Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-05 / 129. szám

8. oldal - Petőfi Népe ELŐTÉRBEN A Z AGRÁRGAZDASÁG 2001. Június 5., kedd | S!jí Mindig ott látja az embert is Somogy szülötte. Mégis beírta nevét az alföldi hírős város történetébe. Irányítá­sa mellett emelkedett világszínvonalra a kecskeméti parketta. A régi gyár ma Craboparkett Kecskeméti Parkettagyár­tó Kft. néven fut. Várkonyi Gábor az ügyvezető igazgatója. Életének eddigi állomásai: Csokonyavisonta (szülőfalu­ja), Kaposvár, Sopron, Bőszénfa, Barcs, Kecskemét. Kecskemét- Kaposváron nevelkedtem föl, ott jártam ki az iskolákat - meséli Várkonyi Gábor. - Ha a nevét hallom, olvasom, egy szép, tiszta, virágos város képe jelenik meg előt­tem. És egy pillanatra visszatér a gyermek- és az ifjúkorom. Egy másik szép város, Sopron, talán még nagyobb hatással volt rám. Ott voltam egyetemista, az erdészeti egyetem faipari mérnöki karát végeztem el. A szép diákévek... Baleknak, máskép­pen zöldhasúnak nevezték az elsőévese­ket. A végzősöket az isteni fényben tün­döklő firma titulus illette meg.- Az ifjú mérnök merre vette az irányt?- Mindenáron a szülőhelyemre, Somogyba akartam visszakerülni. Kerestem, kutat­tam a lehetőséget. A somogyi erdőgazda­ság bőszénfai fűrészüzemében találtam rá. Ott lettem vezető.Talán az egész szakmai életutam legszebb állomása volt ez a kö­zepes méretű üzem. Átlátható minden te­kintetben, az alapanyag-beszerzéstől a készáruig. De még azt is tudtam, hogy adott napon mi nyomja a szívét Mari néni­nek. Tizenöt évig, 1989-ig tartott pályám­nak ez az induló szakasza.- Akkor búcsút mondott a kis falunak. Többre vágyott, ambíciók fütötték?- Tudatosan sohasem törekedtem karrier­re. Engem kielégített Bőszénfa. De 1989- ben Barcson a faipari kombinátnál vezető­n H i váltás történt. Fölkértek, legyek az igazga­tó. Magyarország egyik legnagyobb fű­részipari és parketta- gyára volt a barcsi, a somogyi erdőgazda­sághoz tartozott. A szakmai kihívás nem hagyott hidegen. Eljöt­tem. De a tíz barcsi év­re nem tudok olyan ér­zésekkel visszagon­dolni, mint Bőszén- fára. Kezdődött a rend­szerváltás. Előbb önál- Várkonyi Gábor ló gyár, majd kft. let­tünk. Jött a privatizáció. Érdekek csatáro­zása. Nagyon idegen volt tőlem az efféle harc. Mi azt szerettük volna, hogy az ott dolgozó munkásokkal mi lehessünk a tu­lajdonosok. Végül német kézbe került a gyár. Kezdetben jól megvoltunk az új tu­lajdonossal, de aztán szakmai ellentétek miatt kenyértörés lett a kapcsolatunk vé­ge. így jöttem ide, Kecskemétre, 1999. ja­nuár elsejével.- Az alföldi hírős város mit tartogatott ön­nek?- Már az első évben nagyon sok sikerben volt részem. Újra kellett építeni a piacot, újra kellett szervezni a termelést, és nem utolsósorban meg kellett állítani a vesz­teséget. Minden célunkat elértük 1999- ben a munkatársaimmal. Annyi szalag- parkettát eladtunk, hogy át kellett állni két műszakra. S már akkor elkezdtük győzködni a Graboplast Rt. tulajdonosa­it, hogy érdemes fejleszteni a parketta­gyártást, van jövője. Javaslatot tettünk az asztalra, hogy új, világszínvonalú szalag­parkettagyár épülhessen itt. Ez tavaly megtörtént. Szépen megy fölfelé a terme­lés. Megcélozzuk az 1 millió négyzetmé­ter szalagparketta termelését, és az észak-amerikai piacot is, az európaiak mellé. Stratégiai terméke lett a Grabo­plastnak a parketta.- Kemény főnök Várkonyi Gábor?- Nem elég kemény. Minden ügy mögött ott látom az embert is. Nem szívesen bán­tok meg senkit, pedig egy vezetőnek ezzel nem kellene törődnie. Számos esetben sokkal szigorúbbnak kellene lennem. Ha valakit el kell bocsátani, mert súlyosan vé­tett a szabályok ellen, az nekem lelkiisme­reti kérdés. Mi lesz a családjával, ha mun­kanélküli lesz az illető? Szóval, lelkiző tí­pus vagyok. De azért működik a rendszer.- Lehet, hogy ez a humánus stílus még po­zitívabban hat az emberekre, mint a ke­ménység.- Nem tudom. De az biztos, hogy bármikor szívesen vállalnak pluszmunkát is. És ne­kem öröm, hogy hosszú távon biztosnak érezhetik és érzik a munkahelyüket. És az is öröm, amikor a városban a buszon arról beszélnek az utasok, hogy a parkettagyár évente egymillió négyzetméter szalagpar­kettát akar készíteni, az egyéb parketták mellett, és ezt nekem valaki elmeséli. Várkonyi Gábort tavasszal Jankovich-díjjal tüntette ki a Graboplast Rt., amely 1997 óta a kecskeméti gyár tulajdonosa. Ez a cégnél igen nagy elismerés. Az indoklás: két év alatt világszínvonalra emelték Kecs­keméten a parkettagyártást, eredményes gazdálkodás mellett, továbbá a nagyberu­házást mintaszerűen irányította az ügyve­zető igazgató. Várkonyi úr nem lett hűtlen Somogyhoz, ahol apja vadászni tanította. Ma is egy ma­gaslesen elhelyezkedve, a szarvasok játé­kát, utódnevelő cselekvéseit távcsövezve tudja magát legjobban kipihenni. Otthon járva, ha teheti, lovagol egyet a zselici dombokon. Telente pedig síszenvedé­lyének hódol egy hétig a kecskeméti par­kettagyár igazgatója. A. TÓTH SÁNDOR Indul a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírása Bács-Kiskun Ez év június 1. és október 15. kö­zött a Központi Statisztikai Hiva­tal teljes körű összeírást végez az országban. Ennek keretében számbaveszik a szőlő- és gyü­mölcsös ültetvényeket helyrajzi számonként. A felmérést - az adatok ismeretén túl - az európai uniós előírások is fontossá teszik. A magyar mezőgazdaság ága­zatai közül a kertészeti termelés­nek Bács-Kiskun megyében külö­nös jelentősége van. Az országos rangsorban megyénk gyümöl- csösültetvény-területe harmadik (10 százalékos részesedéssel), a szőlőültetvények területe az első helyet foglalja el (38 százalékos részesedéssel). A megye lakossá­gának nagy része ültetvénytulaj­donos vagy -használó, így a sző­lő- és gyümölcstermesztés meg­élhetési forrást jelent. Egyes tele­pülések - Kiskőrös, Kecel, Solt- vadkert - közigazgatási területé­hez tartozó ültetvényeinek mére­te külön-külön is meghaladja 11 megyében a megye ültetvényei­nek nagyságát. Bács-Kiskun sze­repe az országos szőlő- és gyü­mölcsültetvény-felmérésben ki­emelt fontosságú, ezért rendkívül nagy feladat hárul az összeírás­ban részt vevőkre, valamint az ültetvény-használókra egyaránt. Az ültetvény használók közös ér­deke, hogy a felmérés a legtelje­sebb legyen és a valós állapotot tükrözze. Az összeírás két fázisban zaj­lik Bács-Kiskun településein. Jú­nius 1. és 15. között az összeírók az ültevények gazdáival, haszná­lóival pontosítják az ültetvény 'helyét és alapadatait. A második fázisban hozzáértő szakemberek szakmai szempontok szerint re­gisztrálják az ültetvények meny- nyiségi és minőségi jellemzőit. A KSH összeírói június 1. és 15. közt kérik az ültetvények pontos helyrajzi számát és területét tar­talmazó okmányokat. A tulajdo­nosok, használók ezek előkészí­tésével segíthetik a fontos orszá- gos munkát. ________________■ M arad a géptámogatás Budapest Az FVM sajtóosztályának tájékoz­tatása szerint alaptalanok azok a híresztelések, hogy megszűnne a gépvásárláshoz adott állami támo­gatás. A sajtóosztály közlése sze­rint a gépvásárlási támogatások igénylése és folyósítása továbbra is zavartalan. A gazdák kérelmeit az illetékes földművelésügyi hiva­talok változatlanul elfogadják és ellenjegyzik. A minisztérium e tá­mogatási forma felfüggesztését egyáltalán nem tervezi. A gazdák gépvásárlásához adott állami se­gítség mértéke a megvásárlandó gép értékétől függően 20-25-30 százalékos. A gazda 30 százalé­kos állami támogatásra számíthat, ha a gép értéke tízmillió forint alatti. Az állami szubvenció mér­téke 25 százalékos, amennyiben a gép ára 10-50 millió forint közötti van, és 20 százalék abban az eset­ben, ha a gépet 50 millió forintnál drágább. A gazdák számíthatnak még a kamattámogatásra is, amennyiben hitellel finanszíroz­zák a vásárlást. A kamattámoga­tás mértéke a jegybanki alapka­mat 40 százaléka. ■ Naná, hogy légkondicionáló szervokormány CZl rádiós magnó □ eziistmetál ^ 1998 900 Ft-tól* *Csak a készlet erejéig. Az akció részleteiről érdeklődjön márkakereskedőinknél. (az 5 ajtós Swift) WÊL

Next

/
Thumbnails
Contents