Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-12 / 110. szám

Petőfi Népe - Á K tpm • rj 3 0^ 7] n .' 1 |dZjllI ■ ■■ 2001. Május 12., szombat V - \Jr Szerkeszti: Miklós Magda Baz Luhrmann ausztrál ren­dező zenés filmkomédiája, a száz év előtti Párizsban ját­szódó Moulin Rouge vetíté­sével kezdődött meg szer­dán az 54. Cannes-i Nemzet­közi Filmfesztivál. A nemes vetélkedésbe 23 alkotást vá­logattak be a több mint 400 jelentkező közül. A szokásoktól eltérően ezúttal a nyitó esten bemutatott film is ver­senybe száll a fesztivál fődíjáért, az Aranypálmáért. A hírhedt pári­zsi Moulin Rouge mulatóban ját­szódó, hangsúlyozottan giccses történet hősnőjét, Satine-t, a szépséges kurtizánt Nicole Kid­man ausztrál filmszínésznő ala­kítja. A fergetegesen táncoló és éneklő Satine, aki Sarah Bern­hardt színésznői babérjaira vá­gyik, súlyos dilemma elé kerül. Beleszeret egy ifjú, pénztelen po­étába - Ewan McGregor megfor­málásában - de eközben Worces­ter hercege (Richard Roxburgh) is hódolójává szegődik, s gyé­mántokkal próbálja megközelíte­ni a szívét, mesés életet ígér a lánynak. A századfordulós Párizs díszletei között zajló jelenetek­ben feltűnik Toulouse-Lautrec (John Leguizamo), a zsenális festő és barátai. Mindeközben Madonna, John Lennon, Elton John és David Bowie nótái vált­ják egymást, meghökkentő kont­rasztot teremtve a kép és a hang­zás között. A világ egyik legrangosabb fil­mes seregszemléjén a következő 12 napban a versenyen kívüli ve­buválódott versenybíróságban helyet kapott a francia Mathieu Kassovitz és a tajvani Edward Yang rendező, Charlotte Gains- bourg és Julia Ormond brit szí­nésznő, Sandrine Kiberlain fran­cia filmdíva és Moufida Tlatli tu­néziai rendezőnő. A fesztiválpalota vörös szőnye­gén ezúttal is világsztárok vonul­tak fel. Köztük volt Nicole Kid­man és Ewan McGregor, a már említett fesztiválnyitó ausztrál versenyfilm, Baz Luhrmann Moulin Rouge című zenés komé­diájának két főszereplője, Omel- la Muti, az olaszok Domani (Hol­nap) című alkotásának sztárja, a rejtélyes francia filmszínésznő, Isabelle Huppert, az osztrák Michael Haneke La pianiste cí­met viselő filmjének szereplője, az ellenállhatatlan Benicio del Toro, aki a Traffic Oscar-díja után Cannes-ban Sean Penn amerikai rendező The Pledge című mozijá­val próbál meg újabb babérokat szerezni, Antonio Banderas és még sokan mások. A több mint négyszáz beneve­zett filmből kiválogatott 23 ver­Björk a tavalyi nyertes filmben. ütésekkel együtt mintegy ötven filmet mutatnak be. A fesztiválpa­lota 22 mozitermében napi há­rom új fűm kerül a nézők elé. Az eredményhirdetésre május 20-án kerül sor. A filmszemle tíztagú zsűrijé­nek elnöki tisztét Liv Ullman norvég filmszínésznő-rendező tölti be, aki Jodie Foster amerikai filmcsillag visszalépése után mondott igent a megtisztelő felké­résre. A hat nemzet tagjaiból ver­1993-ban a Zongoralecke győzött. senyfilm 13 ország művészeinek alkotása, négy filmmel szerepel az Egyesült Államok, ugyaneny- nyivel a vendéglátó Franciaor­szág, három japán és két tajvani mozi képviseli az ázsiai filmgyár­tást, két filmmel indul Olaszor­szág, egy-egy alkotással Ausztrá­lia, Ausztria, Bosznia, Irán, Oroszország, Portugália, Spanyol- ország és Svájc. Nagy várakozás előzi meg a neves rendezők, mint az amerikai Joel Coen, a svájci Jean-Luc Godard, a japán Ima­mura Sóhei és az orosz Alek- szander Szokurov legújabb mű­vét, akárcsak az első filmes bos- nyák Danis Tanovic bemutatko­zását. A versenyen kívül szereplő filmek kategóriájában - Un Cer­tain Regard - vetítik Francis Ford Coppola Apokalipszis most film­jének végleges változatát, Martin Scorsese II mio viaggio in Italia című alkotását és a francia Claude Lanzman Sobibor 1943. október 14, 16 óra című doku- mentumfilmjét. _________________■ A rany Pálma-díjak 1949-től 2000-ig Ki nyeri el Cannes-ban a nagydíjat, az Arany Pálmát? Az alábbiakban felsoroljuk az 1949-től tartott fesz­tiválok nagydíjas filmjeit, s a művet jegyző rendezőt. 1949: A harmadik ember - Carol Reed 1950: Nem került sor díjkiosztásra. 1951: (megosztva): Csoda Milanóban - Vittorio de Sica Júlia kisasszony - Alf Sjöberg 1952: (megosztva): Két krajcár reménység - Renato Castellani Othello - Orson Welles 1953: A félelem bére - Henri-Georges Clouzot 1954: A pokol kapuja - Kinugasza Teinoszuke 1955: Marty - Delbert Mann 1956: A csend világa - Jaques-Yves Cousteau, Louis Malle 1957: Barátságos rábeszélés - William Wyler 1958: Szállnak a darvak - Mihail Kalatozov 1959: Fekete Orfeusz - Marcel Camus 1960: Az édes élet - Federico Fellini 1961: (megosztva): Viridiana - Luis Bunuel Ilyen hosszú távoliét - Henri Colpi 1962: A fogadalom - Anselmo Duarte 1963: A párduc - Luchino Visconti 1964: Cherbourgi esernyők - Jacques Demy 1965: A csábítás trükkje - Richard Lester 1966: (megosztva): Egy férfi és egy nő - Claude Lelouch Egy erkölcstelen férfi - Pietro Germi 1967: Nagyítás - Michelangelo Antonioni 1968: A fesztivál politikai okokból félbeszakadt. 1969: Ha - Lindsay Anderson 1970: M.A.S.H. - Robert Altmann 1971: A közvetítő - Joseph Losey 1972: (megoszt.) A munkásosztály a paradicsomba megy Elio Petri A Mattei-ügy - Francesco Rosi 1973: (megosztva) Madárijesztő - Jerry Schatzberg A bérenc - Alan Bridges 1974: Magánbeszélgetés - Francis Ford Coppola 1975: Parázsló évek krónikája - Mohamed L. Hamina 1976: Taxisofőr - Martin Scorsese 1977: Apámuram - Paolo és Vittorio Taviani 1978: A facipő fája - Ermanno Olmi 1979: (megosztva): A bádogdob - Volker Schlöndorff Apokalipszis most - Francis Ford Coppola 1980: (megosztva): Árnyéklovas - Kuroszava Akira Mindhalálig zene - Bob Fosse 1981 : Vasember - Andrzej Wajda 1982: (megosztva) :Eltűntnek nyilvánítva - C.Costa-Gavras Az út - Jilmaz Günej 1983: Narajama balladája - Imamura Sóhei 1984: Párizs, Texas - Wim Wenders 1985: A papa szolgálati útra ment - Emir Kusturica 1986: A misszió - Roland Joffé 1987: A sátán árnyékában - Maurice Pialat 1988: Hódító Pelle - Bille August 1989: Szex, hazugság, video - Steven Soderbergh 1990: Veszett a világ - David Lynch 1991: Hollywoodi lidérc - Joel és Ethan Coen 1992: A legjobb szándékok - Bille August 1993: (megosztva): A zongoralecke - Jane Campion Isten veled, ágyasom - Csen Kai-cse 1994: Ponyvaregény - Quentin Tarantino 1995: Underground - Emir Kusturica 1996: Titkok és hazugságok - Mike Leigh 1997: (megosztva): Angolna - Imamura Sóhei A cseresznye íze - Abbasz Kiarosztami 1998: Az örökkévalóság és egy nap - Teo Angelopulosz 1999: Rosetta - Luc és Jean-Pierre Dardenne 2000: Táncos a sötétben - Lars von Trier Izzó parazsat nyel, üvegpoharat eszik, szöges ágyon fekszik, kard­okkal szúrja át az arcát, a nyakát a kecskeméti Kónya István. Fanza, aki az országban a fakírok királyá­nak tartja magát, évekkel ezelőtt fogadásból megette a barátja kerék­párját. Emellett minden káros szen­vedélynek hódol, szerinte pár éve van hátra, ezért már megvette saját koporsóját. Fanza a Duna közepén, egy csónakban született. Gyerekkora óta tudja magáról, hogy különleges adottságai vannak.- Kissrác koromban leestem egy autó­ról, össze-vissza törtem magam. Lepedő­ben vittek haza. Másnapra azonban sem­mi bajom sem volt - emlékszik Fanza. - Rájöttem, olyan erős az akaratom, hogy a legnagyobb fájdalmat is képes vagyok el­viselni. Az iskolában tűket, késeket szur- káltam az arcomba. Volt olyan tanárnőm, aki elájult. Javítóba akartak küldeni. Az Fogadásból megevett egy kerékpárt előadásaim közben az első sorban ülők közül még most is sokan rosszul lesznek. Meglepő, de főleg a fiúk. Sokan azt hiszik, hogy valamilyen trükköt alkalmazok. Főleg akkor, ha nem vérzek. Ezért az utóbbi időben mindig odafigyelek arra, hogy ne fog­jam vissza a vérzést. így néha szinte tocsog a vér a színpadon. Sokan el­ájulnak. A gyerekek viszont szeretik a mutatványaimat. Töhb óvodában lép­tem már föl. A kicsik az ölembe ül­nek, nézegetik, hogy hol szúrtam át magam. A mutatványaim azonban nem ördöngösségek. Akarattal, meg­felelő lelki felkészüléssel szinte bárki képes lenne mindarra, ami nekem si­kerül. Szeretném is átadni valakinek a tudásomat. Persze fájnak, fájni is fog­nak a szúrások, de erős akarattal a Bármennyire hihetetlen, alig érez fájdalmat. fotó: k. j. fájdalmat minimálisra lehet csök­kenteni. A parazsat is megeszem. A kedven­cem az akácból frissen pirított faparázs, a fenyőfa roston. Emellett azért főzök halászlét, vörösboros sertésbordát is a barátaimnak. Az utóbbi szigorú felü­gyelet alatt, különleges fűszerezéssel és szuggerálással készül. A parázsevéshez azonban iszonyú akaraterő kell. Nem maradnak sérüléseim, a sebek szinte perceken belül begyógyulnak. A bemu­tatók után viszont néha két napig is al- szok. Szellemileg nagyon elfáradok. A meditálás, a rákészülés rengeteg ener­giámat elveszi. Kezet sem fogok senki­vel szívesen, mert érzem, hogy közben elvész az erőm.- Gyorsan gyógyulnak a sebeid. Azért voltál már beteg?- Sokszor. Az injekciótól is félek. Normális állapotban ugyanis érzékenyebb vagyok az átlagembernél. Aztán pél­dául majd 20 éve nincs gyomrom. Kidob­ták Szentesen a macskának. Egy kis csonk maradt csak. Nem is tudok sokat enni. Van, hogy 3-4 napig semmit. Fogadásból ugyanis egyszer megettem a barátom biciklijét. Csak a csengőt dob­tam el, meg a zsíros, gusztustalan láncot. Órákat is nyeltem. Egy nő ugyan kérte vissza, én három napig vártam az ered­ményt, de a gyomorsavam szétmarta. A gyomromban ketyegett, alig vártam, hogy lejárjon. Az sem használ az egészségemnek, hogy minden káros szenvedélynek a rabja vagyok. Sokat do­hányzóm. A haláltól viszont nem félek. Annyi jóban, szórakozásban senkinek nem volt része az életben, mint nekem. Ha meghalok, a fejfámra ráírhatják: A fakir élt - eleget. ^ KOVÁCS JUDIT Fotósok hada lesi a megjelenő sztárokat, itt éppen Nicole Kidmant. FOTÓ: EPA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents