Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-17 / 114. szám

A7 UJ EVEZRED 2 001. május 17. Petőfi Népe VAROSRÓL I Éyp j Megújult a szlovák tájház Tavaly tavasszal összedőlés fe­nyegette a tájházat. Sikerült 2,3 milliót szerezni a megmentésére. A tárlatot szombaton 15 órakor nyitják meg. Az épületet a múze­um az önkormányzat és egyéb támogatók segítségével megerő­sítette, felújította. Kispálné dr. Luca Ilona igazgató asszony el­mondta, hogy tavaly tavasszal a belvíz a vert falú épületben ko­moly károkat okozott. A kiállítás olyan néprajzi anyagot mutat be, mely a városban élő vegyes nem­zetiségek egykori mindennapi életébe ad betekintést. Az új kiál­lításnak alapvető koncepciójában nincs különösen a korábbitól el­térő jellege - mondotta Kispálné dr. Luca Ilona. A felújított szlovák tájház szombaton nyit. A városi napok programja Kiskőrös Május 19-e 9 óra: - Helytörténeti vetélke­dő a Petőfi Sándor Könyvtárban- Kerékpáros-, segédmotoros-, motorkerékpáros-verseny a Pető­fi Sándor Általános Iskola udva­rában. 10 óra: A Kiskőrös természeti­ökológiai adottságai című könyv bemutatója a városháza díszter­mében.- Regionális foltvarró és kéz­műves kiállítás megnyitója az Alapfokú Művészeti Iskola nagytermé­ben. 10 óra 30 perc: I. KIÉ Kupa. Duatlon- és triatlonverseny hat korcsoportban. 11 óra: A „Petőfi Sándor a csatában” című szobor ünne­pélyes felavatása a Petőfi Sándor Gim­názium, Szakközépiskola és Kol­légium előtti területen. 15 óra: A szlovák tájház kiállí­tásának megnyitója. 16 óra: Népdalkörök találko­zója a Petőfi Sándor Művelődési Központban. 19 óra: A Magyar Rézfúvós Kvintett hangversenye a Toyota Szalonban, Izsáki út 13. 21 óra: Utcabál a Petőfi téren. Május 20-a 8 óra: Gulyásparty a főtéren. 10 óra: A városban működő utánpótlás néptánccsoportok be­mutatója. Helyszín: Petőfi tér - szabadtéri színpad. 11 óra 30 perc: Rétesfesztivál. Rétesnyújtás a művelődési köz­pontban, sütés a Petőfi téren. 13 óra 30 perc: Sör-rétes. Ve­télkedő a Petőfi téren. 14 óra: Város-idegenvezetői verseny. Helyszín: Petőfi Szülő­ház és Emlékmúzeum. 15 óra: A madarasi harmoni­ka-zenekar műsora a szabadtéri színpadon. 16 óra: Szlovák nem­zetiségi néptáncegyütte­sek találkozója a sza­badtéri színpadon. 19 óra: A Kiskőrösi Szürke Verebek Jazz Bandája és a Gospel Sa­sok szabadtéri koncertje a szabadtéri színpadon. Emellett állandó programként a közön­ség több helyszínt láto­gathat: Az evangélikus templom tor­nyából 10-18 óra között városné­zésre nyílik lehetőség. A sétálóutcában autókiállítást tekinthetnek meg a polgárok. A Kézművesek utcája a Petőfi té­ren nyílik szombaton. Az XL Caféban sztrapacskát ehetnek a vendégek. Steak- és sörárusítás a Petőfi téren. Kirakodóvásár az áruház előtti parkolóban. Születésnapot ünnepel a város Beszélgetés Barkóczi Ferenc polgármesterrel 1718. május 19. Ez a nap Kiskőrös születés­napja. E napon írták alá a környék földes­urai a település újratelepítésének okmá­nyát. A hét végén először ünnepük meg gaz­dag, kétnapos programmal a születésnapot. Milyen ma a város? Milyenek a szlovák be­települők utódai? Erről beszélgettem Barkóczi Ferenc polgármesterrel. Kiskőrös- Miért is rendeznek kétnapos