Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-19 / 91. szám
Petőfi Népe PN-Kalauz 2001. Április 19., csütörtök ipar, pénz, infrastruktúra Szerkeszti: A. Tóth Sándor Hogyan növekednek a bérek? Főképp Kecskeméten, de a Duna-Tisza köze több más településén is meglepően sok építkezés folyik. Gombamód nőnek ki az új, látványos épületek a földből. Az építőipar szemmel láthatóan nem szűkölködik megrendelésekben. Építőipar Az iparágban foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése néhány évvel ezelőtt torpant meg. Sőt, 1998-ban kedvezőre fordult a foglalkoztatási mutató. 1999-ben - az öt fő feletti vállalkozásokra vonatkozó adatok alapján - az építőiparban alkalmazásban állók száma 111.018 fő volt. 6,5 százalékkal több, mint az előző években. 2000- ben az alkalmazásban állók száma 4,1 százalékkal bővült: 115.616 fő volt az átlaglétszám. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének néhány héttel ezelőtti jelentése szerint a bér- kiáramlás mértéke alapvetően összhangban volt a teljesítménnyel (lásd táblázatunkat.) S vajon hogyan alakul a jövő? Szerencsére az építő- és építőanyag-ipar gazdasági folyamataiban várhatóan idén is megmarad a növekedés. Ennek mértéke előreláthatólag 10-12 százalék körül alakul majd. Jellemző momentum, hogy 2000-ben az építőanyag-ipari termelés egész évben meghaladta az építőipar teljesítményét, ami egyértelműen az építési kereslet további bővülését vetíti előre. A meghatározó égetett agyagtermékek (tégla, cserép) termelésének növekedése egész évben 20 százalék felett volt. Ugyancsak jó jel az építési vállalkozások által kötött szerződések volumene. ■ A TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK KERESETI ADATAI AZ ÉPÍTŐIPARBAN ■ rgrr 1999 2000 havi bruttó átlagkereset index (százalék) építési terület előkészítése 42.375 47.531 f—^112,2 szerkezetkész épület, egyéb épület építése 60.431 67.410 k 111,5 épületgépészeti szerelés 49.714 60.330 ■ ■**121,4 befejező építés 44.097 48.161 109,2 építési eszközök kölcsönzése személyzettel 77.158 93.095 120,7 Építőipar összesen: 56.740 64.264 113,3 Fon-ás: KSH Nehéz a dolga az iparosnak Kiskunfélegyháza A gyakori törvény- és jogszabály-változások jelentősen megnehezítik az úgynevezett mikro- és kisvállalkozások működését. Ez az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) dél-alföldi regionális fórumán fogalmazódott meg tegnap Kiskunfélegyházán. A tanácskozást - amelyet a három dél-alföldi megye, Bács-Kis- kun, Csongrád és Békés ipartestületi vezetőinek részvételével tartottak - az április végi országos közgyűlés előkészítőjének szánták. A fórumon részt vett Szűcs György, az IPOSZ elnöke is, aki kérdésre válaszolva elmondta: az iparosok támogatására létrehozott hitelgarancia-szövetkezetek tevékenységét például lehetetlenné tette, hogy egy törvénymódosítással húszról ötvenmillió forintra emelték a pénzintézetek alapításhoz szükséges törzstőkét. Az elnök kijelentette: abban bíznak, hogy a Gazdasági Minisztérium megtartja ígéretét, és hamarosan az ország mind a hét régiójának hitelgarancia-szövetkezetei hozzájutnak a törzstőkéjükből hiányzó 30-30 millió forinthoz. Szűcs György leszögezte: rendkívül fontos a belső piac mielőbbi növekedése. A mintegy 380 ezer egyéni vállalkozás többsége ugyanis jelenleg nem exportra, hanem elsősorban a hazai lakosság számára termel vagy szolgáltat. Mindazonáltal az elnök úgy véli: a szövetségnél jó ütemben halad az európai uniós csatlakozásra való felkészülés. Ennek érdekében a jövőben kiemelt hangsúlyt fektetnek a képzésre és a tájékoztatás javítására. A jobb információáramlás érdekében - várhatóan egy éven belül - TUTOR néven létrehoznak egy internetes adatbázist. Az uniós csatlakozás kapcsán a szövetség elnöke elmondta: komoly gondot jelent, hogy az Európai Unió néhány tagországában nem fogadják el a magyar mestervizsgát. Elsősorban azokban az országokban, ahol kötelező a mestervizsga. Teszik ezt annak ellenére, hogy a magyar mestervizsga megszerzése európai viszonylatban is magas szaktudást és felkészültséget igényel. Ennek a problémának a megoldásához a jövőben komoly kormánydiplomáciára lesz szükség - vélekedett az IPOSZ elnöke. MUNKATÁRSUNKTÓL Húsvéti meglepetés a Vodafone-t Nokia 3310-es vagy egy felturbózott Motorola T2288-as telefon most VítaMAX City csomagban hihetetlen alacsony áron ajándék headsettel! < 4— o u a Te hangod O vodafone---------------------hivatalos partner Az akció 2001. április 17-től április 25-ig tart. Az akciós készülékek csak Vodafone SIM-kártyával használhatók. Egy személy maximum 2 kedvezményes készülékkel értékesített VltaMAX csomagot vásárolhat évente. A VitaMAX City csomag csak a Vodafone saját hálózatában működik. További információkat az értékesítési pontokon találsz, vagy hívd Ügyfélszolgálatunkat bármely hálózatról a 1270-es számon. Részletes lefedettségi térkép az értékesítési pontokon található. Elektronikus kézjegy Internet Az elektronikus aláírásról szóló törvény hatályba lépése után az e-kereskedelem és az elektronikus pénzintézeti tevékenység robbanásszerű fejlődése várható. Ezt Frischmann Gábor, a Hírközlési Főfelügyelet (HíF) elnöke jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján. Frischmann Gábor kifejtette: a törvény egy új, korszakalkotó jogintézményt hoz létre azáltal, hogy megteremti a hitelesített elektronikus aláírás elfogadásának lehetőségét és feltételeit. Az elnök egyebek közt arra is kitért, hogy mivel az elektronikus aláírások nem bizonyítják feltétlenül az aláíró személyazonosságát, elengedhetetlen, hogy azt egy megbízható harmadik fél is igazolja. Ezt a szerepet töltik be a hitelesítés-szolgáltatók. Frischmann Gábor közölte: az elektronikus aláírás-használat kölcsönös előnyöket nyújt majd az üzleti világban, ezért ott bizonyosan hamar elterjed. Úgy vélte, hogy a közigazgatásban is nagy haszna lehet az elektronikus aláírásnak, ám ahhoz, hogy ott is nagymértékben elterjedjen, jelentős, akár 10-100 milliárd forin- tos fejlesztések is szükségesek. ■ _________________Cikkünk nyomán_________________ A nem dohányzók védelme népegészségügyi feladat Az ÁNTSZ napjainkban igen széles körű feladatot lát el. A közérdekű programokról esetenként tájékoztatást adunk a polgárok részére televízióban, napi- és hetilapokban stb. Előfordul azonban, hogy más intézmények, illetve a gazdasági szféra képviselői hozzák szóba szolgálatunkat az újság hasábjain. Ezúton szeretnék reagálni a Füstös vendéglátóhelyek című cikkre, amely a Petőfi Népe című napilapban 2001. március 26-án jelent meg, s az ÁNTSZ-t is érintő nyilatkozatot tartalmazott. Károvits Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szólt arról, hogy a vendéglátóhelyek hol tartanak a nem dohányzók védelmében hozott XLII. törvény előírásainak megvalósításában. Megtudhatta az olvasó, hogy 80 százalékuk nem tartja be a követelményeket. S miért fogtam tollat? - olvassuk együtt, idézem a cikk befejező sorait: „... a vendéglősök jelenleg hazardíroznak. Akik nem tudják megvalósítani a törvényben leírtakat, úgy gondolkoznak, hogy számukra a forgalom és bevétel az elsődleges, és abban reménykednek, hogy nem kapnak ellenőrzést...” az ÁNTSZ részéről. A sorok olvasásakor egyszerre két kérdés merült fel bennem:- Hol tart az üzleti életben az egészség értékrend-szintje?- A vendéglősök az őket közvetlenül érintő ellenőrzéstől tartanak, nem a dohányzás okozta betegségektől? Tisztiorvosi szolgálatunk vállalja a népbetegségek csökkentését elősegítő feladatokat: az ellenőrzést és - mulasztás esetén - az egészségvédelmi bírság kiszabását. Mi motivál bennünket? Ismerjük a dohányzás okozta ártalmakat és azok statisztikai mutatóit, úgymint:- a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások 25 százalékáért felelős a dohányzás,- a tüdőrák egyre növekvő tendenciájú megbetegedés lett,- évente közel 35.000 ember halála a dohányzás miatt következik be. Tudjuk mi is, hogy mekkora költségkihatása van annak, ha vendéglőkben, illetve más egységekben a törvény előírásainak eleget kívánnak tenni. De volt türelmi idő, és lejárt. Pályázatokat lehetett beadni - utalok itt a Széchenyi-terv támogatásaira. Az ÁNTSZ nemcsak a vendéglátóhelyeken végez ellenőrzést, hanem az egészségügyi, oktatási intézményekben, munkahelyeken. Nem kívánom a törvényt ismertetni, de két fontos előírást közzétennék, és azokkal zárom js mondanivalóm:- Oktatási intézményekben a személyi állomány részére olyan zárt légterű helyiséget kell dohányzóhelyként kijelölni, amelyet az életkoruk miatt fokozott védelmet igénylő gyermekek és iskolások egyáltalán nem használnak.- A kórházakban hasonló a helyzet, de ott a „betegforgalom számára nyitva álló” helyiségekben nem lehet dohányzó- helyet kijelölni (1999. évi XLII. törvény). A jó megoldást egészségcentrikus szemlélettel lehet és kell megtalálni. DR. NÁDASDINÉ JUHÁSZ LUCA 8ÁCS-KISKUN MEGYEI ÁNTSZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI OSZTÁLY
