Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

ÜB 2001. Június 19., kedd ELŐTÉRBEN A Z Petőfi Népe - 9. oldal AGRARGAZDASAG ARATAS. A héten kezdték Kecelen az őszi árpa aratását. Felvételün­kön a Szőlőfürt MG Szövetkezet bérelt táblájában Varga Ferenc és Stenczel László kombájnosok Benedeczki József elnökhelyettessel vizsgálják a kalászokat._____________________________fotó: b. zs. Spanyolországi sertésvész Újra honos lesz a csicseriborsó? Szárazságtűrő, ezért jól termeszthető a homokos bugaci talajon Nagyszüleink talán még emlékeznek a csi­cseriborsóra. Ugyanis Magyarországon évti­zedekkel ezelőtt még termesztették. Azon­ban a fiatalabbak már csak hallomásból is­merik ezt a növényt. Kivétel ez alól a bugac- alsómonostori Vidéki György, aki idén más­fél hektárt vetett be csicseriborsóval. Bugac-Alsómonostor Vidéki György tizenöt hektáron gazdálkodik. Gazdasága gépesített. A régióban elterjedt ha­gyományos gabonaféléket termeszti, illetve ta­karmányborsót. Ez utóbbival azonban a betaka­rításakor több probléma is adódott. Megdőlt, és emiatt az aratáskor nagy volt a veszteség. Ekkor vetődött fel benne, hogy olyan magas fehérjetar­talmú növényt kellene termeszteni, melynek aratása problémamentes. A csicseriborsó ter­mesztéséhez egyik ismerőse adta az ötletet. A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy elképzelé­seivel párhuzamosan a Bács-Kiskun Megyei Ag­rárkamara meghirdetett egy homokhátsági kísér­leti programot az FVM megbízásából, amely ki­terjedt a csicseriborsóra is. A kamara az anyagi támogatás mellett szakmai tanácsokkal is segíti a fiatal gazdálkodót. (Egyébként a homokhátsá­gi program célja olyan szárazságtűrő és alterna­tív növények kipróbálása az ország legkevésbé csapadékos táján, amelyek föltehetőleg gazdasá­gosan termeszthetők itt.) A homokhátsági prog­VIDÉKI GYÖRGY 1969-ben Kiskunfélegyházán skl: született. 1987-ben a Móra Fe­renc Gimnáziumban érettségi­zett. 1998-ban szerzett diplomát JIM •. %■ - : a Pannon Agrártudományi Egye­tem kaposvári főiskolai karán. 1996-tól őstermelő. ■'.« ...... ram keretében rövidesen bemutatót tartanak Vi­déki György csicseriborsó-tábláján. Mivel a nö­vény jól tűri a szárazságot, kitűnően termeszt­hető a bugaci homokos talajon. Igénytelen nö­vény, gondozása egyszerű. Vidéki György elmondta: csupán a csicseriborsó termesztéséből nem tudna megélni. A termelési kockázata azonban minimális. A csicseriborsónak egyébként nem sok köze van a hagyományos zöldborsóhoz. Csak nevükben hasonlítanak. Egyaránt alkalmas emberi és állati fogyasztásra. Elsősorban külföldön használják étkezésre. Hazánkban inkább takarmányozásra. Ennek legfőbb oka, hogy az emberek nem na­gyon ismerik. Az alsómonostori gazda azonban úgy vélekedik, hogy megfelelő marketingmun­kával itthon is bekerülhetne az ételek közé. A csicseriborsót egyébként eddig még Vidéki György sem kóstolta. _____________vajda piroska Ma drid Három nappal a spanyolországi sertésvész kitörése után, szom­baton az ország északkeleti és keleti részén további betegség­gócokat találtak. A sertésvész különö­sen fertőző vírusos betegség. A hatóságok szombaton elrendel­ték az érintett üze­mek teljes sertésál­lományának azon­nali kényszervágá­sát és biztonsági övezeteket létesítet­tek. Mint azt a spanyol mező- gazdasági minisztérium közölte, két újabb betegséggócot fedeztek fel a kelet-spanyolországi Lerida tartományban, valamint egyet Vinaroz kisvárosban. Leridában csütörtökön Soses településen észlelték a sertésvész első eseteit. Itt égy kilométeres körzetben 9000 állatot öltek le. Ezzel szombatig Spanyolország­ban összesen négy betegséggóc vált ismertté. Négy évvel ezelőtt Leridában sertés- pestis kitörése miatt csaknem 1 millió állatot kellett leölni, és 3000 kisgazdálkodó kénysze­rült felszámolni üzemét. Az Európai Unió bi­zottsága a vírusos bete- gedés új kitörése után Katalóniából megtiltot­ta a sertéskivitelt. A ser­tésvész, akárcsak a száj- és kö­römfájás, különösen fertőző ví­rusos betegség. Főként a sertése­ket támadja meg, más állatokra és az emberre veszélytelen - írta a DPA hírügynökség._________■ Kevesebb alma terem Budapest Az idén a tavalyi 710-730 ezer tonnás almatermés fe­lére lehet csak számítani. Ezt Kovács Lajos, az Alma Ter­méktanács információs vezetője mondta a napokban a sajtónak. A várható jelentős visszaesés oka az áprilisi fagyok, valamint a ta­valyi aszály miatti csekély rügy­képződés. A termés több mint 90 százalékát valószínűleg fel kell dolgozni, holott a gyümölcs minősége a jelek szerint ezt nem indokolja. Am a belső piac kicsi, és az exportlehetőségek sem kedvezőek. Jelenleg az egy főre jutó évi fogyasztás csupán 7-10 kilóra becsülhető, míg a 80-as években még 25 kiló volt. A gaz­dák az idén sem számolnak a ki­vitel növekedésével, a tavalyihoz hasonlóan 5-7 ezer tonnányi ex­portot valószínűsítenek. A cse­kély kivitel főként az olcsóbb len­gyel, illetve olasz áru versenyé­nek tudható be. Az almatermesztés fellendíté­sének lehetőségeiről Kovács La­jos kifejtette: a régi ültetvények felszámolására, új ültetvények te­lepítésére, valamint az étkezési alma exportjának állami támo­gatásra lenne szükség. Jelenleg 32-33 ezer hektár almaültetvény van az országban. ___________■ J ó éwel számol a hűtőipar Budapest A tavalyinál jobb évvel szá­mol az idén a magyar hűtő­ipar. Az inflációt meghaladó árbevétel-növekedést ter­veznek a vállalatok. Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke adott tájékozta­tást az esélyekről a napokban. El­mondta: tavaly az iparágnak gon­dot okozott a rendkívüli aszály. Jelentős mértékben csökkent a feldolgozható zöldségek, gyü­mölcsök mennyisége. Az idei ki­látások kedvezőbbek. A csonthé­jas gyümölcsöknél - kajsziba­rack, meggy - már számítani kell terméskiesésre a kedvezőtlen idő­járás miatt, de zöldségfélékből - például zöldborsóból, zöldbab­ból, paradicsomból, paprikából, csemegekukoricából - várhatóan lesz elegendő a feldolgozóüze­mek számára. Tóth Balázs, a győri Arvit Hű­tőipari Rt. vezérigazgatója szerint 20% - félkész- és késztermék A HÜTÜIPAR TERMÉKEINEK ÉRTÉKESÍTÉSE a kapacitás évi 220-230 ezer tonna 80% - zöldség, n<n .........._ ^ g yümölcs 60% - export ! I Forrás: Magyar Hűtőipari Szövetség 40% - hazai fogyasztás idén a hűtőiparban mintegy 12 százalékos árbevétel-növekedés­sel lehet számolni. A szakember kedvezőtlennek ítélte az iparág szempontjából, hogy a magyar hűtőipari termékeket az EU- országokba csak 3-18 százalékos vámtételek mellett lehet bevinni, míg a lengyel és a szerb áruk vámmentesen kerülhetnek az unió piacára. Kedvezőtlen az is, hogy jelenleg igen erős a forint, és ezért gyakorlatilag az 1998-as árakon tudják az árut értékesí­teni külföldön. Cseh László arról tájékoztatott, hogy jelenleg a magyar hűtőipar termelési kapacitása évente 220- 230 ezer tonna. A hűtőipari cégek által feldolgozott alapanyagok mintegy 80 százaléka zöldség és gyümölcs, a többi általában fél­kész- és késztermék. E termék­körből mintegy 60 százalék kerül külföldre, a többit belföldön fo­gyasztják el. Ez az arány a hű­tőipari érdekképviselet vezetője szerint néhány év múlva megfor­dulhat a magyar fizetőképes ke­reslet növekedésével. ■ Szüretelik az őszibarackot SZATYMAZ Hektáronkénti 6 tonnás átlag­termésre számítanak ősziba­rackból az idén a gazdák Csong- rád megyében. Szél Istvántól hallottuk ezt a napokban, annak kapcsán, hogy a szatymazi ho­mokos tájon megkezdődött a korai fajták szüretelése. A Dél­alföldi Őszibarack-termesztők Szövetségének elnöke elmond­ta: ez már a második év, amikor a korábbi átlagtermésnek csak a 60 százalékát adják az ültetvé­nyek. Az őszibarack-termesztők szövetsége másfél évvel ezelőtt megalakította értékesítési szö­vetkezetét, mely hatvan tagot számlál. A szövetkezet a hazai és a külföldi értékesítés bizton­ságának érdekében hűtőházat épít Szeged határában. A beru­házás nettó 127 millió forintba kerül. Ez saját erőből, támoga­tásokból és hitelből jön össze. A Zöld Szalag Mozgalom programja A magyar mezőgazdaság termelésének volumene jelenleg alig több mint 60 százaléka az egy évtizeddel ezelőttinek - olvasható a Zöld Szalag Mozgalom véglegesített programjá­nak bevezetőjében, amelyet a napokban ismertettek. Budapest A Zöld Szalag Mozgalom vezetői, a program alkotói: Kupa Mihály független országgyűlési képvise­lő, Nagy Tamás, a MOSZ elnöke, Raskó György volt agrárállam­titkár és Vidmann Mihály, a Pa­rasztszövetség elnöke. Szerintük a magyar mezőgazdaság helyze­tének javításában, az agrárterme­lésben fontos szerepet kell játsza­nia az agrár-környezetvédelem­nek, a minőségbiztosításnak és fogyasztóvédelemnek, továbbá a foglalkoztatás emelésének az ága­zaton belül, az illegális vállalko­zások visszaszorításának, a föld- tulajdon- és birtokrendezésnek. Kupa Mihály volt pénzügymi­niszter szerint a mezőgazdaság jelenleg 100 milliárd forinttal ke­vesebb támogatást kap évente az állami költségvetésből, mint ami­re igényt tarthatna az agrárgazda­ság fejlesztéséről szóló törvény alapján. Ez a jogszabály ugyanis kimondja, hogy a mezőgazdasá­got a GDP növekedésének arányá­ban kell támogatnia a költségve­tésnek. Kupa szerint a költség- vetésben lenne is pénz a mező- gazdaság támogatására. Ám a kü­lönböző támogatási és elosztási rendszereket meg kell reformálni annak érdekében, hogy a pénz jól hasznosuljon az ágazatban. Ehhez a piaci intézményrend­szert is át kellene alakítani, s a hi­ányzó elemeket pótolva ki kelle­ne építem egy működő struktúrát. Raskó György volt államtitkár, független agrárszakértő szerint jelenleg Magyarországon mintegy 40 ezer családi gazdaság van, szá­muk maximum 10-20 ezerrel nö­velhető. A legnagyobb problémát a magyar mezőgazdaság számára az a 600 ezer kényszervállalkozó jelenti, akik nem tudnak gazdasá­gosan termelni. A birtok- és tulaj­donreform végrehajtása érdeké­ben gyökeresen át kell alakítani a magyar mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét. Ezt jól szolgálná - mondta Raskó György -, ha a kül­ső üzletrésztulajdon rendezése­kor az állam megvásárolná az összes meglévő üzletrészt és azt hosszú lejáratú kölcsönnel segít­ve ismét privatizálná annak érde­kében, hogy Magyarországon lét­rejöjjön egy olyan tulajdonosi kör, amely gazdaságosan tudná működtetni tulajdonát. A ma­gyar mezőgazdaság tőkehiánya mintegy 1.200 milliárd forintra te­hető, aminek pótlására elsősor­ban külföldi tőkét kellene bevon­ni az agráriumba. Ezért növelni kell a mezőgazdaság alacsony tő­kevonzó képességét. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) elnö­ke hangoztatta, hogy a Zöld Sza­lag Mozgalom programja hozzá­járult Torgyán József és Szabadi Béla bukásához az agráriumban. A mozgalom léte ráébresztette a kormányt arra, hogy az agrári- umról másként kell gondolkod­ni, mint eddig tette - vélekedett. Vidmann Mihály mint gyakor­ló gazda felhívta arra is a figyel­met, hogy ha a külföldi tőke Ma­gyarországra jön, akkor az ága­zatból hasznot szeretne látni, és a szociális szempontok kevéssé fogják érdekelni. ___________ S ör műanyagban Moszkva A műanyag dobozban árult sör, ami az árpalé valódi élvezői sze­rint a jó ízlés elleni vétség, Oroszországban egyre kedvel­tebb. Tavaly a műanyag palac­kos sör részaránya Oroszország­ban 1-ről 17 százalékra nőtt, vagyis minden ötödik liter sört az oroszok ezekből a palac­kokból ittak. A sörgyárak terme­lése tavaly Oroszországban 22 százalékkal 52 millió hektoliter­re nőtt. Csaknem az összes nagy sörgyártó lassanként műanyag palackokra vált át. Nyugaton is töltenek sört műanyag palack­ba, de aránya 2 százalék alatt van. ■ Kalifornia ötödik Los Angeles_________ K alifornia 2000-ben a hatodik helyre szorította volna Fran­ciaországot a gazdasági hatal­mak versenyében, amennyi­ben az Egyesült Államok nyu­gati tagállama önálló állam lenne. 1,33 billió dolláros ha­zai össztermékével (GDP) az Egyesült Államok, Japán, Né­metország és Nagy-Britannia után következne. A Los Ange- les-i gazdasági fejlesztési szer­vezet (LAEDC) számításai sze­rint csak magát Los Angeles térségét vizsgálva, egyedül an­nak 602 milliárd dolláros GDP- je is a tizedik helyre lenne elegendő az országok verse- nyében, _____________ ■ S ajtgyártás Veszprém A Veszprémtej Rt. idén több mint félmilliárd forintot költ a sajtgyártás korszerűsítésére veszprémi, pápai, valamint keszthelyi üzemében. A fej­lesztésektől jelentős kapacitás- és árbevétel-növekedést vár. Tímár Imre, a társaság igaz­gatója elmondta: a tervezett beruházásokat a folyamatosan növekvő hazai sajtfogyasztás és a minőségi igények kielégí­tése indokolja. A társaság célkitűzései kö­zött szerepel, hogy - az import termékek beáramlása ellené­re is - növelje piaci részesedé­sét. Ez az úgynevezett pené­szes sajtok esetében jelenleg 90 százalékos. ■ A sikér mérése A Bács-Agrár Kht. az idén is a gabonatermelők rendelkezésé­re áll. A betakarítás optimális idejének kiválasztása érdeké­ben június közepén megkezd­te a búza beltartalmi értékének (fehérje, sikér, nedvesség) mé­rését. Munkanapokon 8-15, pénteken 8-13 óráig várják a gazdálkodókat a megyei agrár­kamara székházában (Kecske­mét, Tatársor 1/A). Legalább tizenöt minta esetén a megye bármely településén elvégzik a mérést, egyeztetett időpont­ban. A szolgáltatás tavalyi áron vehető igénybe: agrárka­marai tagoknak ezer, mások­nak kétezer forintért mintán­ként. Érdeklődni a 76/497-075- ös telefonon vagy a 76/481- 035-ös faxon. ■ Irodabérlet Kecskemét, Tatársor 1/A alatt az agrárkamara (24 órás biz­tonsági szolgálattal őrzött) székházában irodák bérelhe­tők, telefonfővonallal. Negy­venszemélyes, oktatási célra kialakított terem- és eszköz­bérleti lehetőség, továbbá főét­kezés] és parkolási lehetőség is van. Érdeklődni: 76/497-075.

Next

/
Thumbnails
Contents