ünnepet a hét vé­gént- Ennek több oka van. Az egyik az, hogy a szü­reti napok kezdett kissé túlterhelné válni. Any- nyira sok program jött össze arra a két és fél napra, hogy több fontos, érdekes esemény pár­huzamosan futott - mondja Barkóczi Ferenc polgármester. - Sokan több eseményre nem ju­tottak el, mert azokat párhuzamosan rendezték, ugyanakkor több polgár is javasolta, hogy meg kellene emlékezni az újratelepítésről. így ez len­ne az a másik nagy rendezvény, amelyen a lako­sok összejöhetnek, együtt emlékezhetnek az ősökre, szórakozhatnak, kikapcsolódhatnak. Re­mélem, a születésnapi ünnepünk is hagyomány- nyá válik.- A programok közül mit emelne ki a polgár- mester úr?- Tulajdonképpen sok-sok érdekes esemény lesz. Választani nehéz. Könyvbemutatót tar­tunk szombaton 10 órától a városházán. Kiskő­rös természeti ökológiai adottságai címen je­lent meg egy mű az önkormányzat támogatásá­val. Ezt neves tudósok szerkesztették, írták, ez­zel is gazdagítva a városról szóló irodalmi mű­vek sorát. Egy dolgot emelnék ki a kötetből. Olyanok a környék ökológiai adottságai, hogy jó bort lehet, s érdemes itt termelni. Ez azért fontos mert a szőlő és bor városának az életét alapvetően meghatározza a szőlőtermesztés és bortermelés. Majd ezután a Petőfi-szobor ava­tása a gimnázium előtt is fontos esemény a köl­tő városában.- Milyen ma Kiskőrös? BARKÓCZI FERENC 1948-ban Kiskőrösön született. Műszaki mérnök - két diplomája van. 1973-tól a Kiskőrösi Városi Tanács V.B. Építési és Kommuná­lis Üzemnél művezető, 1976-tól építésvezető. 1983-tól a Városi Ta­nács Városgazdálkodási Osztályának beruházási főelőadója. 1990-től a Kiskőrösi Pol­gármesteri Hivatal vagyonkezelési ügyintézője. 1993-tól Kiskőrös polgármestere. Nős, három gyermek édesapja.- Kiskőrös sajátos varázsú, arculattal rendelkező kisváros. Ha valaki bejön a település centrumá­ba, szinte egy ligetben érzi magát. Vannak olyan épületeink, melyek bár nem műemlékek, de mégis széppé teszik a várost. Büszkék vagyunk arra, hogy nag^ költőnk Petőfi Sándor itt született. Keresztlevele az evangélikus egyház helyi irattárában megtekinthető. A Petőfi-kultusz sok mindent hozott a városba. A költőt fordító művészek szoborparkja egyedülálló a világon.- Milyenek a kiskőrösi emberek?- Szívósak, dolgosak, vállalkozó szelleműek, de egy kicsit zárkózottak. Amikor a szlovák ősök a hegyekből idejöttek a Wattay család hívására, egy egészen más környezetből jöttek. Nagyon kemény alkalmazkodást, tartást követelt Kiskő­rös felépítése, a környéken történő berendezke­dés. Nem ismerték a homokos pusztai létet. A vallásuk evangélikus volt, s ezt annak idején a kalocsai érsekség nem nézte jó szemmel. Szlo­vákok voltak, nem beszélték a magyart, holott ez a vidék magyar volt. Más volt a kultúrájuk, a szokásuk, csak egymásban bízhattak az elődök. Be kellett bizonyítaniuk, hogy talpon tudnak maradni, s megvan a jövőbe vetett hitük. A kis­kőrösi nép karaktere valahonnan innét ered. Ez a zárkózottság érezhető egy kívülálló számára is. Igen, valóban így van, de nagyon vendégsze- retőek vagyunk - mondotta végül a polgármes­ter. BARTA ZSOLT Hogyan készül a körösi sztrapacska? A strapaéky (krumplova glga- ny), vagy más néven krumplis nokedli nagyanyáink idejében gyakori étel volt a kiskőrösi szlo­vák családoknál. Elkészítési módját ma már kevesen isme­rik, de néhány idősebb ember még őrzi az ősöktől örökölt re­ceptet. Kb. 0,5 kg lisztbe 1 kg meg­tisztított burgonyát reszelünk, teszünk bele 2-3 tojást, sót vizet és ebből nokedlitésztát készí­tünk. A kiszaggatott nokedlit forró vízben megfőzzük, majd tepsibe tesszük, és juhtúróval összekeverjük. Tetejére tejfölt öntünk, s megszórjuk apróra vá­gott sültszalonna-pörccel. Sütő­ben jól átsütjük. (Ezt a receptet Gmoser Györgyné bocsátotta a rendel­kezésünkre.) S. L A legnagyobb vallási közösség a 15 ezres városban az evangéliku­sok gyülekezete. Számuk kilenc­ezerre tehető. A történelem során gyakran bebizonyosodott, hogy egy etnikum nyelvet válthat, de a vallását nem adja fel. A betelepí­tett szlovákok annak idején evan­gélikusok voltak. Az utódok többsége szintén ezt a hitet ápol­ja. Lupták György igazgató lel­kész elmondta, hogy a közösség anyakönyvei a kezdetektől meg­vannak. A letelepedett szlovákok nemcsak a hitüket hozták maguk­kal, hanem tanítót is, s a lelkészü­ket is. 1723-ban már állt is az első templomuk ott, ahol most a kato­likus templom látható. Napjaink­ban az egyetlen olyan város, ahol az evangélikusnak keresztelt em­berek száma a többséget teszi a keresztyén hívők közül. Az evan­Petőfi Sándor anyakönyvét tartja a kezé­ben Lupták György. fotói b. zs. gélikus városok között talán a 4- 5.-ek lehetünk a békéscsabai, a nyíregyházi, az orosházi és a szarvasi gyülekezet után - mon­dotta Lupták György lelkész. Megőrizték az ősök vallását Történelem dióhéjban A honfoglalásig a kelták, szar­maták, avarok lakták a környé­ket. A honfoglaláskor a térsé­get az Árpád-nemzetség vette a birtokába. 1277 - Kun László király ok­levelében Keurus néven szere­pel a város. 1433-ban Kwres néven Solt vármegyéhez tartozott egy ok­levél szerint. 1529-ben a török elpusztítja. 1718-ban a Wattay család 700 szlovák telepest hív be Tú­róé, Hont, Nyitra Árva és Po­zsony vármegyéből. 1785-ben II. József császár mezővárosi rangot ad Kiskő­rösnek. 1842-ben megváltja a pol­gárság az úrbéri terheket. 1882-ben megindul a vasúti közlekedés. 1973-ban Kiskőrös vissza­kapja a városi rangot. 2001 - 15.000 ember lakja a várost. ■ Rendezvények Július 31.: megemlékezés Petőfi Sándor halálának 152. évfordu­lójáról. Augusztus 10-11-12.: Fú­vószenekarok és mazsorettcso- portok országos találkozója. Augusztus 31-1-2.: Kiskőrö­si Szüret és Szlovák Nemzetisé­gi Napok. Október 10.: Idősek Napja. Október 23-a: nemzeti ün­nep. Október 24-31.: Protestáns Napok December 31.: Petőfi-szil- veszter. ■ Egy páratlan lehetőség Kiskőrösön! A Kiskőrösi Városi Napokon a sétálóutcán megtekintheti és kipróbálhatja a Skoda minden modelljét: a kedvező árú Feliciat, a legmodernebb technikával felszerelt Fabiat és az elegáns Octaviat A kiállítás ideje alatt vásárolt gépkocsik vételárából rendkívüli kedvezményt adunk. Itt nyílik lehetőség először megtekinteni a valaha gyártott leggyorsabb Skodát, az ÚJ OCTAVIA RS 1.8T-t. 6230 Soltvadkert Kossuth út 112. 78/581-030 Kévés Auto

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents