Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-02 / 128. szám
Petőfi Népe 2001. Június 2., szombat Pünkösdi magazin Szerkeszti: Miklós Magda A Szentlélek eljövetele Karácsony és húsvét után pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. Pünkösdkor a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét - protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését - és a keresztény egyház megszületését ünnepli. Pünkösd a húsvét szombatját követő 50. nap, neve a görög pentecostes (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadóünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás (mózesi törvény) emléknapja lett. A választott nép ezen a napon ülte meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték „hetek ünnepének” is (7x7 peszah után). Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullián, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinó- dus rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítő Újszövetségi Szentírás részletesen leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. Az első keresztény pünkösdkor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére. Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban, a II. Vatikáni Zsinat előtt pünkösd vigíliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban - és 1993 óta Magyarországon is - ünnep. A pünkösdi ünnep eszmeisége alapján jött létre a pünkösdista protestáns kisegyház. A szenüelkes irányultságú Szociális Testvérek Társasága nevű katolikus apácarend kitűnt az üldözöttek védelmével a nácizmus idején - kiváló tagja volt Slachta Margit. Az utóbbi három évtizedben a protestantizmusban létrejött és a katolikus egyházban is tért hódító karizmatikus megújulási mozgalom is a Szentlélek pünkösdi eljöveteléből meríti a lelkiségét. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdikirály-választás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérik össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb. A győztes legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment „pünkösdi királyság” elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz. Pünkösd megünneplésének kiemelkedt magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik és a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvényévé vált. Eredete: 1567- ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de a világ minden más tájáról is. A jubileumi 2000. esztendőben június 3-án volt a 434. évi csíksomlyói búcsú, amelyen több mint 200 ezer ember vett részt, a szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek mutatta be. Az ötvenedik napon A pirosba öltözött pünkösdvasárnapi ünnep, mely az húsvétot követő 50. napra esik, egyesíti az öröm és az alázatos könyörgés elemeit. Bár pogány eredetű, a régi magyar falu egyik leglátványosabb ünnepélye volt a pünkösdikirályválasztás. Ekkor égették el a telet jelképező szalmabábút, hogy a terményt jelentő tavasz uralma megkezdődhessék. Pünkösd vasárnapján a község határának egyik tisztásán gyűlt össze a falu népe. A legények e napon döntöttek arról, hogy ki lesz a vezetőjük a következő évben. Akinek a lova a leggyorsabban futott az lett a „pünkösdi király”. Bokrétás pörge kalapot viselő csikósok a kisbíró intésére fogtak vágtába. Háromszor rajtoltak, harmadszor már csak a két legügyesebb lovas. A bajnok fejére virágkoszorút raktak, majd megkezdődött az ökörsütéssel egybekötött ünneplés. A pünkösdi király egy éven át hivatalos volt minden lakodalomba és ingen ihatott (naponta egyszer) a kocsmában. Sok faluban a legszebb lányok közül a pünkösdi király mellé királynőt is választottak. Pünkösdikirály-választás Süküsdön. FOTÓ: PN-ARCHlV Pünkösdhétfőn majálisokat, táncmulatságokat rendeztek. Az ünnepkör jelképei a zöld ág és a pünkösdi rózsa. Ekkor énekelték a Bújj, bújj zöldág..., vagy a Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja... kezdetű dalt a pünkösdölő lányok. Jósoltak is pünkösdkor: Ha az idő hűvös, nedves, hordó, pajta tele lesznek. Ha víz áll a füves réten, a kaszátok nem lesz tétlen. A májusi zivatarban dalolunk még vígabban. _________ K. L. R ác pünkösd Dusnokon idén is megrendezik a hagyományos rác pünkösdöt (pinkusde, duhovi). Ekkor választják meg egy évre az új pünkösdi királyt és királynőt. Vasárnap az egész napos szabadtéri műsorban néptáncosok lépnek fei, főzőversenyt és játékos vetélkedőket szerveznek. Felvételűnkön egy előző „uralkodópár" látható. __fotó: király László M ásodszor is igent mondanak Tass Hatvanöt esztendővel ezelőtt pünkösd másnapján fogadott örök hűséget egymásnak a tassi Nagy Imre és Heller Katalin. Az évforduló alkalmából június 4- én, hétfőn ismét igent mondanak egymásnak. Az idős házaspár fogadalmán már ott lesz a népes család. A négy gyermeküktől hét unokájuk született, s van már négy dédunoka is. Az egyházi szertartás, amelyre minden bizonnyal sok-sok falubeli is elmegy, a katolikus templomban 9.30 órakor lesz, ahol a pap, Cselik László mond áldást az idős párra. Imre bácsi, a helyi szövetkezet egykori kocsisa a kilencvenedik évében van, élete párja, Heller Katalin néhány évvel fiatalabb. Csanádi Imre Kikeleti kánta Fújj, fújj, jó szél, zöldíts hegyeket, utakat fehéríts, teleszórd a levegőt csicsergő csengőkkel, hozsannázó harangokkal, hadd örüljön hát Urunk, JézusMi Urunk Jézus megindul vala felénk, se nem bottal, se nem batyuval, egy szál arany sugárral. Nem finom farizeusokhoz, inkább békétlen bélpok- losokhoz, nem papi fejedelmek palotájába, nyit inkább nyájörzők nyűves aklába. Mink is azért magunkat megalázzuk, vállunkról mind e világ hívságát lemálházzuk, hogy az Örök Dicsőséget meglássuk. Karel Schultz A kőbe zárt fájdalom című regényében írja le a következő történetet: Egy városban élt egy gyönyörű lány. A város elöljárójának a lánya, akinek a szépsége teljesen megigézte az embert. Szépsége miatt házasságok mentek tönkre, életre-halálra vívtak egymással párbajt a férfiak. Miután ezt már nem lehetett tovább elviselni, apja bezáratta a lányát a házukba. A városban pedig kihirdették: aki megszegi a tilalmat és megnézi a lányt, az akár az életével is fizethet érte. Élt ott egy fiatal szobrász is, Augustino, áld mindenképpen látni akarta a lány szépségét, hogy azt szoborba formázza. Egy nap a tilalom ellenére megleste a kertben sétáló lányt, s miután ezt észrevették, száműzték a városból. A lány ezután csak lefátyolozva mehetett még a kertbe is. Örökre magán hordta a fátylat. Hosszú idő után Augustino híres szobrász lett. Megengedték neki, hogy hazatérjen, szebbnél szebb szobrokat készített, de mindegyikben a lány szépségét formázta meg. Azt kérte az elöljárótól: hadd nézze meg még egyszer a lányt, hogy a tökéletes szobrot elkészítse. Mikor megengedték neki, s előhozták a lányt, szörnyű látvány fogadta. A lány haja kihullott, bőre ráncos volt és szürke. Másnap Augustino összetörte az összes szobrát. Azt hitte, hogy ez a lány megcsúnyult, holott soha nem volt még olyan szép, mint mikor ott állt a szobrász előtt. Mert ebben a szépségben benne volt minden szenvedése, amit hajdani szépsége okozott másoknak. Sokszor csap be bennünket a szemünk, s nem vesszük észre a világ igazi szépségét. A szépséget, mely ott van minden emberben, ott van minden növekvő életben. Pünkösd után a Szentlélek mindent megvilágító erejében képes az ember visszanyerni igazi látását. Képesek vagyunk meglátni az igazi szépséget, amitől él ez a világ. Isten lát így bennünket, s ez átváltoztatja az ember életét. Pilinszky János fogalmazza meg az „Átváltozás” című versében: „Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok, Csúf, de te gyönyörűnek találtál. Végig hallgattad mindig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan”. Pünkösd után ezt a fajta „első látását” nyeri vissza az ember. így pedig képesek vagyunk arra, hogy átváltoztassuk egymás életét, halandóból halhatatlanokká, a csalóka szépség helyett az igazi értékek meglátóivá legyünk. BODOGÁN LÁSZLÓ
