Petőfi Népe, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-13 / 87. szám

6. oldal - Petőfi Népe B E U T A T J U K D E L - P E S T MEGYE ORVOSAIT 2001. Április 13., péntek A nagykőrösi kórház és rendelőintézet fejlesztése tette lehetővé a korszerű hallásvizsgá­latot a városban. fotó: balai f. istván Nagykőrösi szakorvosok A környék egészségügyét be­mutató sorozatunkban foly­tatjuk Dél-Pest megye orvosa­iról szóló összeállításunkat. A nagykőrösi kórház felújítá­sa és kibővítése a különböző szakrendelések számára is meghozta a komoly fejlődés lehetőségét. Ezek közül is kiemelkedik például a fül- orr-gége szakrendelés, ami a technikai fejlődés révén im­már a legkorszerűbbek közé tartozik. Összeállításunkban szólunk a pszichiátriáról, a bőrgyógyászatról, a tüdőbe­teg-szakrendelésről, valamint a rehabilitációról is. Megszűnt a csend világa Dr. Benkő András füll-orr-gégész édesapja nyomdokait követte, amikor az orvosi pálya mellett döntött.- Jelenleg Magyarország egyik legkorszerűbb, legesztétikusabb rendelője a helyi fül-orr-gégészet, amelyhez andiológiai részleg is társul - mondja. - Már csak né­hány korszerű diagnosztikai esz­köz hiányzik, ami a közeljövő­ben kerül beszerzésre. Korábban Kecskemétre vagy Ceglédre kel­lett utazniuk a betegeknek a dob- üregi nyomás elvégzése érdeké­ben. Most viszont már itt, hely­ben is el tudjuk végezni ezt a mé­rést. A csendeskamra, a klinikai andiométer és a dobüregi nyomás mérésére szol­gáló tympazo- méter csaknem hárommillió fo­rintba került. A helyi lakosság 10-15 százaléka szenved idősza­kos allergiás náthában, így gyakran felke­resnek ezekkel a tünetekkel is. De jönnek fül-, torok-, homlok-, arcfájdalommal, gégepanaszok­kal, rekedtséggel, köhögéssel is. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a technikát leggyorsabban ez a szakterület követi. Számom­DR. BENKŐ ANDRÁS fül-orr-gége szakorvos. 1942-ben született Budapesten. 1961-ben érettségizett Nagykő­rösön, 1967-ben szerzett orvosi diplomát Szegeden, majd Kecske­méten kezdett dolgozni, ahol cso­portvezető főorvos lett a megyei kórházban. 1973-ban szakvizsgázott. 1982-től Nagykőrö­sön dolgozik. Nős, három gyermeke van. Újabb szakvizsgára készül Gönczy doktor igazából Nagykő­rösön vált a fül-orr-gégészetben elismert szakemberré. És még sok új feladat vár rá. Második szakvizsgája után a városi kór­házban Idalakított, modern audi- ológiai rendelő működtetését is el kell majd látnia. Ez azt jelen­ti, hogy a jövőben a rászorulók hallókészülékekkel való ellátásá­ra is lehetőség nyílik Kőrösön. A ceglédiekkel általában is nagyon jó a fül-orr-gégészeti szakrende­lő kapcsolata. Az ottani kórház­ban az új műtőblokk átadásával a fül-orr-gégészet számára is megteremtették a színvonalas gyógyítómunka feltételeit. Per­sze mindez a körösi szakorvosi rendelőről is elmondható. A kor­szerű műszerek, az endoszkóp, sinoskóp új dimenziókat tártak föl a gyógyító munkában. Olyan betegségekre adnak terápiát, me­lyekre az utóbbi évtizedekben csak a legdrágább orvosi csúcs- technológia volt képes. A tech­nikai fejlődés talán leginkább az orr-melléküregek sebészetében, Gönczy doktor kedvenc szakte- rületén mutatkozott meg. ■ Széles körű ismeretek Dr. Nagy Ildikót annak idején so­kan le akarták beszélni az orvo­si pályáról, mondván, nem nők­nek való az. Ő viszont már a gim­náziumban tudta, hogy számára csakis az emberek gyógyítását jelölte ki a sors.- A mozgásszervi rehabilitáció az egészségügynek olyan terüle­te, ahová az orvosok többsége különböző szakterületről érke­zett. A sokoldalúság természete­sen csakis előnyére válhat a szak­ágnak, hiszen a páciensek a leg­különbözőbb eredetű mozgás- szervi betegségekkel kerülnek a kórházba. Gyógyításuk akkor le­het sikeres, ha orvosaik széles körű tudományos ismeretekkel rendelkeznek. A körösi kórház­ban alig öt éve folyó rehabilitá­ciós gyógyítás máris rangot vívott ki magának. A rehabilitációs ke­zelések alapvető célja az - magya­rázza dr. Nagy Ildikó -, hogy a magatehetetlen betegeket képes­sé tegyék legalább önmaguk ellá­DR. NAGY ILDIKÓ osztályos orvos 1964-ben szüle­tett Nagykőrösön. 1984-ben érettsé­gizett a helyi gim- náziumban. 1992-ben szerzett orvosi diplomát Szegeden, j 1992-től a belgyógyászaton dől- j gozott, majd a rehabilátációs i osztályra került. Belgyógyá- ! szatból és mozgásszervi reha- j bilitációból tett szakvizsgát. ; Hajadon, egyedül él. tására. Nem ritka az sem, hogy a leromlott állapotban behozott betegek az osztályon nyerik visz- sza munkaképességüket. Dr. Nagy Ildikó tudományos kutatásai elsősorban a csontsű­rűség befolyásolására, az ér- és cukorbetegségek megelőzésére, kezelésére irányulnak. ■ Ha gyanús az anyajegy Hivatástudat és empátia A tüdőbetegek érdekében Dr. Tímár Erzsébet a pszichiát­ria főorvosa. Bíznak benne a be­tegek, mert már gyermekkorá­ban is azokkal barátkozott első­sorban, akik lelki problémákkal küszködtek.- Nemcsak helyi speciális probléma, hanem országos is, hogy elsősorban nehéz szociális körülmények között élő emberek közül kerülnek ki a pszichiátriai betegek - mondja. - Többek kö­zött depressziós, tudathasadá­sos, szexuális zavarokkal küzdő vagy egyszerűen csak kimerült emberek fordulnak hozzánk. De előfordulnak mániás-depresszív zavarral küzdő betegek is. A pszi­chiátrián részben gyógyszeres kezelésekről van szó, de a test jelbeszédeiből is megpróbáljuk a problémát kiszúrni. Ugyanis mi­közben a testi bajainkról beszé­lünk, feltárulnak a pszichés prob­lémák is. Fontos szempont szá­momra, hogy ne ártsak a bete­DR. TÍMÁR ERZSÉBET pszichiáter 1949-ben szüle­tett Erdélyben, 1974-ben kapott diplomát a ma­rosvásárhelyi egyetemen. 1980-ban szakvizsgázott, majd Dicsőszentmártonban kórházban dolgozott. 1990-ben áttelepült Magyaror­szágra és azóta a nagykőrösi pszichiátria vezetője. Férjezett, két gyermeke van. geknek, ezért soha nem adok ta­nácsot. A feladatom az, hogy a le­hetséges megoldásra rávezessem a betegeket - mondja. A Romániában gyakorlatot szerzett pszichiáter Magyaror­szágon is jó hasznosítja tapasz­talatait. ■ Dr. Poncsák Mária szerint a tü­dőgondozásban az emberi kap­csolatok rendkívül fontosak. Sokkal több időt kell tölteni a betegekkel. Életek múlhatnak egy-egy őszinte beszélgetésen, hiszen már egy életformaváltás­sal megelőzhető a visszaesés. Vannak azonban súlyos esetek, amikor már a családot is be kell vonni a megoldásba. Mint mond­ta, Nagykőrösön nagyon sok a tü­dőbeteg, mivel kevés az erdő és a vízfelület. Azonban nincs az or­szágos betegszámot meghaladó TBC-s eset a városban, sőt a ta­valyi adatok alapján kimondot­tan jó a helyzet. Nagyon sok vi­szont a tüdőrák, általában a kö­zépkorú férfiaknál. Sokan felke­resik allergiás tünetekkel is, ami elsősorban a környéken találha­tó vadkender következménye. Időnként mellkasi fájdalommal is fordulnak hozzá. Ilyenkor átirányítja a betegeket a szüksé­DR. PONCSÁK MÁRIA tüdőgyógyász fő­orvos. 1954-ben született Buda­pesten. 1978-ban diplomázott a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen. A diploma meg­szerzése után Szolnokra került a tüdőgyógyászatra. 1981-ben szakvizsgázott. 1982-től Nagy­kőrösön praktizál. 2000-ben diplomát szerzett homeopátiá­ból. Elvált, két gyermeke van. ges szakorvoshoz. A nyitott ren­delésnek köszönhetően nagyon sok a beteg. Gyakoriak az olyan légúti megbetegedések is, ame­lyeket hagyományosan nem le­het gyógyítani. így a doktornő szabadidejében homeopátiával foglalkozik.__________________■ Nőgyógyászat a kisvárosban Nagykőrösön nincs kórházi szülészet, a gyerekek - ha­csak nem a háznál - Ceglé­den vagy Kecskeméten szü­letnek. A lányok és anyák annak idején lélekben meg­siratták a szülőotthont. A he­lyi szülőotthon kérdése poli­tikai viták tárgya a városban, a képviselők is hiányolják, s ettől is várják a születések számának növekedését. A modern orvos azonban ebbé­li fájdalmukban nem oszto­zik. Dr. Vécsey Ferenc főor­vos azt mondja, hogy a szülő­otthon nem korszerű dolog. A műtővel, príma műszerek­kel ellátott szülészet-nőgyó­gyászat viszont csak vágy­álom. De talán nem is olyan égető gond ez - véli. A jelen­legi szakrendelő és orvosai teljesíteni tudják mindazo­kat a követelményeket, ami elvárható. A hiányzó kórházi hátteret pedig Cegléd bizto­sítja. Dr. Székely főorvos sze­rint a körösi kórház felújí­tása nem hatott lényegesen a szülészet-nőgyógyászat fej­lődésére. Tekintettel a szak­mai elvárások ugrásszerű növekedésére és a sajnálatos módon egyre szaporodó or­vosperekre, a szülészet-nő­gyógyászat számára egy új, korszerű, hüvelyi fejjel is el­látott ultrahangkészülékre lenne szükség. Ilyen azon­ban a nőgyógyászaton nincs. Bár az intézet rendelkezik ilyen készülékkel, a nőgyó­gyászok részéről felmerülő állandó hozzáférhetőség és az önálló használat jogos igénye ma már nem kérdő­jelezhető meg. Székely dok­tor azt is mondja, hogy a nőgyógyászatnak ezeket a gondjait a magánosítás oldja meg. Szerinte a szakorvosi ellátás privát praxis formájá­ban működik a legjobban. DR. VÉCSEI FERENC főorvos 1938-ban szüle­tett Nagykőrösön. 1957-ben érettsé­gizett a helyi gim­náziumban, 1963- ban kapott orvosi diplomát Szegeden. 1967-ben szakvizsgázott, 1969-ig a kö­rösi szülészeten, 1969-75 kö­zött a kecskeméti megyei kór­házban dolgozott. 1983 óta Kőrösön szakorvos. Nős, két gyermeke van. Dr. Szűcs Mária a bőr- és nemi- beteg-gondozó főorvosa.- Munkánk nehéz, sokirányú, de nagyon szép - mondja. Nagy problémát jelent, hogy sok beteg idegenkedik ettől a szakvizsgá­lattól. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem csak nemi betegeket kezelünk. Az ő létszámuk a bőr­betegekhez képest elenyésző. Nagykőrösön komoly probléma, hogy betegeink elég későn jelent­keznek panaszaikkal vizsgálatra. Sok például az elhanyagolt bőrda­ganat vagy a késői napfénykáro­sodás. 1992 óta végzek a festékes anyajegyek irányában is szűrő­vizsgálatot. Az ilyen típusú beteg­ségek száma az utóbbi évtized­ben megsokszorozódott. Nagyon jó a szakmai kapcsolatunk a kecs­keméti megyei kórház bőrosztá­lyával. Amit helyben nem tudunk elvégezni (kivizsgálás illetve ke­zelés, műtét), arra Kecskeméten DR. SZŰCS MÁRIA bőrgyógyász 1941-ben szüle­tett Tiszakanyá- ron. 1965-ben végzett a Debre­ceni Orvostudo­mányi Egyete­men. 1967-74-ig körzeti orvos Nagykőrösön. 1977-ben szak­vizsgázott. 1980-ig a kecske­méti bőrgyógyászaton dolgo­zott. 1987-ig a ceglédi, 1992-től a nagykőrösi bőr- és nemi- beteg-gondozó vezetője. lehetőségünk van. Nagyon jó lenne, ha a környékbeliek már a legkisebb panasz vagy furcsa bőr- elváltozás esetén azonnal felke­resnék rendelésünket, hogy idő­ben megelőzhessük a komolyabb bajt. _ ________________■ O rvoslás és kutatómunka Dr. Székely András főorvos kisko­rában énekesnek készült, de mint mondja, az orvoslással is olyan hivatást választott, amit nagyon szeret. Kitűnő tanítómesterek egyengették pályáját. Többek kö­zött Ruttner Béla, a neves nagy­kőrösi szülész-nőgyógyász, aki­nek családja társadalmi rangot szerzett Kőrösön A Nagykőrösi Születésekért Alapítvány létreho­zásával. Ámbár abban Székely doktor sem bízik igazán, hogy be­látható időn belül a város újjáte­remtheti 20 éve megszüntetett szülészetét. Mint az alapítvány egyik gondozója annyit megpró­bál elérni, hogy körösi születésű­vé igazolják a helyi családok gye- Talán nem az a fontos, hogy melyik város- rekeit. A kedves, kedélyes főor­ban születik. Egészséges legyen! vost persze nem elsősorban az ilyesféle felada­tok vállalása tet­te népszerűvé városában és azon túl. Hitval­lása a praxisról kettős. Az em­berséget ugyan­olyan fontosnak tartja, mint a szakmai felké­szültséget. Ta­lán kevesen tudják, hogy a min­dennapi orvosi munka mellett tudományos kutatásokban is részt vett. Nagykőrösön az elsők között vizsgálta a koraszülések és az emberi szervezet magnézi­umszükséglete közötti összefüg­géseket. Ebben nemzetközileg el­ismert eredményeket mutatott DR. SZÉKELY ANDRÁS szülész-nőgyógyász főorvos 1947-ben született Nagykőrösön. 1965-ben érettségizett a helyi gim­náziumban. 1974-ben szerzett or­vosi diplomát Pécsett. 1974-82 kö­zött a városi szülészeten dolgozott, 1972-ben szakvizsgázott. 1982-től szakrendelést folytat. Nős, első házasságából egy fia született. Szakma és emberség Dr. Vécsei Ferenc élete főleg két településhez kötődik. Nagykő­röshöz, amely otthona a mun­kában és a magánéletben. Aztán Tiszakécskéhez, ahol nyaran­ként pihen. Elégedett embernek tűnik. Ügy érzi, szakterületén el­jutott arra a szintre, ahová gya­korló orvos eljuthat. Az útrava- lót komoly szaktekintélyektől kapta. Csutorás, Botár, Varga főorvosoktól, akiket Kőrösön a korszerű szülészet-nőgyógyá­szat megalapozóiként ismernek. Tőlük tanulta, hogy az orvos egyik legnagyobb erénye ember­sége és szakmai frissessége. A [ betegnek feltétlen bizalmat kell éreznie az orvos iránt. Vécsei doktor jelenleg is rendszeresen figyelemmel követi a orvostudo­mány fejlődését, továbbképzé­sekre, konzultációkra jár. Az or­vos számára legnagyobb elisme­rés az, ha a páciensei követik. Vécsei doktor a szomszédos Kecskeméten szerzett nagy gya­korlatot, ott alakított ki komoly pacientúrát. Amikor végleg ha­zaérkezett szülővárosába, kecs­keméti kapcsolatai megmarad­tak, és a környékbeli falvak bete­gei sem mondtak le róla. Mert csakis benne bíznak. _________■ föl. Nemsokára összefoglaló ta­nulmányt ír az úgynevezett sza­bad gyökök szerepéről a terhes­séggel, a szüléssel, valamint a gyulladások kialakulásával kap­csolatban. Székely doktor tehát amellett, hogy lányok és asszo­nyok bizalmasa, tudós férfiú is. DR. GÖNCZY BÉLA fül-orr-gégésí szakorvos 1947-ben szüle tett Marosvásár helyen. 1971-bei ugyanott végezte el az orvosi egye temet. 1977-ig körorvoskén dolgozott Erdélyben. 1980 ban szakvizsgázott és 1988-ij Székelyudvarhelyen prakti zált. 1991-től dolgozik Nagy kőrösön. Nős, két lányuk van / ra a legnagyobb öröm az, hogy mára sikerült a csend világát megszüntetni. Olyan embereken tudunk segíteni, akik elveszítet­ték a hallásukat, vagy születésük óta nem hallanak. __ ■

Next

/
Thumbnails
Contents