Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-02 / 128. szám

Petőfi Népe 2001. Június 2., szombat Pünkösdi magazin Szerkeszti: Miklós Magda A Szentlélek eljövetele Karácsony és húsvét után pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. Pünkösdkor a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét - protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését - és a keresztény egyház megszületését ünnepli. Pünkösd a húsvét szombatját követő 50. nap, neve a görög pentecostes (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadóünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás (mózesi törvény) emléknapja lett. A választott nép ezen a napon ülte meg annak emlékét, hogy az Isten szövet­ségre lépett népével, Mózes törvényt hirde­tett. Nevezték „hetek ünnepének” is (7x7 peszah után). Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullián, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinó- dus rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítő Újszövetségi Szentírás részlete­sen leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybe­menetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. Az első keresztény pün­kösdkor a Szentlélek kiáradt az apos­tolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére. Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban, a II. Vatikáni Zsinat előtt pünkösd vigíliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban - és 1993 óta Magyarországon is - ünnep. A pünkösdi ünnep eszmeisége alapján jött létre a pünkösdista protestáns kisegyház. A szenüelkes irányultságú Szociális Testvérek Társasága nevű katolikus apácarend kitűnt az üldözöttek védelmével a nácizmus ide­jén - kiváló tagja volt Slachta Margit. Az utóbbi három évtizedben a protestantiz­musban létrejött és a katolikus egyházban is tért hódító karizmatikus megújulási mozgalom is a Szentlélek pünkösdi eljöveteléből meríti a lelkiségét. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdikirály-választás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérik össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb. A győztes legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment „pünkösdi királyság” elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és ger­mán szokásokhoz. Pünkösd megünneplésének kiemelkedt magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik és a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvényévé vált. Eredete: 1567- ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de a világ minden más tájáról is. A jubileu­mi 2000. esztendőben június 3-án volt a 434. évi csíksomlyói búcsú, amelyen több mint 200 ezer ember vett részt, a szent­misét Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek mutatta be. Az ötvenedik napon A pirosba öltözött pünkösd­vasárnapi ünnep, mely az húsvétot követő 50. napra esik, egyesíti az öröm és az alázatos könyörgés elemeit. Bár pogány eredetű, a régi ma­gyar falu egyik leglátványosabb ünnepélye volt a pünkösdikirály­választás. Ekkor égették el a telet jelké­pező szalmabábút, hogy a ter­ményt jelentő tavasz uralma megkezdődhessék. Pünkösd va­sárnapján a község határának egyik tisztásán gyűlt össze a falu népe. A legények e napon dön­töttek arról, hogy ki lesz a veze­tőjük a következő évben. Akinek a lova a leggyorsabban futott az lett a „pünkösdi király”. Bokrétás pörge kalapot viselő csikósok a kisbíró intésére fogtak vágtába. Háromszor rajtoltak, harmad­szor már csak a két legügyesebb lovas. A bajnok fejére virágko­szorút raktak, majd megkezdő­dött az ökörsütéssel egybekötött ünneplés. A pünkösdi király egy éven át hivatalos volt minden lakoda­lomba és ingen ihatott (naponta egyszer) a kocsmában. Sok falu­ban a legszebb lányok közül a pünkösdi király mellé királynőt is választottak. Pünkösdikirály-választás Süküsdön. FOTÓ: PN-ARCHlV Pünkösdhétfőn majálisokat, táncmulatságokat rendeztek. Az ünnepkör jelképei a zöld ág és a pünkösdi rózsa. Ekkor énekelték a Bújj, bújj zöldág..., vagy a Ma vagyon, ma vagyon piros pün­kösd napja... kezdetű dalt a pün­kösdölő lányok. Jósoltak is pünkösdkor: Ha az idő hűvös, nedves, hordó, pajta tele lesznek. Ha víz áll a füves ré­ten, a kaszátok nem lesz tétlen. A májusi zivatarban dalolunk még vígabban. _________ K. L. R ác pünkösd Dusnokon idén is megrendezik a hagyományos rác pünkösdöt (pinkusde, duhovi). Ekkor választják meg egy évre az új pünkösdi királyt és királynőt. Vasárnap az egész napos szabadtéri műsorban néptáncosok lépnek fei, főzőversenyt és játékos vetélkedőket szerveznek. Felvételűnkön egy előző „uralkodópár" látható. __fotó: király László M ásodszor is igent mondanak Tass Hatvanöt esztendővel ezelőtt pünkösd másnapján fogadott örök hűséget egymásnak a tassi Nagy Imre és Heller Katalin. Az évforduló alkalmából június 4- én, hétfőn ismét igent mondanak egymásnak. Az idős házaspár fo­gadalmán már ott lesz a népes család. A négy gyermeküktől hét unokájuk született, s van már négy dédunoka is. Az egyházi szertartás, amelyre minden bi­zonnyal sok-sok falubeli is el­megy, a katolikus templomban 9.30 órakor lesz, ahol a pap, Cselik László mond áldást az idős párra. Imre bácsi, a helyi szövetkezet egykori kocsisa a ki­lencvenedik évében van, élete párja, Heller Katalin néhány év­vel fiatalabb. Csanádi Imre Kikeleti kánta Fújj, fújj, jó szél, zöldíts hegyeket, utakat fehéríts, teleszórd a levegőt csicsergő csengőkkel, hozsannázó harangokkal, hadd örüljön hát Urunk, Jézus­Mi Urunk Jézus megindul vala felénk, se nem bottal, se nem batyuval, egy szál arany sugárral. Nem finom farizeusokhoz, inkább békétlen bélpok- losokhoz, nem papi fejedelmek palotájá­ba, nyit inkább nyájörzők nyűves aklába. Mink is azért magunkat meg­alázzuk, vállunkról mind e világ hívságát lemálházzuk, hogy az Örök Dicsőséget meglássuk. Karel Schultz A kőbe zárt fájdalom című regényében írja le a következő történe­tet: Egy városban élt egy gyönyörű lány. A város elöljárójának a lá­nya, akinek a szépsége teljesen megigézte az embert. Szépsége miatt házasságok mentek tönkre, életre-halálra vívtak egymással párbajt a férfiak. Miután ezt már nem lehetett tovább elviselni, ap­ja bezáratta a lányát a házukba. A városban pedig kihirdették: aki megszegi a tilalmat és megnézi a lányt, az akár az életével is fizet­het érte. Élt ott egy fiatal szobrász is, Augustino, áld mindenképpen látni akarta a lány szépségét, hogy azt szoborba formázza. Egy nap a tilalom ellenére megleste a kertben sétáló lányt, s miután ezt észrevették, száműzték a város­ból. A lány ezután csak lefátyo­lozva mehetett még a kertbe is. Örökre magán hordta a fátylat. Hosszú idő után Augustino hí­res szobrász lett. Megengedték neki, hogy hazatérjen, szebbnél szebb szobrokat készített, de mindegyikben a lány szépségét formázta meg. Azt kérte az elöljá­rótól: hadd nézze meg még egy­szer a lányt, hogy a tökéletes szobrot elkészítse. Mikor megen­gedték neki, s előhozták a lányt, szörnyű látvány fogadta. A lány haja kihullott, bőre ráncos volt és szürke. Másnap Augustino összetörte az összes szobrát. Azt hitte, hogy ez a lány megcsúnyult, holott so­ha nem volt még olyan szép, mint mikor ott állt a szobrász előtt. Mert ebben a szépségben benne volt minden szenvedése, amit haj­dani szépsége okozott másoknak. Sokszor csap be bennünket a szemünk, s nem vesszük észre a világ igazi szépségét. A szépséget, mely ott van minden emberben, ott van minden növekvő életben. Pünkösd után a Szentlélek min­dent megvilágító erejében képes az ember visszanyerni igazi látá­sát. Képesek vagyunk meglátni az igazi szépséget, amitől él ez a vi­lág. Isten lát így bennünket, s ez átváltoztatja az ember életét. Pi­linszky János fogalmazza meg az „Átváltozás” című versében: „Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok, Csúf, de te gyönyörű­nek találtál. Végig hallgattad min­dig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan”. Pünkösd után ezt a fajta „első látását” nyeri vissza az ember. így pedig képesek vagyunk arra, hogy átváltoztassuk egymás életét, ha­landóból halhatatlanokká, a csa­lóka szépség helyett az igazi érté­kek meglátóivá legyünk. BODOGÁN LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents