Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-24 / 95. szám

2001. Április 24., kedd Petőfi Népe - 9. oldal G A 2 D A S Á G I TÜKÖR Drágul a benzin A Mól Rt. szerdán 0.00 órától a motorbenzinek árát literenként öt forinttal, a gázolajét literen­ként négy forinttal emeli. Ezzel a benzin ára megközelíti eddigi legmagasabb értékét. A leg­gyakrabban vásárolt 95-ös ól­mozatlan benzin ára tavaly szeptemberben érte el csúcs­pontját, amikor 245,90-et kellett fizetni érte. A gázolaj csúcsára tavaly novemberben 233,75 fo­rint volt literenként. Az indok­lás szerint a múlt héten hétfőn Európa egyik legnagyobb kő­olaj-finomítójában történt rob­banás mintegy 10 százalékkal tovább erősítette az áremelke­dést a nemzetközi kőolaj­termék-piacokon, ugyanis ez a finomító vezető szerepet játszik az amerikai importigények ki- elégítésében. _______________■ R ÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. április 23.) Borsodchem 5180Ft O Fotex 228 Ft O Matáv 915 Ft ü Mól 4 230 Ft ü OTP 15000 Ft O Rába 1940 Ft ü Richter 16 730 Ft u Zalakerámia 2 280 Ft ö BUX: 6908,06-1,42% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001.14. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 103-104 Emelkedő Lanyha FOB francia kdcőtő Kukorica 91-94 Emelkedő Ingadozó FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 90 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Tartott Tartott Ex tank európai kik® Szójadara 206 Tartott Csökkenő * CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 425,66 Cseh korona 7,76 Euró 267,11 Német márka 136,57 Osztrák schilling 19,41 Lengyel zloty 73,27 Svájci frank Sziovák korona 174,49 6,16 USA-dollár 295,70 Jön a spanyol és a német krumpli A burgonyaexport nem befolyásolja jelentősen a fogyasztói árakat Nehéz évet hagytak maguk mögött a burgo­nyatermesztők, a borúlátó becsléseknél is kevesebb termést takarítottak be tavaly. A készletek május közepéig tartanak ki, a hiányt importtal pótolják a kereskedők. Burgonyából a belföldi éves szükséglet 800 ezer tonna, ezzel szemben a múlt évben mindössze 640 ezer tonna termett. A készletek kiürülésére számítva már februárban nagyobb tételeket hoz­tak be az országba az importőrök, a napokban pedig Németországból is elindultak az első étkezésiburgonya-szállítmányok - nyilatkozta la­punknak Szentirmai András, az Országos Burgo­nya Terméktanács elnöke. A szakember elmondta, a szűkös kínálat miatt a fogyasztói árak az elmúlt hónapokban fokoza­tosan emelkedtek, s valamivel magasabbak a ta­valyinál. A nagybani piacokon jelenleg 55-70 fo­rintért vásárolják fel a termelőktől a burgonyát. A terméktanács képviselője szerint a magasabb fel- vásárlási ár reményében az idén vélhetően sok kistermelő gondolja majd úgy, hogy megéri bur­gonyát termelni. Ezért a szakemberek azzal kal­kulálnak, hogy a vetésterület nagysága a tavalyi 38 ezer hektárról az idén 4045 ezer hektárra nö­vekszik. Ezen bőven megterem a 800 ezer tonna. A friss fogyasztás vélhetően változatlanul 550 ezer tonna körül lesz, a feldolgozóipari felvásár­lások azonban az előrejelzések szerint emelked­ni fognak. A szakember úgy vélte, az olcsó bur­gonya behozatala nem zavarja a gazdákat, és jelentős áremelkedésre sem kell számítani, mivel az importőrök a belföldi piaci árakon kínálják a német és a spanyol krumplit. A terméktanács képviselője szerint gondot okozhat a szaporítóanyag hiánya, ugyanis a tava­lyi kedvezőtlen időjárás miatt vetőburgonyából is kevesebb termett. így a minőségi vetőgumóból is megnőtt az importigény. Ez megemelheti a gaz­dák számára a termelési költségeket. Örvendetes­nek tartotta viszont, hogy a magyar nemesítésú fajták aránya - amelyek jobban ellenállnak a be- tegségeknek - emelkedik. ______________ iujvárd M unkaerő kölcsönbe Egyáltalán nem tipikus hazánkban a munkaerő-kölcsönzés, amely teljesen új fejezetként jelent meg a napokban módo­sított Munka törvénykönyvében. Egyesek szerint a foglal­koztatás ezen formája drága, mert többletköltséggel jár a kölcsönvevő számára, ezért a kis- és középvállalkozások­nak szinte elérhetetlen. Az egyik legnagyobb hazai hostessügynökség értékesítési igazgatója szerint cégüket a tör­vény módosítása semmiképpen nem befolyásolja, mert ők eleve nem kölcsönzéssel, hanem közr vetítéssel foglalkoznak. Évente körülbelül 800 dolgozót foglal­koztatnak az ország valamennyi megyéjében eseti megbízás, illet­ve munkaszerződés alapján. Arra még nem volt példa, hogy „úszott a cég”, és egy másik ügynökség­től kellett volna kölcsön vennie egy-egy hostesst. Másrészről ki­zártnak tartja, hogy a kölcsönzés megérje a kölcsönvevőnek, mert az jelentős többletköltséget jelent számára. Egy másik, tíz éve működő, ki­zárólag munkaerő-kölcsönzésre szakosodott cég igazgatója üd­vözli a törvényben újonnan meg­jelent fogalmat, mert az egyrészt szabályozza az eddigi gyakorla­tot, másrészt kimondottan ked­vez a munkavállalónak. Eddig ugyanis a hozzájuk forduló, zö­mében ideiglenes munkát kereső munkanélküliek kénytelenek vol­tak a kölcsönvevő által megsza­bott, annak alkalmazottainál 30- 40 százalékkal alacsonyabb bé­rért is munkát vállalni. Most a jogszabály változtatott ezen a helyzeten, kimondva, hogy a kölcsönvevő az adott munka­körben megállapított átlagos bé­rért köteles foglalkoztatni a köl­csönvett munkavállalót. A kirendelés, a kiküldetés és a munkaerő-kölcsönzés fogalmak a törvény elfogadásáig összemo­sódtak, értelmezésük mostantól pontosítható. Kirendelés eseté­ben a vállalat a saját dolgozóját - például - leányvállalatához kül­di. Ettől elsősorban abban kü­lönbözik a kölcsönzés, hogy el­lenérték fejében adja át a köl­csönbeadó a munkavállalót a kölcsönvevőnek, tehát egy má­sik, teljesen idegen cégnek, azaz új tulajdonosnak. A kiküldetés fogalma alá pedig az tartozik, amikor a dolgozó ugyanabban a munkakörben, ugyanazt a tevé­kenységet más telephelyen vég­zi. A munkaviszonyban ekkor nem történik változás. A munka­erő-kölcsönzés szabályozásával romlanak is a munkavállaló esé­lyei, mert például rövidebb a fel­mondási időszak, és adott eset­ben kisebb kártérítési összeg il­leti meg a kölcsönzött munka­erőt. (CSERNYÁNSZKY) Halászbokrok a Kis-Balatonnál Ahhoz, hogy a Kis-Balaton környéke tisztább legyen, és az orvhalászok kevesebb kárt okozhassanak a tavon, civil összefogásra lenne szükség. Elgondolás több is van, a gyakorlati kivitelezés azonban évek óta várat magára. VÖRS Az elmúlt évben 1300 méternyi eresztőhálót halásztak ki a Kis-Ba- latonból a természetvédők. Az orvhalászok évente több millió fo­rint kárt okoznak, de az a pusztí­tás is jelentős, amit a természet­ben tesznek eközben. Nem csak a rabsicok, hanem a kirándulók és a Kis-Balatont övező települések la­kói sem tisztelik eléggé a termé­szetvédelmi területet. Tavasszal és a nyári hónapokban rengeteg a szemét a tó körül. Farkas László Vörs polgármestere elmondta: há­rom évvel ezelőtt kezdeményez­ték először, hogy állítsák vissza a századfordulón jól működő ha­lászbokrok intézményét. Ez azt je­lentené, hogy településenként négy-öt ember járná a környéket, és őrködne a terület tisztasága fe­lett, szemmel tartaná az orvhalá­szokat. Ezért cserébe hallal fizet­nének. Az ötlet már több fórumon tetszésre talált, megvalósítani azonban eddig mégsem sikerült. Futó Elemér, a Kis-Balaton ter­mészetvédelmi őre minden segít­ségnek örülne, hiszen pillanatnyi­lag mindössze négy természetvé­delmi őr jut a Kis-Balaton 14700 hektárjára. A szakember szerint azonban képzett civilekre lenne szükség. Az első lépéseket már meg is tették annak érdekében, hogy egy a polgárőrséghez hason­ló szerveződést hozzanak létre. Ezek a civil egyesületek települé­senként alakulnának olyan embe­rekből, akik a természetvédelem alapjaiból vizsgát tesznek. Az első ilyen Polgári Természetvédelmi Őrség Garaboncon már meg­alakult. ___ FÁBOS ERIKA S ERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 16. HÉT (FORINT) 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 309,70 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 313,66 2. szövetkezeti átlagár: 312,94 3. egyéni vállalkozói átlagár: 295,06 ll. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 300,31 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 307,02 2. szövetkezeti átlagár: 3. egyéni vállalkozói átlagár: 308,84 283,72 III. Régiónkénti felvásáriási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 305 2. É-Alföld (Szaboics-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 302 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 4. Központ (Budapest, Pest megye): 291 317 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 316 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 315 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 315 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 398,47; U: 380,80; R: 357,32 O: 337,36 , F 3: 320,20 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 3,84 DM Forrás: HÚSCÉH Jól telelt a spárga Nyugat-Európában nagy lesz a kereslet Jakabszállás Az Alföld hagyományos, jól jövedelmező haszonnövé­nye a spárga. Idén lassan indul be a szezon, a primőr­szálakat megcsípte a húsvé­ti fagy. Mégis ha hosszabb napsütéses idő következne, gyorsan előbújnának a nö­vények, amelyek egyébként jól teleltek. Idén az átlagos­nál nagyobb mennyiség, jobb minőség ígérkezik. Mint minden évben, az idén is Csengéién tanácskoztak a jelen­tős közép-magyarországi spárga­termesztők, -értékesítők. Kiss Jó­zsef, aki Jakabszálláson már két évtizede foglalkozik spárgával, s jelentős telepítés is kötődik a ne­véhez, lapunknak elmondta: a fajták közül már a fehér vezet. Mindennél fontosabb szempont lett a minőség, kerüljön az áru honi vagy külföldi piacra. Az ex­portspárga főként Németország­ba kerül.- Milyen felvásárlási árakkal kezdődik a szezon?- Úgy látszik, harc folyik a semmiért, ugyanis kevés az áru. Zömmel görög és spanyol ter­més van a piacon. A16 millimé­teres és ennél nagyobb átmérő­jű, első osztályú fehér spárga kilójáért most még 600-800 fo­rintot lehet kapni. Jó azonban, ha valaki kezdetben egy holdról 30 kilót szüretelhet. A szezon­ban viszont négyszer ennyi első osztályút is ki lehet kaparni. Akkor az említett ár már csak fele lesz. A tavalyi árlista sze­rint a mélypont 200 forint, ame­lyik pedig nem volt exportké­pes, annak az ára 100 forint alatt maradt. Az idei szezon vél­hetően június 10-ig eltart. A dömping idején a fóliázatlan te­rületeken naponta kétszer is le­het majd szüretelni.- Jakabszálláson milyen a tele­pítési kedv?- A területek zöme 3-4 éves, de ha jó gazda módjára kezelik, 15 évig is adnak termést a bakhátak. Egyébként drága befektetés a spárga, hiszen egy hektárra 13 ezer magonc kell, s a mostani ár: 70-95 forint darabonként. Tehát a telepítés költsége több mint két­millió forint. Ennek mintegy a fe­le viszont megkapható állami tá­mogatásként. Információink szerint az idén különösen kelendő portéka lesz a spárga Nyugat-Európában, hi­szen a vetések szinte teljesen ki­fagytak. így talán érdemes re­ménykedni a magasabb felvásár­lási árakban is. PULAI SÁRA Többe kerül a sertéshús A Húscéh információi szerint az elmúlt napokban megerősödött a sertéshús iránti kereslet. A tá­mogatások hatására megélén­kült exporttevékenység, és a he­ti vágások számának növekedé­se miatt rendkívüli áremelkedés volt tapasztalható az élősertés­piacon. A termelők jobb árat kaptak a vágóállatért, igaz, a fo­gyasztóknak is mélyebben kell a zsebükbe nyúlni. A rövid karaj fogyasztói ára kilónként 900- 1109, a hosszú karajé 819-1089 forint között mozog. Az oldalast 670-770 forint között kínálják a boltokban. ______________-uo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents