Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-30 / 151. szám
Aft ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN 2001, június 30, Petőfi Népe VAROSRÓL : I# fi TORONYFELÚJÍTÁS. Két éve kezdődött a templom tetőszerkezetének felújítása. Az új torony néhai Schönberger József plébános kezdeményezésére készült el. A teljes tetőszerkezet cseréje mintegy 7,5 millió forintba került. Ezt teljes egészében a helyi és a volt kunbajai hívek, illetve a német testvértelepülés, Dinkelscherben hívei adták össze. A templom bejáratánál az átadást követően még egy napig lengett a magyar és a vatikáni zászló.__________fotó: z. keller andrea ___________________Tudta-e?____________________ K unbajai érdekességek 1838-ban kolerajárvány pusztított a községben • A falu nevére vonatkozó népi magyarázat a következő: „Valahonnan jöttek a népek, és láttak egy falut. S ezek, ahogy jöttek, két embernek volt egy-egy szamara. Az egyik embernek már annyira elfáradt a szamara, hogy ez az ember fogta a kötelet, húzta és azt mondta: gyere már, gyere már, gyere már! Ez németül: Kum-báj, Kum-báj, Kum-báj! (komm bei)” • Az 1820. év tanúskodik a község rohamos fejlődéséről, amikor az anyakönyv tanúsága szerint 109 gyermek keresztelkedett meg. • A letelepedett lakosság fő foglalkozása a földművelés és állat- tenyésztés volt. Utóbbit megkönnyítette a nagy kiterjedésű közös legelő. • 1826-ban épült a községháza és az iskola. • 1830-ban épült a plébánia, melynek hatalmas falai évszázados ellenállásra emeltettek, egyszerű, nemes kivitele pedig örök, modernséget sugároz a késő utókorra is. Ezen évben megkezdődött a homoki szőlő telepítése is. • 1838-ban kolerajárvány pusztított a községben, mely tetemes áldozatot követelt. Ennek emlékére épült Szent Rókus tiszteletére a kápolna. • 1848-ban sokan önként álltak be a magyar honvéd hadseregbe, s a szerbek elleni harcokban az egész község kivette a részét, amikor a Szabadka és Bajmok közötti tavankúti érnél, a híres Kaponyai-csárdánál döntő ütközetben megtörték az elhatalmasodott rácokat. • A román stílusban épült szép nagy templom 1877-ben lett felszentelve. A templom építésénél Báró Rudics Máté kegyuraságon kívül Freidinger Antal plébános hozott nagy anyagi és erkölcsi áldozatot. Ugyanezen személyek alapították 1880-ban Kunbaján a zárdát, mely leányintézet a Bácskában ez időben az elsők közé tartozott. • 1928-ban épült a posta épülete. Minden lehetőséget megragadnak A történelmi múlttal rendelkező település polgármestere, Halász István második ciklusát tölti a falu első embereként. Mint minden környező falut a bácsalmási kistérségben, Kunbaját is sok hátrány sújtja. Távol esik főútvonalaktól, a falu zsákszerű megközelítése még átmenő, tranzitforgalommal sem számolhat. Ezért nem marad más a községnek, mint alaposan megragadni minden szikrányi lehetőséget. Halász István politikus alkat, miniszterek között forog, s megragad minden alkalmat arra, hogy faluja javát szolgálhassa. Interjú- A megválasztásakor ígért tervekből mi az, amit maradéktalanul megvalósított?- Minden. Persze ez nem azt jelenti, hogy Kunbaján a csapból bor folyik, az utcán meg aranyport fúj a szél. Minket is sújt a hatalmas munka- nélküliség, ami ellen nehéz harcolni. Azért lobbizunk különböző minisztériumoknál, hogy az állam tőkét vagy lehetőséget adjon nekünk. Folyamatosan pályázunk. Az elmúlt időszakban a két általános iskolát összevontuk. Sajnos kevesebb gyerek születik, ezért kár két iskolát működtetni. Most egy iskolánk van, ami gazdaságos a település költségvetése szempontjából is. Megalakult a családsegítő központ, ami megint A képviselő-testület: Halász István polgármester, Nagy István alpolgármester. Képviselők: Foki Teréz, Horváth János József, Kern György József, Kern Mihály, Kovács Mihály, Kri- zsán István, Polyákovics Gábor, Popov Kajla Szilvia, Simonná Nógrádi Mária, Szabó László. Jegyző: Bar- náné dr. Jámbor Dominika.. csak nagy segítség a falunak. Sokkal több az időskorú, mint a fiatal. Ebédkihordás és szociális segítség az idősek számára egyenlő a gondoskodással. Fontos, hogy a lakosság érezze: törődünk velük. Néha persze előfordul, hogy nem értik meg: a nincsből mi sem tudunk többet adHALASZ ISTVÁN 1955-ben született Baján. 1982-ben lett vállalkozó, 1994 óta Kunbaja polgármestere, 2002-ben az FKgP országgyűlési képviselő- jelöltje lesz. Nős, két gyermek édesapja. Hobbija: munka. DEMOGRÁFIA ni. A falugondnoki szolgálat a tanyás térségben, külterületen élőkön segít. Behozza a faluba az orvoshoz a betegeket, kiváltja a recepteket, kiviszi az ebédet, egyszóval csupa olyan szociális szolgáltatás, amire úgy száz évvel ezelőtt a kunbajai tanyasiak csak pödörték volna a bajuszukat megilletődöttségükben. Szerveztünk már közös színházlátogatást, vagy terápiás kezelésre is elviszi a falugondnok a beteg időseket. Az elődömtől egy nagyon rossz állapotú úthálózatot örököltem meg. Első dolgaim közé tartozott, hogy minden pénzt egy- egy útdarab leaszfaltozására, kijavítására fordítsunk. A testület jó egységet képez ebben, ilyen ügyekben mindenki a falu javát akarja. Sokak támogatásával felújítottuk a templomunk teljes tetőszerkezetét. Tavaly a belvíz 14 milliós kárt okozott a faluban, mára ennek már nyoma sincs, mindent rendbetettünk. Az elmúlt négy évben azért mégis Kunbaja történetében az egyik legfontosabb beruházásunk is elkészült, a vezetékes gáz bevezetése. Ez a lakosság komfortérzetét nagymértékben növelte. Sok házban cseng a telefon, mindenütt folyik a vezetékes ivóvíz és télen gáz- konvektorok melegítenek a lakásokban. Számomra a legfontosabb az, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek a falumért. Kárbaveszett nap az, amikor valakiért vagy valakikért nem tehetek jót. És én nem szeretem vesztegetni az időmet. Aki ismer, tudja ezt rólam. ÉV LÉLEKSZÁM 1880 2442 1900 2644 1920 2558 1941 2920 1960 2486 1970 2448 1980 2178 1990 1976 2000 1850 BERKI ERIKA A JÖVŐ KUNBAJAI NEMZEDEKE. Az ovisok komfortosabb játszószobákban tölthetik el a délelőtti foglalkozásokat. Nemrég ugyanis új kisbútorokat vettek a csöppségeknek. A berendezések árát az önkorFOTÓi B. E. mányzat pályázat segítségével teremtette elő, POLGÁRMESTERI HIVATAL Rákóczi út 16. T.: 79/371-088, fax: 371-364. Ügyfélfogadás: hétfő, kedd, szerda: 8-12,13-16úráig, csütörtök, péntek: 8-12 óráig. NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Kossuth u. 3., T.: 371-467 Hétfő, szerda 10.30-12 óráig ÁMK ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁJA Szabadság tér 32. Kossuth u. 1. T: 371-072, 371-175 ÁMK NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Szabadság tér 23-24. T.: 371-156 ÁMK MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR Bajcsy-Zsilinszky u. 2., T: 371-042 Könyvtár: 15-18 óra, kedd 9-12 óra, csütörtök szünnap Művelődési ház: naponta 9-17 óráig CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT Rákóczi út 22., T: 371-106 Hétfő, csütörtök: 13-06 óráig, kedd, szerda, péntek: 9-12 óráig. FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT Rákóczi út 22., T.: 371-106 Naponta 8-9 és 13-14 óra között. EGÉSZSÉGHÁZ Dózsa Gy. u. 27, T: 371-107 tanácsadás: kedden 8.30-10 óráig ORVOSI RENDELŐ Rákóczi u. 21., T: 371-114 Hétfő, szerda, péntek 8-12 óráig, kedd, csütörtök 14-18 óráig. FOGORVOSI RENDELŐ Bajcsy-Zsilinszky u. 12. Szerda, péntek 14-18 óráig. Ünnepi procram 2001. JÚNIUS 30. 8.30: térzene a templomnál 9.00: ünnepi szentmise, a millenniumi zászlót átadja dr. Bo- ross Imre tárca nélküli miniszter 10.00: díszkútavatás 13.00: kulturális program az ifjúsági parkban 19.00: labdarúgótorna eredményhirdetése _____________■ R UBIN MARKET KFT. Kunbaja, Szabadság tér 13. A RUBIN MARKET KFT. 10 éve foglalkozik nemzetközi árufuvarozással. Fő profilunk a nyugat-európai árufuvarozás. Heti rendszerességgel járunk Spanyolországba. Export munkánk állandó, viszont IMPORTOT FOLYAMATOSAN VÁLLALUNK! Cégünk gyorsaságával, megbízhatóságával és pontosságával valamennyi partnerünk bizalmát kiérdemelte. Jelenleg hat új Renault Magnum típusú tehergépkocsival dolgozunk. A járműpark további bővítése folyamatos. VÁRJUK ÚJ PARTNEREINK JELENTKEZÉSÉT] T0I.179/343-242, moblli 06-30/302-18-41. Hetvenéves pereskedés A mezőgazdaságból élnek Agrárium Történelem A török kiűzése után, 1699-ben 69 kamarai alattvaló lakik az akkori Kunbajapusztán. Ebben az időben Baja után a járás legnépesebb települése. A Rákóczi-sza- badságharc alatt a település elpusztult. Ezután egy hetven évig tartó pereskedés kezdődött Kunbajáért, mely végső nyugvópontra csak 1817-ben került, amikor a Rudics testvérek (János, Antal, Mátyás) tulajdonába került. Ru- dicsék már 1815-ben a birtok benépesítésére mintegy 140 földművescsalád fogadására adtak be kérelmet. Veszprém megyéből 144 család készen állt az áttelepítésre. Végül is a veszprémiek betelepítéséből nem lett semmi. A Rudics testvérek azonban elszántan és végül eredményesen hadakoztak. Betelepítési tervet készítettek, melynek véleményezését egy Luby nevű ügyvéd végezte el. A terv nem maradt ránk, de Luby feljegyzése igen. Eszerint összhangban II. József telepítési pátensével, a telepeseknek ház, föld, az iparosoknak 80 gulden pénz adását, templom, iskola építését, pap, tanító, jegyző beállítását, s végül németek betelepítését javasolja, tekintettel a földművelésben való jártasságukra és arra, hogy a tervezett földdel elégedettek lesznek. Ezután az utcák kijelölése és a házak építése Kunbaján megkezdődött. 1819-re már 80 ház állt. A német telepesek a környező községekből (Gara, Csátalja, Gahora, Madaras, Csávoly, Bresztovác) jöttek. A telepítés 1823-ban befejeződött. 1828-ban Kunbaján telkes jobbágy 163 fő, házas zsellér 102 fő, iparos 4 fő lakott. ZENTAINÉ KELLER ANDREA HELYTÖRTÉNETI GYŰJTŐMUNKÁJÁBÓL Kunbaján közel 600 őstermelőt tart nyilván Nagy István falugazdász. Joggal mondható, hogy a kunbajaiak a mezőgazdaságból élnek. Míg az állattenyésztés kevésbé van jelen, a növénytermesztés markánsan figyelhető meg. A falu gazdái főként kukoricát, napraforgót, kalászosokat és szőlőt termesztenek. Ez utóbbi kezdi ismét kibontakoztatni magát, ugyanis a környék 240 hektár, korábban „elcsapott” szőlőültetvényét vállalkozó kezek ismét gondozásba vették. A 410 hektár kukorica jelenleg nagyon szép képet mutat, meghálálta a júniusi 131 milliméter esőt. Az 500 hektáron termesztett búza felét nem tudták megmenteni a különböző károkozóktól. A védett kenyérgabona szintén meghálálja az esőt, körülbelül 6 tonnás hekNAGY ISTVÁN 1948-ban született Kunbaján. 1967-ben érettségizett Kecskeméten, a Piarista Gimnáziumban. 1974-ben szerzett diplomát a Gyöngyösi Kertészeti Főiskolán. 1970-től a Bácsalmási Állami Gazdaság, 1980- tól a Kunbajai TSZ dolgozója, majd vállalkozó. 1994-től falugazdász és hegybíró. Nős, egy fiúgyermek édesapja. táronkénti hozamra lehet számítani. Az árpa aratása megkezdődött, a gyenge közepes termés a májusi aszálynak köszönhető. A kuriózumok közül ismét reneszánszát éli a ligetszépe termesztése, illetve a mák is. _________■
