Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-07 / 131. szám
Petőfi Népe 2001. Június 7., csütörtök PN-Kalauz ipar, pénz, infrastruktúra Szerkeszti: A. Tóth Sándor Mónikának becsülete van Gyurkovics Miklóst ritkán látni a lova, Mónika nélkül. fotó* p. s. Kunadacs Az együttdolgozás, az egymásrautaltság egyfajta kapocsként működik. Nincs ez másképpen ember és jószág között sem. A kunadacsi Gyurkovics Miklós évtizede vette Mónikát. Az akkor még igencsak virgonc négylábút belovagolta, majd módszeresen munkára szoktatta. Eső, szél, homokvihar, szárazság, sár - együtt vannak a határban. Dolgoznak. Mikor mi van soron. De a jól megérdemelt pihenőidőben sincs egyedül a jószág. Hazaérve jöhet a tisztálkodás, az étkezés, a „beszélgetés”. Mint a családban.- Nem csak azért tartjuk, hogy dolgozzon, meg nézzük. Igaz, nem sokat pihen, akárcsak én, de azért nem szűkölködik. Megkap mindent - mondta a gazda, aki láthatóan nagyon büszke a lovára.- Látom, készültek is a faluna- pi lószépségversenyre. Jól sikerült a sörény fonata.- Nyer vagy nem, nekem ő a legszebb. Meg a legjobb. Öt-, nyolcszázezer? Nem adnám én oda semennyiért! Nincs az a pénz! Az úgyis hamar elmenne, Mónim meg, ki tudja, hová kerülne. Egyébként is engem szeret. Meg persze a lucernát, a darát.- Borzasztó nagy becsületje van nekije! - eképpen szegődött mellénk egy asszony, mintha bizonygatni szerette volna falubelije igazát Aztán jött egy csapat gyerek. Ők is rendre simogatták a jószágot. Mint mondták, ismerik, s bíztattak, ne féljek tőle.- A lószépségversenyen Móni is alapos mustrának lesz ám kitéve.- Hát úgy, mint a hölgyeket, végignézik. Most kissé terebélyes, mert hát épp ötödször vemhes. Ha jó kanca lenne tőle, azt most már megtartanám. Négyet eladtam. Rágondolni is rossz, bizony nagyon telik rajta is az idő. No de húszéves koráig még van néhány év, s dolgozunk tovább. Az ember saját magára is vigyáz. Pont őrá ne vigyáznék? Olyan nagy kincs ő nekem! - mondta Gyurkovics Miklós, akinek aligha lehetett volna kételkedni a szavaiban. Aztán „megbeszélték” a további viselkedést, s látható nagy egyetértésben, nyugalomban várták a zsűri hívó szavát. Móni és gazdája csak győztes lehet, ha nem is a kancák, paripák rangsorában, de egymásra találásukban biztosan. PULAI SÁRA A telefonfülke haldoklása Hamburg Zöld, sárga vagy piros volt a színük és csaknem mindig dohányszag áradt belőlük. Mára azonban már elvesztették a jelentőségüket. A maroktelefon korszakában lejárt a telefonfülkék ideje. Ha létezne lista az ember kihalás fenyegette mindennapi szokásairól, akkor a fülkéből történő telefonálás minden bizonnyal az első helyen állna. Ez pedig még a legjózanabb szakértők szívét is fáj- dítja kissé. Mindenütt ott van az embernél Kereken száz esztendővel az első nyilvános „automata távbeszélő” berlini megjelenése után beköszöntött a „fülkék tömeges kihalása” - írta nemrég a „Die Zeit” magazin. A „Welt” szerint pedig „a telefonfülke kihalóban lévő helyiség, a mozgásban lévő társadalom áldozata”. A maroktelefon nagy előnye szinte már annyira banális, hogy említésre sem méltó: mindenütt ott van az embernél. Ami pedig a telefonfülkét illeti, nyilvánvalóan vonatkozik rá Murphy törvénye: amikor az embernek szüksége van rá, nem találja, vagy nem a megfelelőt - éremmel vagy kártyával működőt - találja, mindig azt, amelyikhez éppen nincs pénzérméje vagy kártyája. A telefonfülke kihalásával eltűnik a kultúrtörténet egy darabkája. Ki ne emlékeznék ugyanis a fülkék előtt idegesen várakozókra, az elnyűtt telefonkönyvekre, a megszállottként érmét keresőkre - ezekből áll össze a kollektív emlékezés anyaga. Nem is beszélve arról, hogy a telefonfülke „főszereplő” volt, valahányszor titkos találkák megbeszéléséről esett szó, vagy krimisorozatokban a bűnözők megfelelő helyet kerestek leendő áldozatuk meg- zsarolásához. Megtanulta, mint a kerékpározást A fülkéből történő telefonálást a legtöbb német gyermekkorában úgy megtanulta, mint a kerékpározást, vagy azt, hogy idegentől ne fogadjon el édességet. Közben azonban ma már minden második fiatalkorúnak van mobiltelefonja, s közülük sokan annyira megtanulták használatát, hogy képesek SMS-hívást úgy lebonyolítani, hogy közben ki sem veszik zsebükből a készüléket. Ugyan kinek lenne ma még szüksége nyilvános telefonfülkére? Falvakban állítólag már nem kifizetődőek. Fenntartásuk havonta átlag ezer márkába kerül, míg a bevételük sokszor még öt márkát sem tesz ki - olvasható a dpa összeállításában. Arak az Unió belső piacán A gyümölcs Spanyol-, a szórakoztató elektronika Németországban a legolcsóbb Gyümölcsöt és zöldségféléket leginkább Spanyolországban, szórakoztató elektronikai cikkeket Németországban érdemes vásárolni. Annak, aki az EU-tagországok közötti árkülönbségekből indul ki. A legutóbbi felmérés eredményei azonban korántsem egyértelműek. Brüsszel Az Európai Bizottság az uniós belső piaci szabályozás végrehajtását tükröző „eredményjelző táblával” és általában a belpiaci stratégia megvalósulásával összefüggésben vizsgálta a tagországok közötti áreltéréseket. A két árucsoportra, az élelmiszerekre és a szórakoztátó elektronikára kiterjedő felmérés viszonylag nagy különbségeket tükröz. De az is kiderül belőle, hogy az unióban nincsenek „legolcsóbb” vagy „legdrágább országok”. A felmérés szerint a friss élelmiszerek esetében az árkülönbségek jóval nagyobbak - egyes esetekben négyszeresek -, mint a szórakoztató elektronikai cikkeknél, ahol a legnagyobb eltérés 45 százalékpont volt. Bizottsági szakértők szerint ez is jelentős arány azonban ahhoz kéA LEGNAGYOBB ÁRKÜLÖNBSÉGEK AZ EU-BAN Friss élelmiszerek: négyszeres is leket Szórakoztató elektronika : 45 százalékpont Forrás: Európai Bizottság _________________________ p est, hogy az egyes tagországokon belüli, regionális összehasonlításban vizsgált árkülönbségek 10 és 30 százalék között mozognak. Az élelmiszerárak összevetése alapján egyik tagország sem tartozik következetesen a drága vagy az olcsó kategóriába. A sertéshús például Németországban a legolcsóbb, a paradicsom viszont ott a legdrágább az uniós átlaghoz viszonyítva. Hasonló a helyzet a fogyasztói elektronikai cikkeknél, amelyek Svédországban és Dániában többnyire drágák, de például van olyan 25 collos Philips színes televízió, amelyik éppen Svédországban a legolcsóbb, az uniós átlag 78 százalékával. A meglehetősen nagy szóródást mutató adatokat bizottsági szakértők olyan tényezőkkel magyarázzák, mint az eltérő szállítási költségek és egyéb értékesítési feltételek, a fogyasztói ízlések és szokások különbözőségei, sajátos helyi piaci viszonyok, vagy a márkák jelentősége._______■ N yugaton a helyzet változatlan... Iso havai jelzálogbank most végre Magyarországon is bemutatja Európa legkedveltebb befektetését: a Jelzáloglevelet. Euró már Egyedülállóan biztonságos értékpapír, amely — a mögötte álló ingatlanfedezetnek köszönhetően — Európában reneszánszát éli. Egy jól jövedelmező befektetés, hozama minden esetben csaknem I °/o-kal haladja meg az államkötvényekét. A tőzsdén szabadon adható-vebető, adóhitel-kedvezményre jogosít, és árfolyamnyeresége után nem kell adót fizetni. A Jelzáloglevelek több mint 100 éves európai története során a visszafizetés mindig pontosan megtörtént. Fakta, uarrzai F ■ túl civ. z : «SS0I UYU ÿSÎ ZI< ü Cl ül T J Ü D ü l JÊJZ <ä/jä ____ U J F Y F X T F rj d F j F f ff J jílIJ-üU^ J -