Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-24 / 171. szám

2. OLDAL VILAGTUKOR 2001. Július 24., kedd Az európai történelem főutcáján Orbán Viktor beszédével megkezdődött a külképviselők értekezlete Mind a kormányfő, mind pedig a magyar és a francia külügy­miniszter értékelése szerint jól halad hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz - ez derült ki a külképviselők szokásos nyári értekezletének első napján elhangzott beszédekből. Budapest- Magyarország az európai törté­nelem főutcáján halad, amikor a státustörvényben foglaltak segít­ségével a Kárpát-medencében élő magyar közösségek közötti gaz­dasági és kulturális kapcsolatok erősítését kívánja elérni - jelentet­te ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a külképviselet-vezetők ér­tekezletén, amelyen a külügyi tár­ca irányítói, a 105 magyar külkép­viselet vezetőivesznek részt. Beszédében a kormányfő el­mondta, hogy a magyar külpoliti­ka sikereinek alapját az ország teljesítménye adja. Úgy vélte, hogy az ország NATO-tagságának elérésével, illetve új helyének si­keres elfoglalásával a nemzetközi Hírek_________ AZ MKP, a Magyar Koalíció Pártja a későbbiekben sem kí­ván hivatalosan reagálni a Ma­gyarok Világszövetsége Szlová­kiai Országos Tanácsának (MVSZ SZOT) memorandumá­ra, amelyben a szervezet elnök­sége egyebek között a szlová­kiai magyarok II. világháború utáni jogfosztottságához és a ki­telepítésekhez vezető Benes- dekrétumok hatálytalanítását követeli - közölte Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke. MAGYARORSZÁG számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnék egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hang­súlyozta Toró T. Tibor, a Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) parlamenti kép­viselője Tusnádfürdőn, a Bálvá- nyosi Nyári Szabadegyetemen, amelynek hétfői központi témá­ja a schengeni határok kérdése volt. FOLYIK az újjáépítés a bereg­szászi járás azon a településein, ahol súlyos károkat okozott az idei márciusi árvíz, s a finanszí­rozási nehézségek ellenére is remény van arra, hogy október­re minden hajléktalanná vált károsult beköltözhet felépített vagy helyreállított otthonába. SZLOBODAN MILOSEVICS továbbra sem kíván ügyvédet felfogadni a hágai törvényszék előtti képviseletére; a volt jugo­szláv elnök egészségi állapota javult, lelkiállapota pedig kiváló - mondta hétfőn Belgrádban Milosevics felesége, Mirjana Markovics férjénél tett látoga­tásáról. ELHÚZÓDÓ, kemény tárgyalá­sok után mégis kompromisz- szum született a nemzetközi klímakonferencia bonni tanács­kozásán. A megegyezésnek kö­szönhetően az Egyesült Álla­mok nélkül is hatályba léphet az 1997-ben Kiotóban elfoga­dott jegyzőkönyv az üvegház­hatást okozó gázok kibocsátá­sának csökkentéséről. A megál­lapodást azt tette lehetővé, hogy Japán a tárgyalásokon mégis elfogadta a kompromisz- szumos megoldást, amelynek értelmében az ország jelentős mértékben beszámíthatja a szén-dioxidot megkötő, elnyelő erdők telepítését az üvegház­hatást kiváltó gázok csökkenté­sére vállalt kötelezettségébe. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG megítélése szerint enyhültek, de továbbra is indokolatlanul nagyok az árkülönbségek az Európai Unió 15 tagországában az új gépkocsik piacán. __ ■ politika világában a Trianon utá­ni, kudarcokkal teli külpolitikai szakasz véglegesen lezárult, és új fejezet nyílt. Külön kitért arra, hogy tavaly a magyar export össz­értéke átlépte a 30 milliárd eurós álomhatárt, az EU-val 2,5 milliár­dos aktívumot sikerült elérni, a működő tőke beáramlása pedig az utóbbi öt évben tavaly volt a legnagyobb mértékű.- A magyar külpolitika szem­pontjából a 2001. év a kihívások és a kezdeményezések esztende­je. Magyarország továbbra is in­tegrációs és stabilizációs hídfő kí­ván lenni - jelentette ki Martonyi János. A külügyminiszter a Ma­gyarország által képviselt integrá­ciós politikáról szólva kiemelte a nemzeti konszenzus jelentőségét. Orbán Viktor, és az Európai Unióval a tárgyalásokat vezető Juhász Endre a tanácskozás szünetében FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE- Magyarország európai uniós csatlakozásának időpontját alap­vetően nem befolyásolja, ha a többi tagjelölt ország felkészülése a vártnál tovább húzódik - jelen­tette ki Hubert Védrine francia külügyminiszter. - Magyarország a lezárt fejezeteket tekintve Cip­russal holtversenyben az első he­lyen áll a csatlakozási tárgyaláso­kon. - Magyarország szinte már az EU tagja, csak a belépés pontos idejét nem lehet még tudni - kö­zölte Hubert Védrine. ■ Bush a pápánál Castelgandolfo II. János Pál pápa hétfőn arra szólította fel George Bush amerikai elnököt, hogy vesse el az embrió-előállítási techni­kákat, és az Egyesült Államok felelősségét hangsúlyozta az Észak és Dél közötti gazdasá­gi szakadék csökkentésében. George Bush a G8-ak hét végi genovai csúcstalálkozója után hétfőn tárgyalásokat kez­dett Rómában. Az elnököt Carlo Azeglio Ciampi állam­fővel folytatott megbeszélése után, Silvio Berlusconi minisz­terelnökkel tartandó találko­zója előtt nyári rezidenciáján, Castelgandolfóban magán­kihallgatáson fogadta a katoli­kus egyházfő. A Szentatya a genetikai kí­sérletekkel kapcsolatban az Búvárok bevetésen Barents-tenger amerikai elnök előtt kifejtette: a gyakorlat már megmutatta, hogy a lelkiismeret eldurvulá­sa hogyan társul az ártatlan emberi életek elleni támadá­sokkal, köztük az eutanáziá­val, a legsúlyosabb büntetés, a halálos ítélet kiszabásával és végrehajtásával, a gyermek­gyilkossággal és legújabban az emberi embrió kísérleti célra történő előállításával. A pápa szerint az Egyesült Államok­nak, amely szabad és erköl­csös társadalmat akar, el kell utasítania az emberi élet leér­tékelését és meggyalázását. Bush köszönetét mondott a pápának, amiért emlékez­tette az amerikaiakat, hogy a gazdagságnak könyörülettel és erkölcsi célokkal kell pá­rosulni. Az egyházfő figyelmeztette az amerikaiakat FOTÓ: EUROPRESS/EPA A Kurszk kiemelése Mielőtt vasárnap megkezdődött volna a két hónaposra tervezett kiemelési munkálatok előkészítése, a Klavgyija Jelenszkaja nevű gőzhajó szirénája tisztelgett a tavaly augusztusban el­süllyedt Kurszk orosz atom-tengeralatt- járó 118 áldozatának emléke előtt. (A teljes személyzet odaveszett, eddig csak 12 holttestet hoztak a felszínre.) A búvárok hatórás műszakokban váltják egymást éjt nappallá téve. Lyu­kakat fúrnak a Kurszk páncéljába, ezekbe horgokat illesztenek, ame­lyekbe acélsodronyokat kapcsolnak. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt kiemelést - amelyben nem­zetközi egységek is segítenek - a leg­többen pusztán presztízsokokkal ma­gyarázzák. A kritikusok szerint az ak­ciót elsiették, és rosszul tervezték meg. A súlyosan séfüts on-fószt később hozzák aíelszíme Búvárok 52 drótkötele? erésilenek a 158 méter hosszú, 13 900 tonnás testre QlA drótköteleket hidraulikus emelővel húzzák fel a pontonhoz A ponton alatt függve a tengeralattjárót lassan bevontaiják Murmanszk kikötőjébe ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Csőszkunyhó Genova csatatérré vált a hét végén: összezúzott kocsik, betört kirakatüvegek, megszámlálhatatlan sebesült, egy halott tüntető, több életveszélyesen megsérült rendőr, tu­catnyi őrizetbe vett tiltakozó - ennyi maradt meg, mert fő­ként ez került a világsajtó címoldalaira a világ hét legfejlet­tebb ipari állama és Oroszország első számú politikusai­nak, államfőinek és miniszterelnökeinek csúcstalálkozójá­ról. Pedig az értekezlet, amelyet II. János Pál pápa is levél­ben köszöntött, munkájában pedig Kofi Annan ENSZ-fő- titkár is részt vett, igen fontos dolgokról határozott: eldön­tötte, hogy mindkét fél számára elfogadható, semleges megfigyelőket küld a Közel-Keletre, elősegítendő a béke- folyamatot az izraeliek és a palesztinok között; eltökélte, hogy minden lehetséges eszközzel segíti a szegény térsé­gek felzárkózását; bejelentette, hogy a világ legsúlyosabb járványos betegségeinek visszaszorítására hivatott pénz­ügyi alapot hoz létre; sürgette a balkáni rendezést, az euró­pai - és a világméretű - biztonság megteremtését. Ezek a szép - remélhetőleg meg is valósuló - célok azon­ban mind eltörpültek az erőszak árnyékában. A globalizá­ció ellen tiltakozók mára annyira harciassá váltak, annyira kivetkőztek magukból, hogy égbekiáltó felháborodásuk­ban nem ismernek sem istent, sem embert. Ráadásul amo­lyan „megélhetési tüntetőkről” van szó, akik hivatás­szerűen járják a világot, hogy minél nagyobb felfordulást okozzanak. A demonstrációk globalizálódása 1999 novemberében Seattle-ben kezdődött el, ahol a zavargást keltők százai aka­dályozták meg a kereskedelmi világkonferencia megnyitá­sát; Washington állam kormányzója arra kényszerült, hogy szükségállapotot vezessen be. Tavaly szeptemberben Prá­gában a Nemzetközi Valutalap és a Világbank éves ülése torkollott utcai összecsapásokba, sebesültek százait kellett kórházba szállítani, az őrizetbe vett tüntetőket (köztük több honfitársunkat) kiutasították Csehországból. (Mindjárt te­gyük hozzá: a prágai események előtt heves bírálat érte a magyar diplomáciát, hogy a rendezvényt nem sikerült Bu­dapestre hozni - hát jobban jártunk...) Ugyancsak tavaly, az Európai Unió decemberi nizzai csúcsértekezletén ismét megütköztek egymással a különleges egységek és a tünte­tők, s ennek során több mint húsz rendőr szenvedett köny- nyebb-súlyosabb sérüléseket. Genovát megelőzően pedig legutóbb idén júniusban Göteborgban, szintén az EU állam- és kormányfőinek találkozóján tört ki az erőszak, s rend­őrök golyója ért három embert a kitört lövöldözésben. Ha már egyszer szóba került, érdemes Budapestre még egyszer visszautalnunk. Az április végén a magyar főváros­ban megrendezett NATO-külügyminiszteri értekezletet megelőzően a polgári titkosszolgálatok'-Mindent elkövet­tek, hogy elejét vegyék a hasonló borzalmaknak, s bár érte őket ezért kritika, el kell ismerni: sikerrel. Egy Genovába röplapokon meghívót osztogató brit turistát még ki is uta­sítottak Magyarországról - a hét végi események tükrében nagyon helyesen. A globalizáció - amelynek folyamatát a latin „glóbus”, azaz „földgolyó” szóból levezetve leginkább a nemzetközivé vá­lás, az uniformizálás-uniformizálódás, az integráció fogal­mával azonosíthatunk - úgy érte el a városról városra, ren­dezvényről rendezvényre vándorló, turnézó tüntetőket, hogy valójában nem is tudják, ki vagy mi ellen tiltakoznak. A hamburgervilág megállíthatatlan, nem is káros - bár íz­lés dolga. A nemzetközi pénzmozgás pedig egyaránt szol­gálhat rossz és jó célokat. A multinacionális cégek persze arra is használják tőkéjüket, hogy a határokon átlépve megtelepedjenek, s a nemzeti érdekek, kultúrák háttérbe szoruljanak. De hát a különböző nagy nemzetközi tanács­kozásoknak épp az a céljuk, hogy a káros, nem kívánt ha­tásokat semlegesítsék. Béke a Balkánon, a Közel-Keleten, az éhező országok megsegítése, a járványok megfékezése, a fegyverkezés visszaszorítása, a szegények felkarolása, a ■nemzeti kultúrák megóvása mind-mind nemes cél - mi végre hát tiltakozni ellenük? A kanadai miniszterelnök javaslatára a G8-ak most úgy ha­tároztak, hogy jövőre nem nyilvános helyen, hanem mint­egy „csőszkunyhóba” rejtezve, elbújva a kanadai hegyek mélyén, a világtól elzárva találkoznak majd. Ez persze alig­ha tarthatja vissza az önmagáért való tüntetéseket szerve­zőket, hogy bárhol ismét össze ne trombitálják magukat, kiélni ösztöneiket. A globalizáció nem ismer határokat. Nem ismernek határokat a demonstrálok sem. Wallenberg magyar fotósa A nemzetiszocializmus rémtetteiről közöl sorozatot a Der Spiegel című német hírmagazin. Ezúttal Wallenberg budapesti tevékenységét eleveníti fel a lap - kiegészítve egy interjúval, amely Thomas Veressel készült. Thomas Veres, azaz Veres Tamás 1923-ban Budapesten született, édesapjától sajátította el a fényké­pezés tudományát. Az 1956. évi forradalom után az Egyesült Álla­mokba emigrált, ahol szabadúszó reklámfotós lett. Azt mondhat­nánk: az ilyenből tizenkettő egy tucat, ám Thomas Veres esete más. Magyarország náci megszál­lását, 1944. március 19-ét ■ köve­tően munkaszolgálatra vonultat­ták be, októberben pedig, a Szálasi-puccsot követően Német­országba akarták hurcolni. Ő azonban egy üveg vodkával meg­vesztegette a parancsnokát, kivált a sorból, és a budapesti svéd kö­vetségre menekült. Az épület előtt hatalmas tömeg gyülekezett, egy cédulára azonban fölírta, hogy Per Anger követségi titkárt keresi, és valahogy bejuttat­ta. Édesapja ugyanis egyszer lefo­tózta a diplomatát és a feleségét, ő pedig szerzett nekik egy Leica fényképezőgépet. Amikor aztán a rendőrség elkezdte a kívül várako­zókat összegyűjteni, és már-már rá is sor került, a nevén szólították. Per Anger volt az, aki rögtön be­mutatta Raoul Wallenbergnek. Nagyon bátor ember volt, ugyanak­kor nagyon na­iv - emlékszik vissza az első benyomásra, amelyet a zsi­dómentő svéd tett rá. - Ennek ellenére egyetlen rossz szót nem mondhatok rá, hat hónap alatt felnőtt a küldetéséhez, és a példaképemmé vált. Veres kezdetben igazolvány- képeket készített a menekült­útlevelekhez. Egy alkalommal azonban, 1944. november 28-án elkísérte Wallenberget a józsefvá­rosi teherpályaudvarra, ahol ép­pen zsidókat zsúfoltak be marha­vagonokba. Wallenberg ekkor ­csendőrökkel körbevéve - előhúz­ta zsebéből a mindig magával hor­dott fekete noteszét, és hangosan elkezdte olvasni azok nevét, akik­nek ő menlevelet adott. A nevezet­tek pedig kiléphettek, majd haza­mehettek Budapestre. Veresnél pedig ott volt a fényképezőgép a sálja alá rejtve, egy kis lyukon ke­resztül az alól fotózott: a svéd dip­lomata kérte meg, hogy titokban készítsen felvételeket. A vállalkozás nem volt veszély­telen. Másnap például, amikor is­mét kimentek a tehervagonokhoz, hirtelen egy német kommandó kö­zeledett, egy katona egyenesen rá­irányította a géppisztolyát. Wal­lenberg azonnal beszállt a kocsijá­ba, mert az svéd felségterületnek számított, s csak annyit kiáltott ne­ki: ugorj! - azzal indultak is. A filmeket Thomas Veres édes­apja sötétkamrájában hívta elő, ott világította le a képeket is. Egy es­te, hazatérőben épp egy köteg felvételt cipelt a hóna alatt, ami­kor a nyilaskeresztesek elfogták. Véletlenül azonban katonai csiz­mát és lovaglónadrágot viselt, ezért elordította magát: „Heil Szálasi!”, karját pedig náci kö­szöntésre lendítette. Ettől kezdve kész nagyításokat soha nem vitt magával, csak az előhívatlan negatívokat. A szovjet csapatok bevonulása­kor fényképezőgépét és a kész fil­meket hátizsákban odaadta egy barátjának, aki később azt mond­ta, hogy az oroszok ellopták a cso­magot. Más forrásból azonban a svéd kormány Wallenberg egyik munkatársától megkapta a teljes sorozatot, amelyből megalapí­totta a washingtoni holokauszt- múzeumot. _______________________(OYULAYI

Next

/
Thumbnails
Contents