Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-18 / 166. szám
4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. Július 18., szerda Nézőpont A. Tóth Sándor_________ Számolatlanul üríthető a pohár A borhamisítás ellen bevetett nagy tűzerejű fegyverek egyike. Egy láncszem abban a zárt rendszerben, amely lehetővé teszi a bor útjának követését a szőlőtermelőtől a fogyasztóig. Legalábbis tavaly ilyenkor, a módosított jövedéki törvény életbe léptetése előtt efféle érveket lehetett hallani, olvasni a szőlőpincekönyv mellett (is). Most szinte nullára szűkül azok köre, akiknek augusztus 15. után is vezetniük kell. Egy képviselő a parlamentben, aki - lévén civilben maga is szőlő- termelő gazda - kezdettől fogva és újra meg újra próbálta társaival megértetni: a szőlőpincekönyvnek semmi értelme. Felesleges. Feleslegessé teszi a szőlő származási bizonyítványa. Ha a hegybíró hárompéldányos származási bizonyítványt állít ki, akkor a fináncok minden igényét ki lehet elégíteni, ha ellenőrizni akarnak. A három példányból egy-egy jut a termelőnek, a szőlőt felvásárló feldolgozónak és a hegyközségnek. Egyébként ez utóbbi helyen az égvilágon minden adat megtalálható a szőlősgazdákról. A képviselő nem szállt le a témáról. Az ő törvénymódosító javaslatát fogadta el végül a parlament - a neve Zsikla Győző -, s ennek nyomán módosítják majd a végrehajtást szabályozó rendeletet. S augusztus 15-től jószerével megszűnik a szőlőpincekönyv. Nem csupán a szőlőtermelők - ők legfeljebb a családi adómentes bormennyiséget állítják elő, azaz 10 hektolitert, egyébként a termést szőlőként értékesítik -, hanem valamennyi szőlőbor-készítő is elfelejtheti. Ez utóbbiak eddig kétszeresen adminisztrálták a feldolgozott szőlőt, hiszen nekik borpin- cekönyvet is vezetni kellett. Ez meg is marad számukra, viszont az ígéretek szerint vezetését egyszerűsítik. Ennek módját, mértékét most dolgozzák ki. Azok, akik felvásárolnak szőlőt és azt továbbértékesítik, ezután is kötelesek lesznek vezetni a szőlőpincekönyvet, hogy ellenőrizhetők legyenek. Ám ők nagyon kevesen vannak a szőlő-bor ágazatban. Bács-Kiskunban talán egy ilyen személy, cég sincs. Egyelőre a legfőbb öröm a szőlőpincekönyv-ügyben: a családi 10 hektoliter elpo- harazgatása közben ezután nem kell minden egyes litert bejegyezni a fránya könyvecskébe. Számolatlanul üríthető a pohár. A fináncok minden igényét kielégíti Kisgazda agrárkabinet alakult Tőkeerőssé kell tenni a magyar mezőgazdaságot Az FKgP országos elnöksége a kabinetrendszer újjászervezésével megkezdi a felkészülést a jövő évi parlamenti választásokra. Augusztus végére pedig bemutatja választási programját. Budapest Ez hangzott el a párt tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. G. Nagyné Maczó Agnes, a Független Kisgazda- párt alelnöke elmondta: megalakult a legfontosabbnak tartott mezőgazdasági kabinet. Ennek elnöke a kiskunhalasi illetőségű Csatári József, a párt főtitkárhelyettese lett. Helyetteseként Kávássy Sándor, az FKgP alelnöke, a kabinet titkáraként pedig a soltvadkerti Zsikla Győző frakcióvezető-helyettes fog tevékenykedni. Az agrárkabinet kinevezett vezetője közölte: hazaárulással, természeti katasztrófával és a gazdák elleni merénylettel ér fel, hogy a Fidesz beleegyezésével az EU-csatlakozást követően külföldi állampolgárok magyar földet vásárolhatnak hároméves itt-tartózkodás után.- Előbb tőkeerőssé kell tenni a magyar mezőgazdaságot és minimum tízéves moratóriumot kell kötni a külföldiek magyar termőföld- vásárlása ügyében - hangsúlyozta Csatári József. Szerinte a zseb- szerződések tekintetében jelenleg is „tutyi-mu- tyi mozgás van”, és a kormánynak jóval hatékonyabban kellene fellépnie ezek ellen. A kisgazda politikus arról is beszélt, hogy a búza és a kukorica tonnánkénti 17 ezer forintos jelenlegi garantált felvásárlási árát étkezési minőség esetén 25 ezer forintra, takarmány esetében pedig 20 ezer forintra kellene emelni. Hozzáfűzte: növelni kell az exporttámogatást is annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló másfél-kétmillió tonna piacképes, jó minőségű magyar búzafelesleget megfelelő áron el lehessen adni külföldre. Úgy vélte, hogy búzaügyben ismétlődik az 1998-as helyzet, és hiába a több mint 5 millió tonnás termelés, a gazdák el vannak keseredve,.nincs jövedelmük, ezért meg fognak szabadulni földjüktől. CSATÁRI JÓZSEF VAGYONNYILATKOZATA Ingatlan: Kiskunhalas, 852 m2, lakóház, istálló, magtár, szárító, raktár, tároló szín, műhely, mérlegház, méregraktár. Ingatlan 2. Kunfehértó, 2352 m2, gazdasági épület, mázsaház, hídmérleg. Ingatlan 3. Kunfehértó, 268 m2, pajta, lakóház, istálló. Ingatlan 4. Kunfehértó 2904 + 26.308 + 5329 m2, major. Földhasználat: 283,608 m2 szántó, 30,2 m2 szántó, 12 m2 erdő, 42 m2 szántó, erdő, 19,7 m2 szántó, 2,6 nr gyümölcsös, 22,4 m2 szántó, gyümölcsös, 218 m2 kert, szántó, gyümölcsös, 48,3 m2 szántó, 61,7 m2 gyep, 107,2 m2 erdő, 1,67 m2 gyümölcsös, 0,02 m2 kert. Harkány: 40 m2 örökös üdülő- használati jog. Jármű: Volkswagen Passat, Tata 2d, Mitsubishi teherautó, MTZ 82 traktor. Képviselői tiszteletdíjon kívüli jövedelem: önkormányzati képviselő, tanácsnok, jövedelem: 77.400 Ft. Tisza- menti Vegyiművek, Szolnok: igazgatótanács-tag, jövedelem: 122.000 Ft. Készpénz: 1,5 millió Ft. Követelés: Búza- és napraforgó-értékesítés után; 10 millió Ft, 16.600.000 Ft, 3225 DM. Gazdasági érdekeltség: Tiszamenti Vegyiművek: igazgató- tanács tagja. Nagybaracskai Haltermelő és Értékesítő Kft.: 3,3% tulajdon. Száz hektárnyi erdő égett el Kelebia Még tegnap is tartottak annak az erdőtűznek az utómunkálatai, amely hétfőn késő délután keletkezett Kelebián. A tűz csaknem száz hektár vegyeserdőt teljesen kipusztított. A kár több mint húszmillió forint. Hétfőn délután a kelebiai vasútkörzeti részre először avartűzhöz riasztották a tűzoltókat. A kiszáradt növényzet miatt azonban a lángok gyorsan terjedtek és a tűzoltók kiérkezésére már a közeli erdő is lángra kapott. Estére negyvenhárom megyei tűzoltó, valamint a polgári védelem és az erdészet munkatársai küzdöttek a lángokkal. A területen több tanyát annyira megközelítettek a lángok, hogy azokat árkokkal kellett körülvenni. Az oltást nehezítette, hogy víztől távol eső helyen égett az erdő. Geiger János megyei katasztrófavédelmi igazgató munkatársunknak elmondta: a tüzet késő estére sikerült megfékezni. A tűzvizsgálat azonban még tart. Az elpusztult erdő részben magán-, illetve állami tulajdonban volt. A kár az első becslések szerint meghaladja a húszmillió forintot. ■ Oszlopnak rohant ______________Baja_______________ Meghalt egy férfi tegnap hajnalban Baján, a Kölcsey és a Madách utca kereszteződésében történt balesetben. A rendőrségi jelentés szerint az autót vezető 31 éves bajai férfi nem jól választotta meg a sebességet, megcsúszott, és egy villanyoszlopnak ütközött. A vezető könnyebben sérült meg, 30 éves utasa azonban a helyszínen meghalt. _______■ Az iskola a nemzet sikerének záloga Hatodik alkalommal tanácskoztak a kistelepüléseken tanítók Lakiteleken Magyarországon