Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-07 / 105. szám
AZ UI EVEZRED Petőfi Népe lg j 2001. május 7. FALURÓL VAROSRÓL »« SZAKMAR JÓL HALAD A CSATORNÁZÁS. Jelenleg öt brigád dolgozik Szakmár főutcáján, hogy minél előbb befejezzék a szennyvízelvezető csatorna fektetését. Az eddigi fejlesztések összköltsége nem éri el ennek a beruházásnak a nagyságrendjét. Felvételünk a főúton fo- lyó munkákat örökítette meg. ________________________________fotő= p. h. A népművészet bölcsője Hagyomány Szakmár az egyik bölcsője a kalocsai Sárköz népművészetének. A sokvirágú, tarka kalocsai hímzés és a pingálóasszonyok falfestésének híre messze földre eljutott. Ám a „kalocsai parasztstílus” igazi bölcsője Szakmár, Résztelek, Homokmégy és Öregcsertő. Hiszen ez a szállások világának hagyományos paraszti művészeti kultúrája. Már a XVIII. század végén készültek festett virágokkal díszített kis faládák. A XIX. századi bútordarabokon sötétkék alapszínre cinóbervörössel, sárgával, fehérrel, zölddel festettek. A motívumok között leginkább a tulipán, a rózsa, a gyöngyvirág szerepel. Valószínűleg a bútorfestésből alakult ki a XIX. század második felében - a mintaírással, hímzéssel egyidejűleg - a pingálás, a falfestés művészete. Ez a környezet széppé formálásának egyik igen mutatós és házilag vagy paraszti specialisták igénybevételével könnyen megvalósítható módját jelentette. A bútorfestéshez olaj festéket, a húsvéti tojás díszítéséhez viaszt, a pingáláshoz tejjel kevert egy- szerű porfestéket használtak. ■ Szállások a község körül TÓTH JENŐ 1947-ben született Szakmáron. 1965-ben fejezte be Kalocsán a Mezőgazdasági Technikumot. 1968-ban a nagykanizsai főiskolán növénytermesztési üzemmérnök diplomát szerzett. 1982-ig az Újteleki TSz dolgozója. 1982-85 között a bajai BKR szaktanácsadója. 1985-90-ig községi tanácselnök. 1990-től polgármester. Interjú Szakmár több mint 700 esztendős falu. A Kalocsához közeli község a szokásostól eltérő településszerkezettel rendelkezik. A helyi önkormányzat az itt élőkkel és három másik községgel ösz- szefogva nagy beruházásba kezdett. Jelenleg is folyik a településen a csatornahálózat kiépítése. Ennek elkészültével az alapvető infrastruktúra kiépítése befejeződik a községben. A múltról, jelenről és jövőről Tóth Jenő polgármesterrel beszélgettünk.- Szakmár Kalocsához közel fekvő, több mint 700 éves település. Magyarlakta, túlnyomó részt katolikus község. Napjainkban viszont egyre több a betelepülő. A község településszerkezete is eltér a szokásostól - tudjuk meg a polgármestertől.- A ’60-as évekig több ember lakott kül-, mint belterületen. Abban az időszakban 3600-an laktak Szakmáron, közülük több mint kétezren a szállásokon. A külterületi lakosok lélekszáma az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, jelenleg 1515 fő állandó lakost tartunk nyilván a szállásokon. Sajnos folyamatosan csökken a fiatalok száma is. Míg 1985-ben 230 diák volt Képviselő-testület Polgármester: Tóth Jenő, alpolgármester: Vén Ferenc, képviselők: András Lászlóné, Gubicza Ferenc, Király Lajos, ár. Kovács János, Major Sándor, Lakatosné Baranyai Erika, Szalontai Sándor, Tamás Zoltánné. Jegyző: Horváth Mihály. Szakmáron, napjainkra 130 iskolásunk maradt. Ez komoly probléma, hisz az iskola is normatív alapon nyugvó költségvetéssel működik, így nem mindegy a gyermeklétszám.- Milyen szociális feladataik vannak?- Éppen a településszerkezet miatt az átlagosnál több szociális feladatot lát el az önkormányzat. A külterületen élők túlnyomó többsége idős, hátrányos helyzetű ember. Ezért 1994 óta falugondnoki hálózatot működtetünk. Elsősorban az étkeztetés, a gyógyszerek beszerzése és egyéb problémák megoldása a feladata a falugondnoknak. Az elmúlt években növekedtek a szociális feladataink. A munkanélküliek száma nem csökkent, viszont a hátrányos helyzetű lakosság - elsősorban gyerekek - száma növekedett. Jelenleg 125 fő kap Szakmáron rendszeres gyermeknevelési támogatást.- Beszéljünk a múltról is.- Szakmár 1999-ben ünnepelte 700 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból háromnapos rendezvénysorozatot szerveztünk. A programokkal igyekeztünk minden korosztály igényeit kielégíteni. Sok szakmári látogatott vissza szülőfalujába, aki évtizedek óta nem járt itthon. Ebben az évben osztottunk először díszpolgári címet is.- Milyen fejlesztések voltak a településen?- Büszkén elmondhatom, hogy minden belterületi utca szilárd burkolatú. A ’80-as évek végére a szállásokra is kivittük a vezetékes ivóvizet. A telefonhálózatot a ’90- es évek elején építettük ki. Majd 1994-ben megvalósult a gázprogram is. Jelenleg pedig csatornázunk. így 2001 végére a településen elkészülnek az alapvető infrastrukturális beruházások. A csatorna- hálózat kivitelezési munkái véleményem szerint nem zavarják a helyi lakosság nyugalmát, teljes megelégedésünkre dolgoznak a brigádok.- Milyen további terveik vannak?- Most szusszanunk egy cseppet, de az élet nem áll meg. így a szennyvízberuházás befejeztével belefogunk a falu csinosításába. Majd a ’60-as és ’70-es években épült intézményeinket szeretnénk felújítani, ez komoly kihívást jelent. Megyei pályázatot adtunk be a művelődési házunk rekonstrukciójának első ütemére. Továbbá szeretnénk egy utcát felújítani, emellett a csapadékvíz-elvezetést kell még megoldanunk - mondja Tóth Jenő polgármester. PÁNCSICS HAJNALKA _______________________________________________________________Tudta-e?____________________________________________________________ ___ T örök bégről kapták a nevüket? Ősi madár a fiatal jelképben Címer Bár a település több mint 700 esztendős múlttal bír, címere mégis csak néhány éve van. Az akkori képviselő-testület 1997- ben döntött úgy, hogy a falunak szüksége van címerre. Heraldi- kus segítségét kérték, aki figyelembe vette akaratukat és megtervezte a település egyszerű, ízléses jelképét. Az álló, csücsöktalpú pajzs három részre tagolódik. A bal felső mező a település Árpád-kori jellegére utalva vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Az alsó zöld mezőn az 1896-ban önállóvá vált település nyolc területi egységét, a szállásokat szimbolizáló nyolc lebegő aranycsillag látható. A jobb oldali kék mezőn az Alföld jellegzetes ősi madara, természetes színű, balra fordult lebegő gólya vonzza a tekintetet. A címer éke- síti Szakmár lobogóját is. ■ IMBOLYGÓ FÉNY. A török hódoltság idejéből Szakmárról és a szállásokról szinte semmi nem maradt fenn néhány mondán kívül. Az egyik szerint a Buda várát kifosztó törökök erre vitték a rabolt aranyat, kincset, de a zsom- békos lápvidéken elsüllyedtek. A szekerek, az állatok és a kincs máig is ott van valahol a tőzegben. Mindeddig azonban nem találtak rá, pedig holdújuláskor állítólag bolygó fény jelzi a kincs helyét. Egy másik monda szerint a törökök elfogott magyarok kényszerítésével, netán árulók segítségével igyekeztek kicsalogatni a megbújtakat. Egyesek szerint a török hódoltság korára utal Szakmár neve is. Állítólag egy Sza- kumare nevű bégről kapta nevét, aki ezen a környéken „basásko- dott”, kíméletlenül, kegyetlenül sanyargatta a népet. TÁBOR ÉS ÜDÜLŐ. A szak mári önkormányzat két üdülőt is fenntart, ezekben igény esetén a helyi polgárok is nyaralhatnak. Idillikus környezetben, a Mecsekben Óbányán ifjúsági tábor várja elsősorban diák vendégeit. Főleg osztálykirándulások, nyári táborok szervezésére alkalmas a frissen felújított, 60 férőhelyes óbányai tábor. Emellett 15 fő részére biztosít kikapcsolódási lehetőséget a harkányi üdülő. A szakmári önkormányzat nemcsak a helyiek igényét igyekszik kielégíteni. Szeretettel várják iskolások, sőt pihenni vágyó családok jelentkezését is a település két üdülőjébe. HAGYOMÁNYŐRZÉS. A hagyományokat napjainkban is ápolják a településen. így három korcsoportban oktatnak néptáncot a helyi általános iskolában, és művészeti magániskola is működik a faluban. Szakmári lányok, asszonyok, népművészek gyakran szórakoztatják a Kalocsára látogató külföldieket is. SPORT. A településen aktív a sportélet is. Iskolai keretek között oktatják a sakkot és a labdajátékokat. A szakmári gyerekek 80 százaléka valamilyen sportot űz. Ötvenen fociznak, három korcsoportban. A község megyei I. osztályú futballcsapattal is büszkélkedhet, a kedvencek jelenleg a középmezőny élén állnak. A bővítés lehetőség a fejlődésre Referenciaüzem Szakmáron VÁLLALKOZÁS Hét évvel ezelőtt három család közös vállalkozásba fogott Szakmáron. A szövetkezet felbomlása után jutottak a major egy részéhez és a régi szárítóhoz. Bujdosó György, Varga Ferenc, Bévárdi Pál és családjaik jó befektetésnek ítélték a vállalkozást. Az elmúlt évekről, a fejlődésről Bévárdi Pál számolt be lapunknak. Annak idején mezőgazdasági szolgáltatást indítottunk Szakmári Gabona Kft. néven. Igyekeztünk integrálni a helyi gazdálkodókat. Később a Szakmári Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. már nemcsak felvásárolta a terményt, hanem gépek bérbeadásával és egyéb szolgáltatásokkal igyekeztünk segíteni a gazdákat. Megadjuk azt a biztonságot, hogy a gazdák terményüket megfelelő piaci áron eladhatják helyben, gyors fizetéssel. Természetesen mindent megtettünk a fejlődés érdekében. A felújítások után megépítettük a régió legkorszerűbb nagy teljesítményű terményszárítóját. Illetve egy 4 ezer tonna termény tárolására alkalmas fémsilós tárolóegységet. A beruházásokhoz pályázatokon nyert segítséget is igénybe vettünk. Sokat köszönhetünk a területfejlesztési tanácsnak, a megyei FM hivatalnak és az önkormányzatoknak is. Igyekszünk tovább bővíteni a szolgáltatási kört. A közeljövőben újabb mező- gazdasági erőgépeket és munkagépeket vásárolunk, hogy a régió legkorszerűbb „flottája” segítse a gazdák munkáját. Most hozunk létre egy új típusú szövetkezetei és belépni szándékozó tagok jelentkezését várjuk. Szolgáltatás Egy évtizeddel ezelőtt kényszervállalkozással kezdődött a szakmári székhelyű Mátsai Kft. története. A szerteágazó tevékenységet folytató cég múltjáról és a jövő lehetőségeiről Mácsai Lajos ügyvezető igazgató számolt be lapunknak. A kezdetekkor csak élőállat-kereskedelemmel foglalkoztunk, majd 1995-ben állt több lábra a cég. Megvásároltuk a szakmári telephelyet, ahol az érdemi munka egy évvel később kezdődött a savanyítóüzemben. Ekkor már foglalkoztunk mezőgazdasági termékek forgalmazásával is. Majd elindult az élelmiszer-nagykereskedelmi tevékenység, és kiskereskedelmi egységeket is nyitottunk Kalocsa környéki településeken. Igyekeztünk újabb területeket meghódítani, így 1999-ben az akkori Hajdú-tejjel egy depót alakítottunk ki. Phare-pályázaton a HACCP élelmiszer-biztosítási rendszer bevezetéséhez nyertünk segítséget. Az ország 12 referenciacége közül a mi üzemünk az egyik. Minősítésünkre a közeljövőben kerül sor. A rendszer alkalmazásával, ami már az uniós normákhoz igazodik, termékeinkkel bekerülhetünk a multinacionális cégek beszállítói körébe. Jelenleg három megyében (Bács-Kiskun, Tolna, Fejér) szállítjuk a termékeket. Ez év elejétől jól ismert édesipari termékek és állateledelek forgalmazását is megkezdtük. Terveink között szerepel Kalocsán egy tej- és húsdiszkontüzlet kialakítása, illetve a szakmári falusi turizmus fellendítése.
