Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-19 / 167. szám

A3 UIEVEZRED U " j É* - - f ’ ni -%Pi 2001, július 19, Petőfi Népe FALURÓL FALUBA VAROSRÓL VAROSRA M ii irCTPMTIMDP rualin I ImliEí Történelem dióhéjban 1211: Zenthemreh néven emlí­tik először egy oklevélben a fa­lut. Ekkor a földvári apátság birtoka. XIV-XV. század: virágzó tele­pülés a falu. 1529: a törökök és a rácok el­pusztítják a térség falvait. 1559: a budai török adószedő 6 házat említ Szentimréről.- A Rákóczi szabadságharc során a környék elnéptelenedik. 1880: 296 lakos van.- az I. világháború után vas­útállomás létesül.- a II. világháború után ala­kultak meg á szakszövetkezetek. 1990-ig a lakások száma 639- re nő. ■ A NÉPESSÉG ALAKULÁSA 1880 JÉ** 296 1900 // TM 783 1920 m | IbáJjig 1351 1960 î II í rn 1746 2000 ,!/[/[/ tij 1422 Forrás polgármesteri hivatal ÜGYFÉLFOGADÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL: kedd, csütörtök, péntek 8-12 óra, szerda 8-16 óra, FALUGAZDÁSZ: hétfő: 13-15 óra, csütörtök: 8-12 óra HEGYBÍRÓ: hétfő: 8-16 óra, kedd: 13,30-16 óra csütörtök: 8-12. ■ A falu intézményei POLGÁRMESTERI HIVATAL: Hősök tere 1. 78/ 445-320, 445-344 NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA: Szentimre út 23. ÁLTALÁNOS ISKOLA: Szentimre út 18., 78/ 445-253 EGÉSZSÉGHÁZ: Szent Imre út 23., 78/ 445-252 MŰVELŐDÉSI HÁZ: Hősök tere 1. GYÓGYSZERTÁR: Szentimre út 5. ORVOSI RENDELŐ: Szentimre út 25. 78/445-350. A LAKOSSÁG KORCSOPORT SZERINT 800 600 400 200 812 fő 284 fő 0-18 18-62 326 fo Forrás: polgármesteri hivatal A jövőt tervezni kell! Beszélgetés Kádár Németh István polgármesterrel Nem tartozik a rendszerváltás győztes tele­pülései közé a falu. A hazai agrárium válsá­ga a mezőgazdasági termelésből élő telepü­lést sem kímélte. A szentimrei polgárok szí­vós emberek, ki tudnak lábalni a nehézsé­gekből. Ezt hirdeti a falu határában lévő öregtorony is, mely évszázadokon keresztül az itt élő népnek volt temploma. A falu jele­néről és a jövő terveiről beszélgettem Kádár Németh István polgármesterrel. INTERJÚ- Az emberek túlnyomó többsége gazdálkodás­ból él Soltszentimrén csakúgy, mint sokan má­sok a Duna-Tisza közén. Sajnos a falu lakossága elöregedett. Ez részben a település megtartó ere­jének a gyengülése miatt van így. Csökkent a munkahelyek száma, a fiatalok elvándoroltak. Természetesen mindent megpróbálunk megtenni azért, hogy javuljon a helyzet - mondja Kádár Németh István polgármester. Az önkormányzat is nehéz helyzetben van, de keressük s úgy néz ki, sikeresen megtaláljuk azokat a kitörési ponto­kat, amelyek könnyítik a falu helyzetét.- Az önök telepü­lése nincs eladó­sodna?- Erre nagyon vi­gyáztunk, nincs bankhitelünk. Önerőből gazdál­kodunk, s a kü­lönböző pályázatokon keressük azokat a pénz­ügyi forrásokat, melyek segítségével talpon ma­radhat a település és az önkormányzat.- Mit terveznek a következő években?- A szennyvízcsatornázás óriási kérdés a falu életében. Jövőre szeretnénk kiépíteni a rendszert a településen. A vízjogi engedélyeztetés megtör­tént, s ha pályázati pénzekhez is hozzájutunk, akkor elindulnak a munkálatok, Fülöpszállással karöltve. Annak idején a csengődi rendszerhez történő csaüakozás is fel volt kínálva. Sajnos az akkori vezetés nem élt ezzel a lehetőséggel. A vezetékes víz-, gáz-, telefonhálózat minden megtalálható a faluban. Már csak a szennyvíz­kérdést kellene megoldani.- Mennyibe kerül ez a polgároknak, hisz a csa­tornázás nem olcsó dolog. KÁDÁR NÉMETH ISTVÁN 1952-ben született Csengődön. íl " *11 1985-től Soltszentimrén él. Ij JJj 1990-1998 kft.-ügyvezetőként w% dolgozik. __fS__ 1998-tól polgármester.- A többi településen már jól bevált lakástakarék­pénztár rendszert alkalmazzuk itt is. A szerző­déskötés már elkezdődött. Nehéz azonban em­bereket meggyőzni, mert vannak olyan szemé­lyek, akik szerint nincs a csatornahálózatra szük­ség. De én azt vallom, hogy ez a beruházás nem más, mint menekülés a jövőbe. A munkahelyte­remtés szempontjából lassan alapkérdéssé válik: van-e csatornahálózat. Volt már itt olyan cég, amelyik azért állt tovább, mert nem volt szenny­vízhálózat. Ha letelepedik, akkor 30 embernek adott volna munkát. ■- Melyek a település nagyobb foglalkoztatói?- A G.A. P. P. Kft., Kute Termelő és Kereskedelmi Kft., az Ezerjó Mg. Pinceszövetkezet, s a Buda­A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI: Kádár Németh István polgármester, Gelencsér Mihályné alpolgármester, Hajnal Györgyné, Rakonczai Hermina, Cseh-Szakál Jánosné, Kerekse Erzsébet, Apró Tibor, Nagy István, Madácsi Sándor, Zsikla Gyula. pesti Kárpitos Kft., s emellett az önkormányzat intézményei, ÁMK, polgármesteri hivatal, s né­hány vállalkozás foglalkoztat alkalmazottakat. Ezek a vállalkozások évente 5,5-6 millió forinttal járulnak a helyi költségvetéshez. Nálunk 1,5 szá­zalékos a helyi adó. Ez az a pénz, amelyre a pá­lyázatokat tudjuk építeni. Ha ugyanis nincs helyi önerő, akkor kevesebb az esélyünk arra, hogy pénzeket tudjunk nyerni a falu számára. Leg­utóbb egy megyei pályázaton 850 ezer forintot kaptunk a művelődési ház és a polgármesteri hi­vatal felújítására. Minden egyes forintnak örü­lünk. Előbb a művelődési házat rakjuk rendbe, s ha marad pénz, akkor a hivatal festését végezzük el - mondotta végül Kádár Németh István polgár- mester. BARTA ZSOLT KOLTSEGVETES 2001 Bevétel Kiadás: Bankhitel: Forrás: polgármesteri hivatal millió Ft 111.448 111.448 A Csonka torony múltja Nem sok alföldi település büsz­kélkedhet olyan régi műemlék­kel, mint a szentimreiek. A Cson­ka torony tégláinak egy része még a rómaiak idején készült. A falutól jó hat kilométerre találha­tó az egykori templomrom. Törté­nészek szerint a templom helyén ún. castrum, azaz őrtorony állha­tott. Az egykori limes - birodalmi védvonal - részét képezhette a to­rony. A templom falában a felté­telezett castrumból származó tég­lákat, illetve a környéken római cserépmaradványokat is találtak a kutatók. A templomépítés ideje az Árpád-korra tehető - a XI—XIII. században. A templom méretei: 12,9 méter hosszú, 6,3 méter szé­les, a szentély 4,8 méter széles. A torony 2,8x2,6 méter alapterüle­tű, 10,6 méter magas, négyszintes építmény. Egy múlt századi feltá­rás során római pénzeket, urná­kat, s Anjou-korabeli kardokat, dísztárgyakat találtak. Ezeket a halasi gimnázium régiségtárában helyezték el. AII. világháborúban a régiségtár megsemmisült. Jó hetven éve felvetődött, hogy bontsák le az akkor düledező templomot, s építsék újra a falu­ban. Szerencsére erre nem került sor. ■ HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS. A múlt emlékeit a helyi kiállítóte­remben gondozza a Csonka Torony Alapítvány. Felvételünkön Schantlné Farkas Julianna, a gyűjtemény gondozója egy XIX. száza­di daráló előtt áll. fotó: b. zs. A szőlők nagy részét újra kell telepíteni Agrárgazdaság A soltszentimreiek többsége kötődik a mezőgazdaság­hoz. Szőlővel, kalászoster­mesztéssel, állatenyésztés- sel foglalkoznak. A falu határában lévő 337 hek­tárnyi szőlőből 320 a termő par­cella. Az ültetvények jelentős ré­szét 30-60 évvel ültették. Vi­szonylag keve­Az ültetvények viszonylag ala­csony hozam­mal fizetnek szüretkor. Ráadsául a többnyire idő­södő gazdák­nak nincs elég pénze arra, hogy a régi tőkék helyébe újakat telepítsenek. A hegybíró szerint Járdi Gyula set teremnek - tájékoztatta la­punkat Bozó János hegybí­ró. Az embe­rek többnyire kisbirtokon gazdálkodnak. Ebből