Petőfi Népe, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

AZ ÚJ ÉVEZRED 2001. június 15. Petőfi Népe Élet a Vajas partján Falukép Dusnok - a kalocsai Sárköz egyik Vajas menti községe - fele úton fekszik Baja és Kalocsa között, a Dunától mindössze öt kilométerre. A 3500 fős település horvát, rác nemzetiségű. A község gazdasági életét évezre­dek óta a víz közelsége és a jó mi­nőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika­termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize már kora tavasztól ki­válóan alkalmas evezőstúrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. A vidékről érke­zett kirándulók szívesen térnek vissza. Dusnok közigazgatási terüle­tén fekszik a lenesi erdő és va­dászház, amelyet külföldi és bel­földi vadászok egyaránt szívesen látogatnak. Nyolc éve pünkösd­kor megrendezik rác pünkösd néven a kulturális és szórakozta­tó programot. Elsősorban a régi nemzetiségi hagyományok fel­elevenítése és ápolása a cél. Ám fontos, hogy családi, baráti ösz- szejövetelre is alkalmat szolgál a rendezvény. Az öthektáros sza­badidőpark ad helyet a népi tán­cok, énekek és népi játékok be­mutatására. A színes, változatos programokon 2-3 ezer vendég is megfordul. A remek hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé s egyéb nemzetiségi jellegű éte­lek, valamint a dusnoki királyle­ányka és kékfrankos borok kós­tOlgatáSa.__________MUNKATÁRSUNKTÓL Jégverésből lett az ünnep Katasztrófák Dusnokot az elmúlt évszázadok alatt több természeti csapás is ér­te. Ezek közül kiemelkedik az 1956-os jeges árvíz. Ekkor több ház összedőlt, a település lakos­ságát kitelepítették Kalocsára. A községben csak a férfiak marad­tak. Sajnos több jégverés is pusz­tított a településen. Legutóbb 1981 júniusában tyúktojás nagy­ságú jégdarabok potyogtak, ház­tetők szakadtak be. Egy másik természeti csapás, az 1895-ös júniusi jégverés emlé­kére alakult ki a mai Iván-napi ünnep. Több mint 100 évvel ez­előtt, június 24-én Dusnokot és Bátya déli részét elverte a jég. A kár olyan jelentős volt, hogy az ősök akkor fogadalmat tettek: ezen a napon többé nem végez­nek mezőgazdasági munkát. Ezt a hagyományt napjainkig tartják a dusnokiak. Három évvel ezelőtt a település lakói összegyűltek a Vajas partján és fáklyás csónaká­zást szerveztek. Az ünnep olyan jól sikerült, hogy tavaly újra meg­rendezték a programot. Ekkor kapta meg Dusnok a millenniumi lobogót. Idén Iván napján (június 24.), vasárnap ismét megrende­zik a jégűző ünnepet. Új tantermek az iskolában Oktatás Kötelező önkormányzati feladat az alapszintű okta­tás. Dusnokon mindent el­követnek az ideális feltéte­lek biztosítására. Jelenleg 17 tanulócsoportban 357 diák tanul a he- ­ISKOLAI LÉTSZÁMOK lyi általános is­kolában. A nyáron adtak át két új tanter­met, így egy épületbe kerül­hetnek a gyerekek. Magas szintű az idegennyelv-oktatás, 250 diák tanulja a horvát nyelvet. Ezen kí­osztályok száma 17 gyerekek száma 357 horvát nyelvet tanulók 250 ______FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL v ül németet, és szakköri formá­ban angolt is tanulhatnak a gye­rekek. Az iskolában számítás- technikai és nyelvi labor műkö­dik. Az óvodában szeptembertől eggyel kevesebb: öt csoport kezdi meg működését. Szerencsére senkit sem kellett elküldeni, ám mégis csökken a dolgozók létszá­ma két fővel. Idén várhatóan emelkedik a születések szá­ma a települé­sen. Ha ez a fo­lyamat nem fordul vissza, nem kell tovább csökkenteni az óvodai létszámot. ___ TUDÓSÍTÓNKTÓL R ÁC PÜNKÖSD. Dusnok talán legnagyobb és legszebb ünnepe a nagy hagyománnyal bíró rác pünkösd. A minden év júniusában megrendezésre kerülő ünnep alkalmával a település majd’ minden lakosa meg­jelenik a falu központjában, számos rendezvény zajlik ilyenkor. Fontos, hogy a gyermekek is találjanak megfelelő elfoglaltságot, így játszóház és kézművessátor mindig a rendelkezésükre áll. fotó, p. h. » Az ünnepek összetartó ereje Településfejlesztés Dusnok nevét már az 1100-as évek végén említi III. Béla adománylevele. Az 1600-as évek végén dalmáciai és boszniai katolikus rácokkal népesült be a község. Fejlődése az 1980-as évektől vált dinamikussá. Az elkép­zelések megvalósításakor a minőség került előtérbe. A települési tervekről Szegedi Ág­nes polgármester tájékoztatott. SZEGEDI ÁGNES 1973-tól dolgozik a közigazgatás­ban, 1976-ban elvégezte a tanács- akadémiát, 1985-ben Államigaz­gatási Főiskola, 1986-tól vb titkár. 1989-től Dusnok jegyzője, 1994-től Dusnok polgármestere. Hajadon, hobbija a sport.- A rendszerváltással a település fejlesztésére irányuló szemlélet is szerencsésen változott. A minőség került előtérbe, épületeinknél egyre magasabb építészeti, esztétikai és épületszerke­zeti követelmények dominálnak - beszél a köz­ség arculatáról a polgármester. - A családi házas építkezések ütemére jellemző: 1986-ban 46 használatbavételi engedély lett kiadva. Az össze­fogást példázza, hogy 1990-1994 között 18 kilo­méter hosszú szilárd burkolatú úthálózatot épí­tettünk ki, jelentős lakossági támogatással. Szin­tén az itt élők segítségével sikerült kiépíteni a te­Dusnok 1996-ban megkapta a Környezet­védelmi Minisztérium fődíját a Virágos te­lepülés pályázaton. lefonhálózatot, a kábeltelevízió rendszerét és a vezetékes földgázhálózatot. Folyik a községben a csatornázás is. Ezt a hatalmas beruházást Fajsszal közösen végezzük. Decemberben sike­rült átadni a szennyvíztisztítót, most zajlanak a rácsatlakozások. Eddig 350 rákötés történt, ösz- szesen 2000 érdekeltségi egység van. Környezet- védelmi szempontból is fontos az eddigi leürítőhelyek megszüntetése.- Milyen munkalehetőségek vannak Dusnokon?- Ez egy fájó pont. A szövetkezet megszűnésé­vel a munkahelyek száma drasztikusan csök­kent. Sok támadás éri az önkormányzatot emi­att. Véleményem szerint az infrastruktúrát kell kiépítenünk, hogy a munkahelyteremtésre a vál­lalkozóknak lehetőségük legyen. A csatornázás befejezésével ennek a feladatnak eleget is te­szünk. A szekszárdi híddal együtt épülnek re­ményeink is. Hiszen a híd felépítésével Dusnok közelebb kerül egy megyeszékhelyhez, mint Ba­jához vagy Kalocsához. Remélem, hogy munka­helyek is lesznek a dusnokiak számára.- Milyen terveik vannak?- Sokan azt mondják, ha a közművek kiépülnek, nincs újabb feladat Pedig dehogynem. Ezekhez viszont pénz kell. Úgy gondolom, egy település akkor vonzó, ha mindenki megtalálja a helyét. Csecsemőtől az idősekig. Az egészségház 1998- as átadásával és minden igényt kielégítő belső kialakításával az apróságok ideális környezetét biztosítottuk. Ebben az évben várhatóan emelke­dik a születések száma településünkön. Jelenleg 25 fővel működik a nyugdíjasklub. Ugyanennyi személy részesül szociális ellátásban, napi ét­keztetésben. Régi vágyunk a tájház kialakítása. Régi hagyományainkat, használati tárgyakat sze­retnénk bemutatni. Megtöltenénk élettel, erre re- ális lehetőség van. ____________páncsics hajnalka A KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Szegedi Ágnes polgármester, dr. Bajusz István alpolgármester, Berta János, Csongrádiné Dér E- telka, Hodován János, Kárpáti Antalné,- dr. Kiss Jánosné, Ro- gács János, Simonies Vince, Si- monits István, dr. Szilágyi Kriszti­na, Walter János. POLGÁRMESTERI HIVATAL: 6353 Dusnok, István király utca 9. ÜGYFÉLFOGADÁS: Hétfő: 1/2 8-tól 16 óráig Kedd:szünnap Szerda: 1/2 8-tól 12 óráig Csütörtök: 1/2 8-tól 16 óráig Péntek: 1/2 8-tól 12 óráig. DUSNOK KÖLTSÉGVETÉSE FORINT Költségvetés 752.392.000 BEVÉTELEK helyi iparűzési adó 5.500.000 gépjárműadó 4.500.000 normatív állami támogatás 74.352.000 személyi jövedelemadó egyéb 85.757.000 582.283.000 KIADÁSOK szennyvízberuházás 469.601.000 belvízelvezetés 3.450.000 tanteremépítés 3.500.000 egyéb 275.841.000 FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Érdekességek DUSNOK NEVÉT III. Béla 1193-1196 között kelt adomány­levele említi először. A követke­ző adatok már a XVII. századból valók. AZ 1600-AS ÉVEK végén dal­máciai és boszniai katolikus rá­cokkal népesült be a település. A templomot Patachich Gábor kalocsai érsek emeltette 1744- ben, Szent Fülöp és Jakab apos­tolok tiszteletére. AZ ELSŐ LAKÓHÁZAK, az is­kola és az egykori községháza is a templom környékén épültek. Az akkori falumag alkotja a mai. központot is. ___________ ■ J ó fiúk a földmunkáknál Speciális, lánctalpas kotróval dolgoznak VÁLLALKOZÁS Tíz évvel ezelőtt kényszerű­ségből lett vállalkozó a dus­noki Berta János. A Good Guys Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft. ügyvezető tulaj­donosát az elmúlt évtized munkájáról faggattuk.- Hogyan tekint vissza az elmúlt évtizedre?- Annak idején, 1991-ben egyé­ni vállalkozóként kezdtem. Elein­te csak szállítással foglalkozott a vállalkozás. Egyetlen teherautó­val vállaltam fuvarozást. Majd be­szereztünk egy rakodógépet, és mivel kotrási munkák elvégzésé­re volt igény, hát kotrógépet is vettünk. Tavaly alakultunk át kft.- vé, feleségemmel közösen irá­nyítjuk a céget.- Mivel foglalkozik a társaság?- Vízi létesítmények építésé­vel, halastavak, belvízcsatornák iszapoló kotrásával, egyéb föld­munkákkal és nehézgé-szállítás­sal. Mivel egyre fontosabb a kör­nyezet védelme, egy hároméves projekt szerint cseréljük korsze­rűbbre gépeinket. Büszke vagyok arra, hogy egy speciális, 17 méte­res gémkinyúlású, lánctalpas, hidraulikus kotrót sikerült besze­reznünk. Ebből a gépből össze­sen kettő dolgozik hazánkban. Ezzel a kotrógéppel gyorsan és hatékonyan tudjuk teljesíteni a megrendeléseket. Mivel napja­inkban fontos, hogy képzett munkaerővel rendelkezzen egy cég, a munkagépeken dolgozók tanfolyamokat végeztek el a vál­lalkozás költségére. így elmond­ható, hogy korszerű gépeinken valóban szakemberek dolgoznak.- Milyen nagyobb munkákat végeztek?- A Good-Guys végezte a dus­noki Vajas-csatorna kotrását és a part rendbetételét. Garán három- hektáros halastavat létesítettünk, a Dunántúlon halastavat rekonst­ruáltunk. Legfőbb megrendelőnk a Bács- kai-Margittaszigeti Vízi Társulat, nekik rendszeresen végzünk kü­lönféle csatornakotrási munkála­tokat. Good-Guys Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Dusnok, Diófa u. 17. Tel.: 30/9676-071, 78/401-108 Világszínvonalú fácántenyésztés Gemenc Rt. - Lenes A lenesi erdő az Alföld kö­zepén, Kalocsától délre, a Duna melletti tájban terül el. A vidék állat- és növény­világának élete a Duna víz­járásától függött, hiszen a szabályozatlan folyam sza­badon barangolta be a tájat. A térség természeti adottságai, a vízbőség az évszázadok során pompás vadászati lehetőséget biztosítottak. A volt tulajdonos, a kalocsai érsekség a vadászterüle­tet természetbeni juttatásokért adta bérbe. A területbért vadban és halban egyenlítették ki, melyet a csütörtökönként járó, úgyneve­zett „böjti hajó” vitt az érseki konyhára. Az idők múlásával a vidék vad­ban szegényebb lett. Ekkor kez­dődött az intenzív vadtenyésztés. Ebben a Gemenc Rt. Lenesi Fá­cántelepe rendkívüli módon ki­emelkedik, hiszen úgy Magyaror­szágon, mint nemzetközi vi­szonylatban az apróvadtenyész­tés meghatározó bázisa. Az évti­zedes fejlesztésekkel elért és megvalósított technológia, a gya­korolt szakmai színvonal biztosít­ja a lenesi fácántenyésztés, fácán­törzsállomány kiváló minőségét. A Lenesen lefolytatott nagyterítékű fácánvadásza­tok világraszóló eredménye­ket hoztak. Húsz év alatt több mint 400 ezer fácánt ej­tettek el a vadászok. Volt olyan nap, amikor 8976 da­rab fácán esett zsákmányul. A vadmadár természetes környezetének pótlásával a fácántenyésztés a természe­ti értékek megőrzését is szolgálja. Sokan nem is tudják, milyen színvonalú és eredményes mun­ka folyik a lenesi fácántelepen. Hiszen az itt tartott fácántörzsál­lomány, illetve a tenyésztésből származó 650-750 ezer tenyész- tojás a hazai szükségletek felét biztosítja. A tiszta vérben tartott, szilárd állat-egészségügyi helyzetű öt fá­cánalfaj színes és széles választé­kot biztosít a vadgazdálkodók­nak. A lenesi fácántelepen lebonyolított szakmai ta­pasztalatcse­rék pozitívan formálják a tenyésztést. Vadászgene­rációk javát szolgálja a Lenesen végzett munka. Gemenc Erdő- és Vadgazdaság Rt. 6500 Baja, Szent Imre tér 2. Telefon: 79/324-144 «

Next

/
Thumbnails
Contents