Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-05 / 129. szám
Il II 2001 .június 5. Petőfi Népe FfÍE88Í VAROSRÓL VAROSRA cm fim fi if it D r UbUrifillAD Mindig akad tenni-, javítanivaló Beszélgetés Csáki Béla polgármesterrel Fülöpjakab és környéke ősidők óta lakott terület. A vándorló népek szinte mindegyike megfordult ezen a tájon. Előbb kelták, szarmaták, roxolánok, majd gepidák, alánok és hunok lakták a ma 2200 hektáros község területét. A fülöpszállási Jakabszál- lás, később kiskunfélegyházi Jakabszállás néven is emlegetett területre később a kunok is letelepedtek. A régészeti anyag teljes hiánya viszont arra utal, hogy a honfoglaló magyarok nem maradtak meg a homokos területen. A mai község az 1745-ös redemp- ció után, a hajdani Fülöpszállásból és Kiskunfélegyházából alakult ki. ___________________Fülöpjakab ______________' Ö nállósága ellenére Fülöpjakabot sokáig Kunszállással közös képviselő-testület irányította. Röviddel a rendszerváltás után aztán felbomlott a „házasság”. - Könnyű volt az elszakadás? Egyáltalán jelentett-e változást Fíilöpjakabnak a Kunszállástól való különválás? - egyebek mellett erről kérdeztük Csáki Béla polgármester.- Egyértelmű fejlődést hozott az önállóság. Még az egyszerű fülöpjakabi emberek is úgy érzékelik: mindenképp előnyünk származott a szétválásból. Korábban egyoldalú döntések születtek, Kunszállás javára. Fülöpjakabon szinte semmi sem épült. Se út, se szolgálati lakás... A község ugyan 1990-ben alanyi jogon önálló vezetést kapott, ám még 1991-ben is Kunszállással közös képviselő-testülete volt. Saját hivatal hiányában szükségünk volt a másik település segítségére. Aztán Kunszállás javaslatára közös akarattal népszavazást írtunk ki, melynek eredményeként végül is különváltunk. így 1992 januárjában már önálló közigazgatással kezdtük az évet. Saját épület híján az akkori téesz épületében béreltünk öt helyiséget a polgármesteri hivatal számára. Az önállóvá válás után éreztük, először is az oktatást kell rendbe tegyük, hogy megállítsuk a fiatalok elvándorlását. Három tanteremmel, tanárival és igazgatói szobával bővítettük az addig mindössze öt tantermes általános iskolát. Duplájára bővítettük az óvodát is, utcákat aszfaltoztunk le, rendbe hoztuk a földutakat, vizet vezettünk a temetőbe, kialakítottuk a szeméttelepet. Mivel Fülöpjakab 460 lakásából mindössze 150 van belterületen, nagy segítséget jelent a közelmúltban beindított falugondnolti szolgálat. Nem látványos dolgok CSÁKI BÉLA polgármester 1949-ben született Kiskunfélegyházán. 1979-ben végzett a szentesi Pollack Antal Villamosenergiaipari Szakközépiskolában erősáramú technikusként. 1981-ben kapta meg energetikusi képesítését. 1990-től Fülöpjakab polgármestere. Nős, két gyermek édesapja. A költségvetés kiadásai leHiataozisi kiadások: 3.9 millió ezek, de fontosak és szükségesek. Összegzésképpen: kilenc év távlatából úgy látom, megérte a különválás.- Az önkormányzatok többsége anyagi gondokkal küzd. Fülöpjakabon mi a helyzet?- Szerencsére stabil az anyagi helyzetünk. Nem vagyunk forráshiányosak, nem küszködünk pénzügyi nehézségekkel. Az idén elfogadott 97,5 millió forintos költségvetésből ennek ellenére nagyon kevés, mindössze 5 millió forint jut a fejlesztésekre. A hiányzó összeget pályázatokkal próbáljuk pótolni. Az önkormányzati társulás tagjaként a Felgyőn felépülő regionális hulladéklerakó építéséhez 800 ezer forinttal járulunk hozzá. A helyi vállalkozások most vannak fellendülőben, ezért iparűzési adót nem szedünk. Bevételként csak a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adójára számíthatunk.- Hogyan tovább? Milyen tervei vannak Fülöpjakab jövőjére vonatkozóan?- A jövőre nézve leglényegesebb feladatunk a stabil működés fenntartása. Emellett tervünk a magas színvonalú oktatás megteremtése, valamint a község vonzóvá tétele a fiatalok számára. Fülöpjakab lélekszáma az utóbbi időben stagnál, illetve évente szaporodik néhány személy- lyel. Jelenleg 1140 lakosunk van. Távlati terveink között szerepel egy új polgár- mesteri hivatallal egybekötött teleház építése is. A megvalósítás azonban pénz hiányában várat magára. A többfunkciós, úgynevezett faluház információs bázisként, a civilek székhelyeként, rendezvények, összejövetelek színhelyéül szolgálhatna. A közeljövőben átvesszük az egyházi tulajdonú temető kezelését. Itt a terület rendbetételét, a ravatalozó felújítását tervezzük. Felújításra szorulnak a szőlőhegyek népi babona szerint jégesőt oszlató harangjainak haranglábai is. Sok a teendő, de ez így is van rendjén. Az ember mindig talál javítani-, töké- letesítenivalót a háza táján. HÓDI ANIKÓ egyéb kiadások: 65,4 millió Tudja-e Fülöpjakabról? ALAPÍTÁS. Az ősi Jakabszállás 1342-43 körül keletkezhetett. Első írásos említése 1407-ből való. Zsigmond király 1423-ban erősítette meg Kun Jakabhorhán kiváltságát. ELNÉPTELENEDÉS. Az 1526-os mohácsi vész után a puszta elnéptelenedett, elszaporodtak a vadvizek, nádasok, ingo- ványok. Kecskemét városa legelőként használta a területet. A török adóösszeírásban 1559-től szerepel újra Jakabszállás neve. ORSZÁGELSŐ. Hallotta-e, hogy az ország első, termelőszövetkezet által épített és patronált tanyasi óvodáját Fülöpjakabon nyitották meg 1974. szeptember 14-én? NÉPSZAVAZÁS. Tudja-e, hogy 1948 decemberében népszavazást tartottak, amelynek tárgya Fülöpjakab Kiskunfélegyházától való elszakadása volt? A résztvevők többsége nemmel szavazott, így a község nem vált önállóvá. KÉNYSZERSZÜNET. Ma már nehéz elhinni, hogy Fülöpjakab hajdani központi iskolájában 1942-ben decemberében szénhiány miatt alig pár napig volt tanítás? NÉPSZÁMLÁLÁS. Gondolná- e, hogy az 1941-ben tartott nép- számláláskor 495 tanyalakást, 1114 férfit és 1112 nőt számoltak össze Fülöpjakabon. TEMPLOMÉPÍTÉS. Hallót ta-e, hogy a fülöpkei templomot 1897-ben építették fel a pusztai emberek. A templomba huszonöt évig félegyházi papok jártak, önálló plébánosa csak 1922-ben lett, Szedlacsek Mihály atya személyében. Családi gombatermesztés Gyöngyösi és Társai Bt. Tíz évvel ezelőtt a Gyöngyösi család úgy határozott, belevág és ki- próbája a gombatermesztést. Az ötlet bevált, s ma már a család betéti társaságként termeszti az ízletes laskagombát. A gombatermesztés kezdetben egyetlen helyiségben, vásárolt alapanyaggal indult. Ma már tizenkét, egyenként 300 négyzetméteres helyiségben folyik a munka. Hetente mintegy 1300, egyenként tizenkét kilogrammos zsákot töltenek meg gombaalapanyaggal. A gombát helyben csomagolják, saját hűtőkocsijukkal szállítják. Gyöngyösiék huszonnyolc őstermelővel állnak kapcsolatban. Jó minőségű gombájukra a hazai nagy üzletláncok mellett immár a külföldi piacokon is egyre nagyobb az érdeklődés. Németországba például 1,5 tonna csomagolt gombát exportálnak hetente. Idén részt vesznek egy agrárberuházási pályázaton, de ezzel még nincs vége a történetnek. Terveik közt szerepel egy saját hűtőház, a későbbiekben pedig egy korszerű csomagolóterem felépítése is. Jelképavató és névadó ünnepség A KEPVISELO-TESTULET Csáki Béla polgármester Bakró Béla, Csányi István, dr. Jakab Tibor, Kürtösi József, Oroszi Antal alpolgármester, Rigó Imre, Vakulya Imre. A jegyzői teendőket átmenetileg Hegedűs Gábomé, Jakabszállás jegyzője látja el. Fülöpjakab zászlaját Szabó Józsefné zászlóanya szalagozta fel. Címer és zászló Szombaton ünnepélyes keretek között bemutatták és felavatták Fülöpjakab jelképeit: a címert, a zászlót és a pecsétet. A kék- ezüst-arany alapú címert Szent Fülöp és Szent Jakab jelképei: pallos és kagyló, valamint kard, búzakalász, kun vitéz és korona díszíti. A címerhez hasonlóan, a község zászlója is kun motívumokra épül. A Budapesten készített lobogó a Bács-Kiskun megyére jellemző színekben, kékben és ezüstben pompázik. A jelképeket, a képviselő-testület döntése alapján, Kozicz János, a neves kecskeméti címertervező és történelemtudós tervezte. A jelképek bemutatása és felavatása után került sor az általános iskola névadó ünnepségére. Az intézmény a jövőben Eötvös József hajdani oktatásügyi miniszter nevét viseli. (Báró Eötvös József volt a gróf Batthyány Lajos irányította első felelős magyar kormány vallás- és nevelésügyi minisztere.) A névadó ünnepségen Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke mondott beszédet. Jelen volt Dobos Krisztina, a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány kuratóriumának elnöke is. ■ POLGÁRMESTERI HIVATAL Alkotmány utca 1. Tel/fax: 76/378-197 ÜGYFÉLFOGADÁS hétfőtől csüt.-ig fél 8-tól 16 óráig, pénteken fél 8-tól délután fél 2-ig. Fülöpjakab millenniumi emlékművét tavaly adták át. fotói sz. / JELKEPAVATÀS. A magyar címerek, zászlók és pecsétek történetéről Lezsák Sándor országgyűlési kép- viselő, az parlament oktatási és tudományos bizottságának elnöke beszélt. Oroszi Tibor 1983-86 között, Kecskeméten tanulta a kőfaragást, műkőkészítést. Alig fejezte be az iskolát, azonnal el is vitték katonának. Amikor leszerelt, Fülöpjakabnak már rég nem volt saját kőfaragó mestere. A helybeliek Kunszállásra jártak át Síremléket, lépcsőt, ablakpárkányt készíttetni. Oroszi Tibor meglátta a kínálkozó lehetőséget, és kiváltotta az iparengedélyt. Ma már nem kell Kunszállásra átjárniuk a fülöpjakabiaknak. Helyben megrendelhetik a gránit vagy márvány síremléket, ablak- párkányt, műkőlépcsőt, virágtartót vagy kéménykalapot (-fedlapot). A felsoroltak mellett Oroszi Tibor vállalja mű- és nemeskő síremlékek felújítását is. Ma már a környező településekről is egyre többen keresik meg az ügyes kezű fiatal mestert, aki szereti és élvezi munkáját. Egyik legkedvesebb munkájának a Ja- kabszállás- Fülöpjakab határában felállított, 3,5 méter magas határkeresztet tartja. De ő újította fel a község valamennyi kőkeresztjét is. Társadalmi munkában. Címe: 6116 Fülöp- j a k a b , Templom utca 30., telefon: 76/378-881. Mindent, ami kőből van
