheti. Sokkal többen vannak azonban, akik tanulás mellett is munkát vállalnak. 16 éven felüli nappali tagozatos közép- és főiskolások, valamint egyetemisták kaphatnak munkát. Belépéskor 1000 forint vagyoni hozzájárulást kell fizetni, amelyet kilépéskor visszakapnak. A szer­vezet ugyanis diákszövetkezet­ként működik. Ez az ország egyetlen olyan szövetkezete, amelynek kizárólag 25 éven aluli tagjai vannak. A munkát adó vál­lalattal a MELÓ-DIÁK köt szerző­dést, a munkát végző fiatal a diák- szövetkezettől kapja munkabérét. Gyakori, hogy egy diák többfé­le munkát is vállal. Van, aki kora reggel reklámanyagot terjeszt és este telefonos kérdezőbiztosként, vagy esetleg bébiszitterként dol­gozik. Az iroda foglalkoztatottjai Európa minden nyelvén végeznek tolmácsolási és fordítási munká­kat, idegenvezetőként és hosz- teszként dolgoznak külföldi szak- kiállításokon. Több mint kétezren foglalkoznak otthon végezhető adatfeldolgozással. A MELÓ-DIÁK a terjesztés összes feltételével, raktárral, autó­val, és terjesztőhálózattal rendel­kezik. Évente 60 millió szóró­lapot, 25 millió ingyenes újságot, 1,5 millió könyvet, 5 millió ter­mékmintát terjesztenek diákok. Nyáron a strandok, a kempingek, a vendéglátóipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom ad munkát. Sok vállalatnál keresnek szabad­ságon lévő munkatársak helyére diákot, másutt pedig kampány- munkát akarnak elvégeztetni. ______________________________________(KOÓSI Állami beavatkozást várnak Az MK1K felmérése az árfolyam-szélesítésről Az év hátralévő hónapjaiban derül ki, hogy milyen állami segítségre szorulnak a cégek a forint erősödéséből fakadó exportveszteségek miatt. A kompenzálásra tett kamarai javaslatot a gazdasági tárca beépíti programjába - mond­ta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A forint 10 száza­léknál magasabb erősödése komoly veszélyt jelent a kis­vállalkozások szá­mára éppúgy, mint a nemzetközi, nagy exportőröknek. Előbbieknek azért, mert exportjövedel­mezőségük általá­ban nem éri el a 10 százalékot, nincse­nek eszközeik a forint erősödésé­nek kivédéséhez, a határidős tőzsdei ügyeltek pedig kifejezet­ten költségesek a számukra. A nagy exportáló vállalatoknál pe­dig fennáll annak a veszélye, hogy az eddig keletkezett veszte­ségeik miatt elhalasztják a beru­házásokat. Több ezer kérdőívet küldött ki az exportőröknek az MKIK és kutatóintézete, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI). 448 űrlap feldolgozása alapján arra a kérdésre keresték a vá­laszt, hogy mely ágazatokat ve­szélyezteti legfőképp a forint erő­södése, illetve milyen megoldá­sokkal csökkenük veszteségeiket - mondta Parragh László kamara elnök. A visszaküldött kérdőívek többségét (90 százalék) a feldol­gozóipari cégek adták, amelyek 324 milliárdos forgalmukkal a teljes külkereskedelmi export 4 százalékát adják. A megkérde­zetteknek több mint a fele úgy nyilatkozott, hogy az exporton elért jövedelmük nem éri el a 10 százalékot, 26 százalékuknál ez a mutató 10-15 százalék közötti, egytizedénél is kevesebben képe­sek 15 százalék feletti export­nyereségre szert tenni. Az élelmiszer-, a textil- és a gépipar je­lenti a legveszélyez­tetettebb ágazatokat. Az élelmiszer-feldol­gozók hátrányát nö­veli az alacsony im­porthányad, amely­ből egyébként a veszteségeket vala­melyest mérsékelni lehetne épp a forint erősödése folytán. A veszteségek mérséklésére a meg­oldások között leggyakrabban a termelési költségek csökkentését említették meg a vállalkozások - mégpedig a hazai beszállítók hát­rányára az import előnyben ré­szesítésével. A bérmunkát végző vállalkozások is kifejezetten rossz helyzetben vannak. Ha le­építés kezdődne meg ezekben az ágazatokban, akkor az súlyos foglalkoztatási következmények­kel járna. S nem szabad figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy az exportáló vállalatok jövedel­mezőségének csökkenése a gaz­dasági növekedés mérséklését is maga után vonná a külkereske­delmi mérleg romlásával. Ezért tűnik elkerülhetetlennek a mi­előbbi állami beavatkozás - véli a kamara elnöke. icsernyánszkyi Nem lesz kamatváltozás Először ülésezett a monetáris tanács Budapest Sem kamatemelést, sem ka­matcsökkentést nem tervez a mostani folyamatok tükrében a jegybank legfelsőbb mone­táris döntéshozó szerve - kö­zölte Járai Zsigmond, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke. Az új jegybanktörvény alapján felállított monetáris tanács hét­főn tartotta meg első ülését, ame­lyen áttekintette az elmúlt hetek árfolyam-alakulását, valamint vé­leményt formált az inflációs fo­lyamatokról is. Járai Zsigmond leszögezte: a monetáris tanács arra a követ­keztetésre jutott, hogy mind a fo­rint május elején végrehajtott sávszélesítése, mind a devizali­beralizáció helyes volt, nincs szükség a monetáris kondíciók változtatására. Az elnök hangsú­lyozta: a mostani külső és belső gazdasági feltételek mellett a je­lenlegi 245-250 forint/euró körü­li árfolyamszint elősegíti, hogy a jegybank által meghirdetett inflá­ciós célok megvalósuljanak, azaz 2001 végére 7-8 százalékos sáv­ban legyen az egy évre vissza­tekintő pénzromlás, illetve 2002 végére teljesüljön a kitűzött 4,5 százalék inflációs cél. Járai Zsigmond aláhúzta: az MNB törekvése az, hogy a pénz­piaci folyamatokról a gazdaság szereplőit megfelelően és minél gyorsabban tájékoztassa, ezzel is lerövidítse az alkalmazkodást. A monetáris tanács üléséről el­mondta: az előrejelzések alapján az MNB 2001-ben és 2002-ben egyaránt kiegyensúlyozott, 4-5 százalék körüli GDP-növekedés- re számít. ■ A turizmus idei bevételeinek alakulása azokat a szakembereket igazolja, akik az ágazat egyre markánsabb szerepvállalását prognosztizálják a hazai gazdaságban. Az idei év első öt hónapjában összesen 1,5 mil­liárd eurónyi bevétel gyűlt össze az idegen- forgalom szereplőinek kasszáiban, ami a korábbi év hasonló időszakához képest 16,5 százalékos többletet jelent. A kedvező folyamat makrogazdasági szinten is pozitív helyzetet eredményezett, az ágazat május végéig 929 millió euróval járult hozzá a folyó fizetési mérleg egyenlegének javítá­sához. Az aktívum 23,9 százalékkal haladta meg a külkereskedelmi, és 98,1 százalékkal a folyó fizetési mérleg hiányát. A Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma (5,1 millió) összességében megközelí­tően 3 százalékkal nőtt. Míg ezen a területen a külföldi kereslet jelentősen élénkült, a hazai részarány némileg megcsappant a május végé­ig terjedő időszakban. Figyelemreméltó tény, hogy a legkereset­tebb szállástípus a szálloda, a hazánkban el­töltött vendégéjszakák háromnegyede ehhez a szektorhoz kötődik. A szobafoglaltság a tavalyi adatoknak (41,4%) megfelelően alakult, az átlagosnál jobb mutatókat a négy-, illetve ötcsillagos egy­ségeknél regisztrálhattak. A többi szállástípus közül az ifjúsági szállók forgalma növekedett örvendetes mértékben. Itt a külföldi vendégéjszakák száma két és félszeresére, a belföldieké egyharmadával nö­vekedett, ami elsősorban az infrastruktúra fej­lesztésének, a szolgáltatási színvonal javításá­nak, illetőleg a szállókat népszerűsítő kam­pánynak köszönhető. A nemzetközi forgalomban továbbra is meghatározó szerepet játszanak (44%) a né­met és az osztrák vendégek. Ugyancsak bővülés tapasztalható az olasz, brit és egyesült államokbeli érdeklődésben, és tovább folytatódott az izraeli turisták magyar- országi vendégjárása. A közel-keleti országból több mint másfélszer annyian jöttek idén má­jus végéig, mint egy esztendővel korábban. A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a szomszédos országok gazdaságának stabilizációja, erősödése is hozzájárult a nö­vekvő turistaforgalomhoz. A horvát és a szlo­vén turisták körében a magyar idegenforgalmi nevezetességek egyértelműen kedvelt úti céllá váltak, az érdeklődés növekedéséhez hozzá­járult az is, hogy nálunk a hazainál jóval mér­sékeltebb árakkal találkozhatnak. Hasonló a várakozás az orosz érdeklődéssel szemben. A kelet-európai országból elsősorban a szervezett csatornákon számítanak a forga­lom erősödésére. Ami a hazai régiókat illeti, a várakozásnak megfelelően Budapest környéke a leglátoga­tottabb. A téli-tavaszi hónapokban is jó telje­sítményt nyújtott a balatoni térség, ugyanak­kor említésre méltó a Dél-Dunántúl, ezen be­lül is Baranya kiemelkedően jó szereplése. A gazdasági tárca külön vizsgálatot indított a forint árfolyam-szélesítés hatásának megfi­gyelésére a magyar idegenforgalomban. Az el­ső tapasztalatok szerint a hazai fizetőeszköz erősödése ellenére nem csökkent az érdeklő­dés Magyarország iránt, ami részben a koráb­ban lekötött, befizetett utazásoknak is kö­szönhető. A minisztérium ugyanakkor rámutat, hogy A MAGYARORSZÁGI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A NEMZETKÖZI PIACON (2001.1-». HÓNAP) Németország 1041000 +0,5% Ausztria 234 000 -0,3% Olaszország 202 000 +12,7% Egyesült Államok 146 000 +8,5% Nagy-Britannia 119 000 +18,8% Izrael_____________93000 +113,5% a hazai idegenforgalom szereplőinek a koráb­biaknál lényegesen keményebb tárgyalási fel­tételekre kell felkészülniük a jövő évi szerző­dések megkötése kapcsán a nagy nemzetközi utaztató cégekkel. A kelet-közép-európai térségben különösen Csehország számít komoly vetélytársnak, ahol a közelmúltban nem éltek a korona csú­szó leértékelésének lehetőségével, és nem kö­vetkezett be a magyarhoz hasonló változás a fizetőeszköz megítélésében. KASZÁSÉ.

Next

/
Thumbnails
Contents