közel 2500-ra tehető azoknak a kistelepüléseknek a száma, amelyeknek van iskolája. Közülük több száz került aggasztó, már-már kilátástalan helyzetbe még nem is olyan régen, mivel feltételül szabták, hogy csak hetvenszázalékos kihasználtság mellett kapják meg ez év szeptemberétől a kiegészítő állami támogatást. Szerencsére az áldatlan helyzetet az elfogadott költségvetés megszüntette. Most már ötvenszázalékos feltöltöttség mellett is működhetnek a kisiskolák. Ezt a házigazda, Lezsák Sándor, ország- gyűlési képviselő, a parlament oktatási és tudományos bizottságának elnöke mondta a kistelepüléseken tanítók VI. országos találkozójának múlt heti nyitónapján. Lakitelek Népfőiskola Köszöntőjében a honatya egy újságcikket idézett, melynek kanadai szerzője arra próbált választ keresni, mi lehet a titka a magyaroknak, hogy lélekszámúkhoz képest tizenkét Nobel-díjast adtak a világnak, hogy fantasztikus az olimpiai sportszereplésük, hogy egyáltalán ilyen szellemi teljesítményekre voltak képesek egy olyan században, amely szétdarabolta, megkínozta, tönkreverte és megalázta őket. A kanadai újságíró végül arra a következtetésre jutott, hogy az iskolában van a titok nyitja. Vagyis: ennyit ér a magyar iskola. Lezsák Sándor szerint, tovább bogozva, részletezve a keresést, megtalálnák a kisiskolát. A kistelepülések iskoláinak az értékét. Azt a iehetőséget, amit teremthet egy kistelepülés és ott a tanító, amelyik minél jobban világít, annál jobban önmagát fogyasztja. Az óvónő, a tanító, aki az elmúlt évtizedek próbatételein edződött meg, és volt képes olyan minőségi munkára, amely megtartotta az iskola rangját az elmúlt esztendőkben is. Ahol a világban a magyar teljesítmény megjelenik, ott a magyar iskola hírnevét továbbra is erősíti. Mert nemcsak a tizenkét Nobel- díjas, de sok-sok tudós nevét lehetne felsorolni, akik egy-egy iskolateremtő pedagógusközösség, vagy egy pedagógus munkáját, tisztességét, emberségét dicsérik; hangsúlyozta a honatya, majd így folytatta; A kisiskola szervesen összekapcsolódik az óvodával. A kettő csak együtt jelentheti azt a felnevelő környezetet, amelyet megteremteni rendkívül szép feladat a pedagógustársadalom számára. Elsősorban az óvoda és az általános iskola az, amelyet erősítenünk kell. A közoktatás alapjait kell megerősítenünk ahhoz, hogy igen határozott felsőoktatásunk legyen - szögezte le Lezsák Sándor. Amikor arról beszélünk, gondolkodunk, mit ér a kisiskola, és mit érhet, akkor meg kell keresnünk azokat a lehetőségeket, technikákat, eszközöket, akár a törvényhozásban, akár az államigazgatásban, hogyan tudjuk a tehetséges gyermeket megtalálni, felnevelni, és ezzel párhuzamosan, hogyan tudjuk segíteni a tehetséges pedagógust. Az emberileg, szakmailag értékes pedagógust. Lezsák Sándor végül annak a véleményének adott hangot, hogy nincs különbség egyetemi tanszék és egy kisiskola pedagógusa között, mert mindkettő teljes emberként, teljes nevelőmunkát végez a maga környezetében. Az iskola feladata a tehetség támogatása A négynapos tanácskozáson részt vett Pálinkás József oktatási miniszter is, aki elmondta: az iskola feladata és felelőssége, hogy a tehetséges gyerekeket, a tehetségüknek megfelelő pályára irányítsa. Csak így lehetnek önmaguk és a közösség hasznára. A kisiskolák tehetséggondozási lehetőségei kapcsán a miniszter hangsúlyozta: az Arany János tehetséggondo- I zó program lehetőséget biztosít arra, hogy egy-egy közösség kiválassza a legtehetségesebb gyerekeket, akiknek aztán számos plusz-, illetve extra lehetőséget biztosít. A tehetség kibontakoztatásához azonban mindannyiunknak hozzá kell járulnunk - szögezte le a miniszter. Az oktatási tárca megteremti a kereteket, az viszont a pedagógusok feladata, hogy időben felismerjék a gyerekek tehetségét és segítsék őket ennek kibontakoztatásában. A pedagógusok szerepe az is, hogy világossá tegyék a gyerekek számára, hogy tehetségüket elsősorban a közösség javára kell fordítsák. Az iskolák nem tanodák Az ember és az élő környezet tiszteletét, szeretetét középpontba állító új műveltségeszmény kialakítására van szükség - mondta a kistelepülésen tanítók találkozóján tartott előadásában Glatz Ferenc. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kifejtette: az előző század a technika és természettudományok forradalmi léptékű fejlődésének időszaka volt, ami gazdag jövőt nyitott az emberiségnek, de közben elfelejtődött, hogy mindennek a célja maga az ember. Úgy vélte: az új évezred első évszázadának az embertudomány századának kell lennie, különben „nem lesz ember, aki a természet- tudomány és technika fejlődésének eredményeit alkalmazza, hasznosítsa, élvezze”. Glatz Ferenc kiemelten szólt arról, hogy az iskolát, amely ma és mindig első számú eszköze a tudásalapú társadalom megteremtésének, nem lehet egyszerű tanodának tekinteni. Az iskola ismeretanyagot átadó s egyszersmind az általa közvetített tudáshalmazban való eligazodást, az ismeretegyüttes majdani hasznosítását segítő intézmény, de ugyanakkor az érzelmi, erkölcsi nevelés és a viselkedéskultúra színtere is, ami az utóbbi időben háttérbe szorult - mondotta. Hozzátette: az embert és az élő környezetet előtérbe állító tudásanyaghoz való hozzáférés, s általában az életfogytig való tanulás követelményének feltételeit az államnak is elő kell segítenie. Központi forrásokból kell támogatni a legjobb magyar kultúrpolitikai hagyományokat megtestesítő népfőiskolákat, s ugyancsak központilag kell áldozni arra, hogy az iskolák a helyi lakosság kulturális központjává, a felnőttek életfogytiglani tanulásának intézményeivé válhassanak. Nagyon fontos a kisiskolák biztonsága Lezsák Sándor, az országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a Lakitelek Népfőiskolán vasárnap zárult többnapos eszmecsere tapasztalatait házigazdaként összefoglalva a sajtónak elmondta: az országosan több mint két és fél ezer kistelepülésen működő kisiskola már ma megtestesíti azt a kívánatos modellt, amiről a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt. Az aprófalvak, kisközségek tanítói nemcsak betűvetésre, számolásra tanítják a gyerekeket, de egyszersmind a helyi közösség által elfogadott erkölcsi normákra, magatartásformákra, s lényegében az egész lakosság nevelői is - taglalta Lezsák Sándor. Rámutatott: az oktatási minisztérium képviselői által bejelentett, ősztől húszszázalékos pedagógusbér-emelés azért is üdvözlendő, mert a kistelepüléseken létkérdés, hogy ott kiváló, a neveléshez, oktatáshoz kiemelten értő tanítók legyenek. Hozzáfűzte: a kistelepülések tanítóinak évente visszatérő, immár hatodik alkalommal rendezett idei találkozója is megerősítette, hogy a pedagógusok fizetése mellett kulcsfontosságú kérdés a kisiskolák biztonsága. Végezetül a honatya leszögezte: a fogyatkozó gyermeklétszám miatt évről évre bezárással fenyegetett kisiskolák fennmaradását - a mindenkori költségvetésből nyújtandó teljes támogatással - hosszú távra garantálni kell. A kistelepülések tanítóinak eszmecseréjére, az ország minden tájáról érkeztek pedagógusok.