nehezen lehet megélni. Kicsi ugyanis a birtokok jövedelmezősége. Részben a méret, részben pedig amiatt, hogy többnyire Zala- gyöngyét, Ezerjót, Sár- fehért, Kunle­ányt termesz­tenek. Az ezekből ké­szült borok pe­dig már nem annyira kere­settek, mint néhány évtize­de. Az Olaszrizling, a Rajnai riz- ling, a Rizlingszilváni, a Cser­szegi fűszeres a kedvelt fajták. A HEGYKÖZSÉG 2001-BEN Taglétszám: 442 Szőlőterület: 337 ha Tavalyi termés: 19.542 q Átlagtermés: Termett szőlő értéke: 61 q/ha kb. 87.939.000 Ft Forrás: hegybíró Bozó János 100-200 hektár ültetvényt kelle­ne telepíteni ahhoz, hogy a mai­nál jobban jövedelmezzen a nagy hagyományokra visszate­kintő szőlőművelés. Járdi Gyula - Fülöpszállásról átjáró - falugazdász 490 őster­melő napi ügyeivel foglalkozik. A földek nagy része 9-10 arany­koronás. A szántó 1045, rét 615, legelő 1667, míg gyümölcsöst csak 2 hektáron művelnek. Az erdőtulajdonosok 125 hektáron gazdálkodnak. A gyenge termőképességű föl­dek miatt árpából 2-3 tonnás át­lag várható. Bőrfeldolgozás Soltszentimrén Húsz alkalmazott dolgozik a cégnél. fotó: b. zs. A G.A.A.P Kft.-t 1997-ben alapí­totta a mai négy tulajdonos, solt- szentimrei telephellyel. A cég fő profilja a félkész bőr feldolgozá­sa. Az alapanyagot pedig főként a hazai munkavédelmi kesztyű­ket és kötényeket gyártó cégek­nek adják el. Paol Sciviero és Fe­kete Andrea, a cég két tulajdo­nosa elmondta, hogy Olaszor­szágból félkész állapotban érke­zik a hasított bőr, melyet a cé­güknél speciális olajjal puhíta­nak, szárítanak, majd tovább puhítanak. Végül pedig csoma­golják s értékesítik az ügyfelek­nek. A cégnek 20 munkatársa van, akik közül 6-an három mű­szakban termenek. A vállalat profiljába tartozik még a futball- labdabőr gyártása is, a Fővárosi Kézműipari Rt.-nek szállítanak folyamatosan. Emellett Olaszor­szágból importálnak, és idehaza s külföldön értékesítenek olyan finom alap­anyagokat, me­lyek bútorok bevonásához, bőrruhák és -ci­pők készítésé­hez kellenek. Havonta 50 ezer négyzet- méternyi mun­kavédelmi bőrt gyártanak, melyre óriási a hazai, de a kül­földi igény is. Mint a tulajdo­nosok elmond­ták, különösen nem kell reklá­mozniuk a cég tevékenységét. A vásárlók olyan minőségű alapanyagot, olyan versenyké­pes áron kapnak, megfelelő ki­szolgálás mellett, hogy a piacon kézről kézre adják a partnerek a cég telefonszámát. (G.A.A.P. Kft. Hungary, Soltszentimre, 6223 Dózsa Gy. u. 28/A, 78/445-403.) Sikerre építeni és a célokat közösen megvalósítani. Jövőorientált, nemzetközileg tevékenykedő vállalatként az autóipari beszállítás, valamint az automatizálás területén tevékenykedünk sikeresen. 550 munkatárssal és különböző üzleti ágazatokkal, a könnyen áttekinthető szervezeti felépítésünkkel - rugalmasan és piacorientáttan dolgozunk. Cégünk érdekei közé évek óta a magas minőség, vevő-orientáltság és a permanens innováció tartozik. Szívesen köszöntenénk Önt kiskőrösi telephelyünkön, mint MŰSZAKI MUNKATÁRS Feladatok: • Elektromos, pneumatikus tervek készítése • Automatizálási projektekben való részvétel Fettételek: • Felsőfokú vagy technikusi műszaki végzettség villamos- vagy vezérléstechnikai szakirányban • Német nyelvtudás előnyt jelent Ajánlatunk: • Szakmai előrelépés egy folyamatosan fejlődő területen • Modern és kulturált munkakörülmények • Versenyképes jövedelem • Külföldi szakmai út Felkeltettük érdeklődését? Kérjük küldje el részletes pályázati dokumentációját (bizonyítványok, fénykép, önéletrajz) az alábbi címre: Eckerle Bt. Hungary • H-6200 Kiskőrös, Dózsa György út 44. Fon +36.78.511.419 • Fax +36.78.511.401 info.hu@eckerle-gruppe.com • www.eckerle-gruppe.com ECKERLE G R U P P E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents