Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2001. Július 13., péntek Nézőpont Tapodi Kálmán Névtelen életmentők A véradók között tökéletes a demokrácia. Véradó napokon eltűnnek a társadalmi különbségek, ott áll a sorban a pap, a vállalkozó, a há­ziasszony, a pincér vagy éppen a benzinkutas. Nem számítanak a titulusok sem, hiszen minden donor egyforma, legfeljebb a vércso­portjuk más. Nyáron, a nagy szabadságok idején rendszerint nehezebben verbu­válódnak össze az önkéntes segítők, de Majsán nagyon sokan jöt­tek a hívó szóra. A többszörös véradók között volt például olyan családanya is, aki életében most először ment el vért adni. Sokan tudtak ugyanis arról, hogy most egy kiskunmajsai ember műtété­hez gyűjtenek különleges típusú vért. Rendszeres véradóként sok önkéntest ismerek, s bizton állíthatom, hogy akkor is elmentek vol­na, ha nem tudják, kin segíthetnek. Mert ez legtöbbször sohasem derül ki, de a rászorulók sem sejtik, hogy kiknek köszönhetik akár az életüket is. Nem számítanak a titulusok sem Gyerekkoromban nem von­zódtam túlzottan az injekciós tűhöz, amellyel rendszerint csak riogattak. Az „akkor majd vihetünk az orvoshoz, és kapsz egy szurit!” fenyege­tés bizonyára sokaknak isme­rősen cseng. A félelmet azon­ban idővel leküzdi az ember, és a szúnyogcsípésnyi fájdalmat is könnyedén lehet tűrni. Első vér­adásomnál - a nagyatádi laktanyában - még a „véradószabadság” és a flaska sör ígérete vezérelte legtöbbünket. Manapság is jár az üdítő és a sör, a csokoládé vagy éppen a felvágottas szendvics, de senki sem jár vért adni az elemózsia miatt. A véradók mindezek nélkül is ott lennének, még akkor is, ha sokukat nem szívesen en­gedik el a munkahelyeikről sem. Ha valakinek került már életveszélybe hozzátartozója, ha valaki ült már gyermeke ágyánál az intenzív osztályon, nagyon jól tudja, mit jelentenek ilyenkor a segítők. A véradók, a névtelen életmentők, akik saját testükkel igyekeznek segíteni embertársaikon. És azt so­hasem tudhatjuk előre, mikor kerülhetünk hasonló helyzetbe. Maj­sán most százhatvannyolcan szerettek volna segíteni embertársai­kon. A véradók szép példáját mutatták megint, hogy nemes célokért bármikor képesek összefogni. Akik csatlakozni akarnak hozzájuk, figyeljék a felhívásokat! Mert véradókra még sokáig szükség lesz. Csöndes fiúnak ismerték a gyilkost Napok óta felbolydult település Kerek­egyháza. Érthető módon a Boros házas­pár halála a fő téma az emberek közt, hisz a kettős gyilkosság sokak számára még jó ideig érthetetlen marad. Miért követte el tettét a mindenki által sze­rénynek és csendesnek ismert fiú? Kerekegyháza A házaspár eltűnésétől fogva sokan sejtet­ték, hogy bűncselekmény történt. Azt azonban szinte senki sem gondolta, hogy fiuk volt a tettes. Pont ő, aki olyan csendes, visszahúzódó? A keddi helyszíneléskor jó páran összegyűl­tek a Boros-háznál. Köztük volt Lieber Ist­ván is, aki már az idősebb korosztályhoz tartozik. „Ez a gyerek itt nőtt fel Kerekegy­házán, itt járt általános iskolába, de én egy­szer sem láttam, hogy kint játszott volna a többiekkel. Nem volt ennek se barátja, se barátnője” - mondta. Sokak szerint az ifjabb Boros Sándor el volt kényeztetve, má­sok viszont úgy vélik: nagyon keményen fogták. Van, aki azt állítja: olyan szigorúak voltak vele a szülei, hogy sokszor a ka­puig sem engedték ki. Más meg azt, hogy még a széltől is óvták egyetlen gyermeküket. A roko­nok által csak Sanyikának becé­zett fiú mezőgazdasági gépsze­relőként végzett és a helyi Bambínó üdítőital-gyártó cégnél dolgozott 1993 és ’97 között. Boldizsár Ibolya, a cég vezetője lapunknak elmondta: Boros Sándorral soha sem volt semmi baj, a rábízott munkát mindig elvégezte. Egyszer sem viselke­dett agresszíven, nem volt konf­liktusa senkivel. A most kettős gyilkossággal vádolt férfi önként lépett ki a cégtől, hogy elvégez­zen egy biztonságiőr-tanfolya- mot. Sikeres vizsgája után a ke­rekegyházi Gallopán Baromfi­feldolgozó Vállalatnál kapott munkát. Ott azonban csak egy hónapig dolgozott, majd otthagyta azt az ál­lását is. „Nem neki való munka volt az, gyenge volt hozzá. Meg hát igen halk gye­rek, ahhoz a munkához pedig határozottság kell” - véli Lieber István. A helybéliektől be­szerzett információk szerint a fiatalember ezután egy takarítást végző vállalkozásnál kapott állást, de ott sem maradt sokáig. Az ez után következő időszakot homály fedi. Nem tudja senki sem, hogy mikortól, de a fiú egy ideje otthon dolgozott. A család álla­tokat tartott, nyulat, szarvasmarhát, elkelt tehát a segítség a beteg apának. Dr. Czakó Istvánnal, Kerekegyháza polgár- mesterével a holttestek kihantolásakor a helyszínen beszéltünk:- Mondhatom, hogy a települést nagyon megviseli ez a történet - nyilatkozta. - Jobb volna, ha az európai hírű turizmusról, a terveinkről beszélhetnénk. De nálunk az új évezred egyik legszörnyűbb bűncselekmé­nye történt. Itt, Kerekegyházán, az újdon­sült városban. Nehezen éljük ezt meg. Per­sze, sok minden eszébe jut az embernek ilyenkor az esettől elvonatkoztatva. Példá­ul, hogy a hajtás, a megélhetésért való küz­delem megannyi dolog megrontója lehet. Családokat is feldúlhat. Aztán az is eszem­be jutott, hogy nincsenek igazi közösségek, ifjúsági szervezetek. De egyáltalán: tudjuk- e, mire lenne szükségük a fiataloknak? Ér­tékválságban élünk, nehéz ma szülőnek lenni. Nem tudom, lehet-e ma a jó értelem­ben vett régi erkölcs szerint nevelni. A vi­lág a teljesítményre épül, két kézzel lökik félre azt, aki nem képes alkalmazkodni. Hogyan neveljen hát a szülő? A mai világ­ban muszáj egy kis agressziót is engedni, mert különben eltaposnak? Nem tudom... A Boros házaspárt ma 17 órakor, katolikus szertartás szerint helyezik örök nyugalomra a kerekegyházi temetőben, munkatársainktól A KEREKEGYHÁZI KETTŐS GYILKOSSÁGRÓL KÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mit szól a tragédiához? Rózsa Sándor- né, (Kecskemét -Matkópuszta):- Elszomorító, hogy ilyesmi megtörténhet. Tragédia, hogy a saját fiuk ilyet tett velük. Sze- Rtesa Sándorné.. rintem a szülők mindent megtehettek a nevelése érdekében. Érthetetlen számom­ra, hogy ha az édesapjával volt összetűzése, miért kellett az édesanyját is megfojtania. Nekem két gyermekem van, de nem tu­dom elképzelni, hogy egy-egy szóváltás köztünk tettlegességig fajulhatna. Nagyon megrázott az eset, és remélem, hogy hasonló szörnyűség nem fordul elő többé. Szerintem többet kellene foglal­koznunk a gyermekeinkkel. Jávorka Géza (Baja): - Ép ész­szel megmagya­rázhatatlan az, ami történt, és amiről értesül­tünk. Valami van ennek a kirí­vó esetnek a hát­terében. Vagy az, hogy sok sérelem felhalmo­zódhatott a gyilkosban a gyer­mekkorában, és ez most ilyen ag­resszív formában tört ki, vagy pe­dig genetikai háttere van a dolog­nak. A szakemberek ugyanis is­merik az örökletes hajlam fogal­mát is. Az viszont véleményem szerint egyértelmű, hogy a tete­mek „eltakarításához” az a sok, rendkívül brutális film adta az öt­letet, amit nap mint nap ránk zú­dít a tévé és a mozi. ■ Tájak, népek, találkozások Európa Nap Baján, Nagybaracskán, Dusnokon és Császártöltésen Tájak, népek, találkozások. Ez a mottója a szombati Euró­pa Napnak, amelynek eseményei négy Bács-Kiskun me­gyei településen zajlanak. A fő helyszín Baja, s a Sugovi- ca-parti város mellett Nagybaracska, Dusnok és Császár- töltés polgárai, vendégei ismerkedhetnek komolyabb hangvételű és könnyedebb programokon az Európai Unió­val. Délelőtt szakmai rendezvények, délután pedig inkább szabadidős elfoglaltságok várják az érdeklődőket a telepü­léseken. Az Európa Nap eseményei aztán este - természe­tesen - a bajai halászléfőző népünnepélybe „torkollanak”. Bács-Kiskun A hétvégi rendezvény különle­gessége, hogy a házigazda tele­pülések olyan három megyebe­li kistérséget képviselnek (Baja és Nagybaracska: bajai kistér­ség, Dusnok: kalocsai kistérség, Császártöltés: kiskőrösi kistér­ség), ahol eddig még nem szer­veztek Európa Napot. A Felső- Bácskára és a Duna-mellékre emellett egyaránt jellemző a nemzetiségi és kulturális sok­színűség, illetve az ezeket a ha­gyományokat erősítő, gazdagító nemzetközi kapcsolatrendszer. A térség számára most az egyik legnagyobb kihívás, hogy Magyarország uniós csatlako­zását követően ide helyeződik majd át Európa délkeleti kapu­ja. Ez társadalmi és gazdasági szempontból is számos kérdést vet fel az emberekben. A négy településen élő magyar és vala­mely nemzetiségi kisebbség­hez tartozó polgárok a „területi partnerség” jegyében vesznek részt az európai integrációs programban. Együttműködésü­ket különleges közlekedés-föld­rajzi helyzetük is indokolja. Hi­szen e vidéken folyik keresztül a Duna és a Dráva, s a Balkán felé vezető, fontos európai utak is itt metszik egymást. Minden­nek gazdaságot és társadalmat fejlesztő hatásait a jövőben ter­mészetszerűleg szeretnék ki­használni a térségbemélők. A nemzetiségi és kulturális sokszínűség, illetve a déli ha­tárvidék mint az unió leendő kapuja. E két fő gondolat köré szerveződnek tehát a szombati Európa Nap szakmai rendezvé­nyei, de az egyes települések hagyományait, sajátosságait is figyelembe vették a szervezők a program összeállításakor. így Baja Duna-konferenciának és a schengeni egyezményről szóló fórumnak ad otthont. 'Dusno­kon a mezőgazdaság, Nagyba­racskán a természeti értékek és a környezetvédelem, Császár- töltésen pedig a borászat, a borkultúra áll a középpontban. Az Európa Nap alapvető cél­kitűzése, hogy közelebb hozza a polgárokhoz az Európai Uni­ót. Hogy képet kapjanak arról, mi is az az EU, mi is vár ránk a csatlakozás után. A lakossági és szakmai fórumokon magyar közéleti személyiségek, integ­rációs szakértők, EU-diplo- maták személyében közvetle­nül találkozhatnak a térségben élők az unióval és az uniós csatlakozással naponta foglal­kozó szakembereivel, politiku­sokkal. A szakmai programok az uniós csatlakozásnak a tele­pülésre és a régióra gyakorolt hatásaival foglalkoznak, és el­sősorban a helyi szakemberek­EUROPA n fi P 0 H hez szólnak, de természetesen minden érdeklődő előtt nyitva állnak. A polgárok „testközel­ben” találkozhatnak tehát az uniós kérdéskörrel, amelyről eddig talán csak híradásokból, politikusi nyilatkozatokból tá­jékozódhattak. Természetesen kérdezhetnek is, de nemcsak a programok helyszínein, hanem előzetesen, írásban is, Bács- Kiskun Megye Honlapján, a www.bacskiskun.hu site-on. (Itt egyébként részletes infor­mációk is olvashatók az Euró­pa Napról.) Délután EU-s vetél­kedők is várják a résztvevőket, a kulturális eseményeken pe­dig bemutatják a házigazda te­lepülések a mindennapi életet, a szokásokat. Az Európa Nap szervezője egyébként - a négy települési önkormányzat mellett - a Bács- Kiskun Megyei Európai Integ­rációs Konzorcium, amelynek tagjai: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kht. és a kecskeméti Katona József Könyvtárban működő Európai Információs Pont. ■ Az Európa Nap programjai: Baja 10.00: Ünnepélyes megnyitó a város­háza előtti szabadtéri színpadon. 10.30: Duna-konferencia. Ünnepé­lyes megnyitó. A Baja Városért kitün­tető cím átadása Uwe Steimke (Né­metország) miniszteri tanácsosnak, alapítványi elnöknek. Szakmai prog­ram: - A Duna szerepe az európai re­gionális és környezetvédelmi együtt­működésben. Előadó: dr. Kemény At­tila, a Környezetvédelmi Minisztéri­um helyettes államtitkára. - Közleke­désfejlesztés az európai uniós csatla­kozással összefüggésben, különös te­kintettel Dél-Magyarországra. Előadó: Kazatsay Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes állam­titkára. - Felkészülés az EU Strukturá­lis Alapok fogadására (a Felső-Bácska és a Duna-völgye lehetőségei). Elő­adó: dr. Rapcsák János, a Miniszter- elnöki Hivatal államtitkára. - A Duna turisztikai, idegenforgalmi lehetősé­gei. Előadó: Lengyel Márton, a Matur elnöke. A konferencia helyszíne: Jó­zsef Attila Művelődési Központ és If­júsági Ház előadóterme (Árpád tér 1.) 10.30: Ifjúsági vetélkedő az Euró­pai Unióról a városháza előtti szabad­téri színpadon. 14.00: A schengeni egyezmény ta­pasztalatai és várható hatásai régiónk­ban - fórum. Vezeti: dr. Szentiványi Gábor nagykövet. Helyszín: József Attila Művelődési Központ és Ifjúsá­gi Ház előadóterme 16.30: Ünnepélyes fogadás a ven­dégek tiszteletére a városházán. 18.00: „A halászlé ünnepe a halász­lé fővárosában” - VI. Bajai Népünne­pély. Ünnepélyes megnyitó és tűz­gyújtás. Ejtőernyős bemutató a Sú­gó vica felett. Folklórprogramok a színpadon. 19.30: Közös vacsora (bajai halász­lé) a Duna Étteremben (Szenthárom­ság tér). Közben a színpadon: a Ka­posvári Helyőrség Fúvószenekarának koncertje, a Kalocsai Népi Együttes folklórbemutatója. 22.00: Dáridó Lagzi Lajcsival 23.20: Expressz együttes műsora. 24.00: Tűzijáték. Nagybaracska A program helyszíne: a Bárka csárda és a termálfürdő közötü park. 9.00: Térzene - Vaskúti fúvósok koncertje. 9.30: Megnyitó: Zsigó Róbert or­szággyűlési képviselő és Király Sán­dor, Nagybaracska polgármestere. 10.00: Szakmai program a Felső- Bácska és a vidékfejlesztés témaköré­ben. - A felső-bácskai kistérség fej­lesztési lehetőségei. Előadó: Elmer Ist­ván, a Bácska Dunamelléki Kht. ügy­vezetője. - A határon átnyúló kapcso­latok és a vidékfejlesztés. Előadó: Bá­nyai Gábor, a Felső-bácskai Önkor­mányzati Szövetség titkára. - Környe­zetvédelem és vidékfejlesztés. Elő­adó: a Környezetvédelmi Minisztéri­um képviselője. 12.00-13.00: Ebéd a Bárka csárdá­ban: Magyarország örökös halfőző­bajnoka, Sobri József receptje alap­ján készült halászlé. 13.00: Nagybaracska bemutatko­zik: A Vacak iskola 2, osztályosainak gyermekjátéka - gyermek néptáncbe­mutató - a Nagybaracskai Néptánc­együttes műsora (kísér a Bácska Ban­da zenekar). 15.00 órától: Beutazás Bajára. Kísérő programok: A Haladás Sporthorgász Egyesület horgászverse­nye a Füzesi holtágon. Kezdés 6 óra­kor. A verseny 7-től 10 óráig tart. Ered­ményhirdetés 11 órakor a helyszínen. - 10.00: labdarúgó-mérkőzés a sport­pályán a megyei II. osztály Déli és Északi Ifjúsági bajnok csapatai között. Császártöltés 9.00: Érkezés, vendégek fogadása a Teleház aulájában. 9.30: A császártöltési Német Nem­zetiségi Ifjúsági Fúvószenekar és mazsorettcsoport műsora. 9.45: Megnyitó: Frick József pol­gármester és Heinek Ottó, a Magyar- országi Németek Országos Önkor­mányzatának elnöke. 10.00: Szakmai program: A nemze­tiségek különleges szerepe a falu- és vidékfejlesztésben. - Testvértelepü­lési kapcsolatok az EU-ban, a népi diplomácia. 11.00: EU-sarok megnyitása a könyvtárban a Bács-Kiskun Megyei Európai Információs Pont szervezé­sében. 11.30: Walter Péter fotókiállításá­nak megnyitója. 11.45: Borászati konferencia. A magyarországi bortermelés és bortu­rizmus lehetőségei az EU-csatlakozás tükrében. 13.00: Ebéd. Délután fakultatív programok: A Hajós-bajai borvidék palackozott bo­rainak bemutatója. Borkóstoló a te- leházban. - Helyi sörök bemutatója. - Kocsikázás az erdőben. - A Vörös-mo­csár tájvédelmi terület megtekintése. - Kirándulási lehetőség a parkerdőbe és az ősborókásba. - Pincelátogatás, borkóstoló. - Sport- és rajzverseny az általános iskolások részére. 16.00: Csatlakozás a bajai rendez­vényekhez. Dusnok 9.00: Érkezés, vendégek fogadása. 9.30: Megnyitó. 10.00: Szakmai program: A mező- gazdasági termelési kultúra és jövő­je. - A magyar mezőgazdaság jövője. Előadó: prof. dr. Varga Gyula. - A zöldség- és gyümölcstermelés speciá­lis szerepe a magyar csatlakozás után. Előadó: dr. Mártonfi Béla. - A fűszer­paprika-ágazat időszerű kérdései. Elő­adó: dr. Márkus Ferenc. - Hagymafé­lék, ezen belül a fokhagymatermesz­tés jövője. Előadó: Füleki László. 13.00: Ebéd. 14.30: Tanyalátogatás. 16.00: Csatlakozás a bajai rendez­vényekhez. Kísérő programok: Zöldség-gyü­mölcs bemutató. - Zöldség-gyümölcs saláták kóstolója. - „Együtt Európá­ban”. Gyermek aszfaltrajzverseny a Béke téren. - Kosárlabda: büntetődo­bó-verseny. - Asztalitenisz-verseny. - Helyi alkotók kiállítása az irodaház­ban. - Helyi népviselet-, népitánc- és zenebemutató. - Gépi hímzés bemu­tatása (háznál). - Csónakázás és hor­gászás a Vajason. Kele Attila (Kecskemét):- Mélységesen elítélem azt, amit ez a kerek­egyházi fiatal­ember tett . Azt azonban való­színűnek tar­tom, hogy már régóta labilis idegállapotban le­hetett. Végül is segítségre szorult volna, amit senkitől sem kapott meg. Azt kizártnak tartom, hogy hirtelen felindulásból követte volna el a gyilkosságokat. Ilyet csak egy őrült tesz. A férfi zava­rodottsága abból is látszik, hogy először bejelentette szülei eltű­nését, sőt, együtt kereste édes­anyját és édesapját a rendőrök­kel. Csak két hét után vallotta be borzalmas tettét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents