Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-06 / 55. szám

Petőfi Népe 2001. Március 6., kedd PN-Kalauz előtérben az agrárgazdaság Szerkeszti: A. Tóth Sándor Jövedelmezőbbé tehető-e a kukoricatermesztés? Kecskemét Érdemes-e ma kukoricát termelni? Jövedelmezőbbé tehető-e a kukoricatermesz­tés? Ezzekkel a kérdések­kel foglalkozott tegnap az a szakmai konferencia Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában, ame­lyet a BASF Hungária Kft. Agrodiviso szervezett meg. A megjelent mintegy 100 résztve­vő tájékoztatást kapott a tőzsdei árakról, az exportlehetőségekről, az állami támogatásokról és nem utolsó sorban a gyomirtásról. A kukorica egyike a gazdasági­lag fontos kultúrnövényeinknek, és hazánkban nagy területen ter­mesztik. A mezőgazdasági válság természetesen a kukoricát is érin­ti. így nem mindegy, hogy mire mennyit költünk a termesztés so­rán - mondta Méhn Gábor Agro- vezető. Véleménye szerint ma nem érdemes kukoricát termesz­teni, ha nem tudjuk bebiztosítani előre a termény eladását. Ezért jól meg kell gondolni, ho­gyan osszuk meg költsége­inket. Mennyi jusson vető­magra, műtrá­gyára, gép- használatra vagy éppen növényvédő szerre. Példa­ként egy 2000. őszi felmérést is­mertetett a szakember, amely jól tükrözte a magyar gazdák költsé­geit. (Lásd: gfarikonunk.) Továb­bá azt is tisztázni kell, hogy mi is a tényleges költségünk. Mert le­het, hogy drága, jobb minőségű vetőmagot vásárolunk, ugyanak­kor ezáltal kevesebb pénzünk marad növényvédő szerre. Ekkor ez veszteség. Ha kevésbé drága, de elfogadható minőségű magot vásárolunk, és jut elég pénz növényvédő szerre is, akkor ez lehet befektetés is. Meg kell talál­ni a helyes arányt a költségek és a beruházások terén! Molnár Szabolcs, a BASF me­gyei szakértője a gyomirtásról adott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a megfelelő mennyiségű, és minőségű gyom­irtó használata, hogy a termés­ben ne essen kár. Néhány gyom ugyanis már alacsony egyedsűrű- ség esetén is hatalmas vesztesé­get okoz. Például kilenc parlagfű négyzetméterenként már komoly problémához vezet. SEBESTYÉN HAJNALKA A KUKORICATERMELÉS KÖLTSÉGMEGOSZLÁSA (49.820 Ft/ha) Cukrászok bemutatója Kőbánya Megnyílt az idei Nemzetközi Cukrászati, Sütőipari és Gasztro­nómiai Szakkiállítás, az UKBA. Vasárnaptól négy napon át várja az érdeklődőket a kőbányai vá­sárvárosban. Az idei rendezvé­nyen 110 kiállító mintegy 3.500 négyzetméteren mutatja be kíná­latát elsősorban a szakmai kö­zönségnek. A hazai cégek mellett eljöttek a bemutatóra Lengyelor­szágból, Csehországból, Olaszor­szágból és Németországból, sőt az USA-ból és Nagy-Britanniából is. A Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestületének elnö­ke, Surányi István elmondta: je­lenleg Magyarországon mintegy 1.500-2.000 cukrászda működik. Ezekben az üzletekben egy-két cukrászt, a kisebb üzemekben pedig akár 30 embert is foglal­koztatnak. Ennek ellenére a cuk­rászati piacnak csupán 20 száza­lékát birtokolják a hagyományos cukrászipart űzők. Fő konkuren­ciájuk a nagy üzletláncok által kí- nált termékek sokasága. ■ A tőzsde világa Egyelőre nincs kamatcsökkentés A héten a BÉT legerősebb napja a hétfő volt, ekkor szárnyalt a MÓL és ekkor tudott emelkedést felmu­tatni a Matáv is. A hét hátralevő napjain azonban folyamatos csök­kenést figyelhettünk meg, a napi forgalom átlaga a 7,5 milliárd fo­rintos alacsony érték körül alakult. Az előzetes piaci várakozásokkal szemben a FED elnöke Alan Greenspan szerdai szenátusi meg­hallgatásán nem utalt arra, hogy csökkentenék a kamatlábakat a március 20.-i FED ülése előtt. A világ tőkepiaci trendjeit nagy­mértékben befolyásoló amerikai börzéken viszonylagos nyugalom­mal fogadták a hírt. A vezető tőzs­deindexek több havi negatív csú­csokat döntögető mélységekbe es­tek, az amerikai gazdaság makro­gazdasági adatokkal is alátámasz­tott lassulását elsősorban a techno­lógiai részvények szenvedték meg. A várt kamatcsökkentési hír he­lyett eddig jobbára a vezető nagy- vállalatok profit warning-jai érkez­nek, ezzel újabb eladásokra sar­kallva a befektetőket. A világ többi részvénypiacán szin­túgy eluralkodott a pesszimizmus, ami jól lemérhető az eheti szerep­lésükben is. Kisebb fellendülések csak egy-egy kedvezőbb helyi hírt követően indultak, de összességé­ben mindenhol a csökkenés volt a jellemző. Az európai börzéken szintén sztoikus nyugalommal fo­gadták az EKB bejelentését is, mi­szerint egyelőre Európában sem lesz kamatcsökkentés - igaz, az eu­rópai gazdasági mutatók jelenleg nem is indokolnának egy ilyen lé­pést. A fent vázolt bizonytalan makro­gazdasági környezet hatására az intézményi befektetők várakozó álláspontra helyezkedtek, ez jól kiolvasható a tőzsdék forgalmi adataiból is. A hazai befektetőknek szintén a kivárást javasoljuk rövidtávon, hosszabb távra azonban a megle­hetősen alacsonyan álló részvény­árak vonzó befektetési lehetőség­ként merülhetnek fel. (Szepesi László CA IB) a* Bank Austria Creditanstalt Rt., 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8. Tel.: 76/512-100 Program a Homokhátságért Számolnunk kell a globális, azaz az egész Föld légkörének fölmelegedésével. Az észa­ki- és a déli-sarki olvadások első fokon a tengerparton élő népeket érintik majd: meg­emelkedik a tenger vízszintje. De a tenden­cia máris érzékelhető a Kárpát-medencében is. Árvizek és aszályok válthatják egymást, pusztítva. Eddig az ENSZ tudományos ber­kekben kezelte ezt a témát, a pánik elkerü­lése végett. De mostanára szakított a strucc­politikával. Fel kell készülnünk az élette­rünk megváltozására. Kiskunság Ennek egyik módja a célszerű vízgazdálkodás, a másik pedig a mezőgazdaság alkalmazkodó ké­pességének javítása. Szendrőné dr. Font Erzsé­bet, az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosz­tályának vezetője beszélt erről a napokban Kecs­keméten. Abból az alkalomból, hogy a megyei agrárkamarát megbízva, programot indított an­nak kipuhatolására, milyen új, alternatív, száraz­ságtűrő növényeket lehetne termeszteni a Ho­mokhátságon? Melyek azok a technológiák, amelyekkel aszály idején is lehet itt eredményt elérni? Mivelhogy az ország legszárazabb tája a Duna-Tisza közének ez a része. A Kárpát-medencébe bejövő vizet itt kell tartani, hogy aszály idején fel lehessen használni. A vízgazdálkodási rendszert alkalmassá kell tenni erre.- Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a jövőben nem tudnak a Homokhátságon annyian megélni a mezőgazdaságból, mint eddig - hang­súlyozta az előadó. A régi módon legalábbis. Felhívta a figyelmet az ökológiai gazdálkodásra, amikor nem a terület méretén, hanem az odafi­gyelésen múlik az eredmény. Tudás-intenzív gazdálkodási módokat kell követni. Szendrőné dr. Font Erzsébet békési ismerőseit idézte, akik Vízpótlás nélkül nincs álom használni a szárazságtűrő nö­vények termesztésében rejlő le­hetőségeket. A tisztított szenny­vizeket szintén számításba le­het és kell is venni. De a ter­mésbiztonsághoz ez még mind kevés. Az igazi garancia: az ön­tözés. Az öntözéses gazdálkodás feltételrendszerének megterem­tése sokba kerül. A vízpótlás legjobb módja az lenne, ha ez a Dunából vagy a Tiszából történ­ne. Csak hát a beruházás sokba kerül. Ennek ellenére, ha a Ho­mokhátságon meg akarnak va­lósítani egy álmot, akkor a víz­pótlást meg kell oldani. Az előadó fölvetette, hogy a vízháztartás szempontjából a Duna-Tisza köze van a leghátrá­nyosabb helyzetben az ország­ban. Ezt a támogatásoknál fi­gyelembe kellene venni. Az itt élőket ezzel igazságosabb hely­zetbe lehetne hozni. A. T. S. Felszíni vizekben szegény a Duna-Tisza köze. Viszont a fel­szín alatti vízkészlet nagy kincse ennek a területnek. A ta­lajvízkincset nagyon meg kell becsülni. Erre lehet támasz­kodni, ez a Homokhátság legfontosabb vízkészlete. A többi közt erről beszélt előadásában dr. Pálfai Imre, az ATIVIZIG szakértője a kecskeméti konferencián. Előadásának címe: A Homokhátság vízgazdálkodási helyzete, hatása a növény­termesztésre volt. Vízháztartás Érzékletesen elmagyarázta, mi­lyen lényeges, hogy a felszín alatti vízáram, vízkörforgás egyensúlyban legyen. Ehhez a csapadéknak és a párolgásnak a sokévi átlag körül kell alakul­nia. Ha nagy a csapadékhiány, a talajvíz süllyedni kezd. 1980 és 1995 közt súlyos talajvízsüllye­dés következett be. A süllyedő tendencia 1995-ben véget ért, emelkedőbe váltott át. Sajnos ez a tendencia 2000-ben meg­tört. Sokéves viszonylatban 2-3 méter mélyen van a talajvíz szintje a felszín alatt. Jelenleg 1-1,5 méterrel mélyebben van a sokévi átlagnál. Ez nagy hát­rány a terület vízháztartása és a mezőgazdaság számára. Leg­jobban a gyümölcsösök és az erdők sínylik meg. Dr. Pálfai Imre szerint a hely­telen víz- és földhasználat veze­tett a jelenlegi helyzethez. A párolgás nőtt, megnőtt a víz­igény, ugyanakkor a belvizeket elvezették. A megoldást keres­ve ő először is a kis lépések taktikáját ajánlja. Ide tartozik a helyi belvizek visszatartása, ami pozitívan hat a vízháztar­tásra. Nedvességőrző agrotech­nikát kell alkalmazni. Ki kell szerint Bács-Kiskunban jobb módot látni, mint Békésben, pedig ott 35 aranykoronásak a földek, itt meg gyakran csak 7-10 aranykoronásak. Mi a különbség oka? Úgy vélte, itt az emberek rájöttek: ésszel kell pótolni azt, amit a termé­szet nem ad meg. Nem feltét­lenül nagy táblák és nagy gé­pek kellenek a megélhetés­hez. Kis területen is meg lehet élni, a termesz­tett növények és a technológiák okos megválasz­tásával.- Persze az igazi megoldás a vízügy kezében van! - szögezte le az előadó. De kérdés, ha álla­mi pénzen eljuttatnák valahová az öntözővizet, lesz-e ott fizetőképes kereslet a gazdák körében? Utóbbiak válasza erre a kérdésre: nem. Magas­nak tartják a vízdíjat. Tehát vagy a díjat kellene mérsékelni, vagy pedig olyan szisztémát kellene kialakítani a nemzetgazdaságban, hogy a terme­lőhöz visszakerüljön a haszonból, amely mun­kája nyomán keletkezik. Akkor tudná fizetni a vízdíjat. Szendrőné dr. Font Erzsébet többször érintette az idei agrártámogatásokat, a SAPARD progra­mot, a vidékfejlesztési támogatásokat az eléren­dő célokkal kapcsolatosan. Elmondta: az utóbbi forrásokból azok a falvak részesülnek, ahol egy négyzetkilométeren 120 főnél kevesebben él­nek. Ki a falusi? Az, aki a faluban beruház és ennek a hasznát is ott tartja. A pályázatok elbí­rálásánál ezt komolyan fogják venni. A hazai vi­dékfejlesztési támogatási forrás idén 4,5 milli­árd, jövőre pedig 5,5 milliárd forint a költségve­tésben. Ehhez jön a SAPARD-ból 10 milliárd a két évre, tehát összesen 20 milliárd foirnt áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre. Az előadó megjegyezte: Bács-Kiskun élen jár a kistérségi programok elkészítésében, a legtöbb itt fejeződött be eddig, nagy lakossági aktivitás mellett. Meleg vizek, mi lesz veletek? Turizmus Van Magyarországnak egy nagy kincse: a meleg vizek. A Duna-Tisza közén is sok he­lyen található termálvíz. Ezek kihasználása is vidékerősítő, megtartó erő lehetne - véleke­dett az agrárkamara által szer­vezett homokhátsági konferen­cián az egyik hozzászóló, Zala Gyárfásné. Göndolnak-e a kor­mányzati szervek a hatékony kihasználásukra? Egyre több pályázatot hir­detnek az országban. Sajnos az érdekeltek többsége nem tudja elkészíteni a pályázatot. Egyes cégek ezt meglovagolják, több tízezer forintot elkérnek egy tanfolyamért, de a résztvevők nem lesznek okosabbak. Vala­mi tréninget kellene szervezni, ahol az érdeklődők megtanul­hatnák a pályázatírást - java­solta a felszólaló. Ötvenezer forintos csekket kapott egy másik felszólaló csatornadíj címén. Holott 30 évig víz sem volt a csatornák­ban. Ezt méltánytalannak tart­ja. Azt, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park területén lévő te­rületén nem csinálhatja azt, amit szeretne, szintén. Vásárol­ják meg tőlük az ilyen földeket, vagy pedig adjanak helyettük csereingatlant. Egy harmadik hozzászóló azt javasolta: a változatos talajú Homokhátságon szakemberek állapítsák meg, hol mit lehet és érdemes termeszteni. (A most elindított homokhátsági kísér­leti program épp ezt célozza - a szerk.) A szerkezetváltás ily- módon elérhető lenne. Kiss Kálmán biogazdálko­dással foglalkozik Kiskunfél­egyházán. Sérelmezte, hogy a vidékfejlesztési támogatások­ból a városokat kizárták. Hi­szen a Duna-Tisza közén sok a tanya a települések körül, ahol gazdálkodnak. A felvetett kérdésekre, ja­vaslatokra Szendrőné dr. Font Erzsébet, az FVM vidékfejlesz­tési főosztályának vezetője, Csatári József, az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottságá­nak alelnöke és Csatári Bálint, regionális kutatásokai foglal­kozó tudós válaszoltak. Szinte mindenben egyetértettek a hozzászólókkal, illetve példá­ul a csatornadíj esetében a hát­tér felderítését ígérték. Kővá­riné dr. Bartha Ágnes, a Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara titkára, aki a múlt heti konfe­rencián elnökölt, az öntözővíz magas díjával kapcsolatban megjegyezte: rentábilissá kell tenni a gazdaságokat, hogy meg tudják fizetni. _________■ A bordeaux-i bor jó éve Párizs Jó évet zárt tavaly a bordeaux-i bor: az 1999/2000-es időszak­ban az előző szezonhoz ké­pest 15 százalékkal 6,3 mil­lió hektoliterre nőtt a híres francia borfajta értékesítése. Tavaly összesen 6,68 millió hektoliternyi bordeaux-it állí­tottak elő, miközben a franciák borfogyasztása egy százalékkal csökkent. Ugyanakkor a bordeaux-i borok értékesítése volumen­ben 11 százalékkal lett maga­sabb, fogyasztói áruk az érté­kesítés növekedésével átlag 3 százalékot csökkent. Tavaly 2,17 millió hektó bordeaux-it exportáltak, 1 százalékkal töb­bet, mint 1999-ben. Az export- forgalom frankban kifejezve 8,06 milliárd frankos volt (1,23 milliárd euró). ■ BankV Vus tria Creditanstalt Sajtóközlemény a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. 2000. évi teljesítményéről Hungary Rt. A Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt., hazánk egyik veze­tő pénzintézete ismételten ered­ményesen zárta az idei eszten­dőt. A nemzetközi számviteli szabványok szerint auditált mérlegben, a 2000. évi adózás utáni eredménye 5497 millió Ft- ot tett ki (az adózás előtti ered­ménye 7088 millió Ft), amely csaknem 40%-kal múlta felül a tavalyi 3961 millió Ft-ot. Ez az ér­ték nem tartalmazza sem a CA IB Értékpapír Rt., sem a BA/CA Hun­gary Leasing Rt. eredményeit. A nettó kamatbevételek 21%-kal (10,1 milliárd Ft-ra), a nettó díjbe­vételek 26%-kal (3,2 milliárd Ft- ra) emelkedtek, míg az üzemi ki­adások - az 1999-ben lezárt BPR (Üzleti Folyamatok Újraszervezé­se) Projektnek köszönhetően - csak 9%-kal növekedtek az előző évhez képest. 2000-ben a bank ugyanis a ko­rábbi esztendőkben végbement gyors piaci expanzió eredményei­nek a stabilizálását, illetve a jöve­delemszerkezet további javítását helyezte üzleti stratégiája közép­pontjába. A növekedés alapja elsősorban az ügyfeleknek nyújtott hitelek, il­letve az ügyfélbetétek voltak. A hi­telállomány 16%-kal, 218 milliárd Ft-ra emelkedett - ezen belül fi­gyelemre méltó a lakosság számá­ra nyújtott hitelezések növekedé­sének üteme. A BA/CA Rt. konzervatív üzlet- politikájának köszönhetően sike­rült a kockázati költségeket to­vábbra is nagyon alacsony szinten tartani. A hitelezésnél is dinamikusabb növekedést mutatott a befektetési üzletág. A vállalatok és a magán- személyek által a BA/CA-nál elhe­lyezett betétek állománya 32%- kal, 220,7 milliárd Ft-ra emelke­dett. Ennek köszönhetően a bank csaknem teljes mértékben saját forrásból finanszírozhatja ügyfelei hiteligényét, ami igazolja a 24 egy­ségből álló országos fiókhálózat működésének sikerességét. 2000. december végére a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. mérlegfőösszege, az 1999. évi 290,6 milliárd Ft-ról - közel 10%- kal - 318,5 milliárd Ft-ra emelke­dett. A Hypo Vereinsbank és a Bank Austria egyesülésének eredmé­nyeként létrejött Európa harmadik legnagyobb bankcsoportja. A Bank Austria Creditanstalt Hunga­ry Rt. Közép-Kelet-Európa vezető bankcsoportjának tagjaként épít­het Európa harmadik legnagyobb bankkonszernjének „know-how”- jára és pénzügyi erejére. A 65.000 munkatársat foglalkoztató kon­szern mérlegfőösszege eléri a 667 milliárd eurót, saját tőkéje több, mint 17,3 milliárd euro. Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents