Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-03 / 153. szám
BÁCS-KISKUN TISZAKÉCSKE Petőfi Népe - 11. oldal 2001. Július 3., kedd A nemzet egységét nem sikerült elpusztítani Millenniumi zászlóátadások színhelye volt szombat délután Tiszakécske főtere Két millenniumi zászlót adtak át szombaton Tiszakécskén. Az egyiket a város kapta. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök adta át Kovács Ernő polgármesternek. A másikat, Bács-Kis- kun megye zászlóját Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke vette át Nemeskürty István millenniumi kormánybiztostól.- Az összefogás egyidős a széthúzással - állapította meg köszöntőjében Kovács Ernő polgármester.- Mindkettő jellemzi ezeréves államiságunkat, a magyar történelmet és egyes települések jelenét is. Abban bízom, hogy Tiszakécskén mindenki mindig jól fog dönteni az elkövetkező ezer évben is, és mindig a jobb utat fogjuk választani - mondta végezetül a polgármester. Ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök szólt arról, hogy saját számításai szerint a magyarság ezeréves történelméből mindössze 151 olyan esztendőt jegyezhetünk fel, amikor békében éltünk. Az összes többi esztendőben kisebb-nagyobb háború sújtott bennünket. Ez azt jelenti, hogy minden egyes békében eltöltött évre nagyjából hat háborús jutott. Gyászos arány állapította meg a kormányfő, majd így folytatta:- Nem kell visszamennünk ilyen messzire, elég, ha felidézzük a huszadik század eseményeit. Ötven esztendő alatt több mint egymillió embert vesztettünk. Van-e Európának még egy olyan 15 milliós nemzete, amely képes lett volna ekkora vesztességet pótolni és a vesztesség ellenére talpon maradni, s ahogyan most mi tesszük, terveket formálni a jövőre, bizakodva várni az előttünk álló esztendőket? A miniszterelnök hangsúlyozta: a millennium alkalmas pillanat arra, hogy olyan kérdéseket is megfogalmazzunk, amelyeket ritTiszakécske millenniumi zászlóját Gémes Mihály helyi plébános, címzetes hatvani prépost szentelte meg. kábban teszünk fel a hétköznapokon. Ha ennyi csapás ért bennünket, akkor mivel magyarázható, hogy István király műve mégis maradandónak bizonyult? Néhány ereklye kivételével alig maradt ránk valami. De maradt valami, ami sértetlenül kiállta az idő próbáját. Ezt a valamit nem érinthették idegen megszállók, nem semmisíthették meg a történelem nagy, árvízszerű áradatai. Mert az olyasmi, amit nem magunk körül, hanem valahol mélyebben kell keresnünk. Ez az, amit nem vehet el tőlünk senki, és ez az, amit az országból menekülni kényszerülők lopva bár, de magukkal vihettek. És ez nem más, mint az a tudat, hogy mi, magyarok elválaszthataüanul összetartozunk. Az egység, a nemzeti ösz- szetartozás egysége volt az, amit Szent Istvánnak köszönhetünk.- A millenniumi zászló egyik fele üres - mutatott a zászlóra Orbán Viktor. - A mi és az utánunk következő generációk feladata lesz, hogy az elkövetkező ezer évben a magyar haza szimbólumait felhímezzük, felhímezzék a zászlónak erre a várakozó, üres felére - mondta végezetül a kormányfő. Ünnepi beszéde után a miniszterelnök átadta a zászlót Kovács Ernő polgármesternek. Bács-Kiskun megye millenniumi zászlóját Endre Sándor, a megyei közgyűlés elnöke vette át Nemeskürty István kormánybiztostól. Nemeskürty István utalt arra, hogy Szent István után a szintén Árpád-házi Szent László király volt az egyik legnagyobb magyar uralkodó. Nagyságát igazolja, hogy őt kérték fel, vállalja el a keresztes hadjárat fővezéri tisztét. Ez azt jelenti - mondta tréfásan a Átadás előtt a kormányfő meglengette Kécske millenniumi zászlaját. millenniumi kormánybiztos -, hogy Magyarország alig egy évszázaddal az államalapítás után bekerült a NATO-ba. Tiszakécske millenniumi zászlóját Gémes Mihály helyi katoliPista Marianna kus plébános, címzetes hatvani prépost és Hegedűs Béla református lelkész szentelte, illetve áldotta meg. Bács-Kiskun megye zászlóját dr. Bábel Balázs érsek, a Kalocsa-kecskeméti Egyházmegye vezetője szentelte meg, Szabó Gábor református esperes és Káposzta Lajos evangélikus püspök áldotta meg. A szalagokat Vincze Jánosné és B. Boros Ilona zászlóanyák kötötték fel. A millenniumi ünnepségen az erdélyi testvértelepülés, Gyimes- felsőlok is képviseltette magát. Hatalmas sikere volt Pista Marianna csodálatos énekének, valamint Petrov Klára és a József At- tila-díjas Buda Ferenc szavalatának. (Utóbbi saját, Homok-haza című versét mondta el.) A műsorban a többi közt közreműködött a tíszakécskei zenetanárok és barátaik rézfúvós együttese, a Tisza ’83 citerazenekar, a Kecskeméti Pedagógus Énekkar, a Csík Zenekar és a Kurázsi Táncműhely. SZÁSZ ANDRÁS A megye egy évezreden át bizonyította létjogosultságát Igazi ünnepnap volt a szombat Bács-Kiskun, de minden magyar megye számára. Ópusztaszer, a Nemzeti Történeti Emlékpark adott otthont délelőtt a Magyarországi Megyék Harmadik Országos Gyűlésének, amelyet megtisztelt jelenlétével Mádl Ferenc köztársasági elnök és Stumpf István kancellária- miniszter is. Este pedig Tiszakécskén kapta meg Bács-Kiskun megye a millenniumi zászlót Nemeskürty István kormánybiztostól. A rendezvényen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. „Egy közéleti embernek, politikusnak ritkán adatik meg az az öröm, hogy egyetlen napon együtt ünnepelhessen előbb az államfővel, majd a kormányfővel” - nyilatkozta lapunknak Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, akivel a megyé(k)ről, a közigazgatási középszint szerepéről beszélgettünk a hétvége kapcsán. Bács-Kiskun Már csak azért is, mert Endre Sándor az elnöke a 19 megyét összefogó Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) is, s e minőségében tartott ünnepi beszédet az ópusztaszeri hun- niálison. Ezen, tehát a megyék harmadik országos gyűlésén avatták fel azt a történelmi szoborpanteont is, amelynek létrehozásában minden megye részt vett. Bács-Kiskun Kossuth Lajos bronz mellszobrát készíttette el Markolt György képzőművésszel. (A MÖOSZ egyébként 1990-ben jött létre, s székhelye azóta is Kecskemét. Ez az egyetlen érdekképviseleti szervezet, amely területi ön- kormányzatokat, tehát a megyéket tömöríti.)- Ön MÖOSZ-elnök. Emellett a magyarországi megyéket, a középszintű. önkormányzatiságot képviseli az Európa Tanács Regionális és Települési Önkormányzati Kamarájában is mint a héttagú, állandó magyar delegáció egyik tagja. Aztán elnöke az SLLF Europe-nak is, amely a közigazgatási középszintet reprezentáló amerikai szerveződés, a State Legislative Leaders Foundation európai „változata”. Mindebből úgy tűnik: személyesen is nagyon szívén viseli a magyar megyerendszer sorsát, jövőjét.- Azt hiszem, ez természetes, hiszen egy évezreden át bizonyította létjogosultságát. Persze ma gyakran vetődik fel a kérdés, hogy régió vagy megye. Ebbe a kérdéskörbe most nem szeretnék részletesen belemenni, de egy biztos: az önkormányzati középszintre mindig szükség lesz. Hogy ez most a megye lesz vagy a régió, talán eldől a következő esztendőkben, s hadd tegyem hozzá: e kérdés eldöntéséhez összpárti konszenzus kell a magyar törvényhozásban. Egy biztos: az európai uniós követelményeknek eleget tettünk már azzal, hogy létrehoztuk a nem közigazgatási, tehát a tervezési-statisztikai régiókat. S hogy mit hoz a jövő? Majd meglátjuk. Az Európa Tanácshoz visszatérve egy szó erejéig: éppen most fejeződött be a magyar önkormányzatiság „átvilágítása”, s az anyagot jövő májusban tárgyalja majd az ET.- És mi a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének alapvető feladata?- Egy mondatban: a megyék közös érdekeinek egységes képviselete. Ezen belül a MÖOSZ véleményez minden törvénytervezetet, felméréseket készíttet különböző témakörökben, maga is véleményeket kér és gyújt össze, hogy elősegítse és befolyásolja a döntéshozatalt. Ilyen terület pélte. Tíz év távlatából hogy látja ezt?- 1990-ben született meg az ön- kormányzati törvény, s a rendszerváltás felfokozott érzelemvilága, a félelmekkel és reményekkel teli politikai közhangulat különleges töltetet adott akkor a parlamenti vitának. Ennek eredményeként olyan, az akkori politikai helyzetet tekintve érthető megoldások születtek, amelyekről ma már látjuk, hogy némely vonatkozásban túlzásokat tartalmaznak. A felülről lefelé utasító kommunizmus rossz emlékének ellensúlyozásaként a települések szélesebb feladat- és hatáskört kaptak a megyékhez képest. Az akkori félelmektől ma már nem kell tartanunk, ugyanakkor az önkormányzati rendszer átfogó felülvizsgálata sem kerülhető el. A települési önkormányzatok - különösen a falvak - csak nagyon nehezen tudnak eleget tenni törvényi kötelezettségeiknek, míg a megyei ön- kormányzatok a jelenlegi jogi és pénzügyi korlátok között nem dául a megyei kórházak működtetésének ügye, a megyei önkormányzatok kötelező feladatainak kérdésköre. S persze a koordináció mellett lobbizik is a szövetség, ahogyan sikerült például megfelelő érdekérvényesítéssel jelentős anyagi pluszforrást a vidékre csoportosítani a kétéves költségvetés elfogadásakor.- Egy kicsit elrugaszkodva a hétköznapok realitásától s visz- szaidézendő a szombati ünnepi perceket: hogyan látja MÖOSZ- elnökként a megyék szerepét a magyar történelemben?- Mi, akik a megyéket képviseljük, igazán büszkék lehetünk arra, hogy a millennium kapcsán nem csak az emlékezés jut osztályrészül. Hanem úgy érezhetjük, hogy az államalapítás egyik fontos eredményének lehetünk mai letéteményesei. Szent István királyunk nagyságát dicséri, hogy a megye- rendszer kiépítésével megszilárdította helyünket a Kárpát-medencében és biztosította az akkori Európához való csatlakozásunkat. A megyerendszer az államalapítás korához képest sokat változott, jogi keretei, feladatai folyamatosan módosultak. De azt le kell szögeznünk, hogy sem ezer esztendővel ezelőtt, sem napjainkban nem képzelhető el modem állam középszintű területi egységek nélkül. A történelem azt bizonyítja, hogy a mindenkori központi kormányzat és a települések közti párbeszéd csak abban az esetben lehet eredményes, ha létezik egy, a közvetítő szerepét betöltő középszint.- Legutóbb bő egy évtizede, a rendszerváltozáskor változott meg alapvetően a megyék helyze- Endre Sándor (jobbra) Mádl Ferenc köztársasági elnökkel az ópusztaszeri hunniália tudják jobban kihasználni a szervezetükben rejlő lehetőségeket. A megyék többre predesztináltak. Hiszen a szűkös anyagi lehetőségek közepette is képesek ellátni feladataikat, s hatékonyan tudják összefogni a területükön lévő települések érdekeit. Magas szinten látják el a szakfeladatokat, jól koordinálják a területfejlesztési törekvéseket vagy a katasztrófák elleni védekezést.- S mi lenne akkor Ön szerint a megyék jövője?- A megyei önkormányzatokban rejlő lehetőségek jobb kihasználását nem a települések önrendelkezési jogának csorbításával kell elérni. Elsősorban a központi hatalomtól vehetne át a megye érdemi feladatokat. Fontos azonban hangsúlyozni: a megyei önkormányzatoknak nem az az elsődleges céljuk, hogy területi hatósági funkciókhoz jussanak. Hanem az, hogy kapják meg a területi önkormányzatokat megillető jogokat, ezek közt is elsősorban az önálló bevételszerzés lehetőségét.
